Szeér.

Zceertelek 1349, Zeer 1423, Zerthelek 1461, Zeel 1475, Zertheleke, Szér 1494, Seel 1549, Zer, Szeer 1570, Szer 1577, Olah Zer XVII. század, Széér 1797.

Neve a magyar szer szó.

Középszolnoki falu. Sietek megjegyezni, hogy Sámson és Szeér közt Sámsontól északnyugotra a Mázsapatak s a Kanta gödre közt ma is van Szertelek nevű hely.

Szertelek Kusaly várához tartozott, melynek romja, mint már tudjuk, a Hegyes bérczén ma is látható. A Zerthelek nevű told 1461 jul. 18-dikán a középszolnoki Kövesd határában fekszik.*Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 123. nr. 1. et 2.

1349-ben a szolnokvármegyei Zceertelek birtok tárgyában egyezséget kötnek Sarmasági László és testvérei Sámsoni Istvánnal. Ezt az egyezséget megerősíti Endre, erdélyi vajda és szolnoki főispán.*Zichy-Okt. II. k. 367–373. ll.

Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adólajstroma {423.} szerint Zeel Jakcsi János, bizonyos István és János közt oszlott meg s ezek nevén 7 frt 4 dénár, 4 frt 4 dénár és 5 frt 9 dénár adóval volt terhelve.*E mű I. k. 180. l. 1543-ban a középszolnoki Zeeren a Pázmány Péter jobbágyait 2, a Jakcsi István özvegyéit 1 és a Kőrösi Ferenczéit ismét 2 kapu után adóztatták meg. Fölmentvék az adózás alól 3 biró, 4 szabados, 8 szegény és 3 új ház.*Dical. 1549-ben (a középszolnoki Seelen, 1550-ben Zeer) 5 kapu után adóztak a Jakcsi Mihály jobbágyai, a Pázmány Péteréi pedig 2 után, míg a Matuznai Györgyéi csak 1/2 kapu után tudtak adót fizetni. E 7 1/2 kapun kívül találtak a helységben még 1 birót, 18 szegényt, 3 servitort, 4 leégett és 3 új házat.*Dical. 1570-ben (a középszolnoki Zeren) 4 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Boldizsár jobbágyait.*U. o. 1604-ben a középszolnoki Veselényi-jószághoz tartozó Zeeren 3 rótt ház után 6 forintnyi adót vetettek ki.*U. o.

Az 1423. évtől 1703-ig teljesen egyezik a története Bogdánd történetével.*Az 1423., 1454., 1461., 1505., 1508., 1512., 1516., 1526., 1537., 1544., 1545., 1547., 1548., 1570., 1577., 1581., 1582. évekre vonatkozó levéltári jelzeteket lásd Bogdándnál. Ezekben az években rendszerint Zeer, Zer alakban fordúl elő a neve s mindenkor Közép-Szolnokban. – V. ö. II. k. 86. l. A birtoklás ép azokon a fázisokon ment át, míg aztán a falu Hadaddal a Wesselényiek kezére kerűlt.*Wl. Csak az alábbi eltérő apróságokat említem:

1425-ben Zeer fölött megosztozkodnak a Kusalyi Jakcsok.*U. o.

1487-ben Kusalyi Jakcsi László elzálogosítja (középszolnoki Zeer birtokát) Bőnyei Tamásnak.*Lelesz, I. 52. f. anni 1487. nr. 7. E László,*Wl. 1433. évszámnál. majd Ferencz elzálogosítja, György pedig eladja (1495?)*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. D. nr. 35. Drágfi Bertalannak is; de a Jakcsiak 1494-ben visszakapják.*Jlt. Azután 1512-ben megint Kusalyi Jakcsi László zálogosította el Bélteki Drágfi Jánosnak és Györgynek.*Lelesz, Prot. 2. fol. 121. an. 1512.

1494 jul. 1-sején Egri Imre és Gergely örökbe vallják a {424.} középszolnoki Zertheleke pusztát (előfordúl Sámsonnal) Báldoni Ambrusnak.*Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. pag. 187. nr. 1.

A középszolnoki Zertheleke (előfordúl Bőnye és Mázsatelek után) egyike vala azoknak a birtokoknak, a melyekre vonatkozólag II. Lajos meghagyta 1520 jun. 23-dikán a kolozsmonostori konventnek, hogy iktassa be azokba Kőrösi Lászlót, Mihályt, Ferenczet és Miklóst.*Dl. 28,023.

1703-ban a Wesselényi István báró középszolnokvármegyei főispán jobbágyai: id. Kasza István, Antal Ferencz, Kasza Mihály, Szőlős Miklós, Szőlős Péter.*Jlt.

A hadi segedelemhez való hozzájárulásra Széér községből 1797-ben báró Wesselényi Farkas főbirtokost, továbbá Krasznai Sámuel ref. papot, Petkes Ferencz ref. kántort s Varga Márton és Gaál Ferencz molnárokat írták ki.*Szv. lt.

1470 körül van említés kőtemplomáról és czinterméről. A homlokzatánál két tornya volt.*Bunyitay Vincze: Schematismus 350. lap. Ennek helyére a jelenlegi egyház, mint a mennyezeten levő szám mutatja, 1793-ban epűlt.

Klenódiumai: urasztali ezüst, aranyozott virágú pohár; «Tasnádi István legálta a szeéri ecclesiának urasztalához 1650-ben.» Egy ólom kanna 1707-ből és egy czintányér 1770-ből. Egy cserép, különböző színű, virágos, mázos kanta, 1773-ból való.

Az anyakönyvet 1778-ban Krasznai Sámuel, pap kezdte vezetni.

Papjai: 1701-ben Mocsi Gergely, meghalt mint szolgálatra alkalmatlan. Az 1711 szept. 20-dikán Szatmáron tartott közzsinat Szombati Istvánt küldte ide.*Tt. ev. ref. I. 91–92. l. Krasznai Sámuel 1798 (?) ápril 15-én halt meg. 1799 okt. 20-ig Bátori Papp György. 1803–1806. Mohai János, Görcsönbe ment. 1806–1856. Farkas Sámuel, meghalt 93 éves korában. 1838-ban Farkas Antal {425.} apja mellé segédül jött, később rendes pap; meghalt 1875-ben. 1876–1880. Incze Ferencz, 1887-től Zsigmond Géza, meghalt 1894-ben, 1895 óta Bod László.*V. ö. Névk. ev. ref. 1879. 33. l. A többi adat az egyházmegyei lt-ból.

A szilágyi egyházmegyének egy tizenhetedik századi jegyzőkönyve szerint «Szeér (Szér) maga tart prédikátort, mióta Erked elszakadt tőle».*P. S. E. I. r. 49. l.

Evang. reform. jellegű egytantermű elemi iskolája 1894-ben épűlt.

Egy a tizenhetedik századból Csehi javak urbariuma czímmel fentmaradt jegyzék szerint Olah Zeren (előfordúl Inóval, Udvarhelylyel stb.-vel) tíz jobbágy volt.*GKG. A. fasc. XV., XVI.

1703-ban Szeér birtokban huszonegy jobbágy-család és harminczhárom puszta van. A pusztákat a jobbágyok bírták. Ezek szolgálmányait már előbb láttuk.*V. ö. II. k. 93. l.

Széren 1715-ben 12 jobbágy-háztartás fizetett adót, mind magyar; 1720-ban 10 jobbágy- és 8 zsellér-, összesen 18 háztartás, magyar 15, oláh 3. Ebből következtetve a népesség száma 1715-ben 108 lélek, mindannyi magyar; 1720-ban 162 lélek, magyar 135, oláh 27.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.

1720-ban három telek volt pusztán már hatvan év óta.*U. o. 341. l. 1847-ben 849 lakót írtak össze, kik közül róm. kath. 8, gör. kath. 143, evang. reform. 698.*Nagyv. Nvk. 1847. 111. l. 1890-ben (kevesebb) 822 lakosa van; nyelvre nézve magyar 725, német 5, oláh 90, egyéb nyelvű 2; vallásra nézve róm. kath. 13, gör. kath. 90, ágost. hitv. evang. 5, evang. reform. 688, unit. 2, izr. 24. Házak száma 150.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 58 1/2, 1720-ban 176 köblöst, rétet 1715-ben 38, 1720-ban 93 kaszást; szőlőt 1715-ben 51, 1720-ban {426.} 70 kapást; 1720-ban összesen 2 malom 20 frt jövedelmet hajt; míg 1715-ben a jövedelem más forrás czímen 22 frt.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.

1895-ben gazdaságainak száma 194. Területe 2899 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1270, erdő 1072, rét 271, legelő 111, szőlő (parlag) 57, kert 33, terméketlen 85 hold.*Mg. St. 502.

A községnek 1900-ban 5338 K 12 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3495 K 4 f.

Határrészei: Hogyod, Magos cser, Magyarós tisztása, Remete, Kanta gödör, Kigyós, Tölgyes, Bonszék, Fertő, Barom-lak, Baromlakalj. Szőlőhegyek: Ujszőlődomb, Kishegy, Fertő, Nagyhegy, Ujhegy, Nagyágfő.