1. Nagy-Szeg.

1387-ben Nagyszeg oláh falú az aranyosi várhoz tartozott. A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423 Ker. Szent János születése előtt való kedden Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Nagyzegh oláh falujába ellentmondás nélkül beiktatja György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*GKG. C. fasc. XII.

1462 febr. 1-sején Naghzeghet Kusalyi Jakcsi János, neje Petronella, fia Ferencz és Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: István és Mihály Jakcsi Péternek,*Dl. 30,041. s e századnak ugyancsak a második felében Jakcsi László naghzeg-i részbirtokát Drágfi Bertalannak zálogosította el.*Wl. 1433. évszámnál. (1495-ben?) Kusalyi Jakcsi György pedig eladta (a középszolnoki Nagizeg és más birtokait 200 aranyon) Bélteki Drágfi Bertalannak.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. D. nr. 35.

{428.} 1475 körül Nagzwgh bizonyos (tatán Jakcsi) János jószága 3 frt 3 dénár adóval.*V. ö. e mű I. k. 179. l. 1543-ban (Naghzeghen) két-két kapuszámnyi adóval rótták meg a Drágfi Gáspár meg a Jakcsi István jobbágyait. Drágfi részéről fölmentvék az adózás alól 1 bíró, 5 szegény meg 1 új ház.*Dical. Jakcsi István részén is följegyeztek még 7 szegényt.*U. o. 1549-ben (a középszolnoki Nagzek, 1553-ban Naghzegh) Jakcsi Mihály és Drágfi özvegye között oszlott meg, kiknek jobbágyai egy-egy kapu után fizettek adót. Fölmentést élvezett tizenegy szegény és kilencz új ház.*U. o. 1554-ben (a középszolnoki Nagzek) Drágfi Györgyé és Jakcsi Mihályé, kiknek jobbágyai három-három kapu után adóztak. Fölmentvék az adózás alól 2 biró, 23 szegény, 3 vajda és 8 új ház.*U. o. 1564-ben a hadadi várhoz tartozó Nagÿzeghen 1 kapu után adóztatták meg a Jakcsi árvák jobbágyait, de az adó behajtását nem engedte meg Sulyok György. Feljegyeztek ez alkalommal még 5 zsellért és 2 új házat is.*U. o. 1570-ben a középszolnoki Naghzeghen a császár jobbágyai 3, a Jakcsi Boldizsáréi pedig 1 kapu után adóztak.*U. o. 1604-ben a középszolnoki Veselényi-jószághoz tartozó Nagÿszeghen 2 rótt ház után négy forintnyi,*U. o. míg a Gyulafi-jószághoz tartozó Nagÿczeghen 1 rótt ház után 2 forintnyi adót vetettek ki.*U. o.

A középszolnoki Naghzeg egyike vala azoknak a birtokoknak, a melyeket 1502 ápr. 14-dikén Kusalyi Jakcsi László bizonyos kölcsönzött pénzösszeg fejében lekötött Sándorházi Márton, erdélyi kanonoknak és gyulafehérvári főesperesnek.*Dl. 36,405. Michael pag. 190. nr. 1.

1505-től kevés eltéréssel Bogdándhoz igazodik a birtoklás története. 1505–1547-ig itt is Kusalyi Jakcsi László, neje vagy Bélteki Drágfi György és János, majd Kászoni Jakcsi György és János meg Berendi Dávid, Deésházi Péterné meg Jakcsi János, Jakcsi Mihály meg Jakcsi István özvegye, továbbá Jakcsi András leánya a főbb szereplők. Néhai Jakcsi László {429.} középszolnoki Nagyszeg részbirtokát zálogban birják Bélteki Drágfi György és gyámja, Druget Antal, a kiket 1547-ben annak visszabocsátására int Kusalyi Jakcsi Mihály.*Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 3. nr. 33.

Kusalyi Jakcsi Mihálynak és Drágfi Györgynek Nagyszeg birtokán Udvarhely felől egy (Kis)zegh másként Újfalu nevű villát építtettek fenti Drágfi György gyámja, Homonnai Druget Antalné meg ennek Cseh várbeli tisztjei, továbbá ugyanezek elfoglaltak a fenti Jakcsi Nagyszeg birtokából a Dabjon felőli dülőben ötvenhét földet a rajtuk élő jobbágyokkal együtt, a Horvát felőli dülőben pedig körülbelül száz földet, mikért 1547-ben Jakcsi meg is inteti őket.*U. o. fasc. 2. nr. 49. Hasonló esemény a következő évben is fölmerűlt, ekkor arról értesülünk, hogy Anna elfoglaltatta az említett Mihálynak egy nagyszegi jobbágytelkét előbb Jakcsi Istvánné, majd Matuznai Györgyné Katalin kezéből, aztán bizonyos szántóföldeket is. Ezért Jakcsi Mihály 1548-ban is megidézteti Annát.*U. o. Act. an. 1548. fasc. 2. nr. 47.

1549-ben Kusalyi Jakcsi Mihály többek között a középszolnoki Nagyszeg birtok feléről szóló záloglevél visszaadására idézteti meg Kovászói Matuznai Pált. Ezt az oklevelet előbb Jakcsi Istvánné, majd Matuznai Györgyné Katalin átvizsgálás végett adta át az említett Pálnak, a ki aztán annak alapján neje, a fenti Mihály nővére, Erzsébet nevében pert indított e Mihály ellen az atyai javakért.*U. o. Act. an. 1549. fasc. 1. nr. 42.

1569 márcz. 19-dikén János Zsigmond odaadományozza a középszolnoki Nagÿszeg részjószágot Rátóti Gyulafi Lászlónak. Ez a jószág is Báthori György hűtlenségbe esésével szállott a kincstárra.*GKG. A. fasc. I., III. – U. o. a beiktató parancslevél is Nagzeghről. 1579 febr. 17-dikén a magvaszakadt Drágfi György Nagyszeg birtokát Báthori Kristóf is neki adja és meghagyta Közép-Szolnok vármegyének a beiktatást; ennek azonban ellentmondott Jakcsi Boldizsár.*GKG. A. fasc. I., III.

{430.} 1570-ben Miksa a középszolnoki Hadad várához tartozó Nagyszegh részbirtokot is új adományul adja Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak.*Wl. e.

Báthori Istvánnak 1572 május 31-dikén kelt s Közép-Szolnok vármegyéhez intézett levele szerint Drághi Károly László előadta, hogy Gyulafi László nagyszegi jobbágyai által hatalmaskodott, egy darab erdejét (Bik mordál makkos erdő) foglaltatta el, a miért a táblára való idézését kéri, Márton utáni csütörtökön Közép-Szolnok vármegye meg is idézi Gyulafit.*GKG:

1576-ban Nagy-Szegen Jakcsi Boldizsár jobbágyai hatalmaskodtak Gyulafi László jobbágyain.*U. o. A. fasc. I., III.

1579-ben Rátóti Gyulafi László Nagÿzegh birtokbeli jobbágyától a Keorteowelÿesy therföld nevű földet, jóllehet ez szántotta föl először, hatalmasul el akarta foglalni Jakcsi Boldizsár jobbágya és sok fát elvitt. Az ezek miatt támadt perekben S. Báthori Kristóf Gyulafi panaszára meghagyja Közép-Szolnok varmegyének, hogy Jakcsit a fejedelmi táblára idézzék.*U. o.

Nagy Zeg is, mint pl. Bogdánd egyike vala azoknak a részbirtokoknak, a melyeket 1582-ben Kusalyi Jakcsi Boldizsár magvaszakadta után publikáltatott Zsigmond vajda,*GKG. XX. a birtokra vonatkozólag Jakabfi Ambrus és Móricz ellentmondottak özv. Jakcsi Boldizsárné Révai Annának.*Az 1505 (Nagyzegh, Naghzeegh), 1512 (Nagyczeegh), 1516 (Nagyzeg, Naghzegh), 1526 (Nagyzék), 1547 (Nagyszeg, Nagyzeg), 1548 (Nagyszeg), 1570 (Nagÿzegh), 1582 (Nagyzeg, Nagyszeg) évekre vonatkozó levéltári jelzeteket l. Bogdándnál.

Azután Nagyzeg részbirtok, mint már szintén tudjuk, 1584-ben Hadad várával Weselényi Ferencz kezére kerűl.*Wl. és Orsz. lt. Gyf. kápt. lev. U. 8.

Rátóti Gyulafi László szabadon rendelkezhetik közép-szolnoki Nagy-Zegh részbirtokával Báthori Zsigmondnak 1595 okt. 12-dikén kelt engedélye alapján.*GKG. C. fasc. XIX.

Nagy-Zeghről megidézték, mint szomszédot, Gyulafi László {431.} jobbágyát, Medves Györgyöt, mikor a fejedelem 1596 május 28-diki beleegyezése alapján beiktatták Pesti Nagy Albertet Újfalu birtokba és tizenhat inói jobbágytelekbe.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 34. E. nr. 38.

Lelei Kaplyon Ferencz, közégszolnoki egyik szolgabiró s Désházai Antos István, assessor 1640-ben Nagiszeghről jelentik a fejedelemnek, hogy a fejedelmi parancsra, – melyet nekik Bethlen Anna (Gyulafi Sámuel özvegye, leányának, Gyulafi Máriának gyámja) Csehi várának udvarbirája Szabó István hozott meg ez évi aug. 21-dikén – elmentek a középszolnokvármegyei Nagjseghre tanuvallatás végett az iránt, hogy vajjon Wesselényi István nagyszegi jobbágyai és szolgái Cseh-Horváton Bethlen Anna jószágán hatalmaskodtak-e? Nagyszegi Bankos János, Gyulafi Zsuzsánna jobbágya látta, hogy a Wesselényi István jobbágyai Gyulafi Sámuelné földéről buzát hoztak el; de egyik jobbágy, a mint meghallotta, hogy «Csehből kijöttek, lehányta a buzát a szekérről, hogy inkább futhassanak hazza felle Nagi Seghre.»*GKG.

Wesselényi Istvánnak nagyszegi zsellérei azok között voltak, a kik 1733 febr. 25-dikén kezesek lettek gr. Gyulai Istvánnak egy győrtelki jobbágyáért.*U. o. C. fasc. XVI.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Nagy-Szegből a következőket; főbb birtokosok: br. Wesselényi Farkas, gr. Gyulai József, br. Huszár Antal, gr. Teleki Ádám utódai és iktári gr. Bethlen Sámuel; saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek: Veres Urszuj, André, Gligor, Flora, idősb Veres Vonucz, ifjú Veres Vonucz, Veres Vaszalia és Lup, Mercs Torna; más telkén lakó, adómentes nemes: Drágus Péter; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Bogoviczi André, Zojkás Ilie, Péter, Jákob, Lupuj, Vonucz, Urszuj, Mihály, másik Zojkás Péter, Zojkás Kosztán, Stefán és Gábor, Pap Vaszalia; más telkén lakó, adózó nemesek: Zojkás Lupuj, Huszián Dumitru, Kobzos Máté, Marosán {432.} Urszuj, Zsibóán Szalavesztru, Letkán Tógyer, Goztéj Gligor és Vajda Gábor; pap: Andréka László oláh esperes; kántor: Bogoviczi Sándor.*Szv. lt.

1805-ben a haza csendességben való tartására Nagyszeg községből a vármegye a következőket írta ki, mint a kik kiállhattak adómentes nemesek: Veres Ursz lóval; Veress Mitru, Joszip, Vonucz, Vaszalika, Kosztántye és Flora, Rusz Ursz, Lakatos Tógyer, Mecs Filep és Drágos Péter gyalog; adómentességet nem élvező, szabad állapotú lakosok: Zajkás Antoni lóval; Péter, Mihály és Ursz, Tohatán Gábor, Goszte: Gligor, Bukoviczi André és Zajkás Lup gyalog; Pap Vaszalika lóval; Pap Kosztán, Bukoviczi György és Zajkás Gábor gyalog: Bukoviczi Sándor lóval: Zajkás Péter, Jákob és Nyikora gyalog; Huszián Mitru lóval.*U. o.

Nagyszegen a gör. katholikusok fatemploma 1835-ben épült. Anyakönyvük 1824-ben kezdődik.*Sch. 1886. 178. l.

1733-ban (Noczigul) az oláh családok száma 31, görögkeleti papjának neve Fülöp.*Tr.

1750-ben a gör. kath. lelkek száma 507, a kik r volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, tíz köblös szántóföld, nyolcz szekérnyi széna, meg két mázsa só.*Tr. 1901. évi IX. szám, 284. lap.

A helységben egy gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskola 1898-ban épűlt.

Nagy-Szeg hajdan magyar község volt, a mit a családi nevek és a lakosok arcztipusa, valamint sok magyar sajátsága sejtetnek.

Egy a tizenhetedik századból Csehi javak urbariuma czímmel fentmaradt jegyzék szerint Nagyzegen 28 jobbágy,*GKG. A. fasc. XV., XVI. egy 1676 máj. 22-diki kelettel Szilágy-Cseh urbariuma czímmel u csehi várhoz tartozó jobbágyok számáról fentmaradt {433.} összeírás szerint Nagy-Szeg részbirtokban 4 jobbágy és két puszta jobbágytelek van.*GKG. A. fasc. XVI., XVI.

Gyulai Ferencz szilágy-csehi birtokának 1689 jun. 5-dikéről fentmaradt lajstroma szerint Nagy-Szegen 38 jobbágyot irtak össze.*U. o. nr. 17., 18.

1703-ban Nagy-Szeg birtokban tizenkilencz jobbágycsalád és négy puszta telek van.*V. ö. II. k. 94. l.

1715-ben 10 jobbágy és 2 zsellér, összesen 6 magyar és 6 oláh, 12 háztartás fizetett adót; 1720-ban 12 jobbágy és 5 zsellér, összesen 17 háztartás, 7 magyar és 10 oláh. A népesség száma 1715-ben 108 lélek, 54 magyar és 54 oláh; 1720-ban 153 lélek, 63 magyar és 90 oláh. A lakosok vezetékneve magyar ugyan, de nyelvre nagyobb részük oláh.*V. ö. Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.

Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzék szerint Nagy-Szegen van két (Fülep és Borlafalusi nevű) jobbágy s egy zsellér.*GKG. C. fasc. XVI.

Jobbágyszolgáltatásáról 1703-ból már szóltam.*V. ö. II. k. 94. l. A csehi tizennyolczadik századbeli urbariuma szerint Nagy-Szegh csehi részbirtok; jobbágyainak száma 45. A majorság Oláh-Nádasd felé fekszik; emiatt emberhalál is esett, a miért most is folyik a per. Úgy a Szent György, mint a Szent Mihály adója évenként 8 frt 20 dénár. A darabant-pénz 7 frt. Minden harmadik évben fizetnek 1 frt 40 dénár virrasztópénzt. A tretina-pénz 2 frt, melyet Újfaluval együtt fizetnek, valamint tavaszszal tretina-tehenet és őszszel vágó tehenet szintén Újfaluval adnak. Évenként két itcze vajat szednek; túrót Újfaluval adnak egy bodonnal, vagy ehelyett Újfaluval két pint vajat. Szénát egy kalangyát Újfaluval adnak, a mikor katonát nem tartanak; ha tartanak, akkor nem szolgáltatnak szénát. A borból tizedet szednek. Egyéb veteményből semmit sem {434.} adnak. A juhból, ha sok is, egy öreg bárányos gyapjas juhot, ha tíznél kevesebb, egy konyhabárányt adnak. Hatnál kevesebbért 2 pénz járja váltó gyanánt. Minden 10 rajméhből egygyel tartoznak, ha ennél kevesebb van, két pénz a váltója. Őszi tized fejében minden tízből egyet vesznek, melynek váltóját az urak szabják meg. A korcsmálást illetőleg, – «a mint volt ab antiquo», – Újfaluval együtt minden három sátoros ünnepen esztendőnként háromszor árúltak; rend szerint egy hordót itt, ott másikat tartottak. Ha el nem költ, akkor a két falu egyenlőkép osztotta ki egymásra. Ezen kívül, mikor az úré elkölt, a szegényember szabadosan árúl.*GKG. A. fasc. XV., XVI.

1847-ben a lakososok száma 2689; gör. kath. 2681, evang. reform. 8.*Nagyv. Nvk. 1847. 111. l. 1890-ben 789 lakosa van; nyelvre nézve magyar 47, német 4, oláh 738; vallásra nézve róm. kath. 1, gör. kath. 727, evang. reform. 26, izr. 35. Házak száma 176.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 57, 1720-ban 229 1/2 köblöst; rétet 1715-ben 82, 1720-ban 122 kaszást; szőlőt 1720-ban 14 kapást. Jövedelem «más forrás» czímen 60 frt.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 67. l.

1895-ben gazdaságainak száma 192. Területe 2869 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1497, legelő 491, erdő 455, rét 181, kert 44, szőlő (parlag) 22, terméketlen 179 hold.*Mg. St. 502. lap.

A községnek 1900-ban 3999 K 78 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3210 K 74 f.

Határrészei: Valea Domninului = Váljá Domnyinuluj (dabjoni völgy), Lazurele (irtásocskák), Pśni = Pojëny (erdei rétek), Fênaţ = Funácz (kaszáló), Priszlop, Bángye, Dos = Dosz (hát), Valea Urdjii = Váljá Urzij (daravirágos völgy), Oszolj, Curătură = Kuretura (szakadék), Făget = Fazsët (bükkfás), Groape = Grapë (gödrök), Oburzse.

Nagy-Szeg a szájhagyomány szerint hajdan br. Wesselényinek {435.} a mostani gazdatiszti lakja körül feküdt, hol vár állott.

Vize a Váljá Domnyinuluj (Dabjon pataka).