3. Szilágy-Szeg.

1377 május 9-dikén a belső-szolnokvármegyei Syladzeg birtokába beiktatják Vérvölgyi János fiait: Balázst, Mátét és Bálintot.*Dl. 27,834.

1437 január 21-dikén a kolozsmonostori konvent előtt Jakab fia László, Zylagzegi László fia János, a maguk és Imre fia Mihály, Pál fia Péter, Balázs unokája, Pál fia, János, Veronika Burián István özvegye, Dorottya Bereczk felesége, Zylagzegi Gedew Domonkos leányai, nevében; másrészt Csögi (Chewghi) Demeter, a maga és felesége Orsolya, Haraklányi Törkös (Haraklyáni Therkews) Simon lánya, nevében; ismét másrészt Gebarth Antal, János fia, Pál, Balázs fia Barla, a maguk és Menyewi Lőrincz unokája, Antal fia, Benedek, nevében Zylagzeg birtok feletti peröket megszüntetik.*Dl. 27,867.

1440 jul. 26-dikán a nádor meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Szilágyszegi István Zylagzeg birtokának negyedébe iktassa be Sándorházi Tamást, Balázst és Jánost, kiket az jogosan megillet.*Dl. 27,876.

1444 julius 11-dikén néhai Szilágyszegi Jakab fia Bálint középszolnoki Zylaghzegh birtoka egyharmadába be akarják iktatni Balázs fiát Barlát, Antalt, más néven Gibártot, Menyői János fiát Pált és Menyői Chegi Demeterné Orsolyát, mint {441.} annak törvényes utódait, de Szilágyszegi László a maga és Imre fia Mihály; Péter fia Pál, János fia Pál, Domonkos lánya Bereczkné Dorottya meg Gedő lánya Papfalvi Burján Istvánné Veronika nevében ellentmond.*Dl. 27,652.

1453 jun. 11-dikén Garay László nádor meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Deesházi Miklós fiát Mátét és Kysdobai László fiát Albertet vezessék Zylagzeg birtok felének birtokába, mely azelőtt Gedew-é volt és mely őket öröklés jogán megilleti.*Dl. 27,890. és 27.893.

1469 okt. 11(?)-dikén a középszolnoki Zylagzeg birtokban Menyői Török Albert özvegye és fiai vérdíj czímén részeket adnak Baksai Albert testvérének és fiainak. Török Albert ugyanis véletlenül megölte Baksai Albertet.*Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. pag. 51. nr. 2. et pag. 152. nr. 4.

Zylagzeg egyike volt Vakai(?) Ozsvátné ama birtokrészeinek, a melyeket ez 1470 aug. 22-dikén eladott Szilágyszegi Mátyásné Dorottyának.*Dl. 36,394. Km. Prot. G. p. 38. nr. 1. Decz. 27-dikén Mátyás király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Miskey László fiát, Domonkost vezesse néhai Gedew Zylagzeg birtokrészének felébe, mely őt öröklés útján megilleti.*Dl. 27,922.

1472 szept. 23-dikán a kolozsmonostori konvent jelenti Mátyás királynak, hogy özvegy Thewrek Albertné középszolnoki zilaghzegi jobbágytelkeibe beiktatta Baksai Barlát, nejét és gyermekeit meg özv. Baksai Albertnét.*Dl. 27,927.

1474 jan. 17-dikén a Szakácsi Perjemesektől visszaváltott Zylagzeg birtokbeli részeken, a melyek a néhai Vitéz Domonkos és Simon után maradtak, megegyeznek Bideskúti Kún János utódaival Szilágyszegi Buda György utódai.*Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. p. 171. nr. 2.

Közép-Szolnok vármegyének 1475 körüli adólajstromában két Szilágyszeg fordúl elő: Sándorháza és Lele közt az egyik Zylagzegh bizonyos (Szilágyszegi) Mátyás («Mathie») jószága 4 forint 2 dénár, Sülelmed és Szekeres közti másik {442.} Zilagzegh pedig Bideskúti (Bydeskwthy) Lászlóté, 6 forint adóval.*E mű I. k. 178. l. 1543-ban (Zylagh Zegh-en) Halmosi Gergely jobbágyai 3 kapu után adóztak. Úgy látszik, ide tartoznak még Tolvaj Albert, Szilágyszegi Bálint és Kusalyi Ferencz, kiknek jobbágyait 1–1 kapuszámnyi adóval rótták meg. Felmentvék az adózás alól 1 bíró, 3 szegény és 3 puszta telek.*Dical. 1549-ben (Zylagzeghen) a Halmosi Gergely jobbágyait 6, a Szilágyszegi Jánoséit 2 kapu után adóztatták meg, ellenben a Kaplin György, Beneh Mátyás? és Szilágyszegi Bálintéit csak 1–1 után. Feljegyeztek ez alkalommal 2 bírót és 4 szegényt is.*U. o. (Zÿlag Zegyen) 13 dénárnyi adóval rótták meg Bereczk Tamás féltelkes nemest.*U. o. 1554-ben (Zÿlagzegh) Szilágyszegi Pál, Szilágyszegi János, Szilágyszegi Bálint és Bőnyei Máté között oszlott meg; az elsőnek jobbágyait 4, a többiekéi pedig 1–1 kapu után adóztak. E 7 kapuszámon kívül találtak e helységben még 2 bírót, 9 szegényt, 1 puszta házat és Boda Imre részén 1 szegényt.*U. o. 1570-ben (Zylaghzeghen) 2 kapu után rótták meg adóval a Szilágyszegi Pál jobbágyait, ellenben a Szilágyszegi János özvegyeéit csak 1 után:*U. o.

1492 jun. 12-dikén II. Ulászló perújítást engedélyez azon perben, mely Zylagh Zeg birtokért és Hadaháza prædiumért Szilágyszegi Pál meg Bydeskúthi László, Miklós és Mihály testvérek között folyt, mire a kolozsmonostori konvent ez évi okt. 3-dikán meg is idézi a Bydeskúthiakat.*Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. p. 85. nr. 2.

Ez évi aug. 13-dikán az országbíró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Sándorházi Porkoláb Mihály Zylagzeg birtokába iktassa be Lelei Adi Márton leányát, Szilágyszegi Pálné Annát és Szakácsi Kecskés János fiát, Lászlót.*Dl. 27,977.

1495 ápr. 29-dikén Zilaghzeg birtokukat Rátoni Dorottya, ki Baksai András özvegye, meg Pál, Antal, Ferencz és Margit, kinek férje Rátoni Csabad János, továbbá utóbbinak fiai: {443.} Péter és Bálint örökbe vallják Szilágyszegi Pál, Gergen vár ispánjának.*Dl. 36.398. Km. Prot. M. min. pag. 239. nr. 1.

1549-ben Szilágyszegi Pál Zylaghzeg birtokából, a mely most Szilágyszegi Mihály és ifj. Pál kezén van, ki akarja venni a leánynegyedét Spáczai Menyhértné Szilágyszegi Zsófia. Erről a konvent Ferdinánd király parancsára értesíti az illetőket.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 48.

Báthori Kristófnak 1577 április 10-dikén kelt s Közép-Szolnokhoz intézett parancslevele szerint Szilágyszegi Pál előadta, hogy Gyulafi László jobbágyai Szilágyszegre, az ő birtokára mentek, hatalmaskodtak, háromszáz frt kárt okoztak, tehát Gyulafit idézzék eléje.*GKG. A. fasc. II.

1669 okt. 16-dikán Menyőben lakó Fodor János, Közép-Szolnok vármegye egyik szolgabírája előtt a «szakmármegyei» Dányádon lakó Sándorházi István egy szilágyszegi jobbágyát ötven magyar forintban Boda Mihálynak zálogosítja el.*Szgy.

Magyar-Nagy-Sombori Sombori János 1685 jun. 18-dikán a Szilágy-Szegen tartózkodó Dán János nevű jobbágyát átadta cserében nőrokonának, Szegedi Kata asszonynak, a ki helyette egy magyarnagyzsombori jobbágyát adta a hozzátartozó javakkal együtt.*U. o.

1696 decz. 28-dikán Szilágyszegen nemzetes Pap László házánál Sándorházi Zsigmond és István 187 magyar forinton elzálogosítanak Pap Lászlónak sándorházi és szilágyszegi örökös jobbágyokat.*U. o.

1697-ben Guthi Farkas sógora, Pap László, Szilágy-Szegen lakik.*U. o.

1718 decz. 14-dikén Ilosvai Dobai György és neje, Szécsi Judit gyermekei megosztozkodnak a szüleikről maradt szilágyszegi részjószágon.*Gencsi-lt. nr. 213.

1732 előtt Szilágy-Szegen Fodor András és neje Szécsi {444.} Guti Zsuzsánna, majd ezek örökösei: Fodor Zsigmond, Fodor János és Fodor Kata is birtokosok. Az örökösök a birtokot 1733-ig felosztatlanul használják.*Szgy.

1705-ben szilágyszegi nemesek: Dobai Pál, Makai István, Boda Mihály, Pap János, Dienes Gergely; sándorháziak: Katra István, Nagy Mihály, Nagy Gergely, Panithi Pap Mihály, Egrespataki Marosi János, a kiket Közép-Szolnok vármegye lovas zsoldos állítására írt ki.*Szv. lt.

Az országos nemzeti fölkeléshez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Szilágy-Szeg községből a következőket, főbb birtokosok: Nagy Sándor, Linkner Mihály utódai, Nagy Lajos, Nagy Istvánné, Rácz Pál és Kerekes József árvái; kisebb birtokosok: Dobai Sándor, Érsekújvári Gergely és Murányi Ferencz; saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek: Kis János, István, Sándor és László, Dénes István és Ferencz, Nagy József; más telkén lakó, adómentes nemes: Fekete Sándor; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Hunyadi János, Németi Mihály és András, Debreczeni József, Iklódi István, Márton András, Simon Mihály; Csordás Vonucz, Barta Ferencz és Nagy András; más telkén lakó, adózó nemesek: Simon Ferencz, Szécsi György, Pap Irimia, Petrán Tógyer és Vaszi, Hosszú Toma és Irimia, Huszián Toma,; fizetést élvező urasági tisztek: Török Sámuel és Lung Urszuj; papok: Debreczeni Miklós reform. és Popa Von oláh; iskolamester: Rácz Márton; árendátor: Boján Kozma; molnárok: Türe János, Molnár Kirilla és Rogoz Alexa.*U. o.

1805-ben a haza esendességben való tartására kiállhatnak innen a következő 1. adómentes nemesek: Dobai Sándor, Újvári Gergely, Nagy Lajos és Török Sámuel lóval; Kiss László, Sándor, István és János, Kis János, József és Veress Zsigmond gyalog; 2. adómentességet nem élvező, szabad állapotú lakosok: Dienes Ferencz, Iklódi János, Hunyadi {445.} János, Németi Mihály és András, Kertész Sámuel, Nagy József, Márton János és Kovács István gyalog.*Szv. lt.

Az evang. reform. egyház a XVIII. század közepén épűlt, de a feliratait a sok újítás és takarítás egészen elhomályosította olyannyira, hogy belőlük semmi sem vehető ki. A hívek adakozásából 1751–1753-ig építették újjá a régi imaházat. A «nagy romladozás és pusztulás között levő kőtemplomuk» megújítására 1751-ben kéregettek.*Névk. ev. ref. 1879. 20–21. lap. 1809-ben nagyobbították valamennyire.

Harangjai 1760-ból és 1855-ből valók.

Urasztali edényei közt egy ezüst poharat, két ónkannát 1753-ban Kisdobai Dobai Sándor és neje, Biró Sára ajándékoztak.

A mint az egyház régi jegyzőkönyvében olvassuk: «Fungens Pap Tiszteletes Szabó László és Monói P. Tiszteletes Varga András uraimék Gazdálkodások s felvigyázások alatt Papi Partialis Szent Szék tartatott».*A szilágyszegi evang. reform. egyház. levéltára.

Szilágy-Szeg Deésházával tartott papot a tizenhetedik században.*V. ö. P. S. E. I. r. 43. l. Egy 1683-diki okirat szerint Szilágy-Szeg, Bőnye- és Deésháza a dézmát a szilágyszegi papnak fizette.*Névk, ev. ref. 1879. 20. lap.

1856-ban Deésháza vált anyaegyházzá, a pap Deésházára költözött, 1869-től újra önálló egyház.*U. o. 21. lap.

Az 1631 szept. 7-dikén Báthoron tartott közzsinat (Szilágyszeghre) Kémeri Jánost,*Tört. Tár. 1898. évf. 629–30. l. az 1637 jun. 14-dikén Debreczenben tartott közzsinat (Szilagiszegre) Náprádi Gergelyt,*U. o. 633. lap. az 1651 jun. 18-dikán Kállón tartott közzsinat (Szilágyszegre) Szekeresi Mihályt,*U. o. 636. l. az 1681 jan. 12-dikén Margitán tartott közzsinat Décsei Sámuelt,*Tt. ev. ref. I. 56–57. ll. az 1688 nov. 7-dikén Kölcsén tartott közzsinat Helmeczi Miklóst küldte ebbe az egyházba papnak.*U. o. I. 65. l. Többi papjai: Csehi F. Mihály 1692-től, Szerencsi Demeter 1719-től, (meghalt {446.} Zoványon), Szentmihályfálvi Nagy István 1750 körül, Debreczeni Miklós 1771-től 1821-ig, (meghalt ugyanitt, «50 visitatiot ért egy eklézsiában»), Szabó László 1816–1821-ig káplán, azután rendes pap 1850-ig, Szabó Lajos, az előbbinek fia 1850-56-ig, jelenlegi Ferenczi Gyula.

A gör. katholikusoknak fatemplomuk van. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.*Sch. 1886, 161. l.

Elemi iskolát az evang. reform. egyház tart fenn. Állami iskola most van szervezés alatt.

A szájhagyomány szerint, midőn a tatárok elpusztították Bőnyét és Sándorházát, erdőségekben bujdoklott a lakosság s megmaradt része Szilágy-Szeget gyarapította. E falu népe most vegyes, magyar és oláh. Nemes magyar családjai – sajnos – nagyon elapadtak.

1720-ben e curiális községben csak 1 magyar jobbágy háztartást írtak adó alá.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.

1847-ben a lakosok számát – a mainál is magasabbra – 519-re tették; r. kath. 8, gör. kath. 244, evang. reform. 267.*Nagyv. Nvk. 1847. 111. l. 1890-ben 433 lakost számláltak össze; nyelvre nézve magyar 177, német 1, oláh 247, egyéb nyelvű 8; vallásra nézve róm. kat. 18, gör. kat. 248, ágost. hitv. evang. 1, evang. reform. 155, izr. 11. Házak száma 80.

1720-ban 12 köblös szántót s 8 kaszás rétet írtak adó alá.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 66. és 67. l.

1895-ben gazdaságainak száma 253. Területe 2631 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1085, erdő 806, rét 479, legelő 171, kert 8, terméketlen 82 hold.*Mg. St. 502.

A községnek 1900-ban 6291 K 98 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2948 K 18 f.

Határrészei: Burjászó, Telek, Krëmënosz (oláh, kovaköves ?), Bőnye, Somos, Nyíres, Sűrű, Meleg-oldal, Kies, Bükk, Barta-kút, Gáboró, Menyhe, Hosszú, Szénafű.

{447.} A mint a nép tartja, Bőnyéről a tatárok elől menekülők az egyházi serlegeket s egyéb arany- s ezüstneműeket, továbbá a harangokat a Benkő Elek-féle tag északnyugoti részén levő kútba dobták s ezek most is ott volnának.