2. Szilágy-Szentkirály.

Szilágy-Szentkirályról az oklevelek csak a tizenötödik század közepétől kezdenek beszélni.

1452 jul. 1-sején a kolozsmonostori konvent előtt nagydobai Chyzer Mihály fia Gál, Jakab fia Fülöp, a maguk meg Chyzer Gergely és István nevében, másrészt Péter fia András, Nagy (magnus) Pál, Ábrahám fia, Orbán Miklós és Zentkyrali Péter fia Benedek, ismét másrészt Zentkyrali Jakab fia, Demeter, a maga és felesége, Zentkirali István András fiának lánya Katalin nevében, Zentkyral középszolnoki birtok feletti pereskedésüket megszüntetik.*Dl. 27,887.

1461-ben vizsgálat folyik Szentkirályi Gergely fia György és felesége Ákosi Péter lánya Ilona részére, Maaghi György özvegye Katalin és Tamás, Imre, Gergely fiai, Ákosi Antal, Sarkadi Péter ellen, kik Zenthkirály birtokban felperesek egy jobbágyát a maguk birtokrészébe telepítettek.*Lelesz, Z. 75. f. anni 1461. nr. 43.

{464.} A középszolnoki Zentkiraly egyike volt azoknak a részbirtokoknak, a melyeken 1519-ben megosztozkodnak Kisdobai Antal, Pál, Lázár, Kristóf Nagydobai Illés Tamás és Nagydobai György*Lelesz, C. Kraszn. Prot. 5. fol. 70–72. meg a Nagydobai Csizérek.*Szgy.

1532-ben Ősi Szilágyi György eladja a középszolnoki Zenthkyral és Vérvölgy birtokait tizenkét forintért Szentkirályi Moldovai Antalnak.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. M. nr. 6.

1535-ben János király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy a középszolnoki Zenthkyral birtokba (előfordul Nyírmon után) iktassa be Dobai Antalt, de tiltakoznak ez ellen Nagydobai Adorján és Chÿ (?) László a maguk meg Csízér Demeter, Benedek és Bálint nevében.*U. o. Km. conv. lad. 26. D. nr. 5.

A kolozsmonostori konvent jelenti is még ebben az évben János királynak, hogy Sámsoni Hodosi Miklós királyi és János pap konventi emberek lefoglalták Zentkyral birtokon (előfordúl Nagy-Dobával) Nagydobai Tamás és György felperesek számára a Csízér Bálint pusztatelkét.*U. o. Km. conv. lad. 26. D. nr. 37.

1549-ben a középszolnoki Zentkiralÿon (előfordúl Szilágy-Szeg és Keresztúr között) 25–25 dénárnyi adót fizettek Perneszi (?) Bertalan, Alszegi Ferencz, Kis András és Ozsvát László, egytelkes nemesek.*Dical.

1559-ben Nymet György és Kún Kelemen, szentkirályi nemesek tanukként szerepelnek a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*Nagyv. Múz. Blt.

Szentkirályt 1639 okt. 5-dikén, melyet Nagydobai Spáczai János hűtlensége miatt elvesztett, Rákóczi György, fejedelem főlovászmesterének: Serédi István, krasznavármegyei főispánnak adományozta.*Szgy.

1640 jun. 22-dikén Sámsoni Harangi László megintette Majtényi Andrásné Szigeti Zsófiát, hogy az első férjétől, Nagydobai {465.} Spáczai Mihálytól hátramaradt Szent-Király (előfordúl Nagy-Mon és Kis-Doba között) részbirtokból vegye föl az őt megillető hozományt, magát a részbirtokot pedig bocsássa vissza.*Gencsi-lt. nr. 1399.

1690-ben Szentkirályt Szentkirályi Csete István egy darab örökségét tartozékaival zálogba adja Szécsi Guthi Farkasnak negyven magyar forintért. Szomszédja napkeletről Tolnai István öröksége, napnyugotról Kun György úr háza.*Szgy.

1705-ben nemesek: Osváth Zsigmond, Tholnai István, Kis István, Süle Székely Mihály, Osváth Tamás, Luka Mihály, Debreniek: Orosz Miklós, Szerentsi János, Nagy Gergely, Kintses János.*Szv. lt.

E Szenkirálj nemessége 1797-ben nem engedte meg, hogy a hadi segedelemhez való hozzájárulásra összeírják.*U. o.

1805-ben Sz.-Szent-Király községből összeírták a következő fegyver fogható 1. adómentes nemeseket: a) lóval Szarka Sámuel és József, Viski József és Péter, Szarvadi István, Osvát János, Pap Sándor, Kincses János és István; b) gyalog Viski Sámuel és Pál, Osvát Ferencz, György és Pista; 2. adózó nemeseket: gyalog Modi György és Ferencz, idősb Modi János, Modi Bálint és Zsigmond, Szabó János, Balog József, Modi Mihály, Adi György, Tyúkodi Miklós, Szegedi György, Alszegi János, Adi Péter, Szabó Bálint, Adi Bálint és István, Süle András, Modi Tamás, Doka György, Kulcsár Pál és András, Modi András, Mészáros Pál, ifjú Modi János, Modi Pál, Tolnai János és Máté István.*U. o.

Szilágy-Szent-Király új evang. reform. egyháza a régi helyére épűlt (1869–1871) s a régi hihetőleg gót stílű volt.*Bunyitay Vincze: Schematismus 347. lap.

A régi róm. kath. egyházból egy szenteltvíz-tartó kőedény ma is meg van.*Névk. ev. ref. 1877. 20. l.

Egyik harangja 1645-ből való, a másik 1814-ből. Ez az {466.} utóbbi («Fundit me Georgius Cserepi in Tasnád anno 1814.» felírattal) «a jóltevők adakozásából köszöni létrejövetelét».*A szilágyszentkirályi evang. reform. egyház levéltára. V. ö. Névk. ev. ref. 1877. 18. és 19. l. Az előbbi (kisebbik) harangján ezek a szavak vannak: «Sit nomen domini benedictum an. 1645».

Klenódiumai között néhánya debreni egyházból való: két czintányér 1681-ből és 1767-ből, egy ezüst pohár 1683-ból, két abrosz s egy czinkanna 1767-ből. Ezek feliratai: 1. Az isten dicsőségére adta nemzetes Szunyog Mária 1681. a debreni eclesianak. 2. Adta a debreni reformata kicsiny ecclesia úrasztalára in anno 1767 Tekintetes Dobai Sándorné Biró Sára asszony. 3. Megyesi Sára asszony adta e pohárt a debreni ecclesianak 1683. 4. Az 1767-ből való abroszokat s egy czinkannát szintén «a debreni reform. ecclesia úrasztalára» Dobai Sándorné adta. 1712-ből egy abrosz Dobai Krisztina, 1750-ből egy ezüst pohár s 1751-ből egy abrosz Viski Pál s Ujfalusi Erzsébet ajándéka.

Egy abroszt: A Szilágy-Sz.-Királyi Reformata Eclesia számára varattak Szundi Szabó István és Sárdi Sámuel uraimék 1757-dik Esztendőben. (Szélén aranyozott csipke.) 1757-ben csináltatott egy kannát «Nem. Viski Pál Az Szent Kirai Reformata Eklesijában Isten dicsősegere».*V. ö. Névk. ev. ref. 1877. 19. l.

A czinteremben a Viski-családnak temetkező helye van.*U. o. 21. l. (Sz.-)Szentkirályra, Vérvölgyre vonatkozólag ezt olvassuk egy tizenhetedik századi egyházmegyei jegyzőkönyvben: «A szentkirályiaktól a vérvölgyiek a templomnak s temetőnek építésében elszakadnak egyáltalában. Ha pedig a szentkirályiak segélik a vérvölgyieknek templomukat s temetőjöket az építésben, tehát a vérvölgyiek is hasonlóképen cselekesznek». Ha csütörtökre esett karácsony napja, a vérvölgyiek számára engedték (t. i. a papi szolgálatot), a húsvét első napja a vérvölgyieké volt, egyéb ünnepnek pedig a második napja. {467.} «De – hozzátették – a vérvölgyiek a pásztornak gazdálkodjanak.» Még aztán azt kötötte ki az egyházmegye, hogy «a vérvölgyiek az iskolát egészen mindenkoron építsék»), a prédikátor házát a két falu volt köteles építeni.*P. S. E. I. r. 30. l.

Az 1671 junius 7-dikén Debreczenben tartott közzsinat Sz.-Királyra küldötte papnak Szőlőskei Jónás domesticust.*Tört. Tár 1898. évf. 647. l. 1697-ben Bessenyei Jánost,*Egyházm. lt. 1713 junius 8-dikán a Csatárban tartott közzsinatból (Szentkirályra) Zilahi másként Janka Jánost küldték.*Tt. ev. ref. I. 95. és Egyházm. lt. Többi papja: 1746-ban Dalnoki István (meghalt Egrespatakon), 1765-ben Garda Sámuel (meghalt Mocsolyán),*Egyházm. lt. 1770-ben Pesti János,*Tt. ev. ref. II. 141. lap. 1782-ben Gál András, 1794-ben Pávai K. József, 1796-ban Fetés Antal (Görcsönből jött), 1802-ben Nagy Mihály (meghalt Varsolczon 1837-ben), 1804-ben Bonis István (Menyőből), 1810-ben ismét Gál András, 1828-ban az elgyengült Gál mellett Balog Mózes (meghaltak 1832-ben), 1832-ben Dombi Dániel, 1833-ban Molnár Ferencz (Ardóba ment), 1838-ban Szentkirályi Sámuel (a ki Kövesdre ment innen), 1856-ban Parlaghi Elek, 1865-ben Gidai János jött, ki 1866-ban meghalt. 1869-ig administráns pap volt Székely István, vérvölgyi pap, 1869-ben Farkas Károly, ki 1874-ben Szarvadra ment.*V. ö. Névk. ev. ref. 1877. 20–21. l. Jelenleg lelkész nincs, miután az egyház önállóságát beszüntette s leányegyházzá alakúlt.*Egyházm. lt.

Az anyakönyv 1782-ben kezdődik.

Államilag segélyezett községi jellegű egytantermű elemi iskoláját 1874-ben szervezték a reform. iskola bevonásával.

Szilágy-Szentkirályt, mint. curialis községet 1715-ben és 1720-ban nem írták össze.

1847-ben a lakosok száma 207; r. kath. 1, gör. kath. 6, evang. reform. 200.*Nagyv. Nvk. 1847. 109. l. 1890-ben 282 lakosa van; nyelvre nézve magyar 255, oláh 12, egyéb nyelvű 15; vallásra nézve róm. {468.} kath. 35, gör. kath. 18, evang. reform. 219, izr. 10. Házak száma 64.

1895-ben gazdaságainak száma 155. Területe 609 katasztrális hold, a melyből szántóföld 313, erdő 145, kert 52, szőlő (parlag) 50, rét 45, terméketlen 4 hold.*Mg. St. 506.

A községnek 1900-ban 414 K becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 929 K 6 f.

Határrészei: Hágó, Horgas, Szillos, Mogyorós, Tekintő, Észak, Verőfény, Paradicsom, Aranyos, Fejérdomb, Szállás, Láz, Kelenczegaz, Horvát szilvása, Selymék, Szakasz, Hosszúrét, Szilágy-rét. Erdők: Rakotyástó, Hátulsó-bükk és Banyóelő. Szőlőhegyek: Vénhegy, Újhegy és Szillos. A Szállás a török- vagy kuruczvilágban búvóhelyűl szolgált a lakosoknak. Földalatti üregeket most is találhatni e helyen. Ennek közelében van a Tekintő. Innen kémlelték az ellenséget. Tinódi 1551 aug. 8-dikán azt írja, hogy Martinuzzi Szentkirályig kisérte Izabellát, mások Zilaht említik. Még az nap Ferdinándhoz írt levelében mondja, hogy két mértföldnyire kisérte a királynét.*Régi Magyar Költők Tára III. 405. l.

1719-ben tisztújító gyűlése volt Sz.-Szentkirályt Közép-Szolnok vármegyének.*Szv. lt. Közép-Szolnoki P. G. 440. l.

Sz.-Mihályfalva. L. Mihályfalva.