| Szilágy-Cseh. | TARTALOM | Szilágy-Somlyó. |
Szilágyfő-Keresztúr.
Kerezthwr, Kereztur 1448, Kereszthwr 1475, Keresztur 1493, Kewrewzthur 1534, Keresthwr 1543, Kerezthur, Kereztwr, Kereztwr 1549, Megekerestur XVI. század, Kereszthur 1628, Szilagifeőkereszthur 1639, Szilágyfeo-Keresztur 1640, Szilágy Fő Keresztur 1805.
Középszolnokvármegyei falú, 1449-ben belsőszolnokvár-megyeinek van mondva.
A Keresztúr nevű helységek nevének eredetére azt jegyzi meg dr. Réthy László, hogy bennök «nem német kereszturakat, keresztes vitézeket, de a keresztet, mint jelvényt kell{523.} látni, a mit a középkori magyar nyelvszokás, úgy, mint más szenteket, megurazott; Szent Péter úr, Szent Antal úr, Szent Mihály úr, tehát Szent Kereszt úr = Dominus Sancta Crux. Egyéb szentekre vonatkozó helynevek rendesen a templom patronusának nevéről nyerték nevöket.* Szilágyfő neve a Szilágy-pataktól való, mely határán ered.
Közép-Szolnok vármegye 1714 junius 28-dikán és következő napjain tisztújító közgyűlést tartott itt.*
1848-ban egy Kereztur meg Ladok középszolnoki prædiumok, melyekbe Báthori Lászlót iktatták.*
Közép-Szolnok 1475 körüli adóösszeírásában két Keresztúr fordúl elő. Az érmelléki helységekkel a Királyi és Csökmő közt említett Keresthwr Keresztúri Pál és Nagy Mátyás (Mathie Magny) jószága, 1 frt 2 dr. – 1 frt 2 dr. adóval. A másik Kereszthwr, mint Istvánnak a jószága, 7 frt adóval, Baksa és Zilah közt van említve, ez felel meg Szilágyfő-Keresztúrnak.* 1543-ban 4 kapu után rótták meg a Dobszai János jobbágyait, 1 bírót pedig felmentettek.* 1549-ben 3 kapu után adóztak az Irinyi Ferencz jobbágyai, míg a Dobszai Jánoséi csak 1 kapuszámnyi adót tudtak fizetni. E 4 kapuszámon kívül találtak e helységben még 1 bírót és 2 szegényt.* 25–25 dénárnyi adóval rótták meg Csigolya Péter, Mike Mihály, Vid Ferencz és Kónya János, egy telkes nemeseket.* 1570-ben 1–1 kapu után fizettek adót az Irinyi Ferencz és özvegy Dobszai Jánosné jobbágyai.*
Egy, kétségkívül tizenhatodik századbeli jegyzék szerint a Jakcsi-javakhoz tartozik Megye-Keresztúr (Megekerestur).*
Keresztúri Mátyásné Keresztúri Katalin meg Barta Pál és Bereczk és e Pál fia, Kelemen itteni birtokrészét el akarták foglalni Keresztúri Kónya Benedek, János és Jakab meg Csögi {524.} Mátyásné Farkas Katalin, de 1448 jul. 16-dikán tiltakoztak ez ellen az előbbiek.*
1449 máj. 30-dikán a csak imént említettek: Keresztúri Mátyásné Keresztúri Katalin, Barta Pál és Bereczk meg e Pál fia, Kelemen, Keresztúri Kónya Benedek, János és Jakab meg Csögi Mátyásné Farkas Katalin eltiltják az itteni birtokrészük elfoglalásától Keresztúri Mihályt, Keresztúri Mártont, Keresztúri Istvánt, Keresztúri Barta Tamást és Pált meg Keresztúri Révész Mihályt.* Kerezthwr-ról Tamás, Szentiváni Péter familiarisa, azok között volt, a kiket 1450 febr. 25-dikén ügyvédeinek vallott Keresztúri György.*
1459 máj. 29-dikén Kisdobosi (?) János Keresztúri Gergely s rokonai nevében Kusalyi Jakcsi Pétert s rokonait bizonyos kerezthwri szántóföldek, erdők, rétek («Kotholyos terra arabilis») elfoglalásától tiltotta el.*
1493-ban azt bizonyítják, hogy Bogáthi Mihály fiai Miklós és László kiadták Pethri Dersi Jánosnak és Mihálynak az itteni birtokból szépanyjukat, Bogáthi Miklós leányát, Ilonát és ennek anyját megillető leánynegyedet és hozományt.*
1497 aug. 22-dikén Ulászló király elrendeli, hogy királyi adomány alapján iktassák be Sándorházi Márton, erdélyi székesegyházi főesperest és testvérét, Antalt, kik azt eddig is békésen bírták.*
A kolozsmonoslori konventnek 1520 decz. 10-diki zálogvalló levele szerint Irinyi (Yreni) László s Imre keresztúri birtokukat Böge Gergelynek, Révész Mártonnak s Szabó Demeternek zálogba vetik.*
1534-ben János király meghagyja, hogy Kewrewzthur birtok ama részeibe, a melyek a Kis Lajoséi, iktassák be Sámsoni {525.} Kőrösi Ferenczet, a kit ama részek, királyi adomány és a nevezett Kis mostoha atyja és gyámja, Panaszi Pázmány Péter örökvallása alapján megilletnek. E beiktatáshoz, mint szomszédokat idézték meg Vid Pétert, Keresztúri Német Ferenczet és Mihályt, Csizér Bálintot, Csehi Györgyöt, Adorján Ferenczet, Nagydobai Csete Mihályt, Jánosfi Györgyöt, Hagri Jánost, Belleer Tamást és Miklóst (utóbbi öt [talán csak 4 jobbágy). A beiktatás megtörtént.*
Kereztur birtok határán Keresztúri Dobszai Jánosnak a Kónya szőleje nevű puszta előhegy alatt és a Baczilgáttya nevű helyen felűl fekvő Hoszútős nevű rétjén a füvet letaposták, továbbá a Zaraz Geder nevű föld mellett fekvő szántóföldjét felszántották Keresztúri Sikolya Gergely, Oláh István és fia, János meg más keresztúri nemesek, kiket 1545-ben Dobszai megidéztet.*
1546-ban Barta Albert vagy Pál itteni részbirtokának visszabocsátására intik Szilágyszegi László, Dobai Pál meg Menyői Ramocsa Imre és Lőrincz Nagydobai Csizér Lőrinczné Zsófiát, Csögi Antalné Katalint, néhai Bíró Balázs leányát, Borbálát, özv. Németh Jakabné Ágnest, Ördög Ferenczet és Mihályt meg özv. Haraklányi Antal Orbánné Botentianát.*
Egy kereszturi kuriáért per folyik Keresztúri Vid Ferencz és Keresztúri Dobszay János között. Az e tárgyban hozott itéletet Vid megfelebbezte.* Néhai Iréni Imre e birtokból bizonyos javakat idegenített el. 1547-ben a fenti Imre fia, István meginti Kőrösi Ferenczet, Dobszai Jánost és Csomafái Jánost, mint az említett javak tényleges birtokosait, ama javak visszabocsátására.*
1549-ben néhai Deésházi Kelemennek ezt a birtokát, a mely ekkor Deésházi Lajos kezén volt, vissza akarták csatolni Móre Márton és Haraklányi Miklósné Deésházi Borbála.* Vid Ferenczet és Sikolya Pétert jelölte ki az országbíró királyi {526.} biztosokúl, a mikor meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy hozzon itéletet Haraklányi Miklós érdekében a Haraklányhoz tartozó, Kesarajáróföld nevű földrészre vonatkozólag, a melyet elfoglaltak özv. Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós.*
Ferdinánd király 1551-ben meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Kerezthwri Dobzay Jánost vezesse az itteni birtokrészbe, mely őt a következők alapján megilleti: a) Bogathi Miklós fia István örökvallása és kötelezvénye. b) Irenÿ Ferencz, László fia, István unokája, valamint Irenÿ ifjabb István, Imre fia, fenti a) alatti István unokája és Irenÿ Gergely, a b) alatti Imre fia örökvallása. c) Menyewi Deshazy Lajos, Péter fia, cseréje fenti Kerezthwri Dobzay Jánossal. d) Rewai Ferencz thuróczi főispán, nádorhelyettes, itéletlevele, a Borbála portheleki Moldway Gábor felesége, a b) alatti László lánya és a kérelmező közti perben, mely a nádorhelyettes előtt folyt s mely itélet királyi megerősítést is nyert. A proponált biztosok: Zakachi Kaplyan György, Menyewi Maywd Máté, Bewshaza-i Ferencz, Bewnye-i Mátyás, Akos-i Mihály. A konvent, Bewnye-i Mátyás és a konvent embere a birtokrészen megjelenvén, a parancsnak eleget tett. Szomszédok: Kerezthwri Berthalan Benedek, Spaczai Menyhért, Dobay János, Nagydobai Gregor (?) Adorján, Pogan Gergely bíró, Tathamir Pál officialis, Nagy Jakab, Perecheni esküdtek, Dragffy György jobbágyai, Karacson Tódor, Tekerew Gergely, Kwchijo-i Karos Mátyás, kik előtt a kérelmezőt és feleségét Annát beiktatták.*
Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. lit. D. nr. 26. V. ö. Tört. Tár, 1898. évf. 166. lap, a hol Dobai hibásan áll Dobszai helyett.
{527.} 1552-ben a kolozsmonostori konvent előtt Ráthoni Tamás a Haraklyáni Miklósné Deshazy Borbála és gyermekei, László, István, János és Ferencz, valamint Hadadi Móre János és Péter nevében Kerezthwri Dobzay Jánost eltiltja e birtok elidegenítésétől, mely azelőtt Menyewi Deshazi néhai Istváné és Péteré volt és a tiltakozókat megilleti.*
1554-ben az itteni rész birtok elidegenítése miatt tiltakozik Menyői Ramocsa Imre ellen Menyői Ramocsa Lőrincz.*
1559-ben özvegy Irinyi Ferenczné Báthori Borbálának jobbágya tanúskodik innen a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*
A keresztúri közös területek megosztása tárgyában Dobszai János pert folytatott a már említett Vid Ferencz, továbbá Bakó Ambrus, Nagy Fábián, Kónya János, Sikolya György, Német János és Bertalan István birtokosok ellen. 1560-ban II. János király meghagyja Közép-Szolnok vármegye közgyűlésének, hogy ezt az ügyet újból tárgyalja.*
Az itteni részbirtok felett 1610-ben cserelevelet kötnek Ramocsaházi István és Mihály.* 1628-ban is egyezkednek a Ramocsaháziak.*
Spáczai János itteni birtokát Rákóczi György fejedelem – Spáczai egyéb birtokaival együtt, 1639 október 25-én Medgyesen kelt levelében –Görcsöni Serédi Istvánnak adományozta.*
1640 jun. 22-én Sámsoni Harangi László megintette Majtényi Andrásné Szigeti Zsófiát, hogy az első férjétől, Nagydobai Spáczai Mihálytól hátramaradt itteni részbirtokból az őt megillető hozományt vegye fel, magát a részbirtokot pedig bocsássa vissza.*
1642-ben Nagy István, Birtalan Gáspár és Hegedős János itt lakó nemes személyek igazolják, hogy ugyancsak itteni {528.} lakos Ramocsaházi István egy jobbágyáért száz magyar forintig kezességet vállaltak Hidi Gergely özvegyének Erdélyi Borbála asszonynak jobbágya, Vesselényi Istvánnak Kis-Solymoson lakó jobbágya: Nagyszegi Ignácz.* Ekkor az itt lakó nemzetes Ramocsa István Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála szolgája.*
1696 aug. 24-dikén Holya György esküdt bizonyítja, hogy Szilágyfő-Keresztúron Serédi tiltakozott Oláh Márton bizonyos birtoka ügyében.*
1697 márcz. 29-dikén Kraszna- és Közép-Szolnok vármegyék tisztikara parancsot kap, hogy Keresztúri Turdai Zsigmond gyermekeit osztoztassák meg a keresztúri birtokon.*
1728 aug. 25-dikén a szilágyfő-keresztúri zálogos jószág tárgyában Szécsi Guthi Dénes és Bályoki Szénás Zsigmond között folyó perben határozatot hoznak.*
Csáki Tamás itteni részbirtokát zálogban bírta Guthi Farkas. 1742 jan. 29-dikén vizsgálatot tartottak a zálogösszeg megállapítása végett Gencsi István és György javára.* Guthi Farkasnak ez a részjószága feleségére, Keserű Zsófiára szállott.*
1773 okt. 7-dikén Dobai Zsuzsánna tiltakozott a kolozsmonostori konvent előtt Dobai Sándor végrendelete ellen, melyet ez itt 1773 aug. 10-dikén készített.*
1774 máj. 9-dikén tanúvallatást tartottak Gencsi Zsigmond részére arról, hogy miféle javakat bír Keresztúron a Luka-család.*
1559-ben ezeket a nemeseket említik: Kasza Gáspár, Nymet László, Bertalan Ferencz, Vid János, Jankó Bálint, Vid Menyhért, Bertalan István, Jankó Jakab, Miklósy Benedek, Vid Mihály, Bakó Bálint, Oláh András, Miklósy Pál, Bakó Pál és Csete Gábor.*
1705-ben nemesek: Sepsi Péter, időb Adÿ István Adi {529.} György, Luka János, ifjú Adÿ István, Berzi János, Sepsi Bálint, idősb Luka Mihály, Oláh Bálint, Oláh Mihály, Jankó János, Balog Mihály, ifjú Luka Mihály, Luka István, Horváth György, Mosdotzi Péter, Dull Mihály, Kis Osváth János, Borbély István, Thót Mihály, Balog János.*
A «hadi segedelemhez való» hozzájárulásra 1797-ben e községből a következőket írták össze, főbb birtokosok: Tisza László, Kabós Farkas, Ravaszdi Kata, Vér András utódai, Szénás Zsuzsánna Péchi Antalné és Bíró Gábor; kisebb birtokosok: Hatfaludi Ferencz és Laskai Judit Pap Zsigmondné; saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek: Szentmihályi János, Dénes János, András és Pál, Luka-Pál András, Luka János és Pál, ifjú Luka Pál, Oláh Judit Luka Andrásné, Dénes Bálint és öreg Luka Mihály; más telkén lakó, adómentes nemesek: Luka György és Ferencz; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Adi Zsigmond, Sepsi János, Zaj József, Adi Péter, Nagy György, Luka Mihály és András, Oláh Ferencz, Kis Bálint, Szabó András, ifjú Oláh Mihály, Fazakas Márton, Adi Bálint, ifjú Adi András, ifjú Adi György, öreg Oláh Mihály, öreg Adi István, Fazakas Mihály, idősb Fazakas Bálint, Fazakas András, Zaj Mihály, Dul János, idősb Adi András, Tott Borbála Adi Péterné, ifjú Zaj János, idősb Zaj János, Adi János András, Tott István, ifjú Tott Mihály, Sepsi György, Almási István, Sepsi Pál és Ferencz, Balog János, Osvát Mária Szabó Györgyné, ifjú Tott Ferencz, ifjú Tott Márton, Sepsi Erzsébet Adi Pálné, idősb Adi György, Luka Judit Sepsi Bálintné, Sepsi András, Nagy János, öreg Tott Mihály, Zaj Márton, Tott Bálint, idősb Tott Ferencz, Adi Sándor, Nagy András, Zaj András, Rapoti Kata Kis Andrásné, Kis Judit Székely Istvánné, Síkos István, Somodi Kis Anna Luka Ferenczné, idősb Tott Márton, Jankó István, Tott Pál, Balog Ferencz, Adi Mária Farkas Dánielné és Máté Gergely; más telkén lakó, {530.} adózó nemesek: középső Adi András, Orosz-Nagy Mihály, Fazakas János, ifjú Fazakas Bálint, Dobai Sándor, ifjú Adi István, Síkos János, Dul György, ifjú Luka Ferencz; pap: Dombi István ref., kántor: Kis János ref.*
1805-ben a következő nemeseket eskették meg: Bíró Sándor, Szénás Károly és János, Szentmihályi János, Kolcza Dávid ref. lelkész, Oláh Mihály, Oláh Márton rector, Luka György és fia: Luka István, Luka Pál Ferencz, Oláh Ferencz, ifjú Oláh Mihály, Adi János András, Adi Bálint és fia: Adi József, Adi András és György, Dénes András és fia: Dénes András, Adi András és fiai: Adi Ferencz és Elek, Dénes Pál és fiai: Dénes Pál és Dániel, Luka András, Luka Pál János, Adi Ferencz és János, Luka Pál és fia: Luka György, Dénes Bálint, Luka Mihály és fia: Luka Mózes, Luka M. Mihály és fia: Luka Bálint, ifjú Luka Pál, Luka János, Adi István, Péter, Mihály és Zsigmond, Dúl György, Nagy Mihály, Sepsi János és fia: Sepsi János, Farkas Sámuel, Zaj József és fiai: Zaj János és József, Szabó András, Luka Bálint, Gora Mihály, Farkas Dániel, Nagy György, Luka Mihály, Kis Bálint, Fazakas Márton, Mihály és András, Zaj Mihály, Dúl János és fia: Dúl András, Máté János, Fazakas Bálint, Zaj János, idősb Zaj János és fia Pál, Tót János és Mihály, Sepsi György és fia Péter, Almási István, Sepsi Pál és fia János, Sepsi Bálint, Balog János, Szabó János, ifjú Tót Ferencz és fia András, Tót Márton és fiai: János és József, Sepsi András és fiai: Zsigmond és Bálint, Tót András, Zaj Dániel, Tót Bálint és fia János, idősb Tót Ferencz, Nagy András és fia Pál, Zaj András, Gora József, Balog Dániel, Síkos János, Kis Mihály és György, Ligner György, Eger György, Schmutzer Filep, Nagy Mihály, Kis Márton, Síkos István, Luka József, Tót Márton és fia Dániel, Jankó István, Tót Pál, Balog Ferencz, Dobai Sándor, Mezei Mihály, Luka István és fia János, Sepsi Mihály és Nagy István.*
{531.} Az evang. reform. egyházat, melynek szentélye a nyolcz szög három oldalával záródik, két csúcsívben végződő ablak díszíti.*
A torony alatti régi sírbolt lejáratát nagy, lapos kő fedi. A katedra mellől 1897-ben egy 1575-ből való téglányalakú, nagy kőlapot szedtek föl, melyről Keresztúri Dobzai István erdélyi itélőmester, Dobzai János, Spáczai Anna nevének porladozó betűi még olvashatók valának.
Egy kívül aranyozott, ezüst poharát «Nagy-Bányán lakó Váradi Mihály házastársával Tasnádi Kata asszonynyal conferálta az úrasztalára a szilágyfőkeresztúri Ecclesiahoz anno 1669». Ugyancsak Váraditól való két kivarrott sávos abrosz 1671-ből. 1738-ban egy aranyozott fehér selyem-abroszt Káli Kún Istvánné Árva Keserű Zsófia s egy gyolcs-abroszt Dobai Sándorné Bíró Sára adott. Egy czínkanna 1747-ből Báthori Györgytől való. 1740-ben, 1748-ban, 1753-ban ugyancsak Dobai Sándorné ajándékoz sávos úrasztali terítőt, ezüst- és czíntányért. Ő és férje az egyháznak áldozatra kész kegyes jóltevői valának, mert 1758-ban, a mint a torony déli oldaláról leolvashatjuk, a tornyot is ők építtették s egy harangot is öntettek, melyen «In honorem omnium creatoris Iehovae propriis sumptibus procuravit Alex. Dobai alias Székely de K. Doba, una cum conjuge sua Sara Biró pro ref. Eccl. sz-f.-keresturiensi Anno D. 1765» felírás van.*
Az egyházat a tizenkilenczedik század első éveiben bővítették.*
Az anyakönyveket 1819 óta vezetik; egyházi jegyzőkönyv csak 1854-ből van.
Keresztúron a tizenhetedik században a papnak járt mindenféle dézma, ú. m. bor, búza, rozs, tönköly, alakor, zab, méh és bárány. «Annak penigh és a báránynak váltója, a {532.} melyből tized nem esik, két-két pénz». A dézmát tartoztak kiadni a dézmálni valóból, akárhol lakott annak az «ura». A kinek nem volt dézmája: egy öreg véka búzát, vagy erdélyi két vékát, a mely özvegy asszonynak sem vetése, sem bora, három sing vásznat, paraszt ember egy kalangya búzát s mellé egy kalangya zabot (vagy e helyett még fél kalangya búzát) s két pénzt adott. A dézmának betakarításával a «nemes falú», a predikátor pedig minden kalangya behozataláért egy-egy pénzzel tartozott. Egy rétje is volt a papnak, melyet jó akaratjokból kaszáltak le. A pap «maga gyűjtse fel és jó akaratjokból behozzák».
Görcsön ekkor filiája volt Keresztúrnak, onnan minden házas ember egy-egy kalangya búzát, ha zabja termett, egy kalangya zabot is (vagy e helyett másfél kalangya búzát) s minden ember két-két pénzt, özvegy asszony, a ki guzsalya után élt, három sing vásznat, a kinek pedig «czimborában járó fia» volt, egész bért adott. Még egy «kaszáló nÿlat adnak, megkaszálják ».
A pap minden főünnepen Keresztúrban tartozott először prédikálni és «coenat administrálni», t. i. úrvacsorát osztani. Két vasárnap előbb az anyaegyházban, a harmadik vasárnap reggel a fiókegyházban prédikált, szerdán, pénteken az anyaegyházban, csütörtökön a fiókegyházban szolgált.*
A rektornak a fizetése a tizenhetedik században ez volt: «valaki a papnak dézmát ad, ha csak két, három avagy négy kéve búza, a vagy tavasz vetemény volna is az, tartozik a pásztor a neki adott dézmából minden dézmaadó házas emberre a mesternek egy-egy kalangya búzát adni».*
Kérdéses, vajjon Reghetei Imrét az 1659. évi jun. 25-dikén Kállón,* Mezővásárhelyi Mihályt az 1664. évi jul. 13–14-dikén Debreczenben,* Szokolyai István domesticust az 1666. évi jul. {533.} 4-dikén Szatmár-Németiben,* T. Szatmári Istvánt az 1668. évi jun. 10-dikén Fejér-Gyarmaton,* Csekei Mihályt az 1677. évi jun. 27–28-dikán Berettyó-Újfaluban* tartott közzsinat erre a Keresztúrra küldötte-e papnak. 1670-ben Kisvárdai István, 1672-ben Tolcsvai Mihály, 1681-ben Kereszturi Pál, kit az ez évi jan. 12-dikén Margitán tartott közzsinat küldött ki,* 1692-ben Körtvélyesi Mihály, 1743–1755. Uzoni Barta István (székbeli bíróságot viselt, meghalt Ippon), 1758-ban Kelemen Péter, 1772-ben Bereczki György (1792-ben aljegyző, meghalt Ballán 1796-ban), 1776–1801. Dombi István, kit 1776 aug. 6-dikán küldtek ide,* 1801–1819. Kolcza Dávid (ekkor lemondott és ezután egy évre meghalt), 1819–1828. Surányi Nagy Mihály. 1828–1848. Püspöki Zsigmond (itt halt meg), 1849–1874. Palánki Károly (szintén itt halt meg), 1875–1893. Fehér György, most Kenderesi Lajos a papja.*
A helységben felekezeti elemi iskola van egy tanteremmel. Most fáradoznak állami iskola szervezésén.
Szilágyfő-Keresztúrt mint kuriális községet 1715-ben és 1720-ban nem írták össze.
1847-ben a lakosok száma 872; róm. kath. 16, gör. kath. 3, evang. reform. 853.* 1890-ban csak 518 lakosa van; nyelvre nézve magyar 509, oláh 6, egyéb nyelvű 3; vallásra nézve róm. kath. 21, gör. kath. 7, evang. reform. 469, izr. 21. Házak száma 120.
1895-ben gazdaságainak száma 172. Területe 1386 katasztrális hold, a melyből szántóföld 697, erdő 193, legelő 182, rét 176, kert 63, szóló (parlag) 1, terméketlen 74 hold.* Káposztát termelnek különösen.
A községnek 1900-ban 35.133 K 44 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2344 K.
Utczái: Templom-, Úri-, Nagy-, Kis-, Közép- és Kőház-utcza. {534.} Határrészei: Pós, Nagy-agyagos, Berekszőlő, Berekszőlő-alja, Nagy-nyíl, Hegyhát, Ereszvény-alja, Szódok-hegy, Békás, Cseresznye- és Berekkert-kút. Szőlők: Nyáras, Pál-oldal, Kőhegy; Kis-, Nagy-, Hosszú- és Kurta-rét; Ravasz-lik, Forrásláb- és Rét-melléke. Erdők: Bakony-erdő, Büti-szőlő-erdő, Berek-kertkút-erdő. A Szilágy-pataka a Cseresznyekút dülőben ered.
Kútjai: Száz-forintos- és Gárgya-kút.
A Szódokhegy alatti dombon a nép állítása szerint valaha klastrom létezett, melynek romjai kevésbé láthatók is. Ezek alá van eltemetve amaz aranyeke, melylyel a községet körülbarázdálták; azért nem jöhet át a községbe semmiféle járvány.
Szilágy-Nagyfalu. L. Nagyfalu.
Szilágy-Paptelek. L. Paptelek.
| Szilágy-Cseh. | TARTALOM | Szilágy-Somlyó. |