| 1. Somlyó- vagy Sutak-Újlak. | TARTALOM | Újnémet. |
{715.} 2. Szamos-Ujlak.
Ujlak 1383, Vylak 1423, Wylak 1461, Vÿlak 1505, Wÿhlak 1549, Wÿlak 1570, Uylak 1577, Zamosuylak 1620, Zamosujlak 1629, Szamos-Vjlak 1797.
1387-ben magyar falu, az aranyosi várhoz tartozott.*
A váradi Regestrumban Vrisu villabeli István pristaldus előtt lopással vádolnak egy Szent-Márton villabeli bölényvadászt.* Kandra Kabos megjegyzi, hogy a Vrisu Beél szerint nem más, mint a győrvármegyei Örs, e mellett a maga részéről lehetségesnek tartja, hogy Vrisu = Viloc, Újlak.*
Ujlak előfordúl 1383-ban Hadad-Nádasd, Bogdánd és Korond határjárásánál.*
Eredetileg a Jakcsiak birtoka (1423).* 1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak ítélik Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.* 1461 márcz. 5-dikén a középszolnoki Wylak* birtok elidegenítésétől Jakcsi György és gyermekei nevében eltiltja Jakcsi Jánost Lelei István.* 1461 szept. 20-dikán az újlaki piaczon* kikiáltással idézik meg Bélteki Drágfi Bertalan ellen Báthori Mátyást.*
Wylak* egyike vala azoknak a birtokoknak, a melyeket 1462 febr. 1-sején Kusalyi Jakcsi János, neje Petronella, fia Ferencz és Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: István és Mihály elzálogosítottak Jakcsi Péternek.*
1475 körül Szamos-Ujlakon (Monó- és Sülelmed közt említve: Wylak) a Jakcsi János özvegyének a jószága 20 frt 3 dénárt, Csire (Chyre) Istváné 13 frt 3 dénárt, bizonyos Keresztélyé (Cristani) 14 frtot fizetett adóban, tehát a nagyobb helységek {716.} közé tartozott.* 1543-ban Wylakon* a Pázmány Péter jobbágyait 5, a Jakcsi Mihályéit 2, a Valkai Miklóséit pedig 9 kapu után adóztatták meg. Fölmentvék az adózás alól 3 bíró, 2 szabados, 5 szegény, 1 új ház és 2 puszta telek.* 1549-ben Wÿlakon* a Jakcsi Mihály jobbágyai 9, a Somlyói Báthori Andráséi 4, a Valkai Miklóséi 3, a Matuszlai Györgyéi pedig csak 1 kapu után adóztak. E 17 kapuszámon kívül volt a helységben még két bíró, 6 szegény, 7 új és 1 leégett ház.* 1564-ben Hadad vára tartozékában, Wÿlakon* 9 kapuszámnyi adóval rótták meg a Jakcsi árvák jobbágyait, de a behajtást nem engedte meg Sulyok György. A 9 kapun kívül volt itt még 4 zsellér és 4 új ház.* 1570-ben Wÿlakon* a Jakcsi Boldizsár jobbágyait 4, a Valkai Miklóséit 3, a Szentiványi Jánoséit pedig csak 1/2 kapu után adóztatták meg.* 1604-ben Vÿlakon* Dengelegi Miklós részéről 1 rótt házat 2 forinttal adóztattak meg, Szikszai György, Zsombori Gábor és Cseffeiné részéről 3–3-at 6–6 forinttal.*
Újlakról a Pázmán Péter jobbágyai azok között voltak, kiket kihallgattak az 1548-ban Mutos és Cseh birtokok határvonalának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*
Mint már az elején említett pár adatból is (1423, 1451, 1461) látszik, birtoklásának a története Bogdándhoz igazodik. Az 1505, 1508, 1512, 1516, 1526, 1537, 1544, 1545, 1547, 1548, 1570, 1582, 1584 évek történetében, a mikor rendszerint Vÿlak, Ujlak, Vylak, Wÿlak, Wylak néven fordúl elő, Bogdánd vagy Hadad története ismétlődik, hogy t. i. a Jakcsiak, Drágfiak kezéről (a Drágfiak zálogban bírták) mint kerűlt a birtok a Wesselényiek kezére.*
Az 1584 előtti időből megemlítem a következő eltérő adatokat:
{717.} 1577 szept. 2-dika előtt. Valkai Miklósnak és leányának, Zsombori Lászlóné Zsuzsánnának a szolnokvármegyei Uÿlakon lakó Pal Imrhe és Ghÿeorgÿ, Sebek Gÿeorgÿ és Bálint, Bíró Kelemen, Keomeorh Balas és István, Zopri Matthas, Drabant Mattias, Andras Balas, Fekete Balázs és Péter, Drabant János és Szabó Istwan nevű jobbágyait elfogta a mosóbányai erdőben Gyulafi László, Cseh várába vitette és fogságban tartja.* Ujlakról Jakcsi Boldizsár jobbágyai azok között voltak, kik a mosóbányai erdőből másnak a fáját hordták el.* A per még 1579-ben is folyik ebben az ügyben.*
Wylakról Wesselényi Ferencznek következő jobbágyait ú. m. Samsoni Adi Györgyöt (ez is jobbágy?), Cyperyan Gáspárt meg Fekete Jánost és Mihályt idézték meg mint szomszédokat, a mikor Báthori Zsigmond 1584 nov. 6-diki parancsára be akarták iktatni Zsombori Lászlót egy böősházi birtokrészbe.*
Csire Petronellának Wÿlak* részbirtokát néhai neje, Valkai Zsuzsánna után birta Zsombori László. Ezért 1584-ben Valkai Anna a maga és leánya, Potentiana, továbbá Valkai Erzsébet és gyermekei: Thomori Katalin, Petronella, Anna, Borsvai Zsigmond meg utóbbi Anna leányai: Zsombori Erzsébet és Borbála nevében tiltakozik az ellen, hogy ama részbirtokot a fenti László adományul kapja.*
Azután más irányt vesz a birtoklás története.
1602 előtt Zsombori Farkas itt is birtokos volt, mint pl. Keődön, Kelenczén, Alsó- és Felső-Szopron, de annak vylaki részét Básta György generális és Keövendi Székely Mihály tiszántúli kapitány Trogeri Lodi Simonnak adják érdemei jutalmául 1602-ben.*
1603-ban Hadadi Wesselényi István jelzálogul adja az {718.} újlaki részbirtokát és Völcsök birtokát száz forint fejében Dengelegi Miklósnak.*
1620-ban Nagytoronyi Swkeösd György és neje, Kwessmaj Erzsébet elzálogosították a középszolnoki Zamosuylak birtokot ötven arany forintért Érszentkirályi Szikszai Györgynek és nejének, Bánfi Juditnak.*
1629-ben Kállai Gáspár Zamosújlakon egy szőlőt váltott ki hét forinttal, melynek fele Zsombori Sándort illeti. Az Ujlakon lévő udvarházat ajándékul adta Zsombori Kállainénak.*
1639 okt. 25-dikén arról értesűlünk, hogy Újlak előbb a hűtlenné lett Nagydobai Spáczay Jánosnak birtoka volt, de azt Rákóczi György fejedelem főlovászmesterének, Serédi István, krasznavármegyei főispánnak adományozta, mint például Dobát is.*
Nagydobai Spáczai János ezen az Ujlakon (előfordúl Dobával) levő birtokát engedte vala át bizonyos kölcsönös kikötések mellett Majtényi Mártonnak, ki hűtlenség miatt vagyonvesztes lett.*
1642-ben Szikszai Zsigmond többek között a zamosuylaki birtokát is átírja nejére, Tamási Sárára és leányára 2000 frt erejéig.*
1655-ben Szikszai Zsigmondnak udvarháza volt itt.*
1692-ben Szikszay György és felesége Balássy Erzsébet szamosújlaki ősi részjószágát kivévén egy házhelyet és járulékait, továbbá László Mihályt, Jánost és Pestát meg ezek javait zálogba adják négyszáz aranyért Felső-Bányán lakó Fonyi Istvánnak és Jódi Simonnak.* A beiktatáskor jelen voltak: Mihály Bálint, falusi főbíró, Bősházi György esküdt ember, kik Fonyi Mihály és Jódi Simon jobbágyai, Szopri András esküdt a ki Tholdi György jobbágya.*
{719.} 1705-ben nemesek: Rátz Zsigmond, Rátz János, Nagy alias Kotsis Mihály, Benedekfalvi Ramotsa Mihály, Széplaki Rátz Pap János, Böősházi Gyöngyösi János, Csehi Nagy Gáspár, Vérvölgyiek: Kassai János, Szilágyi János.*
L. báró Hadadi Wesselényi István zsellérei, mélt. Huszár József zsellére és Szabadszállási István zsellérei, néhai gróf Mikes Ferencz utódainak jobbágyai és zsellérei Sz.-Ujlakról azok között voltak, a kik 1733 jun. 10-dikén négyszáz magyar forintig kezességet vállaltak gróf Gyulai Istvánnak Mészáros András nevű, szilágycsehi örökös jobbágyáért.*
A hadi segedelemhez, t. i. az országos nemzeti fölkeléshez való hozzájárulásra 1797-ben (Szamos-Vjlakról) ezeket írták össze, főbb birtokosok: br. Wesselényi Farkas, Székely Dávid cancellárius, br. Huszár József, Rácz Mihály, Pelei László, Rácz József és Farkas, Guthy Ferencz, Rácz Péter, özv. Guthy Sára és Horváth Zsigmond; kisebb birtokosok: Szabadszállási György, Rácz Kata Gergely Józsefné és Kónya Szávuly; más telkén lakó, adómentes nemes; Borbély Pál; más telkén lakó, adózó nemesek: Szvára György és Lupuj, Márkus Vaszali; papok: Kis György ref. és Kónya André oláh; kántor: Deák-Kriszte Von oláh diák; molnár: Márkus Pintye.*
A haza csendességben való tartására 1805-ben lóval, fegyverrel, vagy gyalog járúlhattak a következők: a) adómentes nemesek: Pelei Lászlóné; Rácz Péter lóval; Rácz Mihály; Guthy Ferencz lóval; Török Ádám, Rácz Farkas, Borbély Pál, Palakai? Sándor és Rácz Józsefné; b) adómentességet nem élvező szabad állapotú lakos: Vadasdi Ferencz.*
Evang. reform. fatemploma 1699-ben épűlt s a mint a mennyezeten látható felírás mutatja, 1738-ban renováltatott.
Egy ónkannát és két tányért Zsombori Anna adott 1647-ben, egy zöld selyemtakaró – 1657-ből – Jódi Mártonné Szerencsi Évától való. Többi klenodiumai: 1655-ből (egy {720.} úrasztali aranyozott ezüst kehely), 1792-ből (úrasztali kehelytakaró), 1810-ből (úrasztali kendő aranyhimzéssel, D. J. Jódi S.-től), s 1895-ből (úrasztali terítő, Juhász Istvánnétól) valók.
Papjai voltak: Gyamali Sámuel (működésének ideje ismeretlen), Szatmári Istvánt, az 1605 jun. 5-dikén Nagy-Károlyon,* Papi Istvánt az 1634 jun. 18-dikán Szatmárt,* Németi Jánost az 1651 jun. 18-dikán Kállón,* Karánsebesi András domesticust az 1671 jun. 7-dikén Debreczenben,* Nagyadi Jakabot az 1680 febr. 25-dikén Fekete-Ardóban,* Kolozsvári Pétert az 1699 szept. 27-dikén Krasznán,* Debreczeni András academicust az 1709 jun. 29-dikén Kállón tartott közzsinat* küldte; Bányai Péter 1714-től, Szentmihályfalvi István 1717-től, Pávai Péter 1745-től, Borbély István 1750-től, Vecsei István 1775-ben,* Elekes István 1787–1799 közt, Kis György 1797-ben, Debreczeni József 1799-től.
Jelenleg a völcsöki anyaegyház leányegyháza.
A gör. katholikusoknak fatemplomuk van. Anyakönyvök 1824-ben kezdődik.*
1733-ban oláh családjainak a száma 20; papja görög-keleti.*
1750-ben (Szilágy-Ujlak) a gör. kath. lelkek száma 321, a kik részén volt egy templom s egy kántor.*
A faluban két elemi népiskola van: gör. kath. és evang. reform., egytanterműek; mind a kettőt csak most, az 1893: XXVI. t.-cz. alapján, szervezték újjá.
Mint már láttuk is, magyar volt e falu már 1387-ben. 1423-ban is magyar birtokul van mondva Vylak, mikor a váradi káptalan Zsigmond királynak 1423 Ker. Szent János születése előtt való kedden Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek birtokába {721.} ellentmondás nélkül beiktatja György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*
1715-ben 12 jobbágy-, 2 zsellér-, összesen 14 háztartás fizetett adót, magyar valamennyi; 1720-ban 12 jobbágy- és 8 zsellér-, összesen 20 háztartás, magyar 16, oláh 4. A népesség száma 1715-ben 126 lélek, magyar mind; 1720-ban 180 lélek, 144 magyar és 36 oláh.*
{722.} 1847-ben egy névkönyv csak 79 lakóházról tud (valamennyi gör. kath.),* 1890-ben 636 lakosa van; nyelvre nézve magyar 58, oláh 575, egyéb nyelvű 3; vallásra nézve róm. kath. 1, gör. kath. 577, evang reform. 45, izr. 13. Házak száma 139.
A művelés alatti területből, adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 1715-ben 70, 1720-ban 264 köblöst; rétet 1715-ben 33, 1720-ban 120 kaszást; szőlőt 1715-ben 4, 1720-ban 23 kapást.* A jövedelem «más forrás» czímen 45 frt.
1895-ben gazdaságainak száma 140. Területe 2500 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1577, legelő 303, erdő 283, rét 175, szőlő (parlag) 14, kert 9, terméketlen 139 hold.*
A községnek 1900-ban 4232 K 86 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3152 K 78 f.
Határrészei: Belsőségek, Halastó fordúló, Telek, Rétlinia. Lomba, Szonyába, Hegy-alja.
| 1. Somlyó- vagy Sutak-Újlak. | TARTALOM | Újnémet. |