| Vén. | TARTALOM | Vicsa. |
Werwewlg 1387, Vervewlghe 1446, Werwelgh 1447, Wywolg, Weerweelgh 1449, Vervlgh 1519, Werwewlgh 1532, Werweolgy 1549, Verueolg 1553, Vérvölgi 1639, Vérvölgj 1797, Vérvölgy 1805.
Közép-Szolnokból való. Nevének eredetét a néphagyomány még Szent-István korában keresi. A szent király a pogány vallás elfojtására egy vezérét küldte a Szilágy vidékére, a ki itt Doba és Szentkirály között verte le a pogányokat, ezeket abba a völgybe, vértől patakzó völgybe, szorította be, a hol most fekszik Vérvölgy.*
Vérvölgy, Nagy-Doba, Szilágyfő-Keresztúr, Szilágy-Szentkirály, Nagy-Mon, Deésháza, Menyő, Magyar-Baksa és Diósad kiváltságolt falvak valának. 1720 jun. 5-dikén Vérvölgyön tartott a vármegye generális széki gyülést.*
1446 jun. 16-dikán az országnagyok meghagyják a kolozsmonostori konventnek, hogy Zentkirályi Scolastica asszonyt vezesse Vervewlgh középszolnoki birtokba, melyet idegen kézből vissza akar szerezni.*
1447 junius 18-dikán Hédervári Lőrincz nádor azt hagyja meg e konventnek, hogy Rathoni Nagy (Magnus) Lőrinczet, Antal fiát és Rathoni Nagy Pál fiát, Damiánt, Istvánt, Albertet, Werwelgh birtokba vezesse, mely őket megilleti és néhai Kurachon Péteré volt.*
Vérvölgyi Imre kiadta nővérének Scholastikának az itteni birtokból őt megillető leánynegyedet, a mit 1449 máj. 2-dikán {789.} bizonyít Szentkirályi Bertalan,* aug. 14-dikén Szentkirályi Imre és neje, Vérvölgyi Erzsébet tiltakoznak az ellen, hogy ezen Erzsébetnek itteni részjószágát elfoglalják a Vérvölgyiek.*
A krasznavármegyei (így!) Vervlgh egyike vala azon részbirtokoknak, a melyeken 1519-ben megosztozkodnak Kisdobai Antal, Nagydobai Illés Tamás és Nagydobai György.* Felosztására nézve Kisdobai Antal, Pál, Lázár és Kristóf megintetik Vérvölgyi Vid Pétert.*
1532-ben Ősi Szilágyi György eladja a középszolnoki Werwewlgh és Szent-Király birtokait tizenkét forintért Szentkirályi Moldovai Antalnak.*
1543-ban (a középszolnoki Werwelgh-en) Kusalyi Ferencz jobbágyai 1 kapu után adóztak. Följegyeztek ez alkalommal 1 bírót is.* 1549-ben (Werweolgyön) 1 kapu után adóztatták meg a Kaplin György jobbágyait.* 25–25 dénárnyi adóval rótták meg Kún Antal, Nagy László, Kőrösi Ozsváld, Ramocsa János, Szélszegi Miklós és András János egytelkes nemeseket.*
Lajos király korában Vérvölgyi Demjén Werwelgh birtokát illetőleg egyezség jött létre Bideskúti György, Ramocsa János és Imre meg Török Gáspár között, a mely egyezség szerint Bideskútinak egy puszta telek jutott e birtokból. Ramocsáék és Török azonban 1549 előtt mintegy 14 évvel elfoglalták az említett puszta telket és most is ők birják. Ezért Ferdinánd király Bideskúti panaszára megidézteti Törököt és társait.*
1553-ban a Kővárhoz tartozó, középszolnoki Verueolgön 1 kapu után adóztak a Kaplyon György jobbágyai. (Egy másik, ugyancsak 1553-diki összeírás szerint e helység nem Kővár tartozéka).*
1639 előtt Nagydobai Spáczai Jánosnak is volt itt birtoka; {790.} de ő, mint már tudjuk, elvesztette birtokait hütlenségeért, ezeket s köztök Vérvölgyöt is Görcsöni Serédi István kapja Rákóczi Györgytől (1639 okt. 25.).*
Vérvölgyön laktak 1639-ben Király András szolgabíró,* 1699-ben Berkeszi István szolgabíró, valamint Sámsoni Gólya György hites assessor is.*
1640-ben Kádár Miklós középszolnoki alispán és Adorján Tamás szolgabíró levele szerint Vérvölgyön tizennyolcz forintos zálogos öröksége volt Vitéz Jánosnak és feleségének Nagy Borbálának, a kit a törvény paráznaság miatt «megsententiázott»). El is futott az «executio») elől. Így aztán az ő javait másnak adták, úgymint Petkes Borbálának, Nagydobai Adorján Péter feleségének örök áron tíz forintért.*
1685 jul. 12-dikén két vérvölgyi puszta telket vérség jogán vált ki Berkeszi Péter utódaitól Gencsi György.*
1705-ben nemesek: Berkeszi István, Bányai Ambrus, Szabó Bálint, K. Balog István, Kun Mihály, Kassai András Bányai János, Mészáros Ferencz, Balog Demeter, Venter István, Tót Mihály, Mészáros István, Tót György, Szipoly János, Balog Zsigmond, Balog Ferencz, Tyukodi Gergely, Sámsoni Veress Ferencz, Sámsoni Nagy Miklós, Sámsoni Veress György.*
Vérvölgy egyike vala Szécsi György és neje, Guthi Judit ama javainak, a melyeknek felosztására 1716 jun. 20-dikán az előbbiek leánya, Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia megintette Gencsi Györgyné Dobai Erzsébetet és Csatári Andrást.*
A hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták a következőket, saját telkükön lakó, egyházi adómentes nemesek: Szipoly Bálint; öreg Kincses János, ifjú Kincses János, Kincses Mihály, Kosok József opsitos, Brassai Pál opsitos, Enyedi István, Szigeti Zsigmond és Vég Dániel; saját telkükön lakó, adózó nemesek: Mészáros István, Zahariás {791.} Sándor, Tót Mihály János, Könnyű Miklós, Gergely István, Tyúkodi János, ifjú Tyúkodi János, Szabó József, Jankó György, Könnyű János és István, Tót Pál István, Szabó István és Ferencz, öreg Brassai Márton, Kovács János, Szipoly István, Mosdóczi Sándor, Balog András, Mészáros Ferencz, Balog János és Ferencz, Farnas István és János, Szipoly János, Karsai István, Tót András, Karsai József, Kovács Ferencz, Tót Márton, Márton Péter, Kabai Sándor, Tót Ferencz, Tót Pál András, Komáromi András, Tyúkodi Zsigmond, István, Pál és Ferenczné, Szabó Gergely, Tyúkodi György, Kecskeméti György, öreg Szabó András, Veszprémi János, Tót Péter János, Tót Péter, Kecskeméti István, Könnyű József, Mészáros János, Bányai János, Tyúkodi Mihály és Gergely, Kardos Ferencz, Kún József, István, Zsigmond, András, Mihály és György, Pataki István, Balog István és Péter egy házban; Balog Pál-Debreczeni János, Máté György, Tót János, Tót Miklós István, Tót László, öreg Tót Pál, Tót Ferencz, Debreczeni István, Boros György, Kún János, Felső Balog Ferencz, Balog János, József, György és István, Kecskeméti Sándor és János, öreg Kecskeméti András, ifjú Kecskeméti András, Márton István; pap: Szokolai Ádám ref., kántor: Szentgyörgyi Mihály ref.*
1805-ben a fegyverfogható adózó nemesek névsorában a következőket találjuk; Balog Péter és Pál, Debreczeni János, Máté, György, Tóth János, László és Ferencz, Debreczeni István, Boros Ferencz, György és Bálint, Kecskeméti Sándor, Kún János, Kecskeméti András és János, Balog József és Miklós, Mészáros István János és Ferencz, Pikler György, Könnyű István, András és Bálint, Szigeti Zsigmond, Víg Dániel, Kin,cses Mihály, Király János, Tót János, Kincses Ferencz, Farkas István, Gergely István, Tyúkodi István és János, Szabó József és István, Márton István, Szabó Ferencz és Miklós, ifjú Könnyű János, Tóth István, Márton György, Farnos Ferencz, Márton {792.} Sámuel, Balog Zsigmond, Mosdóczi Sándor, Balog János, Farnos István és János, Szipoly János, Kassai István és József, ifjú Kassai István, Király Mihály, Boros Pál, Kincses János, Kovács Ferencz, Tóth Márton, Márton Pál, Tóth Ferencz, Zakariás József, Ladányi György, Tóth András, Komáromi András, Tyúkodi István, Kovács László, Mészáros Bálint, Tyúkodi Pál, Márton és Ferencz, Kecskeméti György, Tóth Pál János, Máté Pál, Szabó András, Kecskeméti Miklós, Tyúkodi Gergely, Kún József, Tyúkodi Mihály, Veszprémi János, Szabó Gergely, Tóth Péter János, Bányai János, Tóth Péter Miklós, Kecskeméti István, Könnyű József, Tóth Józsi Miklós, Kún Mihály, Máté István, Kún András és István, Kardos Bálint, Kún György és Balog István.*
A tizenhetedik század első felében már önálló református egyház, Bethlen Gábor dézmát adományozott számára.*
Egy régi fatemplomot 1798-ban adtak el a nagymon-újfaluiaknak, a mostani kőtemplom mennyezetén ez a felírás van:
| «Ez ház építtetett Ur isten nevednek, |
| Mely tetszése szerint ha lészen szivednek, |
| Adj szabadon folyást ebben szent igédnek, |
| Hogy e ház lehessen ajtaja egednek. |
| Könyörgés s háladás ez házban mely lészen, |
| Meghallgatni mennyből légy mindenkor készen |
| A nép elfogadja, s engedj meg egészen. |
Építtetett pedig 1803. esztendőben szeptember első napjain a vérvölgyi ev. ref. sz. eccla. kölcségén T. T. Szokolyai Ádám ur predicátorságában ns. Szathmári József oskolamesterségében: a kathedrai korona 1808-ban Zaj Sámuel úr predicátorságában.»
Az egyik harangját 1774-ben, a másikat 1852-ben öntette az egyház.
{793.} Egy fedeles czinkannát 1687-ben Berkesi István ajándékozott.
Vérvölgyön egy 1697-diki (somlyai) pártiális végzése szerint, mint más dézmás helyeken, a nemesek egész («tota et integra») dézmát adtak búzából, borból, zabból, alakorból, bárányból, méhből. A ki dézmát nem adhatott, két öreg véka búzával adózott. Tüzifával tartozott minden gazda, azonkívül egy-egy «bugja» szénával vagy pedig ehelyett 30 dénárral.*
Papjai: 1664-ben Madai István «kivettetett», Madai Sámuelt az 1664 jul. 13–14-dikén Debreczenben,* Görgői Györgyöt az 1667 jun. 26–27-dikén Kállón,* Selyki Istvánt az 1671 jun. 7-dikén Debreczenben tartott közzsinat küldte,* 1694-től Árvai András, meghalt Szilágy-Borzáson, Marosi István, meghalt Erdélyben, Marosi Györgyöt az 1705 jun. 21–22. napjain Tarpán tartott közzsinat küldte;* 1711-től Görgei János, 1713. Mocsi Gergely, 1717-től Mezei István, meghalt Nagy-Dobán, 1722-től Ujvárosi Mihály, hivataláról lemondva meghalt Krasznán 1765-ben, Vári István (szolgálati ideje ismeretlen), 1786. Csernátfalusi Péter, 1790–1792 Kún István, jött Nagy-Monból, s ment Lompértra, 1798–1804, Szokolyai Ádám, jött Böősházáról s ment Lecsmérre, 1804–1812. Zajj Sámuel jött Lecsmérről, s itt meghalt, az ő idejében készűlt a szószék feletti korona, 1812–1816. ifj. Zajj Sámuel «Tisztességesen meghivattatván, elment Magyaró-Kerekére.» 1816–1824. Janó Sámuel, Mocsolyáról jött, 1825–1859. Kerekes Mózes, Görcsönből jött, s innen «kipereltetett», 1859-től Székely István, ki Nagy-Monból jött, jelenlegi lelkész Berde Sándor.*
Evang. reform. jellegű egytantermű elemi iskolája 1877-ben épűlt.
{794.} Vérvölgy curialis községet sem 1715-ben, sem 1720-ban nem írták össze.*
1847-ben a lakosok száma 541; róm. kath. 1, gör. kath. 10, evang. reform. 530.* 1890-ben 580 lakosa van; nyelvre nézve magyar 571, oláh 9; vallásra nézve róm. kath. 9, gör. kath. 9, evang. reform. 537, izr. 25. Házak száma 136.
1895-ben gazdaságainak száma 214. Területe 1095 katasztrális hold, a melyből szántóföld 546, rét 208, legelő 97, kert 82, szőlő, parlag 59, beültetve 2, erdő 26, terméketlen 26 hold.*
A községnek 1900-ban 4964 K 80 f becsértékü cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2112 K 60 f.
Utczái: Verőfény-, Észak-, Felszeg- és Alszeg-utcza.
Határrészei: Felszegi-gaz, Kincses-hegy, Forrás, Fű-kút melléke, Kún János-szőlőhegy, Lehelj, Szénafű, Rövid, Puszta-hegy, Kis-hegy, Jancsó-bércz, Kopasz-domb, Ürmös, Kosár-szőlőhegy, Jancsó, Felső-rét, Alsó-rét, Banyó, Verőfény, Eresztvény-erdő, Nagy-hegy, Felszegi-hegy, Belső- és Külsőerdő, Liget-far.
A Kún János-szőlőhegyet hasonnevű ősi birtokosról nevezték el.
A Lehelj onnan kapta nevét, hogy midőn a kilencz nemes helység a sz.-csehi várban fegyveres szolgálatot teljesített, ezen a nagy-moni bércztetőre felnyúló helyről adtak hírt egymásnak az indulásra.
A Kincses-hegyen a szőlőföld ásásával óriási emberi lábszárcsontokat s egyéb csontrészeket, fegyvereket és kardokat találtak.
A szájhagyomány szerint a pogányok temetkező helye volt.
Vize a Szilágy-patak. Kútja a Szik-kút a Ligetfarban, a sz.-cseh-zilahi útvonal közelében.
| Vén. | TARTALOM | Vicsa. |