| Zobor. | TARTALOM | Zölche. |
Iwan 1249, Zwan 1257, Zuan 1341, Zoán 1445, Zowan 1460, Zouan 1465, Zouány 1497, Zován 1508, Zoány 1553, Zouany 1574, Zowany 1604, Zoan 1648, Zoany 1651.
Krasznavármegyei helység. Zovány a hagyomány szerint határának északi, dombos részében az Aranyos-oldalon feküdt. Mai helyén – mint a nép regéli – tó volt, melynek vize a Rézhegységnek Márkaszék határán levő hasadékán lassanként letakarodott s helyén igen termékeny tér fejlődött ki. Ekkor a község elhagyta előbbi sovány helyét s ide költözött. A népetimologia a falu nevének eredetét ép a sovány szóhoz fűzi, holott Zoan = Zován vagy Zovány nem egyéb, mint az «Iván névnek a velenczei tájszólásban használt alakja».* Nem lehetetlen, hogy a Váradi Reg. Libbinije alatt Zovány lappang. A Libbini-i apátur és Dersfia Ders meg Pagh, a községi hadnagy azok között vannak, a kik előtt lopással vádolják két kaznacsi jobbágy szolgáját.* Hogy Libbini = Zoan, Zowan = Zovány, erre Kandra Kabost az ugyanitt előfordúló Ipp, Kaznacs és Nagyfalu vezették.*
Mint már tudjuk, a Jakcsiak ősi fészke Zovány, a hol nemzetségi monostorukat említi egy 1300-diki oklevél.*
1249-ben Iwan-t Kraszna vármegyében (in Cragnensi comitatibus…) IV. Béla király Pál kir. udvarbírónak adományozza.*
{816.} Zwant egy 1257-diki határjárásnál is feltaláljuk.*
Birtoklásának történetét egyes korszakokban azok irányítottak, a kik Valkó, Somlyó, Balla, Kövesd, Paczal urai voltak.
A mikor 1341-ben Zuan birtokába, mint állítólag a Valkó várához tartozó birtokba Dancs mestert és fiait beiktaták, a határjárás alkalmával Mezei Miklós és Jakab (a Sadayn fia) tiltakoztak, azt állítva, hogy az a rétekből és szántóföldekből álló földrész, a mely a Berekyo folyótól kiindúlva addig a helyig terjed, a hol a Nagyfaluból jövő közút a Lympaa-pataka medrét átszeli, nem Zuanhoz tartozik – a mint a beiktatással megbizottak erősítgették, – hanem az ő birtokukhoz, Kaznacshoz.*
1445-ben Somlyóhoz tartozott, a mikor Zoán birtokon Losonczi Bán fia, István határjeleket állított fel, a mi ellen 1445 okt. 25-dikén a váradi káptalan előtt tiltakozik Bátori Szaniszló fia, István a maga és fiai: György, István, Mátyus, János, Miklós, továbbá Báthori János fia László nevében.*
1454-ben (mint Ballát) János, váradi püspök küldöttei, Peterd János, Radványi Tamás, Dengelegi Bernát és Bályoki Szilveszter jogtalanul foglalták el Bánfi János, György, András, Mihály és Katalin, Bánfi Istvánné, Margit, Csahol János és Kusalyi Jakcsi László fiai: András és Péter Zoan birtokát, a miért azokat meg is büntették. László, magyar király meghagyja a megyei bíráknak, hogy ez ügyben nyomozást tartván adják vissza a birtokot jogos tulajdonosainak s rendeljék elébe a püspököt társaival együtt.*
1460 jan. 17-dikén Zowanban Cseh Jánost ügyvédjének vallotta Kémeri Tamás.*
Losonczi Bán fiainak: Lászlónak, Jánosnak, Györgynek, Csaholyi Jánosnak, Istvánnak, Miklósnak, Daróczi Bereczknek {817.} és Kémeri Jánosnak egy Zovan birtokbeli jobbágyát a kémeri plébános házánál elverték Kémeri Pál és fiai: István, Bernát, György, Ráfáel és Mihály, kik ellen ezért 1465-ben vizsgálatot tartanak.*
1479-ben Mátyás király megengedi, hogy András jogdoktor és testvére (de Losoncz) biráskodhassanak a krasznavármegyei Zovány birtokban élő jobbágyaik felett.*
1481-* és 1491-ben*, Losonczi Bánfi András bácsi nagyprépost meg testvérei, 1497-ben* Losonczi Bánfi László meg Losonczi Bánfi János szerepelnek, mint Bagolyfalvánál. 1508-ban* Báthori Szaniszlófi István, Bánfi István, Bánfi János meg Bánfi Zsófia neveivel találkozunk, mint Ballán.
1519 ápr. 28-dikán Losonczi Bánfi László elcserélte többek között a zowani birtokát is fiának Miklósnak más vármegyebeli birtokaiért.*
1522 jan. 8-dikán özv. Losonczi Bánfi Péterné Petronella többek között a zowani falubeli birtokát is leányának, Annának ajándékozta.*
1523-ban*, mint Ballán, Somlyói Szaniszlófi István jön elénk.
1530-ban Kémeri Mihály lecsméri birtokát L. Bánfi Miklós a többek közt a zovani részjószágért vette cserébe.*
1537-ben*, mint Ballán meg Bagolyfalván néhai Báthori István fiait, Andrást, Kristófot és Istvánt iktatják be, azután mint Bagolyfalván, özvegy Losonczi Bánfi Gáspárné, meg Bornemissza Boldizsár, továbbá Nagyfalusi Losonczi Bánfi Miklós és Bonczidai Losonczi Bánfi László (1546*), Bonczidai Bánfi Miklós, István és Gábor, a Péter leánya Anna, meg gyermekei: Apafi Gábor és Borbála, Losonczi Bánfi Gáspár {818.} özvegye, Anna és leányai: Zsófia, Borbála és Dorottya, továbbá Losonczi Bánfi András leánya Szeődemeteri Horváth Györgyné Katalin (1547*) a szereplők.
1547-ben egyenlően osztották meg Sarmasági András felperes és Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István alperesek között, mint Ballát.*
Zovan egyike vala néhai Bánfi Zsófia azon részbirtokainak, a melyeknek megosztása tárgyában 1548-ban Sarmasági András és Valkói Miklósné Csire Petronella pert folytattak Báthori Szaniszlófi András, Kristóf és István ellen.* Itt (Zavan birtokban) egy malomhelyet foglalt el Losonczi Bánfi István, a kit azért megidéztet – még ebben az évben – Nagyfalusi Losonczi Bánfi Gáspár özvegye Anna.*
1553-ban a zováni részbirtokon megosztatják L. Bánfi László fiait: Miklóst, Pált, Ferenczet és néhai Bánfi László Bernát fiának fiát, Menyhértet.*
1549-ben* Kisvárdai Ambrusné, Losonczi Bánfi Petronella meg Bánfi Imre fiának a leányai osztoznak, mint Bagolyfalvánál, s az 1550-diki* és 1553-diki* évek idősb Bonczidai Losonczi Bánfi Istvánnal, Bánfi Miklóssal és Istvánnal meg Telegdi Mihálylyal és Horváth György családjával (leányai: Katalin és Zsófia), szintén Bagolyfalvába visznek.
1553-ban (a krasznamegyei Zowanban) 12 kapu után rótták meg adóval a Somlyói Báthori István jobbágyait, a Horvát György és Várdai Ambrus özvegyeéit 4–4, a Bánfi Istvánéít 5, az Apafi Gáboréit 2 és a Bánfi Miklóséit 1 1/2 után. Eme 28 1/2 kapun kívül találtak itt még 1 bírót, 10 szegényt, 1 servitort, 12 új házat és Apafi részén a birókkal együtt 13 szegényt.*
1556-ban II. János király L. Bánfi Istvánra ruházott át egy zoványi malmot.*
{819.} Mint Ballát vagy Bagolyfalvát, Zowan negyedét is anyai jogon birta néhai Somlyói Báthori Szaniszlófi István, a mely negyednek kiadására ez alapon 1559-ben Valkai Miklósné Csire Petronella megintette Nagyfalusi L. Bánfi Miklóst, Bonczhidai L. Bánfi Istvánt, özv. Kisvárdai Ambrusné Bánfi Petronellát, özvegy Bánfi Annát, Telegdi Mihályné Bánfi Zsófiát, Bánfi Borbálát és Dorottyát, Szeődemeteri Horváth Györgyné Bánfi Katalint meg néhai Bánfi Anna fiát, Apafi Gábort.*
Mint már láttuk, 1563 máj. 3-dikán Mátyás prior haszonbérbe adta Máront tartozékaival együtt évi kétszáz forintért Báthori András-, Kristóf- és Istvánnak, s e tartozékok között egy zoványi malomról is szó van.*
1564-ben a krasznavármegyei Réz nevű kerületben fekvő Zovány birtokot Nagyfalusi L. Bánfi Farkas adományul kapta II. János királytól,* s 1565-ben a király felszólítja Kraszna vármegyét a beiktatás iránt való intézkedésre, a mint ezt Bagolyfalvára nézve is láttuk, ismerjük azt a körülményt is, hogy a birtokot Paksi Jób és neje Bánfi Dorottya felségsértés miatt vesztették el.*
Egy Nagyfaluban, 1567-ben kelt okírat szerint Kisvárdai Ambrus özvegye Bánfi Petronella, ennek leánya Nagyfalusi Serédi Istvánné Klára s mások Somlyói Báthori Kristóffal és Istvánnal perelnek Zován (Berettyómelletti birtok) ügyében, melyet előbb a Nagyfalunál alapított barátzárdához számítottak; de ahhoz ekkor a Báthoriak tartottak jogot.*
1568-tól 1570-ig* Valkai Miklósné Csire Petronella, anyai nagyapja, továbbá Bánfi Miklós, Farkas és Kristóf, Paksi László, Károlyi László, Losonczi Bánfi Pál és mások neveivel találkozunk, mint Bagolyfalvánál.
1571-ben a Zovány (és Nagyfalu) birtokban levő malmot és szőlőt Báthori Istvántól és Kristóftól cserébe veszik Losonczi {820.} Bánfi Farkas és (Szenttelki) Kristóf mároni részbirtokukért.*
1573-ban* Losonczi Bánfi Pál s a Bánfi testvérek férfi ivadékaival, mint felperesekkel, Sámsoni Kőrösiné Horváth Katalin, Bánfi Borbála és Zsófia meg mások, mint alperesek neveivel, mint Bagolyfalván itt újra találkozunk.
1574-ben Zován birtokot elcserélték egymás között Mogyorói Losonczi Bánfi Pál udvarmester s tanácsos, Nagyfalusi Losonczi Bánfi György Udvarhely kapitánya, Nagyfalusi Losonczi Bánfi Miklós fiai: Tamás és Miklós meg Bonczhidai Losonczi Bánfi István fiai: Farkas, dobokavármegyei főispán és Kristóf.*
Losonczi Bánfi Boldizsár tiltakozik S. Báthori István ellen, a ki elfoglalta a zovanyi részbirtokot,* mint Ballát.
1575-ben L. Bánfi Pál zovani birtokának felosztása ellen Kozárvári Nagy Péter a maga és a fenti Pál fiai: Boldizsár, Gábor és László meg Bánfi György és Farkas nevében tiltakozott, mint Bagolyfalvára nézve.*
A Zovány birtokbeli tizedet (mint Balláét) 1576-ban a Bánfiaknak adományozta S. Báthori István, lengyel király.*
1577-ben Zovány birtok határában, a Berettyón levő malom helyet Losonczi Bánfi Farkasnak és Kristófnak adományozza Báthori Kristóf erdélyi vajda,* a kiket 1578-ban be is iktattak,* a mikor Valkó várával Zovány birtokot is L. Bánfi Farkasnak, Kristófnak, Györgynek, Boldizsárnak, Tamásnak, Gábornak, Gáspárnak és Lászlónak adományozta II. Rudolf,* a mint ezt Bagolyfalvára nézve is láttuk, mint szintén 1580-ban azt, hogy Mogyorói L. Bánfi Pál fia Gábor pert indított Zovány birtokért is testvére Boldizsár, mint Bánfi László és Péter törvényes {821.} örököse és Bánfi Zsuzsa gyámja meg Somlai György, Bánfi László és Péter végrendeletének védője, alperesek ellen.*
1584-ben a váradi káptalan Báthori Zs. erdélyi vajda megbizásából átírja a L. Bánfi Boldizsár zoványi birtokáról szóló határjárási levelet.*
1585-ben Zovány birtokot Báthori István lengyel király Nagyfalusi L. Bánfi Tamásnak és utódainak adományozta Bagolyfalvával s más birtokokkal.*
1587-ben Illádiai Palaticz Györgyné Erzsébet és fia István meg Nyvedi Horváth Mihályné Dorottya visszakövetelik Bánfi Imre örököseitől Petronella leánynegyedét lován birtokból* is (mint Bagolyfalvából). Ez évi máj. 25-dikén Bánfi Boldizsár, Gábor és Farkas zoványi jobbágyai jelen voltak Ippi Lászlónak Ipp, Szék, Néhaza, Márka, Felső-Kaznacs, Alsó-, másként Kis-Kaznacs falvak és Bucsum puszta birtokába megkisérlett beiktatásánál.*
1588-ban Zoványon Vas Pálné Szénási Annának is udvarháza van.*
Bánfi Zsófia leánynegyedét Zoványból (mint Bagolyfalvából) 1588-ban visszakapják Károlyi Láncz Lászlótól Szenttelki Losonczi Bánfi Farkas és Kristóf felperesek.* 1590-ben Valkóvár tartozéka, Zovány birtokért Nagyfalusi Serédi István s mások, mint felperesek, perelnek Bánfi Pál fiaival s másokkal, kikre a fent említett Pál halálával szállott a per. A birtokot Báthori Zs. erdélyi vajda itélőlevele alapján a Bánfi-család férfi-örököseinek adták.*
A kolozsmonostori requisitorok 1604 febr. 8-diki bizonysága szerint Zoványi István eladta zoványi birtokát Tekesytt Zsigmondnak,* febr. 10-dikén pedig azt bizonyítják a requisitorok, hogy előttök Györgyfi Klára özvegy Zovány és Széplak birtokára vonatkozó több iratot felmutatott és esküt tett.*
{822.} Ebben az évben Zowanyban 2 telek adózott Bánfi Dénes és István részéről, 1605-ben pedig Dénesnek 1 1/2, István özvegyének 1/2 telkét rótták meg adóval.*
1612 és, 1614 közt a zoványi részjószágra vonatkozólag ellentmondanak egymásnak az adatok. Ez ellentmondó adatok összevetéséből mégis legvilágosabb és legvalószinűbb; hogy 1611 november 12-dikén kelt adománylevelével Báthori Gábor fejedelem adományozta azt bejárójának Kerczegi Péternek előbbi bejárója Kapi Miklós magtalan elhalása után. A részjószág nem i ment a Kapi Miklós birtokába, jóllehet az adományozás 1613-ban megtörtént. Bethlen Gábornak ez évi decz. 1-sején kelt adománylevele szerint Zoványt voltakép Kapi András kapja, mely portiót előbb Kapi Miklós birt Báthori Gábortól ezer frt inscriptionalis summában. Kertszegi (Kesztegÿ = Kesztszegÿ) Péter «az országgyűlésében végzett articulusokhoz nem tartotta magát, tizenötöd napra be nem jött és mindezideig nem compareált, sem pedig hűségünkre magát hüttel nem adta és nem kötelezte.»* Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbálának 1651 nov. 18-dikán kelt végrendelete szerint Zoanyban Báthori Gábor négyezer forintban adott volt jámbor szolgálatáért Kapi Miklósnak egy részt, melyet Kapi András törvénynyel is elnyert Báthori Istvánnétól.*
E részjószágot azután Kerczegi Pétertől özvegy Báthori Istvánné Kosztka Zsófia 1614 január 20-dika körül hatalmasul elfoglalta. Ebben az ügyben rendeli el Bethlen Gábor fejedelem 1614 ápr. 12-dikén Kraszna vármegyének, hogy a rendelet keltétől tizenötöd napra idézzék meg rövid lejáratú perre a fejedelem személye elé.*
A zoványi részjószághoz ezeket a helységeket számították: Zovány, Nagyfalu, M.-Valkó, Füzes, Újvágás, Cserese (Bucsummal), Oláh-Valkó, Váralja, Elyüs, Jaáz, A-, és F.-Kaznacs, Bagos, Detrehem, Halmosd, Gyümölcsénes, Paptelek.
{823.} Oláh-Valkó, Váralja, Elyüs, Jaáz, A.- és F.-Kaznacs, Bagos, Detrehem, Halmosd, Gyümölcsénes, Paptelek.
1614-ben Mogyorói L. Bánfi István, a Gábor fia zálogba adja az előbb Bánfi Dénesnek elzálogosított, de végrendelet útján visszanyert zoványi birtokot Nagyfalusi Bánfi Jánosnak.* Peéri Horváth Lázár cserébe adja biharvármegyei petroczi részbirtokát Barthai Sándorné Palaticz Anna zoványi, bagolyfalvi s más birtokaiért.*
1641-ben ifjú L. Bánfi Zsigmond meghatalmazása szerint Nagy-Ugrai Ugrai Zsigmond kiválthatja annak zoványi örökölt birtokát és tartozékait Kis-Rédei Rédei Jánostól s nyugodtan bírhatja, a míg Bánfi él. Ha Bánfi halála után ennek örökösei vissza akarnák váltani, kötelesek Ugrainak megtéríteni a zálogösszeget s viszont Ugrai a birtokot átadni tartozik: a ki a feltételt megszegi, a zálogösszeg kétszeresét fizeti.*
Jeszeniczei Szunyogh Gáspárné L. Bánfi Zsuzsánna Kis-Rédei Rhédey Ferencz jelenlétében pénzszükség miatt eladta a zoványi birtokot (a kövesdivel) örök áron és visszaválthatatlanúl Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak és örököseinek.*
1646-ban Bánfi Ferencz és Bánfi Péterné Somlyai Krisztina halála után Zovány (meg Bagolyfalva s más) birtokon megosztozkodnak Bánfi Mihály fiai: Zsigmond, György és Dénes,* és leányai: Borbála és Zsuzsánna* (1638).
1648 Szent Jakab hava 26-dikán egyezség jött létre ifj. Rákóczi György erdélyi fejedelem és Barcsai Zsigmond szolnoki főispán meg neje Gyulafi Borbála között, mely szerint utóbbiak átbocsátják a fejedelemnek pénz nélkül Zoant minden hozzátartozó örökséggel, E birtokot fenti ifj. Rákóczi nejének Báthori Zsófiának a bátyja Báthori Gábor adta volt el négyezer forintért.* Egy másik ez évi adat szerint 1648-ban idősb Rákóczi György fejedelem ifjú Rákóczi György fejedelemnek {824.} és nejének Báthori Zsófiának adományozza érdemeik elismeréseül atyai jóindulatból Bagolyfalvaval, Ballával s más birtokokkal a zoáni részbirtokot is olykép, hogy örökösök hiányában idősb Rákóczi György második fiára Zsigmondra szálljon.*
II. Rákóczi György 1649 okt. 6-dikán Rákóczi Zsigmond herczegh ez Somlyóról írt levelében említi, hogy a «zoáni határt járt levél Patakon van.»*
Fáblyán Andrásnak, kit a pogány 1660 körül, a lengyel hadjárat után gyermekével együtt megölt, Zoványban birtoka volt.*
1681-ben Báthori Zsófia fejedelemasszonynak zoványi részbirtokát az ingatlanokkal együtt lefoglalják bizonyos tartozás fejében Magyar-Véggyantai Boros László számára, Bagolyfalva s más birtokokkal együtt.*
1746-ban Magyar-Gyerőmonostori Kemény Simonné Vay Anna halála után a zoványi birtokot özv. ifjú Bánfi Zsigmondné Katalin, özv. Bánfi Boldizsárné Krisztina és özv. Bárczi Jánosné Erzsébet nővéreknek és mindkét nembeli utódaiknak adományozták örök jogon. A birtokon megosztozkodnak.*
1755-ben Fáblyán Erzsébetnek mostoha atyja, Bertalan Mihály megszerezte ezen Erzsébet zoványi részjószágát, de a költségből Erzsébet utódai semmit sem térítettek meg, ezért Bertalan Mihály visszatartotta ezen utódok bülgezdi részbirtokát.*
1759-ben Zovány birtokot is két egyenlő részre osztják Bánfi Ferencz és Boldizsár*, mint Bagolyfalva, Balla s más birtokokat.
1767-ben Zovany birtokosai számára, kik közül megnevezvék Ákosi Pap másként Vid István, Mezőmadarasi Szekeres Sándor és Somlyói Kállai Mihály, általános vizsgálatot {825.} tartanak (nincs megmondva: miről ?). Említve van a községi főbíró, Oláh János és Király András meg Vida János esküdtek.*
1768-ban Zovány birtokból, (mint pl. Bagolyfalvából) L. Bánfi Farkas és Bagosi Erzsébet fiaitól: Farkastól, Mihálytól és Györgytől peres úton leánynegyedet kapnak ezeknek nővérei: Vargyasi Dániel Gábor felesége Krisztina, gr. Bethlen Ádámné Zsuzsánna és Patai Szilvási Jánosné Erzsébet.*
Gombás András és Szilágyi Zsigmond királyi embereknek 1770-ben kelt levele szerint L. Bánfi Dénesné Barcsai Ágnes meg Bánfi Farkas, Mihály és György Zovány birtokukat a tized fejében nem tartoztak átadni a kincstárnak. E birtok emberemlékezet óta fel volt mentve a tized alól.*
1806-ban Zoványról összeírták a gr. Bánfi, br. Bánfi, br. Kemény, Orgovány, Szekeres, Orbán, Szilágyi, Kállai, Izsák, Ajtai, Kovács, Fodor, Viski, Bányai, Nagy, Bölöni, Szomódi, Kolumbán, Szombatfalvi, Botyári és Parojkó birtokos nemes családok tagjait, összesen 30-at. Ezek kezén volt összesen 12 adómentes és 3 1/2 adózó lakótelek; 78 1/2 lakott és 13 puszta antiqua meg 34 lakott és 2 puszta nova jobbágytelek. Legtöbb telke volt gr. Bánfi Györgynek (13 lakott és 4 puszta antiqua meg négy lakott nova) és br. Bánfi Jánosnak (6 1/2 lakott és 3 puszta antiqua meg 2 lakott nova).*
Evang. reform. egyházát 1680-ban építették újjá, a mint egyik elavúlt gerendán olvasható volt 1834-ben, a mikor megújították a jelenlegi egyházat. (A torony 1794-ből való.) Az 1768-ban épített papilak helyébe csak nem rég emeltek újat. Az anyakönyvek, 1781-ben kezdődnek. Az egyház pecsétjén egy dús szőlőtő, s rajta két felül dús szőlőgerezdek láthatók.*
{826.} A tizenhetedik század elején a papnak minden házas ember 2–2 véka búzát, 1–1 pint bort és 25 denárt adott. Özvegyasszony, a ki házat, örökséget birt, csak félbérrel tartozott; az pedig, a ki guzsalyával kereste kenyerét, itt is három sing vásznat adott. Kereszteléstől egy kenyér és egy tyúk járt. «A kaszálás és szántás szegődésképen csak jóakaratjokból» történik. Fát elegendőt hoznak és a parochia körül építkezni tartoznak. Bilgezd – mint már tudjuk – filiája volt ekkor Zoványnak és «ab antiquo integra decima»)-val tartozott.*
Papjai: 1642-ben Szentpéteri Gergely, 1717-től Viski János: itt haltak meg, 1736-tól Gyöngyösi János, meghalt Krasznán, 1743–1754. Visznyai János, 1754–1768. Teremi Sz. András, székbeli bíróságot viselt, itt halt meg, 1768–1781. Ferenczi András, 1781–1796. Dombi János, 1796–1805. nemes Kállay N. József, székbíró lett 1810-ben, meghalt Ballán 1835-ben, 1806–1846. Virág Ádám, előbb fiscalis, majd assessor lett vice-nótárius 1830-tól, főnótárius 1831-től, meghalt Zoványon 1846-ban, 1846–1857. Makrai János, 1857–1862. Regéczi N. Pál, Kraszna-Mihályfalváról br. Wesselényi Miklós vitte Zsibóra, honnan a szabadságharczban az oláhok Szoporra hurczolták; innen kiszabadúlva, zoványi pap lett, itt halt meg, 1862-től máig Viski Pál, 1864-től fiscalis, 1870-től pénztárnok, 1890-től főjegyző, 1893-tól esperes.*
Községi jellegű két tantermű elemi iskoláját az evang. reform. bevonásával 1873-ban szervezték.
1594-ben Zoványon nyolcz kapuszámot és egy puszta házhelyet írtak össze.*
Báthori Zsófiának 1669-diki rendelkezése szerint Zovány, mint a somlyai jószág tartozéka évenként kétszázhuszonnégy kősót tartozott kiszállítani és három ökröt adni.*
A tizenhetedik századból a Lónyai Anna fejedelemasszony {827.} szilágyi jószágáról fentmaradt lelettárba Zoványról három jobbágy van felvéve.*
1715-ben 10, 1720-ban 28 háztartás van, még pedig ekkor jobbágy 19, zsellér 4, taksás szabados 5; 23 magyar, a többi oláh. Igy mintegy 252 lélek; 207 magyar.*
1847-ben 1174 a népesség száma, még pedig róm. kath. 3, evang. reform. 1162, izr. 9.* 1890-ben 962 lakosa van; nyelvre nézve magyar 918, német 2, oláh 41, egyéb nyelvű 1; vallásra nézve római kath. 25, görög kath. 51, ágost. hitv. eyang. 1, evang. reform. 852, izr. 60. Házak száma 187.
A nép sajátságai székely eredetre mutatnak.* Főfoglalkozása a földmívelés. Szorgalmas és értelmes. 1892 óta olvasóegyesülete s dalosköre is van. A férfiak ruházata télen kék posztóból készűlt nadrág és ugyanolyan ujjas, valamint sötétszürke s némelyeknél fekete, aprófürtű guba. Nyári öltözékük mellény, ing, rövid lábra való és hosszúszárú csizma. A nők már némileg divatszeretők, mert selyemkendőt, finomabb ruhákat s bársonynyal diszített ujjast is viselnek. Rendes öltözékük rövid «vizitke» s karton szoknya. A módosabbak már harisnyát s czipőt kezdenek viselni.
A paczali jószág 1629 jan. 4-diki lelettárának kiegészítéséül a zoványi javakról is találunk egy lelettárt, a mely szerint: a malomnak gátja igen jól van csinálva, a ház előtt egy szekérszín van, melybe három szekér fér, a malomháznak parasztajtói vannak, vasszerszám nélkül valók, a malomház szalmával jól be van fedve, de kéménye nincs, a malom két köves, alúl csapó, a gerendelyek végei vascsap nélkül, a malomházban van egy «eöregh» hordó, s benne 2 fertály vám búza, a hordón két vasretesz van kétfelől «es az hordo feneken altal jaro vas, lakat, jo eöregh rajta,» egy kas, melyben másfél véka vámos liszt van, «mellyet az molnar szokot mindenkor maganak occupálni» arra a czélra, hogy a malom {828.} szükségére fagygyút, szappant és hájat abból vegyen, van két kővágó csákány, azon kívül egy «hosszú orru» csákány, egy malomhoz való mérővéka, egy köpécze («keöpcze»), négy «eöregh» pad, a malomhoz egy darab aczél és egy sing vas. A molnárok jutalma ez: Minden három véka vámbúzának egyíke a molnáré és azonkívül; mikor mind a két kerék forog, a maga ételére a két kőről naponta két köpécze búzát, ha egyik kerék forog, egy köpécze búzát, a mely nap egyik sem forog, az nap semmit sem fog ki. Majorságok: a zoványi majorság búza két asztag, melyeket a Vajda Balázs kertjében raktak, egy-egy 200–200 kalangyát tartalmaz, dézsma kilenczed búza egy asztag, melyben 109 kalangya van, egy tavalyi hetvenöt kalangyás félasztag, melyet fölcsépeltetett a tiszttartó, egy zabasztag, széna egy kazal, «mellynek magassaga es temerdeksege harom harom eöl, az ott valo biro eölivel, hosszusaga penigh» harminczhét öl, a tiszttartó erre az esztendőre huszonhét köböl buzát vettetett, majorság buza szemében öt fél köböl. Ő nagyságának a tiszttartó házánál levő eszközei: egy kád, két merő véka, egy másfél csebres átalag, egy bortöltő liu. Számba vettek még itt két disznót, melyek pázsittizedbe jutottak, az egyiket a tiszttartó megöletvén, szalonnáját sódarával, oldalpecsenyéjével, lábaival, orjával és egyéb aprólékával találták, a másik egy barna disznó, lábán jár; három búzás kast, melyeket a tiszttartó a jobbágyokon szedett; huszonnégy tyukot, melyeket a tiszttartó karácsontyukjában szedett fel.*
1703-ban Zoványon (mely régtől fogva Báthori-jószág), Szent-Mihály adajában minden gazda ember egy-egy forintot adott s karácsonytyúkkal is tartozott, azonkívül a különleges alkalmakra is adóztak. Dézmát, (mint Ballán), borsót, vetésből (leguminán kivül) adtak; sertésből pázsit-dézma, tízből, százból, csak egy jár; váltója 2 dénár. A raj váltója 2 dénár, bárányé {829.} 4 dénár. Korcsma Szent Mihálytól Szent Györgyig a falué, azután a földesuré. Törvényöket a falu székéről szokásból Nagyfalu elé vitték s aztán Somlyóra. Birság, mint Ballán, Bagoson, Goroszlón, Perecsenben. Majorságföld nincs, csak két rét a Gyöngyös-kerekén is az Aranyos-csere mellett, száz kaszás. Erdeje van a falunak; de nincs külön az urak részére. Malom van két bokor kőre forgó, találtak benne 7 1/2 köböl buzát; fele a falué, fele Dióssiné asszonyé s Kovács Mihályé, a molnár harmados benne. Bor 7 cseber, idei buza 13 1/2 köböl, tavalyi 13 köböl volt. Ekkor Dióssiné részén 6, Kovács Mihályén 4 s Kálnoki részén 1 jobbágyot találtak.*
Szántóföldje 1715-ben 59, 1720-ban 110 köblös, rétje 1715-ben 25, 1720-ban 125 kaszás, szőlője 1715-ben 36, 1720-ban 101 kapás.*
1895-ben gazdaságainak száma 209. Területe 4213 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1346, erdő 1127, rét 843, legelő 326, szőlő parlag 224, beültetve 3, kert 119, terméketlen 225 hold.*
A községnek 1900-ban 12,787 K. 80 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 7193 K. 31 f.
Utczái: Nagy-, Kis-, Nagyhíd és Burgundia-utcza.
Határrészei: Garda, Serédi-bércz, Nagy-oldal, Galagonyás-alja, Bám-oldal, Kertes-rét, Nyár-csere, Csorgó, Gyertyános, Tógát, Cservölgy, Őzfék, Sós-oldal, Cserhát, Fiatalos-erdő, Usztató, Görvegy, Új-fogás, Templom-oldal, Büdöskút, Nyires, Hidegvölgy, Gát-zúgja?, Szarvadi-szer, Nyáras, Katonák rétje, Gyümölcs-kert. Szőlőhegyek: Málhegy, Hangás-hegy, Rozshegy, Foglár, Újhegy, Örömhegy, Málfar.
A török-világban a Katonák rétjén legeltették a lovakat. A Gyümölcskert a Báthoriak gyümölcsöse, a Görvegy határrészben a szájhagyomány szerint falu volt.
Fürdőjét már előzőleg ismertettem.*
| Zobor. | TARTALOM | Zölche. |