Almási

Tagjait Borzáson, Czigány-Vaján, Diósadon, Menyőben, Panitban, Sámsonban, Somlyón, Szilágyfőkeresztúron, Tasnádon, Lecsméren, Récsén, Ilosván, Krasznán találjuk.

{20.} 1551-ben Selindi Jánosné Almási Erzsébet számára kiadják azon itéletet, a mely szerint ő, mint felperes, pert folytatott Borzási Benedek Borzás és Czigány-Vaja részbirtokainak megosztása tárgyában Harangi Illésné Borzási Katalin és ennek testvére, István ellen. Az itélet szerint a részbirtokok egyenlően osztandók fel a két fél között.*Lelesz, Act. an. 1551. fasc. 2. nr. 5.

Almási László 1680-ban szolgabiró, 1686–1694-ben assessor Kraszna vármegyében. Rátonban, majd Somlyón lakott.

Bálint, tasnádi nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.

1721-ben György tasnádi iskolamester.*Bl.

Sándor 1741-ben középszolnoki commissarius,*Orsz. lt. Homag. 1769-ben szolgabiró. Pál (de Szodoró) 1741-ben, szodorai Almási János és József Sámsonból 1781-ben homagialis esküt tettek.

1797-ben Ferencz, János és Sándor, saját telkökön lakó, sámsoni egyházi adómentes nemesek. István, szilágyfőkeresztúri saját telkén lakó adózó nemes.

Másik István 1797-ben más telkén lakó, paniti adózó nemes, István, paniti adómentes nemes, ifj. Almási Péter, id. Péter és Pál, adózó nemesek, Almássÿ Dániel, diósadi adómentes nemes 1805-ben homagiális esküt tettek.

Almási Sándort és Imrét (Imreh) lovasoknak vették föl a sámsoni fegyverfogható adómentes nemesek 1805-diki névsorába; gyalogosoknak pedig Miklóst, Gábort és Jánost. Ugyanők, a kik közül Sándorral, Jánossal már előbb is találkoztunk, homagiális esküt tettek.

Almássi Eleket és Mihályt gyalogosoknak vették fel az 1805-ben összeírt menyői fegyverfogható adómentes nemesek névsorába. Ugyanőket a menyői nemesek 1805-diki homagiális összeírásában is fölleljük.

1806-ban Istvánnak egy lakott antiqua jobbágytelke volt Lecsméren.

{21.} 1808-ban Récsén 1 adómentes lakótelke, 1/2 antiqua és 1 nova jobbágytelke van Zsigmondnak, a kit Kraszna vármegye gyalogosnak írt ki, de nincs neki sem köntöse, sem fegyvere.

1808-ban Ilosván 0.1 antiqua jobbágytelke van Imrének, a ki «Középszolnok vármegyében lakik».

Sándort és Farkast gyalogosoknak vették föl a Somlyóról 1808-ban összeírt adómentes nemesek névsorába. Lászlót is gyalogosnak vették föl innen az ekkor összeírt nemesek közé.

1808-ban Istvánnak, a kit gyalogosnak írt ki Kraszna vármegye, 1/2 antiqua és 1/2 nova jobbágytelke volt Krasznán.

1808-ban Bürgezden 3 antiqua és 1 nova jobbágytelkök van az Almási-utódoknak és Almási Mihálynak. Amazok Sámsonban laknak, övék a legtöbb telek: 2 1/2 antiqua és az 1 nova; utóbb krasznai lakos.

Almási Sándor 1800–1807. ügyész, 1807–1817. főszolgabiró, 1809–1816. árvaszéki elnök, Imre 1811-ben assessor Közép-Szolnokban. László 1813-ban krasznavármegyei alügyész.

Almási Sándor 1802-ben krasznavármegyei sebész.

Almsásy Imre gr. 1892–1896. szilágyvármegyei országgyűlési képviselő (diósadi kerület).