| Alsóvári | TARTALOM | Altorjai |
1496-ban vérvölgyi előnévvel tünik fel.* – Alszegi László 1519-ben mint közbenjáró szerepel, a mikor Kis-Dobai Antal, Pál, Lázár és Kristóf Kis-Dobán egy részjószágon osztoznak rokonaikkal.* – Nemes Alszegi Péter fiai: István, János, {22.} Miklós, Péter és György azok között vannak, a kik jogtalanul birják Rátoni Margit rátoni részbirtokát és a kiket azért 1545-ben megintenek Majádi Boldizsár, Spáczai Menyhért, Keresztúri Dobszai Jánosné Anna és Kisdobai Gergh Ferenczné Petronella.* – Rátoni Alszeghy Miklós azok között volt, a kiket 1546-ban királyi emberül jelöltek, a mikor egy alkalommal a Krasznai Pándi Ferencz érdekében Lecsmérnek Somálylyal szomszédos részét,* máskor pedig a Borzási Szőke László érdekében Borzás és Czigány-Vaja birtokok határát akarták megjárni.* – Alszegi Antalur (Antal úr?) másként Rátoni Antal.* 1548-ban Rathoni Alzegÿ György fiainak: Bendeknek és Miklósnak meg néhai Rátoni Alszegi Péter fiainak, Istvánnak, Miklósnak, Jánosnak, Péternek és Gergelynek megbizásából a fenti Benedek és Miklós fivére, Mihály meg Krasznai Török Gáspár magukhoz vevén Rátoni Mihály Miklós nevű jobbágyát, megtámadták fegyveres kézzel Alszegi Birtalan Istvánt és Miklóst, a kik rátoni földjükön szántottak: Miklóst megsebezték, Istvánt pedig halálra verték. Ezen kívül a nevezett Alszegi-fiuk meg egy jobbágy vetéseket is legeltettek le. 1550-ben Ferdinánd király a két Birtalan kérésére megidézteti a hatalmaskodókat, mire a kolozsmonostori konvent jelenti, hogy a konventi tag Alszegi Mihályt, Benedeket és Miklóst nem találta Ráton birtokukon, Alszegi Jánost felesége, Dorottya, Alszegi Gergelyt és Pétert anyjuk, Orsolya, Krasznai Török Gáspárt pedig neje, Nesthe által megidéztette.* – 1549-ben Alzegi Ferencz, szentkirályi egytelkes nemes 25 dénárnyi adót fizetett.* – Bilgezdi Alszeghi András 1577–1584,* György 1619-ben krasznavármegye szolgabirák.* – 1587 máj. 25. Andrást királyi emberül jelölik ki Ippi Lászlónak a krasznavármegyei Ipp, Szék, Néháza, Márka, Felső-Kasznach, {23.} Alsó-, másként Kis-Kaznacz falvak és Buchon puszta birtokába való beiktatására. A beiktatásnál jelen volt.* – 1624-ben Erzsébet gyermekei: Petkes Tamás és Borbála elzálogosították Alszegi-részüket 20 frtért Alszegi Jánosnak és Andrásnak. A nagymoni rétet nem adják az Alszegi-részhez.* János úr, deésházi nemest Középszolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. – 1712-ben István Daróczi Kata férje.* – 1715 jul. 1-sején Istvánné megidézteti Kovács Froniust, a ki lefoglalta előbbinek bizonyos krasznai földjeit, jóllehet az lefizette a zálogösszeget.* – Sándor és Péter m.-baksai, József és Sámuel, Deésházi, Mihály és Ferencz nagymoni saját telkükön lakó adózó nemeseket fölvették a hadi segedelemben való hozzájárulásra 1797-ben összeírt személyek névsorába. – Sándor és fia János, Péter és fia György, továbbá János, magyarbaksai adózó nemesek 1805-ben homagiális esküt tesznek. – 1805-ben Sámuel és József deésházi adózó, szabad állapotú lakosok a haza csendességében való tartására kiállhatnak gyalog. – Mihály és Ferenczet gyalogosoknak vették föl a Nagy-Mon községből, Ferenczet a Menyő községből, Jánost a Sz.-Szent-Király községből ekkor összeírt fegyverfogható adózó nemesek névsorába. – 1808-ban Bürgezden két antiqua és egy nova jobbágytelkük van Alszegi Mihálynak és László nagyfalusi rektornak. Előbbit gyalogosnak írta ki Kraszna vármegye, de nincs neki sem köntöse, sem fegyvere.
Alszegi Sámuel 1819–1823. somlyóújlaki, 1825–1829. görcsöni, 1829–1838. hadadnádasdi, 1838–1861. borzási evang. reform. pap.
| Alsóvári | TARTALOM | Altorjai |