| András | TARTALOM | Andréka |
Vármegyénkben a Csikszentkirályi br. és gr. Andrásiak szerepeltek. Br. Andrási István (I.), kinek felesége Serédi Zsófia, Zilah városának 1700-ban földesasszonya (első férje Rhédei Ferencz), foglalta el akkor erőszakosan a zilahi postaházat, mint a kir. fiskus tulajdonát, melyet Rhédei Ferencz csak zálogképen birt; de Rhédei 1694-ben egy polgárnak eladván, az Könyves Mihály zilahi postamester birtokába került. A báró M.-Egregyből fegyverekkel s fejszékkel készen álló jobbágyait hivatta be s azokkal rontott a postaházra.* A tekintetes nagyságos Andrási István és Könyves Mihály postamester meg a zilahi nemesek és polgárok között támadt eme vitás ügyben 1701 márczius 26 körül valami megbizást kap a kormánytól Szabó György, zilahi tiszttartó.* Andrási István gurzófalvi jobbágyai azok között voltak, a kik 1715 április 8-dikán kezességet vállaltak Guthi Dénes oláhkeczeli jobbágyáért, Nyilas Tivadarért s ennek fiáért.*
Egy br. Andrási István* második férje annak a Barthai Erzsébetnek, a ki Bánfi Péter érdekében 1715-ben kérdést tesz a krasznavármegyei Réz- és Tusza-erdő birtokosaira vonatkozólag.*
Br. Andrásy Ferencznek és Andrásy Józsefnek (de Csik-Szentkirály) és feleségeiknek: Keresztes Katalin grófnőnek és Balassa Erzsébet bárónőnek* s gyermekeiknek adományozza 1724 julius 13-án III. Károly király a görcsöni kastélyhoz, nemesi udvarhoz tartozó birtokokon, a középszolnokmegyei Görcsönben, Bréden, Mojgrádon és Paptelkén (a melynek lakói a gyümölcsből nem adnak tizedet), Csompasz praediumon úgyszintén a Czigányi birtokon s a Czigányihoz tartozó vártelki részjószágon s a krasznavármegyei Vaja részjószágon szedni szokott tizedet, a mely eddig a királyi kincstárt illette, {27.} a borból, árpából, zabból, rozsból, kölesből és hüvelyes veteményekből, úgyszintén a tizedelés alá eső gödölyéből, bárányból, disznóból, kecskéből és méhekből. Megrendeli tehát Károly király a kincstára hivatalnokainak s az erdélyi tized felszedőinek, hogy a megnevezett birtokokról és részjószágokról a tizedet minden akadály nélkül szolgáltassák át évenként az Andrási-család megnevezett tagjainak.* 1726 május 9–11-dikén Csikszentkirályi Andrási Ferencz mojgrádi, paptelki és förményesi jobbágyai kezességet vállalnak Wesselényi Istvánnak Varasitóról elszökött jobbágyaiért.* 1730 febr. 2-dikán Cs. Sz. Királlyi br. Andrási Ferencz meginteti idősb Gencsi Györgyöt két Vighjogi mindszenti telek elfoglalásáért; ha zálogban vannak, igéri azok kiváltását.* 1731 április 11-dikén meginteti Gencsi István és Györgyöt, hogy bocsássák vissza ama mindszenti jobbágytelket, melyet apjuk hatalmasul elfoglalt.* Az 1733–34. években a görcsöni róm. kath. templomot építtette és a görcsöni róm. kath. egyháznak Görcsön, Bréd, Paptelek és Mojgrád falúk tizedét adta.
Gr. Andrási Károly alsószopori, érmindszenti, görcsöni, czigányi, brédi, fürményesi, paptelki, haraklányi, mojgrádi főbb, paniti, nagydobai, babuczai, újnémeti, szoldobágyprédiumi, szakácsii kisebb birtokos előfordúl a hadi segedelemhez járúlni képes személyek 1797-diki összeírásban. 1808-ban említve van, hogy gróf Andrási Károlynak Vaján «telke nincsen, de a határnak harmadát bírja.» Oláh-Keczelben 1 antiqua és 4 nova jobbágytelke, Seredenben 2 antiqua jobbágytelke volt. 1809-ben birtokos Alsó- és Felső-Szoporon.*
Czimerük 1778-ból a görcsöni róm. kath. templomban látható.*
Közép-Szolnok vármegye 1705-ben Andrási Istvánné asszonyomat {28.} lovas zsoldos állítására írja ki; szükség szerint pénzzel adózik.
Andrási Antal 1803–1814. somlyai elüljáró.
Andrási László 1837-ben középszolnokmegyei esküdt.
| András | TARTALOM | Andréka |