Balázsi

Ily nevű család több volt a vármegyében.

Szentkirályi Balássy Gergely deák s fia András 1608-ban Báthori Gábortól kapnak nemes levelet, a mikor a krasznavármegyei Bagoson a Hosszúszer-utczában van házuk.*A nemes levél Balássy Miklós birtokában. Egy Balasy Mihály nemes 1678 decz. 23-dikán a perecsenyi Nagy András utódai javára Ér-Szent-Királyon, Mihályfalván és Uj-Németen,*Nagyv. Muz. Blt. más. egy 1699 szept. havában Ér-Szent-Királyt kelt levél szerint a Horvát-, Vid- és Medgyes-féle részjószágok ügyében tartott vizsgálatnál tanú.*U. o. Talán ugyanő az a Mihály érszentkirályi nemes Kr.-Mihályfalváról, a kit Középszolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írt ki.

Az a Balasi Istvánné Nagy Kata, a ki 1700 aug. 9-dikén, mint özvegy veszi zálogba Apagyi Zsigmond szentkirályi részét, az érmindszenti ágból való.*U. o. Az érmindszenti Balassi-családra nézve bizonyos, hogy Balassi István és testvére, Mihály, mint a Vetéssy-örökösöktől felszabadított jobbágyok, az ezektől nyert felszabadító levél alapján armalis nemeslevelet kaptak. Balassi István neje, Nagy Katalin után több nemesi birtokot és jobbágyot örökölt ú. m. Dabjonban négy és Mindszenten egy jobbágyot, minélfogva 1771 szept. 7-dikén meghagyták a Balassiakat nemesi állásukban és kétségtelen nemesi jogaik gyakorlatában is.*Szgy.

1791-ben Középszolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe Balási István, szakácsii nemest, a kit a szászok járásakor adómentes nemes égből nyomtak el.*Szv. Lt.

{75.} 1797-ben Balási Péter érmindszenti, István öreg és ifj. János szakácsii saját telkén lakó, egyházi adómentes nemesek. Sándor, Ferencz érmindszenti, Péter érhatvani, továbbá mindhárman kraszna-mihályfalvi, Sándor nagydobai kisebb birtokosok. Ezeket mindnyájan, valamint György ákosi molnárt fölvették a hadi segedelemhez való hozzájárulásra összeírtak névsorába.

1805-ben Ferencz (56 éves), István (26 éves), Péter (52 éves, egészségtelen) érmindszenti nemeseket lovasoknak vették föl a felülő nemesség összeírásába. Ferenczet azon megjegyzéssel, hogy «maga erőtelen, tizennyolcz esztendős fiát készíti». Említve van Sándor is, ki a tisztség előtt fog nyilatkozni arra nézve, hogy «milyen készülettel áll fel». Péter (30 éves) érkávási nemes, mint fegyverszolgálatra alkalmatlan, nyomorék fordúl elő a fölkelő nemesség névsorában. József érszentkirályi, Ferencz, János és István szakácsii fegyverfogható adómentes nemesek szintén szerepelnek 1805-ben itt. József érszentkirályi, Péter kávási, István mindszenti nemesek 1805-ben homagialis esküt is tettek.

Az a Balassi Sándor, a ki 1789-ben középszolnokvármegyei iktató, 1792–1804. középszolnoki aljegyző, 1804–1815. főjegyző, 1833-ban kir. pénztáros, (Balázsi Sándor) 1834-ben középszolnoki táblabiró, 1760-ban született s 1836-ban halt meg.*Balássy Pál középszolnokvármegyei főpénztáros naplójegyzetei Ér-Mindszenten dr. Balássy Endrénél. E Pál jegyzetei szerint a családnak Gergely nevű tagja 1604 tájt jött e vidékre Erdélyből, talán a ki 1608-ban Szentkirályi előnévvel tűnik föl. Décse Polikszéna volt a felesége. E Sándor családfája:

Sándor 1760–1836 – Décse Polikszena, Antal – Halasi Ágnes; Polikszéna – Sándorházi József; Sándor 1791–1867. I. Pál 1795–1849 – Darvai Kleopátra; Antal stb. † 1861; II. Pál sz. 1820. † 1885 után – Káli Nagy Ilka; Miklós Endre dr.

{76.} Antal 1812–1814. középszolnoki aljegyző, 1814–1819. alszolgabíró, 1830–1834. táblabiró, 1835–1841. középszolnoki főszolgabiró, 1836–1839. árvaszéki elnök, 1841–1843. táblabiró, 1. Pál 1843-ban középszolnoki táblabiró. Fia II. Pál Középszolnok vármegye főpénztárosa, 1841-ben ügyvédi oklevelet szerez, 1840–1844. tbeli aljegyző, 1845–1847. alszolgabiró, 1845-ben Mindszenten, 1863-ban Szakácsiban, 1864-ben ismét Mindszenten lakik, nagybátyja elhunytával a szakácsii jószágot 1866-ban végleg átveszi, a szabadságharczban 1849 február 1. Vizaknán honvédszázados. (Balázsy) 1861-ben középszolnokvármegyei hadi pénztáros. 1867-ben a tasnádi járás főszolgabirája.

Pál, Péter, id. s ifj. Antal a nagy Wesselényi Miklóssal aláírták a partiumi vármegyék közjogi helyzetének rendezése iránt a pozsonyi országgyűléshez intézett kérelmet.*E mű I. k. 291.

Miklós, mérnök, Endre dr. 1883-ban szilágyvármegyei szolgabiró (tasnádi járás).

Balázsi János 1830-ban érkávási evang. reform. pap.