| Balla | TARTALOM | Balog |
Úgy Középszolnok, mint Kraszna vármegyében számos Balog nevű család szerepelt. És míg ugyanegy család tagjait más-más községben, addig ugyanazon községben más-más család tagjait találjuk, a mi óvatosságra int a családok történetének előadására nézve. Ép azért csak tisztán ama családok tagjait csoportosítom, a kikre nézve nincs kétség, míg a többiek szereplésök idejének sorrendjében helyezkednek el ilykép alakúlt csoportok közt.
1395 febr. 12-dikén Czizéri (Chyseri) Balog András leánya Elena és Zádor Pál Péter meg András fiai leánynegyed fejében kapják polhos Miklós és Chyser Tamás fia Jánostól Csizér birtok negyedét.*
Váradi Balog Ferencz (de Várad) annak a Horváth Annának második férje, a ki 1579-ben L. Bánfi Pállal pert folytatott Valkóvár, Valkóváralja, Ó- és M.-Valkó, Nagyfalu stb. birtokokért.* V. Balogh Ferencz nejének Nagyfalu határában levő Bakos nevű szántóföldjét 1577-ben elfoglalta L. Bánfi Boldizsár,* majd pedig Nagyfalu határában a Berettyón levő kétkerekű malomért folytatott pert Bánfi Boldizsárral, a Pál fiával, mint alperessel e Ferencz neje.*
1604-ben Sarmasági Balogh Mihály «Zolnak vármegyének egyik zolgabiraia».* 1609-ben e Mihály bizonyítja, hogy {78.} Kraszna-Mihályfalván lakó Némethy Miklós Deákné Horhi Anna zálogba adta két szakácsii jobbágyát Gencsy Istvánnak.*
1614. márcz. 31-dikén Balog Fábián szakácsii esküdt biró.*
1630-ban Balog Borbála Varsolczi Erdős Miklós Deák neje.*
Balog Zsófia Somlyói Katona Gergely neje.*
1665 jul. 14-dikén Balogh Anna Hatvani János neje.*
1635 julius 25-dikén Balog Ferenczné Ujnémeti Borbála pártolja Szénás Boldizsár gyermekeit bizonyos osztozás ügyében.* 1640-ben nemes Balogh Ferencz végrendelkező vallomást tesz neje, Újnémeti Borbála és gyermekei számára egy károlyi szabad jobbágytelkről, a középszolnoki Új-Német, Mindszent és Balázsvágása meg más szatmármegyei részbirtokokról és egy tasnádi szőlőről.*
Vérvölgyi Balogh István és András 1639-ben tanuk Görcsöni Serédi Istvánnak Középszolnok vármegyében kapott birtokaiba való beiktatásánál.*
1645-ben Balogh Mihály és neje, Balásházi Anna, krasznavármegyei kis-paczali lakosok, nemes személyek, zálogba adják kis-paczali házukat kerttel, erdővel stb., két szőlővel Váradi Zsigmond, kis-paczali nemesnek.*
1656 ápr. 23-dikán Balog Zsigmond Bideskúti István veje.*
1669 jan. 4-dikén Balog N. mint királyi előttemező szerepel ilosvai és lompérti jószágok elzálogosításánál.*
1676-ban Balog Andrásné Zilahon eladott egy pinczét telkestül kraszna-utczai János Deáknak tizennyolcz magyar forintért.* Balog Péter 1698-ban zilahi biró, György 1780-ban választó polgár, Gergely, István (kettő), János 1781-ben alszegutczai gazda, Péter kraszna-utczai, Ferencz tyúkól-utczai lakos, Mihály 1813–1817. szenátor, másik Mihály 1813–1832. biró, János 1830-ban szenátor, 1848-ban városi képviselő.
{79.} Nemes-Balog Mihálynak 1686-ban a krasznavármegyei Somlyón a felszeg-utczában háza van.* Balog György 1790-ben somlyai adózó.
1692 jun. 3-dikán Balogh Erzsébet és Bideskúti Ferencz somlyói lakosok javára megidézik Szász Mátyás urat, egy Szakácsiból elszökött örökös jobbágy tárgyában.*
Panyithi Balog György 1701 márczius 2-dikán a panitii evang. reform. egyháznak egy darab szőlőt adott a Micze-hegyen. Panitról 1741-ben Balog Ferencz tett homagialis esküt.
Somlyai Balog Mihálynak 1702-ben a krasznavármegyei Ipp birtokban jobbágya Máté (alias Kis) Mihály.*
Balog Mihály, géresi, másik Mihály meg Imre mihályfalvi, Györgyi királydaróczi, Zsigmond kisfalusi (Király-Daróczról), György nagymoni (Diósadról), Demeter, Ferencz, Zsigmond, István vérvölgyi, János, Gergely, András nagydobai, János és Mihály keresztúri nemeseket Középszolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.
Péter egyike vala azoknak, akik, mint királyi tanúsítók (testificans regius) 1711-ben szept. 16-dikán aláírtak egy ilosvai kuria, további lompérti és hosszúmezői jobbágytelkek elzálogosítását tartalmazó szerződést.*
Balogh Sámuel 1718-ban szolgabiró K.-Szolnokban.*
S.-ujlaki Balog Sámuel 1721-ben középszolnoki assessor.*
Balog János egyike azoknak, a kik 1726 január 30-dikán kelt levelükben említik, hogy a krasznavármegyei Nagyfalu városban ifjú L. Bánfi Zsigmond udvarházánál ez és gr. Gyulai István, kinek neje gr. Bánfi Judit, atyafiságosan megegyeztek az iránt, hogy a Teleki-leányágnak minő anyai ősi tőkepénze van a Teleki-fiúágnál.*
Balogh Dávid 1732-ben a csehi járásban commissarius.*
{80.} 1733-ban Zilahi Balog Dávid, menyői lakos, Középszolnok vármegye biztosa.* 1741-ben assessor.
1748 nov. 1-én egy Balog Dávid aláírt egy egyezséget a derzsidai és babuczai erdőkben való mkakoltatás tárgyában.*
Balog Pál nemes ember a Dabjonban 1732-ben végbement tanuvallatások szerint zálogba vett a Fodor-örökösök egyik jobbágyától két földet.*
Ákosi Balog Gergely 1731-ben homagialis esküt tett.
Géresi Balogh Gergely, Debreczeni Jánosné Balogh Borbála 1748-ban több más rokonával együtt folyamodik Mária Teréziához a birtokaira vonatkozó minden oklevél kiadása végett, hogy jogaikat azokkal a középszolnokvármegyei Ákoson, Szakácsiban és Új-Németen levő részjószágaikban biztosíthassák.*
Balog András 1752-ben somlyai előljáró.
Balog József 1769–1793. hadadnádasdi evang. reform. pap, 1788-tól székbeli biróságot is viselt, meghalt Hadadban 1796-ban.
A nemes Nagymoni Balogh Benjámint 1774-ben Máthé István, a középszolnokvármegyei Deésháza birtok birája és Petkes András, deésházi notárius hivatalból elküldik a kolozsmonostori konventhez Deésháza birtok összes lakosainak a nevében egy 1424-ben kelt oklevél hiteles másolatának a kikérése végett, a melyre a lakosságnak szüksége van a birtoklási jogaik biztosítására. Kérésöknek a konvent eleget is tesz.*
Középszolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességébe 1790-ben a Mindszenti Balog-családot azon alapon, hogy vérségi kötelékben áll azon Baloggal, a ki 1687 szept. 6-dikán armalist nyert Apafi fejedelemtől;
Debreczeni Balog János, ákosi nemest azzal a megokolással, {81.} hogy «adómentes nemességből meghivás és megnyeretés nélkül húzták adó alá 1771-ben»,
az ákosi Géresi Balog-családot azzal a megokolással, hogy e családot «adómentes nemességből húzták adó alá és a kir. táblán is megállapították adómentes nemességét»;
1791-ben a tasnádi Barátosi Balog-családot is «a szilágyi Papoknak adott armalis» alapján. Nagy Iván Barátosi Balogot krasznavármegyei családnak irja.* Barátosi József, más telkén lakó tasnádi adómentes nemes 1797-ben,* 1805-ben B. Barátosi István (27 éves) és József (36 éves), Péter (20 éves) tasnádi adózó nemesek előfordúlnak a fegyverfoghatók névsorában. Homagialis esküt is tettek.
1792-ben Balog András, varsolczi lakos azt kivánja igazolni, hogy armalis levelök a revolutickor veszett el s hogy Szentkirályt s Sámsondon is birtokos.*
Balog Thoma (Bollyánban) arra hivatkozik, hogy I. Apafi Mihály 1687 szept. 7-én adott armalist, melyet Középszolnokban 1687 okt. 18-án hirdettek ki.*
Balog, másként Hegedüs-család (Ráton) pedig arra, hogy Kolozsvárt 1724-ben elégett az armalisuk.*
1793-ban a gubernium közli Középszolnok vármegyével a király rendeletét, mely szerint a Kraszna-Czégényi Balog-család nemessége el van ismerve. Ifj. Balog József (kraszna-czégényi) 1871-ben középszolnokvármegyei aljegyző. Ugyanekkor árvaszéki jegyzőnek is említve.
1797-ben Balog Benjámin, Dávid, József, Márton, Sándorné ákosi, János érmindszenti, Péter királydaróczi, András, Imre és István krasznamihályfalvi, István sámsoni, Sándor nemeskeszii saját telkükön lakó egyházi adómentes nemesek, továbbá K. Balog György és István, Szorosi Balog István, továbbá Balog János géresi, Sámuel érszodorói és tövisedi, saját telkükön {82.} lakó egyházi nemesek, Balog Ferencz és János szilágyfőkeresztúri, saját telkükön lakó adózó nemesek, Balog Sándor, Pál, György n.-dobai saját, András nagydobai más telkén lakó, adózó nemesek, Ferencz, András, János és Péter nagymoni, András, János, Ferencz, István és Péter (e kettő egy házban lakik), Pál, felső Ferencz, másik János, József, György és István vérvölgyi, Balog péterné, özv. Balog Ferenczné, géresi saját telkén lakó, adózó nemes, László érszentkirályi, Gerzson, Czégényi) Balog Ferencz géresi, Balog László érkávási, Balog Istvánné, János, András, Gerzson, Mihály, Ferencz, Péter krasznaczégényi, öreg Balog István, Péter (bányai), István, Pál krasznamihályfalvi, András sámsoni, a Balog-család szakácsi, Balog Pál újnémeti kisebb birtokosok s Balog Pál diósadi ref. kántor fordúlnak elő a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt személyek névsorában. Az itt említett Pál, diósadi rektor fia volt az a Balogh Pál, a ki a zilahi evang. reform. főgimnáziumnál tizennégyezer frtos alapítványt tett. Diósadon 1792 febr. 23-dikán született, báró Wesselényi Farkas társaságában hosszabb európai s amerikai útat tett. 1832 után kusalyi birtokán, azután Hadadon van, a hol 1864 okt. 16-dikán halt meg s itt is van eltemetve.
Balog László 1800-ban krasznavármegyei assessor.
1805-ben Sámuelt, Jánost, Pétert, Mártont, Józsefet és Benjámint gyalogosoknak vették föl az Ákos községből összeírt fegyverfogható adómentes nemesek névsorába. Dávidot lovasnak. Ezek Sámuel és János kivételével homagialis esküt is tettek.
Lászlót (36 éves) lovasnak vették föl az érkávási fegyverfogható nemesek névsorába.
Andrást gyalogosnak, Lászlót lovasnak Ér-Szent-Király községből a fegyverfogható adómentes nemesek közé, József gyalogos adózó nemes, László, érkávási, László és András érszentkirályi nemesek, homagiális esküt tettek.
Mihályt, ifjú Jánost, továbbá Györgyöt gyalogosoknak, {83.} Gerzsont, Dávidot, Jánost, Istvánt és Pált lovasnak vették föl a krasznaczégényi fegyverfogható adómentes nemesek névsorába. Ezek homagialis esküt is tettek.
Balog Péter, id. Pál, Imre (Imre) és András lovasok, ifj. Pál gyalogos, adómentes nemes Kraszna-Mihályfalva községből, ifj. Pál kivételével, homagialis esküt tettek.
János (40 éves), másik János (50 éves) és Gergely (Gligor, 40 éves) mindszenti adózó nemeseket fölvették a fegyverfoghatók névsorába. Gergely mindszenti nemes, homagialis esküt tett.
András, Sándor, István, György és másik András, nagydobai adózó nemesek, homagialis esküt tettek.
István, Péter, János, András és ifjú András gyalogosok a Nagy-Mon községből összeírt fegyverfogható adózó nemesek közt vannak.
Az 1797-ben említett Sándor (42 éves), nemeskeszii nemes 1805-ben gyalogos, homagialis esküt is tett.
Istvánt gyalogosnak vették föl a sámsoni fegyverfogató adómentes nemesek névsorába, homagiális esküt is tett.
János, Dániel, Ferencz szilágyfőkeresztúri nemesek homagiális esküt tettek.
Pétert, Pált, Józsefet, Miklóst, Zsigmondot, Jánost és Istvánt gyalogosoknak vették föl a Vérvölgy községből 1805-ben összeírt fegyverfogható adózó nemesek névsorába.
1806-ban Lászlónak két adómentes lakótelke, egy lakott antiqua meg két lakott é egy puszta nova jobbágytelke volt ippon, egy puszta antiqua és két lakott nova jobbágytelke Cseresén.
1808-ban Varsolczon egy adózó lakótelket bírt Balog András és Sándor meg Baktai Péter, a kiket Kraszna vármegye gyalogosoknak írt ki, de nem volt nekik sem köntösük, sem fegyverük.
Zsigmondnak két antiqua jobbágytelke volt Lompérton, Ilosván egy adómentes lakótelke és egy nova jobbágytelke. Említve {84.} van Balog Dániel is. Zsigmondot gyalogosnak vették föl, de nem volt sem köntöse, sem fegyvere.
Fél adómentes lakótelke és fél antiqua jobbágytelke volt Récsén Balog B. Pálnak, a kit Kraszna vármegye gyalogosnak írt ki, de szintén nem volt sem köntöse, sem fegyvere.
Balog Lászlót gyalogosnak vették föl a Bagosról összeírt adózó nemesek névsorába.
Márton, nagyfalusi adózó nemest gyalogosnak írta ki Kraszna vármegye.
Sámuelt gyalogosnak vették föl a Somlyóról összeírt adómentes nemesek közé.
Pál (Pável) adózó nemes előfordúl az alsóbáni nemesség névsorában.
Mihály fiának, Györgynek, meg másik Györgynek és Andrásnénak, a kik közül ketttőt gyalogosok állítására írt ki Kraszna vármegye, hat antiqua és egy nova jobbágytelkök volt Rátonban. Legtöbb telke volt Andrásnénak (4 1/2 antiqua, 1 nova).
Balog Mihály 1807–1813. középszolnoki assessor, 1809–1814. árvaszéki biró, 1816-ban árvaszéki ülnök. 1812–1820. táblabíró Közép-Szolnokban, egy Mihály 1813–1815. alszolgabíró, 1815–1822. főszolgabíró, György 1808-ban középszolnoki assessor, Sámuel 1813-ban krasznavármegyei assessor. 1834-ben táblabíró; talán másik 1817-ben al-, 1834-ben, 1838-ban főszolgabíró, 1817–1841. krasznavármegyei levéltáros. 1847-ben Kraszna vármegye törvényes derékszékének dictat. elnöke (irodaigazgató). János 1834–1845., Lajos 1837–1839. középszolnokmegyei esküdtek.
Balog Pál és Gedeon a nagy Wesselényi Miklóssal aláírták a partiumi vármegyék közjogi helyzetének rendezése iránt a pozsonyi országgyűléshez intézett kérelmet.*
{85.} Áron 1867-ben középszolnok vármegyei tiszteletbeli esküdt.
József 1871-ben középszolnokvármegyei árvaszéki számvevő.
József 1876-ban középszolnoki jegyző, 1883-ban szilágyvármegyei szolgabirói segéd, 1889-ben másodaljegyző.
Balog András 1828-ban (az elgyengűlt Gál mellett) szilágyszentkirályi evang. reform. pap (meghalt 1832-ben).
| Balla | TARTALOM | Balog |