Barcsai

Erdély e legrégibb családjainak egyike, mely eredetét Márk horvát bánig (1216) tudja visszavezetni s a melyből való Ábrahám, a magyar királyi testőr s költő (1742–1806), szintén szerepelt Közép-Szolnokban. Valószinű, hogy ebből a családból való már az a Barchai Pál, a ki 1508. jul. 17-dikén, mint Szentgyörgyi és Rozyni Péter országbíró és erdélyi vajda secretarius cancellariusa, bizonyos pénzösszeget kölcsönöz Kusalyi Jakcsi Lászlónak és Györgynek, s ezek annak fejében lekötik Széplak birtokukat.*Dl. 36,405. Michael p. 280. nr. 1.

E családnév alá sorozható Barthai Sándor, férje annak a Palaticz Annának, ki 1614-ben elcserélte krasznamegyei {91.} Nagyfalu, Zovány, Váralja M. és O.-Valkó stb. birtokait, továbbá a középszolnoki Szeődemetert, Peéri Horváth Lázár biharmegyei petróczi részbirtokáért.*Bl. fasc. JJ.

Nagybarcsai Barcsai Zsigmond, 1628–48 közt Középszolnok főispánja, 1640-ben január vagy februárban ezt az esküt mondta el: «Én Barcsay Zsigmond, Keözép-Zolnok megye főispánja, esküszöm az élő Istenre, ki atya, fiú és szentlélek, hogy minden dologban, valami az én tisztemhez tartozó, akármely személynek, úgymint gazdagnak, szegénynek, személyét nem tekintvén, kérést, jutalmat, kedveskedést, félelmet, gyűlölséget, szeretetet távoztatván és hátra tevén, valamint Isten és az ő igazsága szerint ismerendem lenni, az ország decretuma és articulusi szerint igaz törvényt, igazságot és igaz executiót teszek mindenekben az én tehetségem szerint. Isten engemet úgy segéljen s úgy adja lelkem üdvességét.»*Szv. lt. P. G. r. 1. 264. l.

Felesége Gyulafi Borbála (a kinek első férje Kapi András), kettejökkel a legtöbbször találkozunk. 1638-ban Zsigmondné és Liszti Ferenczné nászajándékul adták Udvarhelyt összes tartozékaival Bethlen Annának.*GKG. 1639 április 17-dikén Zsigmondot felhatalmazza Gyulafi Zsuzsánna Liszti Ferencz özvegye, hogy eljárhasson a szilágycsehi jószág dolgában és ha az ezen jószág megtartására fordított összeget az özvegy meg nem adja, anyi értékjószágból. Július 29-dikén Zsigmond és neje nyugtatványt vesznek Gombkötő Páltól arról, hogy ennek hat ökröt, ötven frt pénzt adtak, szőlőjét elcserélték és reá még húsz forintot is adtak s így kibékűltek.*U. o. A. fasc. VII. Még 1640 augusztus 11-dike előtt eltiltották Zsigmond és neje Liszti Ferenczné jobbágyait valami szilágycsehi határbeli szőlőktől, a miből per támadt, a melyben Barcsai gondviselő Kapossi Mihály és Debreczeni Miklós.*GKG. Zsigmondnénak egy szélszegi jobbágya elfoglalta özv. Gyulafi {92.} Sámuelné Bethlen Anna asszonynak gardánfalvi jó szőlőjét termésestül, a mi ellen az özvegy két ügyvédje tiltakozik.*U. o. A. fasc. XVII. Zsigmondnét 1641-ben kérdőre is vonják a vármegye székén.*GKG. 1642 febr. 16-dikán Barcsai örményesi jobbágyai tanúskodtak Egerháton tartott tanúvallatásnál.*U. o. 1648 Szent Jakab hava 26-dikán Zsigmond (szolnoki főispán) és neje egyezkednek ifj. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel a paczali jószágra nézve oly módon, hogy Zoványt minden hozzátartozó örökséggel a fejedelemnek bocsátják pénz nélkül, de Paczalt és tartozékait háborítás nélkül bírhatják, majd haláluk után ezen Zsigmond fia Ferencz, ennek holta után pedig Kapi György. Ezek kihaltával Rákóczi vagy martalékai csak úgy nyúlhatnak e jószághoz, ha Zsigmond és Gyulafi Borbála örököseinek 10,000 magyar forintot fizetnek.*GKG. A. fasc. XV. XVI.

Az 1654. jun. 7-dikén Szatmár-Németin tartott közzsinat Bartsai Sigmondné udvari prédikátorságára küldötte Hatházi Miklóst.*Tör. Tár. 1898. évf. 638. lap.Zsigmondné Gyulafi Borbála 1654 szept. 22 előtt huszonöt jobbágyot adott át Tököli Istvánné Gyulafi Máriának.*U. o. A. fasc. XV. XVI. 1659 jan. 22-dikén Rákóczi György meghagyja Közép-Szolnok megyének, hogy Zsigmondné számára foglalja el azon csehi házakat, melyek az osztozáskor ennek jutottak, és azok birtokában oltalmazza is meg Barcsainét Tökölivel szemben.*GKG. Az 1671 febr. 11-dikén Gyulafi Borbála ellen a csehi jószág tárgyában Kapi György számára tartott tanúvallatás szerint, a mikor Zsigmond elvette ezen Borbálát, jól birta ugyan magát, de álló pénzzel nem rendelkezett. Volt egy széles pléhű, aranyos, lóravaló szerszáma, melyet Bethlen Gábor hagyott volt neki. A hogy Borbálát elvette, «mindjárást pompásabban kezdette magát viselni, szolgákat felesebben kezdett tartani, kiknek ruházatjokra minden esztendőben szekérrel hozták le a posztót Lengyelországból a Kapi-jövedelemből.»*GKG. C. fasc. XXI. 1671 szept. {93.} 23., okt. 14., 15. napján Barcsay Zsigmondné gyermeki: Kapi György, gróf Balassagyarmathi Balassa Imréné Barcsai Judit és Bethlen Farkasné Osztrosics Borbála (néhai Kapi Kata: Ilonai Osztrosics Miklós feleségének leánya) között felosztják a szilágycsehi várbeli részt, a mely azokat Gyulafi Borbála halála után illetik.*GKG. A. fasc. VII. Judit, mint láttuk, 1673 decz. 13-dikán végrendelkezik, a csehi jószágát, Monó, Széplak, Náprád felét férjére hagyván.*U. o. és C. fasc. XXI.

Az 1702 máj. 9-dikén Náprádon Gyulai Ferencz számára tartott tanúvallatás szerint Zsigmondnét szolgálta örökösképen ama Hunyadi-jobbágycsalád, melyet előbb a Kapi-család bírt.*U. o. C. fasc. XIII.

1644 máj. 22-dikén Barcsay Istvánné jobbágya kezességet vállal adorján Mihályné Bagsa Margit asszony jobbágyaiért.*Nagyv. Múz. Blt.

Minden bizonnyal itt a helye nemzetes Nagh Barczai Barczai Jánosnak, a kitől 1695-ben Guthi Farkas kraszna- s középszolnok-vármegyebeli jószágokat vásárol.

Az 1743. aug.-ban tartott szebeni diétán lőn kihirdetve, hogy Barcsai Györgynek a király bárói rangot adományozott.*Apor Péter: Synopsis mutationum. Nagybartsai Barchaÿ György férje volt annak a Naláczi Sárának, ki ellen 1760-ben Sellye Tolnai János, kincstári igazgató, mint felperes, jogigényt támaszt a krasznamegyei Szilágy-Somlyó vára, Balla, Oláh-Baksa stb. birtokokhoz meg Szilágy-Somlyó város, Perecsen, Sereden, A.- és F.-Kaznacs stb. részbirtokokhoz.*Bl. fasc. O. nr. 17.

1770. Bartsai Ágnes neje annak a Bánfi Dénesnek, kinek Zovány és Nagyfalu birtokai emberemlékezet óta fel voltak mentve a tized alól.*U. o. fasc. QQ. nr. 4.

1693-ban Barcsai Erzsébet Losonczi Bánfi Farkas neje.*Orsz. lt. kolozsm. conv. N. R. A. fasc. J. nr. 16., 35. fiók.

1715-ben Barthai Erzsébet, előbb Bánfi Farkas, most {94.} br. Andrási István neje Bánfi Péter fia Péter érdekében kérdést tesz, hogy a krasznamegyei Réz és Tusza erdő birtokosai között ki a legnagyobb birtokos és kik osztják meg a jövedelmeket.*Bl. fasc. P. nr. 12. 1739-ben a válasz ez (e választ L. Bánfi Farkasnak adták): 1. a Nagy-Rézalja nevű erdő alatt fekvő birtokok és falvak a Nagy-Réz nevű erdő területétől el vannak különítve; a Nagy-Réz nevű erdő kezelése a Bánfiak nagyfalusi tisztjeinek a kötelessége; 3. a Nagy-Réz erdőben a makkoltatás joga a Bánfiakat illeti.*U. o. nr. 15.

Bartsai Sámuel (mlgs) előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt böősházi főbb s alsóberekszói kisebb birtokosok között.