{96.} Barta

Bartha. A Bartha-család kereszturi, nagymoni, menyei*V. ö. Barcsa. előnéven fordúl elő a legrégibb oklevelekben. Bartha Albert, Mihály és Pál, moni nemesek, azok között vannak, a kik között 1413 decz. 19 előtt meghatárolták Mon birtokot.*Dl. 28779. Bartha Pál és Tamás azok között vannak, kiknek a középszolnoki Postheleke birtokba való beiktatását hagyta meg 1447 jun. 19-dikén a kolozsmonostori konventnek Perényi László országbíró.*Dl. 27881. 1448 jul. 16-dikán Bartha Pál és Bereczk pap meg e Pál fia, Kelemen, továbbá Keresztúri Tamás leánya, Keresztúri Mátyásné Katalin tiltakoznak az ellen, hogy Keresztúr és Postheleke birtokrészeiket elfoglalják Keresztúri Kónya Benedek, János és Jakab meg Csögi Mátyásné Farkas Katalin.*Dl. Km. Prot. C. min. p. 39. nr. 2. áthúzgálva. Bartha Pál és Bereczk pap meg Pál fia, Kelemen azok között vannak, a kik 1449 máj. 30-dikán eltiltják Keresztúr és Postheleke birtokrészeik elfoglalásától Keresztúri Mihályt, Keresztúri Mártont, Keresztúri Istvánt, Keresztúri Bartha Tamást és Pált meg Keresztúri Révész Mihályt.*U. o. p. 55. nr. 3. 1448 aug. 11-dikén Kereszthuri Bartha Pál, Keresztúri Márton, Keresztúri Veres Mihály, Keresztúri Nagy Antal, Keresztúri Tamás, Keresztúri Mihály meg Keresztúri Kelemen és István egymást kölcsönösen ügyvédeknek vallják, továbbá: Deésházi Sebestyént, Nagydobai Csizér Fülöpöt, Nagydobai Mocsó Istvánt, Lelei Nagy Bálintot, Mádai Tamást és Keresztúri Mihályt.*U. o. pag. 38. nr. 3. Kerezthwri Bartha Pál és Tamás azok közül valók, a kik elfoglalták a belsőszolnoki Keresztúr határában fekvő Postekle pusztát és a kik ellen 1419 jun. 6-án tiltakoznak Keresztúri Kónya Benedek és testvérei.*U. o. 78. nr. 1. Bartha Tamás azok között volt, a kiket 1450 jul. 17-dikén Mindszenti Pelbárt és társai eltiltottak attól, hogy Hunyadi János kormányzó adománya alapján elfoglalják a középszolnoki Postelke praediumot.*DL. Km. Prot. C. min. p. 112. nr. 3. {97.} Bartha László, Péter, Pál és János testvérek, ezen László fiai: Pál és Albert meg Tamás fia, Demjén azok között voltak, a kiket 1450 jul. 16-dikán eltiltottak Mon birtok elidegenítésétől Moni Imre és fia, László, Moni Lőrincz, Moni Bálint és Moni Egyed.*U. o. p. 113. nr. 7. Pált ügyvédjöknek vallották Szentkirályi Imre és neje, Szentkirályi moldvai Erzsébet.*U. o. p. 113. nr. 6. Julius 28-dikán Moni Bartha Pál, Menyői Albert meg Menyői Ramacsa István és fiai: Illés és Péter pedig Kerepeczi Jánost, Bökeni Andrást, Kőresi Lászlót, Balázsházi Mihályt és Györgyöt, Nagydobai Biró Miklóst, Nagydobai Csizér Fülöpöt és Gált, Deésházi Eze Pált, Sándorházi Nagy Lászlót és Lelei Kaplyon Gergelyt.*U. o. p. 112. nr. 4. Aug. 16-dikán Kerezthwri Bartha Tamás szintén ügyvédeket vall.*U. o. p. 114. nr. 5. 1546-ban Szilágyszegi László, Dobai Pál meg Menyői Ramocsa Imre és Lőrincz Bartha Albert vagy Pál keresztúri részbirtokának visszabocsátására intik Nagydobai Csizér Lőrinczné Zsófiát, Csögi Antalné Katalint, néhai Bíró Balázs leányát, Borbálát, özv. Németh Jakabné Ágnest, Ördög Ferenczet és Mihályt meg özv. Haraklányi Antal Orbánné Potentianat.*Lelesz, Act. an. 1546. fasc. 1. nr. 33.

Az ide tartozó családfák:

I. Bartha Domján

I. Bartha Domján*dl. 36,393. Km. Prot. F: min. p. 45. nr. 1.; László; Albert; Mihály Pál 1413, II. Moni Bartha Pál*U. o.; Ilona – Kowach Balázs; Affra – Kerezthwri János; Tamás; 1468.

III. Bartha Albert.

III. Bartha Albert.*Dl. 36,393. Km. Prot. F: min. pag. nr. 1.; Brigitta (Brigida) – Menyői Ramocsa László; Dorottya – Deésházi Máté; Imre; Lőrincz 1546; Katalin – Dobai Tamás; Margit 1546-ban özv. – Szilágyszegi András Pál 1546 László 1546

1549-ben Bartha István, lelei egytelkes nemest 25 dénárnyi, Imre, menyői féltelkes nemest 13 dénárnyi adóval rótták meg.*Dical.

Beosházi Bartha Boldizsár s Mátyás, mint szomszédok megjelentek 1579-ben, a mikor be akarták iktatni Rátóti Gyulafi Lászlót a középszolnoki Köőd, Kelencze birtokokba és Aranyosmező, másként Aranyos-vára praediumba.*GKG.

Bartha János 1694-ben zilahi bíró, egy (Barta) János 1794-ben szenátor, Mihály 1724–1756 zilahi bíró, 1771–1780 szenátor (1780. választó polgár), 1741-ben István és János a civisek közt fordúlnak elő, egy István 1781-ben székely-utczai, másik István, György és Sámuel kraszna-utczai lakosok.

Bartha János, sámsoni nemest Diósadról Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.

Mocsolyai Bartha István 1741-ben, Péter és László (saját telkükön lakó adózó nemesek) 1781-ben homagialis esküt tettek.

Uzoni Barta István 1743–1755 szilágyfőkeresztúri evang. reform. pap, székbeli bíróságot viselt, 1766–1778 ippi evang. reform. pap; meghalt Ippon.

Bartha András és István 1790-ben somlyai adózók.

Barta Antal, szakácsi saját telkén lakó, egyházi adómentes nemest, Ferencz, lelei, Péter, öreg László, János, György, mocsolyai, Ferencz, szilágyszegi saját telkén lakó adózó, István más telkén lakó tasnádi adózó nemest, János, sámsoni kisebb birtokost, Ferencz, deésházi lévitát, Sámuel kisdobai kántort, {99.} József, tasnádszarvadi urasági tisztet fölvették a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt személyek közé. 1805-ben Barta Istvánt (27 éves) lovasnak vették föl az érszodorói fegyverfogható nemesek közé. Barta István (Estván s. k.) szodorói nemes homagialis esküt is tett.

1805-ben Barta Péter, István, András, János, Ferencz, László, másik János, György, ifjú László, ifjú Péter és id. László, mocsolyai adózó nemesek homagialis esküt tettek. Barta Péter, András, István, György, Mihály, László és János előfordúlnak a Mocsolya községből 1805-ben összeírt, saját telkükön lakó fegyverfogható szabadosok névsorában.

Bartha Benjámin, nagydobai adómentes nemes 1805-ben homagiális esküt tett.

1808-ban Barta István előfordúl a somlyói adózó nemesség névsorában azon megjegyzéssel, hogy «süket».

Barta Sándort (29 éves) és Jánost (37 éves) Tasnádról gyalogosoknak, Antalt Szakácsiból lovasnak vették föl a fegyverfogható nemesek 1805-diki névsorába. Barta István (43 éves) tasnádi adózó nemes, István és Sándor, (tasnádi nemesek), homagialis esküt is tettek.

Barta László 1834-ben, József 1839-ben középszolnokmegyei esküdtek.

Nemes Bartha István egyike vala azoknak, a kik a nagy Wesselényi Miklóssal aláírták a partiumi vármegyék közjogi helyzetének rendezése iránt a pozsonyi országgyűléshez intézett kérelmet.*E mű I. k., 291. l.

A Dálnoki Bartha család háromszékmegyei dálnoki lovas székely család (nemességet 1620) febr. 8. nyert Bethlen G.-tól).*Orsz. Lt. 10. Lib. Reg. 146. Miklós, Bálint, László, András, Benjámin dálnoki és markosfalvi birtokosok a XVII–XVIII. században. Benjámin a XVIII. század végén Kraszna vármegyében Kémeren szerzett birtokot. Ennek fia Sámuel 1843–1848. krasznamegyei szolgabíró, {100.} ugyancsak 1861-ben (al-)*Szgy. s 1867-ben (fő-), 1868–71. megyei törvényszéki, 1872–76. kir. tvszéki bíró. Fia Bartha Iván birtokos s ügyvéd 1879–95, most közjegyzőhelyettes*Bartha Iván, szilágysomlyai kir. közjegyzőhelyettes levelei..

Czímere annak a Bartha családnak, melynek lakóhelye Közép-Szolnok, Bihar, Szabolcs, Szatmár vármegye s mely a többek közt a szatmárvármegyei Bere helységben birtokos s melyek végül II. Ferdinánd 1630-ban nemesített meg: «kék mezőben vörös dolmányba öltözött kar, mely kivont kard hegyén csalmás török fejet tart». Ugyanaz a paizs fölötti sisakon.*Nagy Iván, I. 210. l.

Bartha Dezső 1896-ban a szilágyszolnoki evang. reform. egyházmegye főjegyzője, tasnádi pap.