Bányai

1609-ben Gábor fejedelem újból megerősíti Bányai Zsigmondot és társait (Ráthoni Ferencz, Anna és Mihály, Latrán István, Borbála, Erzsébet és János, Dancz Ferencz, Kémeri Judit, Erzsébet, Katalin és Anna Juhos György, ifjú Dancz Ferencz) a krasznavármegyei Kémer és Dohtelke birtokokban, miket már őseik bírtak.*Bl. fasc. II.

1627-ben Nagymoni Bányai Ferencz középszolnokvármegyei assessor.*GKG: A. fasc. XV. XVI.

1652-ben B. Zsigmond Kis-Paczalban tanú.*Szgy.

1681-ben János völcsöki pap.

Bányai Ambrus de Vérvölgy 1691-ben Közép-Szolnok vármegyében hites assessor. János, Ambrus, vérvölgyi, András, menyői nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki. Egy András 1741-ben Vérvölgyről tett homagialis esküt. Vérvölgyi Bányai János 1793-ban Közép-Szolnok vármegye esküdt assessora.*U. o.

Bányai András háza, István nemesnek egy telke a Dabjonban 1732-ben végbement tanúvallomások szerint szomszédos a Fodor örökösök telkével.*U. o.

Bányai Péter 1713-ban somlyóújlaki, 1714-től szamosújlaki, Mihály 1756–1771. pelei evang. reform. pap.

Bányai József 1780-ban zilahi választó polgár. János, József, István és Péter székely-utczai, másik István krasznautczai lakosok.

Menesági György szerződést kötött volt Bányai Sámuellel {116.} ama javak visszaszerzése tárgyában, melyeket a Meneságiak Bideskútitól ki akarnak váltani, de a szerződést 1784-ben visszavonják.*Lelesz, Act. an. 1784. nr. 34; Prot. fol. 36.

Ferencz előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt nyírmoni főbb birtokosok, János a lelei saját telkén lakó adómentes nemesek közt. János, vérvölgyi saját telkén lakó adózó nemes, talán őt vették föl gyalogosnak 1805-ben a Vérvölgy községből összeírt fegyverfogható adózó nemesek közé. György, nagymoni saját telkén lakó adózó nemes 1797-ben, tlaán őt vették föl gyalogosnak a Nagy-Mon községből 1805-ben összeírt fegyverfogható adózó nemesek névsorába is.

József, tasnádi telkén lakó egyházi adómentes nemes 1797-ben, József, peéri, Lajos, szakácsii urasági tisztek szintén előfordúlnak a hadi segedelemhez járúlni képes egyének 1797-diki összeírásában.

Menyőből Józsefet, Mózest gyalogosnak, Ferencz fiát lovasnak vették fel az 1805-ben összeírt fegyverfogható adómentes nemesek, Jánost és Mihályt az adózó nemesek közé. Ifjú Bányai Ambrus gyalogos, lelei adómentes, György krasznaczégényi gyalogos adómentes nemesek, Lajos lovas Szakácsiból s szintén adómentes. Kercsedi (Kertsedi) Bányai Sámuel nagypaczali, Banyai Péter és János szilágypaniti adózó nemesek meg György krasznaczégényi nemes 1805-ben homagiális esküt is tettek.

1806-ban B. Sándornak 1 adómentes lakótelke, 1 1/3 lakott antiqua és 1 lakott nova jobbágytelke volt Zoványon.

1808-ban Bádonban 7 antiqua és 5 nova jobbágytelke van Ferencznek.

Bürgezden 2 1/4 antiqua és 3 nova jobbágytelkök van Ferencz, János, Mihály stb.-nek, a kiket Kraszna vármegye gyalogosoknak írt ki, de egyiküknek sem volt {117.} sem köntöse, sem fegyvere. Varsolczon 1 1/2, antiqua jobbágytelket bír József.

Bányai Ferencz 1807–1818. középszolnoki assessor, Dániel 1845-ben ügyész.

Bányai István 1831–1833. ákosi evang. reform. segédpap, 1833–1839. pelei evang. reform. pap, Sarmaságra vitetett, a hol 1855-ig működött, itt is halt meg.

Bányai Lajos egyike vala azoknak, a kik a nagy Wesselényi Miklóssal aláírták a partiumi vármegyék közjogi helyzetének rendezése iránt a pozsonyi országgyűléshez intézett kérelmet.*E mű I. kötet 291. l.

Bányai János 1848-ban zilahvárosi képviselő.

Bányai Lajos 1860–1874. lompérti evangelikus református pap.