| Becsei | TARTALOM | Bede |
Becski
Bekcs, Szántai. Egy törzsből való a Csákiakkal. Kopasz fiának is Bekes a neve, a kinek a birtokában volt Valkó 1311-ben.* Bekcs Árpádkori személynév, a Beke név kicsinyítése.
Szántói László, Dénes és Péter, meg ama Szántói János és István, a Péter fiai, a kiknek megengedi Zsigmond király 1387-ben, hogy a szolnokvármegyei Szántón vásárokat tarthassanak, valának a Becskiek ősei.*
Egy a Magyar Nemzeti Múzeumban levő leszármazási tábla szerint* az itt említett Lászlónak, Dénesnek s Péternek testvére volt ez az 1387-ben említett János. Ezen a családfán ismeretlen az a Zanthoi Bekchy János, a ki 1441 április 10-dikén Dengelegi Pongráczczal és Csögi Lőrinczczel ügyvédeknek vallják egymást, továbbá: Csögi Demetert, Szabó Andrást Szántóról stb. összesen 12-t).* Ez a családfa különben a XVII. század előtt csak két, 1359-ből I., és 1387-ből II. Jánosról tud.
A helyesbített s minket érdeklő családfa ez:
{123.} Azt a Györgyöt, a kiről szó van 1492-ben, 1504-ben s 1512-ben, a kinek a leánya Katalin (E) Sztári Jánosné, továbbá az 1797-ben és 1805-ben szereplő Imrét nem találjuk az elől említett családfán.
S most lássuk ezeknek közelebbi szereplését.
Zantoi Békés(?) György és Hatvani László meg Miklós ellen 1420-ban vizsgálatot tartanak egy hatvani birtok lefoglalása miatt Hatvani Tamás fia Bereczk számára.*
1445-ben az országnagyok szántoi Becski Péternek és Dénesnek Nagypaczali Ferencz ellen indított perét a törvényszéki bírák távolléte miatt 1446. Vízkereszt nyolczadára halasztja el.*
1454-ben Zántói Becsk fiai László, Péter, Dénes részére tartanak vizsgálatot Csaholyi János és László, előbbi János fia János, és utóbbi László fiai, Mátyus, Pál György ellen, kik jobbágyaikkal együtt fegyveresen pusztítottak Magyar-Csaholy, Közép-Felső-Csaholy, Zölcze, Kene középszolnoki birtokrészeken s jobbágyokat hajtottak el.*
1459 szept. 15-dikén Zanthoi Bechk Lászlót és Pétert ügyvédeinek vallja ilosvai Gelberth László.* 1460 január 2-dikán csak Zanthoi Beekch Pétert Jakcs Péter.*
1466 jun. 12-dikén Szántai Bekcs Péternek hatvan arany forintért zálogba adja kávási Fábián János özvegye Dorottya a Közép-Szolnok vármegyében fekvő Kávás nevű birtokát.*
1471-ben Bekch Péter nejét, Katalint öt tanú előtt beiktatják Mindszent birtokába.*
Az 1475 körüli adólajstromban a Bekczy (Bekcz) Benedek csaholyi, kávási, szántói s a Bekczy (Bekcz) Péter özvegyének mindszenti s kávási, a Beczky György mindszenti, szilvási, szántói, Péter bogdándi, hadadi jobbágyai voltak fölvéve.*
{124.} 1476-ben vizsgálatot tartanak Zanthoi Becski Péter leánya Klára érdekében ugyanezen Péter fiai István és Benedek ellen, a kik a) elfoglalták a középszolnoki Magyar-, Oláh- és Felső-Oláh-Csaholy, Kávás? (Kádas), Zölcze birtokokat, melyeket Klára zálogban bírt; b) elfoglalták a) fenti Péter Szántó, Piliske s más, szatmári birtokait, a melyek Klárát illetik leánynegyedül, b) Klára más megyebeli birtokait.*
1484-ben Bekch László (a Péter fia) elzálogosítja az ő részbirtokait: Szántó, Hidvég, Szilvás, Magyar-, Középső- és Felső-Csaholy, Zölcze és Szarvad,* Csaholyi Andrásnak.*
1491-ben a Becski- s Perényi-család (Zanthoi Bekch László és Pyrinÿ Simon) egyezséget köt a középszolnok- s szatmármegyei birtokokbeli leánynegyedeket illetőleg.*
Bekch György de Zantho 1492-ben használja Mihályfalvát.* Tán csak haszonbérlő.
1496 augusztus 13-dikán a kolozsmonostori konvent Szántói Bekcs János szolnokmegyei Hidvég, Szilvás és más szatmármegyei birtokaiba beiktatja Geréb László, erdélyi püspököt.*
Zantoi Békés (?) György, János, László nevében is tiltakozik. 1498-ban Tunyogi Pál a középszolnoki Kávás birtok elidegenítése miatt Tyúkodi Santhus Miklósné Erzsébet, Nagy Miklósné Margit és Tyúkodi Amade Györgyné Orsolya ellen.*
1504-ben Zanthoi Becsk György megvesz egy kávási rétet.* Ekkor Nagyzanthoi Becsk István is szerepel.*
1510-ben nemes Zanthoi Bech László, Hatvani János és Keszii István tiltakoznak Vajai Ibrányi István ellen Hatvan birtok elfoglalása miatt.*
{125.} 1512-ben Szántai Becsk György leánya Katalin (Sztári Jánosné) birtokos Közép-Szolnok megyében: Szánthón, Szilváson, Hidvégen, Káváson és Hatvanban.*
1519-ben Becski Sebestyén és Károlyi István ardai plebanus közt fennforgó perről Slesyai Gergely tudósítja a királyt.*
1548-ban Zantoi Bechkÿ Istvánt (egr.) azért idézi meg Esztári Farkas, mert ennek szántói curialis telkéről szénát vitetett el, továbbá elfoglalta a szántói papi eklézsiában az oltári igazgatóság házát, mely Esztári véduralma alatt állott, a hozzátartozó malommal együtt, hasolókép azon vásári jövedelmet, melyet itt Szent Péter fogsága ünnepén gyűjteni szoktak, nemkülönben ama vetések kilenczedét, a melyek tulajdonosai nem Szántón laknak.*
1549-ben Bechÿ (1550-ben Bechk és Bechkÿ) István szántói jobbágyait 15, szilvási jobbágyait 7 1/2, hídvégeket 3 kapu után rótták meg adóval.*
Bechky István 1560 előtt elvesztette hűtlenség miatt Szántó birtokot meg más szatmár- és beregmegyei részbirtokokat.* 1560-ban halt meg.
1570-ben Becs (Bech) György szántói jobbágyait 10, a szilvásiakat 8, a hidvégieket 2 kapuszámnyi adóval rótták meg.*
1576-ban néhai Zanthoi Bechky István fia, György (egr.) tiltakozik Beregszó Hagymási Kristóf ellen, a ki Szilvás birtok határán elfoglaltatott tizenhat szántóföldet és ezeket Tasnádhoz csatolta.*
1586-ban Szántia Bech Györgyöt királyi emberül jelölik a prinyeknek egy hatvani birtokrészbe való beiktatására.*
Becskÿ György (egr.) elfoglalta néhai Kémeri Istvánnak {126.} kémeri és más javait, ezért 1602-ben tiltakoznak ellene Kémeri István özvegye és leányai.*
1604-ben Beczki György, özv. Cseffei Jánosné, Zsombori Zsigmond, Lázár, András és a Sükösdi árvák részéről 1 telket adóztattak meg Kémeren. 1605-ben Becski György részéről 1 telek adózótt itt.* Becski György részéről a két Sreedenben és Oláh-Keczelben, továbbá Katona Mihály részéről Ilosván 2 jobbágyházat adóztattak meg. 1605-ben ugyanezen Becskinek 1 1/2 jobbágyháza van Magyar-Keczelben.* Becsky Györgynek 2 jobbágyházát adóztatták meg Varsolczon; 1605-ben szintén 2-t.*
1619-ben Tasnádszántai Becski Anna, a ki a krasznavármegyei Keczelben lakott, pereinek költségeiért elzálogosítja harminczhét arany forintban nemzetes Báthori Katának a magyarkeczeli s a felkeczeli részjószágait, még pedig akként, hogy azokat tíz évig sem ő, sem maradékai ki nem válthatják.*
1625-ben Becskÿ László, ennek Lónyai Zsuzsánnától született gyermekei, Gábor, György és Zsuzsánna, Lónyai Zsigmond és Bedegi Nyári Bernátné Lónyai Kata egyezséget kötöttek özvegy Lónyai Istvánné Báthori Kata kivánságához képest.*
1638-ban Becski György birtokos Perecsenben.*
1641 junius 5-dikén Becski Lászlóné Lónyai Zsuzsánna fia Szántói Becski György és leánya Blihbery Melith Györgyné Zsuzsánna megosztozkodnak Lónyai Zsigmonddal és Bedeginé Lónyai Katával a perecseni kastélyon, továbbá Perecsen, Somlyó, Csehi, Gyulakuta, Kerestelk, Győrtelek, Újlak, Hidvég, Diósad, Magyar- és Felső-Csaholy, Zölcze, Badacsony, Szécs, Ujfalu, Köőd, Kelencze, Fejérd, Géres, Kők, Mindszent, Ábrány, Nyíradony stb. jószágokon.*
{127.} 1641 október 6-dikán Becski György Rákóczi György fejedelemtől perújítást nyer Guthi Miklós ellen ama négy ökör ügyében, melyet néhai id. Lónyai Istvánné elhajtott.*
1642 junius 11-dikén Tasnád-Szántói Becsky György megerősíti anyjának, Báthori Katának egy szolgáját a neki adott perecseni kert birtokában.*
Becsky Mária (1651) az 1612-ben nótázott Kálnoky Benedek fiának Lászlónak felsége.
1672-ben Apafi fejedelem tudatja Becski Györgygyel, a ki aSzilágyban levő perecseni jószágának elfoglalása felől írt hozzá előzőleg, hogy annak a darab földnek igazgatását «böcsületes tanács úr hívünkre, tekintetes nemzetes Bánfi Dénes uramra, Kolozs és Doboka vármegyék főispánjára, somlyai és szilágycsehi stb. főkapitányunkra» bízta.*
1676 január 27-dikén Györgynek Nyilas Gergely nevű felkeczeli jobbágya kezességet vállalt Perecseni Nagy Andrásnak egy magyarkeczeli jobbágyáért, okt. 21-dikén két kémeri jobbágya egy herbárti rét ügyében tanuskodik.*
Mint ez évi nov. 19-dikén értesülünk, Györgynek szintén volt joga a Báthori-jószághoz.*
1680-ban Tasnádszántói Becski György elcseréli a krasznavármegyei Varsolczon lakó jobbágyát Bárczi Györgynek egy domoszlói jobbágyával.*
1685 augusztus 21-dikén Becsky György somlyócsehi jobbágyai tanuskodnak egy, Somlyó-Csehin Lónyai Anna fejedelemasszony kérésére tartott tanúvallatásnál.*
1688 junius 21-dikén Briberi Melith Zsigmond, Melith Klára Zólyomi Miklósné, Semsei Kata Tárkáni István özvegye, a ki előzőleg id. Becski Györgynek volt a felesége (mint leányának Becski Juditnak természetes gyámja, azután Becski Zsuzsánna Divinÿ (Dévényi) Ferencz felesége s Becsky Éva {128.} kijelentik, hogy a Becsky-javakból Szántó, Szilvás csak a fiúágat illeti.*
1692-ben Tasnádszántai Becsky György eladja a középszolnokvármegyei jószágát, ú. m. Tasnád-Szántó, Szilvás és Hidvégh nevű egész faluit és praediumát Muraniczi Horváth János ezredesnek (zarándvármegyei főispán) s felesége Szalay Barkóczi Katának 1500 magyar forintért.*
Becski Mihály 1790-ben somlyai adózó.
Betski Antal, István, Ignácz, Imre, Ferenczné, előfordúlnak a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt tasnádszántói főbb, általában a Betski-család a balázsházai, zölczei meg a magyarcsaholyi kisebb birtokosok közt.
Tasnád-Szántai Becski Józsefet (27 éves) lovasnak vették föl a tasnádszántói fegyverfogható nemesek 1805-diki névsorába. Tasnád-Szántai Becskÿ Imre és József, tasnádszántói nemesek homagialis esküt is tettek. Imre 1806–1832. középszolnoki táblabíró (assessor).
1808-ban Betski Juliánna borzási egy antiqua jobbágytelkét Somlyói Szabó Antal bírja zálogban.
1810-ban Nemes Tasnád-Szántói Becsky-család a földesura Nagy-Peleske községnek.*
Lajos 1841–1867. középszolnoki (érmelléki) alszolgabíró, 1871-ben szolgabíró, 1861-ben csendbiztos, fiai: Béla 1876-ban csendbiztos, Endre 1867-ben középszolnoki esküdt, 1876-ban szolgabíró.
Czímerök: «a paizs udvarában és a sisak koronáján is két szemközt álló oroszlán buzogányt tartva».*
| Becsei | TARTALOM | Bede |