Bereczki

Ferencz 1578-ban Bodoló birtoknak Haraklányi László számára történt átadásakor, mint tanú, szerepel.*Szgy.

1655 decz. 1-dikán Péter elzálogosít egy ilosvai szőlőt Erdélyi Istvánnak.*Gencsi-lt. nr. 40. 1664 jan. 5-dikén István cserébe vesz örökre egy szántóföldért Csögi, másként Berei Páltól egy ilosvai puszta telket.*U. o. nr. 38. 1668 szept. 2-dikán Pál zálogba vesz Szénás Dániel, ilosvai lakostól egy telket*U. o. nr. 29. 1677 márcz. 30-dikán István bizonyos feltételek mellett elad örök áron egy ilosvai örökös telket Ilosvai Beretzki Pálnak.*U. o. nr. 16. 1694 márcz. 14-dikén Mihály malomhelyet ad cserében Szécsi Györgynek a szécsi határban egy darab örökös földért.*U. o. nr. 10. 1729 márcz. 8-dika előtt István zálogbavett Szénás Jánostól egy ilosvai szőlőt.*U. o. nr. 82.

Bereczky Lajos 1775–1781. zsibói evang. reform. pap.

{137.} Bereczki György 1772-ben szilágyfőkeresztúri, 1775–1796. ballai evang. reform. pap, ki az anyakönyvek vezetését megkezdte. 1792-ben egyházmegyei aljegyző. Ballán halt meg.

1792-ben Bereczki Mihály, bilgezdi lakos nemességét igazoló iratokat mutat be.*Orsz. lt. nemesi invest. Kraszna.

Bereczki János (Kolozsvárról) 1804-ben zálnoki evang. reform. pap.

Beretzki László, érszentkirályi nemes, 1805-ben homagiális esküt tesz.

Bereczki György 1808–1816. középszolnokvármegyei ügyész, 1830–1836. juratus assessor, Lajos 1841-ben tiszteletbeli aljegyző, ugyanő 1841–1861., Gyula 1875-ben (sz.-csehi járásbeli) szolgabíró.

Ifj. György 1807 okt. 24-dikén született Zilahon. Szülei Silágy-Szegen laktak. 1833–1835 közt középszolnoki aljegyző, azután a zsibai járás főszolgabírája, 1835-ben ifj. br. Wesselényi Farkasnál jószágigazgató.1848-ban hadbíztos, majd polgári s hadi számevő. A világosi napok után Kraszna Mihályfalvára gazdaságához vonúlt, de 1861-ben újra a vármegyei közéletben találjuk, mint középszolnok másodispánját. Érdemeket szerzett az egyházi s iskolai élet terén is, mint az egyházmegye s a zilahi kollégium algondnoka (1861–1862). Ifjabb György egyike vala azoknak, a kik a nagy Wesselényi Miklóssal aláírták a partiumi vármegyék közjogi helyzetének rendezése iránt a pozsonyi országgyűléshez intézett kérelmet.*E mű I. köt. 291. lap.

Károly vármegyei főorvos 1888-ig.