Bethlen

Bethleni, Buni és Iktári. Kétségkívül az a régi erdélyi, az Apafiakkal egyeredetű Bethlen-család, mely a Becse-Gregor nemzetségből veszi eredetét, lép föl nálunk még 1461 előtt. 1461 junius 4-dikén Kusalyi id. Jakcsi László leánya, Hedvig, özv. Bethleni Gergelyné részére ügyvédek: Szakácsi Porkoláb Benedek, Tasnádi Lőrincz fia János, Tasnádi Thanka Mihály, Bőnyei Mihály deák, Déchei Imre.*DL. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 112. nr. 3.

Bethlen Miklós egyike vala azoknak, kiknek érdekében 1492-ben megidézik Kisvárdai Miklóst, Aladárt, Jánost és Lászlót többek közt egy középszolnoki Vásárhely nevű birtok tárgyában.*Lelesz, T. 77. f. anni 1492. nr. 29. Bethleni Miklós leánya, Kata, említve van amaz oklevélben, a mely szerint 1516 jul. 16-dikán néhai ifj. {146.} Bánfi János Balla, Baksa meg a dobokavármegyei Földvár birtokain megosztozkodnak Báthori Szaniszlófi Miklós és István meg Losonczi Bánfi István, László, Péter, András és Kristóf.*Dl. 36,402. Km. Prot. Magn. p. 23. nr. 1.

Betthlenÿ Farkas egyike vala azoknak, a kik ellentmondottak, mikor a leleszi konvent Ferdinánd királynak 1544 január 29-dikén kelt beiktató parancsára a János király megerősítette oklevél alapján Drágfi Gáspárt és Andrást be akarta iktatni Peér, Ete, Szeődemeter, Uszató, Hadad, Horvát, Széplak, Csány, Vicsa meg mindkét Szopor részjószágokba és a kiket ezért a konvent megidézett.*GKG. C. fasc. XII.

1570-ben II. János király itélőlevelet adott ki Mogyorói L. Bánfi Pál felperes számára Kis-Várdai Várdai Ambrusné Bánfi Petronella, özv. Serédi Istvánné Klára, Harinnai Farkas, idősb Buni Bethlen György, Cseffey Benedek fiai: Ferencz, János és Kristóf, Kendeffy Miklós, János és László, Makrai Bertalanné Erzsébet, Dobszai Istvánné Borbála, Károlyi László leánya, Anna, előbb Bánfi Gáspár, most Kendi Antal özvegye, Jaxyts Anna úrnő, Telegdi Mihályné Zsófia, Telegdi Miklósné Borbála és Kendi Péter, alperesek ellen a krasznavármegyei Valkó-vár, Nagyfalu és Kraszna városok; Váralja, F.- és A.-Jaáz, Bagolyfalu, Füzes, Új-Vágás, Oláh- és Magyar-Valkó, F.- és A.-Gyümölcsénes, Elyűs, Detrehem, Halmosd, Bucsum, Felső- és Alsó-Kaznacs, Zovány, Rákpataka, Vaykfalva, Boronamező, Bodánháza, Tótfalu, Szék,Tusza, Paptelke, Csízér, Boján, Felső- és Alsó-Bán, Felső-Perje birtokok és részbirtokok meg Magyar-Kaznacs praedium és ezek határjárása, kimérése s negyedrészre osztása ügyében. E per, mint már tudjuk, úgy szállott az alperesekre, hogy Bánfi Petronella és Várdai Klára örökbe fogadták Bánfi Imrét.*Bl. fasc. G. nr. 8. 1573-ban ezen idősb Buni Bethlen György alperes beiktatták Bánfi {147.} Pált Valkó várába s tartozékaiba, a melyek határát megjárták s kimérték.*Bl. fasc. G. nr. 6.

Bethlen Gábor fejedelem Bethlen Istvánnak és Széchy Máriának adományozta Tasnádot.*Bl. 1629-ben Alsó- és Felső-Kegye is az övék.*Szirmai: Szatmár, II. k. 153. l. Tudjuk, hogy ez az István az Iktáriak közül való, fia István, erdélyi fejedelemnek, 1632-ben halt meg.

Ifj. Iktári Bethlen István gróf 1637-ben a tasnádi evang. reform. egyháznak egy aranyozott ezüst kelyhet adott. (A kelyhen a Bethlen-czímer is rajta van.)

Bethlen Gábor – mindjárt fejedelemmé választatása után – a tasnádi, érszentkirályi, vérvölgyi, tasnádszarvadi evang. reform. s más egyházak papjainak fizetésére a fejedelmi dézma egy részét adta.

Iktári Bethlen Annát, a ki Gyulafi Sámuel neje volt, már a Gyulafiak történetéből megismertük. 1638-ban nászajándékba kapta Liszti Ferencznétől és Barcsai Zsigmondnétól Udvarhelyt összes tartozékaival, de Wesselényi István elfoglaltatta és elvonatta az udvarhelyi malmokat. Ez ügyben 1641 okt. 24-dikén tanúvallatást tartanak.*GKG. 1639 ápr. 19-dikén a középszolnoki alispánok és szolgabírák igazolása szerint az ő (özv. Gyulafi Sámuelné Bethlen Anna) jószágigazgatója, Sámsoni Haranghy László, ünnepélyesen tiltakozott az ellen, hogy Liszti Ferenczné elfoglaltatta az őrmezői vámházat, a kezénél levő csehi jószág felét pusztította és elbontatta Vadafalván és Tótfaluban mind a száraz-, mind a vízi malmot.*U. o. fasc. XIX. 1641 nov. 29-dike előtt Bethlen Anna alsószivágyi jobbágyának vizi malmát is széthányatta Liszti Ferenczné Gyulafi Zsuzsánna.*GKG. fasc. XIX. Rátóti Gyulafi Sámuelné Iktári Bethlen Anna elfoglaltatta az udvarhelyi határban Horvát János szőlejét, a miért Wesselényi István megidézteti.*U. o. 1641-ben, mint leányának: {148.} Gyulafi Máriának a gyámja – a mikor Szilágy-Cseh várában lakik – idézteti Közép-Szolnok vármegye székére Barcsay Zsigmondné Gyulafi Borbálát azért, hogy a gardánfalvi szőlőhegyen egy Szélszegen lakó jobbágyának szőlejét termésestől elfoglalta.*GKG. fasc. XIX.

1687-ben Bethlen László gondviselője, Varga Gáspár aláírt egy Szilágy-Csehben 1687 április 18-dikán kelt okiratot.*SZgy. 1692-ben Bethlen László jobbágyai: Ardai Balog György és Csillag Jakab jelen vannak Fonyi Istvánnak és Jódi Simonnak egy középszolnokvármegyei szamosújlaki részjószágba való beiktatásánál.*U. o. Közép-Szolnok vármegye 1705-ben Bethlen Lászlót lovas zsoldos állítására írta ki.*U. o. Ugyanezen Bethlen L. kövesdi és Gyerőfi jószágára két lovas zsoldos, külsőfélbeli jószágára szintén két lovas zsoldos esett.*U. o. Szükség szerint pénzzel adózik.*U. o.

Bethlen Gergely, lelei nemesről is szó van ekkor, a kit Közép-Szolnok vármegye szintén lova zsoldos állítására kötelezett.*U. o.

Gróf Bethlen Jánosnak 1702-ben Sarmaságon van egy Bakos Tamás nevű jobbágya, a ki ezelőtt Hidvégen lakott.*U. o.

Betlen Ferenczné Rédei Krisztina o.-keczeli jobbágyai azok között voltak, a kik 1715 ápr. 8-dikán kezességet vállaltak Guthi Dénes oláhkeczeli jobbágyáért, Nyilas Tivadarért s ennek fiáért.*U. o. Gr. Bethlen Lászlóné (Fori, Folti?) Mária sz.-csehi jobbágyia 1725. nov. 15-dikén kezeskedtek gróf Gyulai István két szilágycsehi jobbágyáért: Szakács Jánosért és Györgyért.*GKG. C. fasc. XVI.0 1733 jun. 10-dikén gr. Gyulai Istvánnak Mészáros András nevű szilágycsehi örökös jobbágyáért vállalnak kezességet e Lászlóné csehi jobbágyai és zsellérei.*U. o.

Gr. Bethlen Farkas egyike vala azoknak, a kik 1726 jan. 30-dikán kelt levelökben említik, hogy a krasznavármegyei {149.} Nagyfalu városban ifjú L. Bánfi Zsigmond udvarházánál ez és gr. Gyulai István, kinek neje gr. Bánfi Judit, atyafiságosan megegyeztek az iránt, hogy a Teleki-leányágnak minő anyai ősi tőkepénze van a Teleki-fiúágnál.*GKG. C. fasc. XVI.

Néhai gr. Betlen László örököseinek oláhhorváti zsellérei azok között voltak, a kik 1733 febr. 25-dikén kezesek lettek háromszáz forintig gr. Gyulai Istvánnak középszolnoki győrteleki jobbágyáért: Rojb Simonért, a ki Hadad várában vala letartóztatva.*U. o. Gróf Bethlen László utódainak és Macskási Katának egy-egy bikáczai jobbágya között vita támadt bizonyos irtott terület miatt. Ez ügyben 1748 máj. 18-dikán itéletet hoznak.*U. o. B. fasc. XIII–XIV.

Az 1733 jan. 21-dikén Náprádon tartott tanúvallatás szerint a Betlen-család a szélszegi jószágot kapta az osztozáskor. A többi osztozkodók a Gyulai-, Mikes-, Macskási- és Toroczkai-családok voltak.*U. o. C. fasc. XIV.

1736 előtt Széplakon Bethlen- és Kapi-részek voltak, melyek megosztásakor tizenhat házhely jutott egynek-egynek.*U. o. A. fasc. X.

1766 nov. 16-dikán Bethlen Lajost hívták föl, hogy a Lekcsei Sulyok György középszolnoki főispán magvaszakadtával Cseh vár- és városból meg a hozzá tartozó falvakból reá eső birtokot adja vissza a kincstárnak.*U. o. A. fasc. XV–XVI. 1767 jan. 29-dikén Bethlen Lajos gr. részére a kir. tábla átírja azon 1766 nov. 10-diki jelentését, a mely szerint Gyulai Lajost is megintették hasonló okból.*U. o.

Gr. és generális Bethleni Bethlen Ádám L. Bánfi Zsuzsánnának volt a férje, 1792-ben néhai 1768-ban L. Bánfi Farkas és Bagosi Erzsébet leányai: Vargyasi Dániel Gábor felesége Krisztina, gr. Bethlen Ádámné Zsuzsánna és Patai Szilvási Jánosné Erzsébet per útján leánynegyedet kapnak testvéreiktől: Farkastól, Mihálytól és Györgytől Valkó, Valkó-vára s más birtokokból.*Bl. fasc. LL. nr. 10. 1783-ban gróf Bethlen Ádámnétól {150.} Tasnádon a Hosszú-utcza felsőbb részén kovácsműhelyt bérelnek; ő gyakran megfordúlt Tasnádon.*Bl.

1773 máj. 1-sején Bethlen Juliánna Wesselényi Farkasné tiltakozik Torma Anna ellen a hosszúaszói kuria és tartozékai helytelen felosztása miatt.*Tört. Tár, 1898. évf. 654. l. Bethlen Juliánna gr. 1775-ben a hadadnádasdi evang. reform. egyháznak egy kék selyem asztalterítőt adott.

Bethlen Ferencz férje annak a Bánfi Zsuzsánnának, ki ellen többek között 1795-ben a tasnádi és krasznai uradalmak felének visszaszármaztatása ügyében pert indítottak Aspremonti Goberti János és neje, Wolkenstein-Trostburgi Aspremonti Mária Anna.*Bl. fasc. yy. nr. 3.

Az 1797-diki összeírásban előfordúlnak gróf Bethlen Ádámné az oláhcsaholyi, gr. Bethlen Ferencz a f.-szivágyi kisebb és a tasnádi főbb, gr. (B.) Bethlen Gergely a gardánfalvi, továbbá a sülelmedi, szélszegi és sámsoni főbb, az alsószivágyi és alsóvárczai kisebb, gr. Bethlen Lajosné az alsóvárczai kisebb, gr. Bethlen László a bábczai főbb, a bükktótfalusi, bikáczai kisebb, gr. Bethleni Bethlen Ferencz az oláhnádasdi főbb, Iktári gr. Bethlen Sámuel és Bethleni gr. Bethlen Ferencz a szilágycsehi főbb, csupán gr. Iktári Bethlen Sámuel a benedekfalvi, nagyszegi, oláhhorváti főbb és a kelenczei kisebb, továbbá a diósadi, alsószivágyi, egerbegyi, örményesi, alsó-, közép- és felsővárczai, bábczai, somfalui, bikáczai, illésfalvi főbb, mosóbányai, bükktótfalusi, zálnoki, kusalyi kisebb birtokosok közt.

1805-ben Ferenczet fölvették azon szilágycsehi járásbeli adómentes nemesek névsorába, kik a haza csendességben való tartására lóval, fegyverrel vagy gyalog kiállhatnak, Gergely, gardánfalvi adómentes nemest szintén. 1806-ban (gróf Bethlen Ferencznek 5 lakott antiqua és 1 lakott nova jobbágytelke volt Somályon, 1 kuriája meg 18 lakott antiqua és 6 lakott nova {151.} jobbágytelke volt Dohon. (Gr. Betlehen Ferencznek) 7 antiqua és 7 nova jobbágytelke volt Somlyó-Csehiben. Hidvégen 1 antiqua és 3 nova jobbágytelke volt (gr. Betlen) Gergelynének.

Betlen Jánost gyalogosnak vették föl a szakácsii fegyverfogható adómentes nemesek 1805-diki névsorába.

1815 szept. 7-dikén gr. Bethlen Ádámné jószágigazgatóját kérik a csekenyei jobbágyok, hogy a vetőmag visszafizetését engedje el.*GKG. A. fasc. XIII–XIV.

Mint Hodor írja 1837-ben: a Betleni Betlen grófok régebben szintén lakosai voltak M.-Egregynek.*Hodor K.: Doboka, 527. lap. Betlen gróf birtokos Alsókékes-Nyárlón.*U. o. 530. l.

Id. gr. Bethlen János egyike vala azoknak, a kik a nagy Wesselényi Miklóssal aláírták a partium vármegyék közjogi helyzetének rendezése iránt a pozsonyi országgyűléshez intézett kérelmet.*E mű I. k. 291. l.