| Bibárcz | TARTALOM | Bihari |
Bideskuti
1472-ben bényei előnévvel tünik fel. Szilágyszegen is földesurak 1461, 1469, 1472, 1475.* A Bideskúti-családra az Ippi-családról szállt az ippi s a környékbeli falvakban levő birtok, a mint Báthori Zsigmondnak egy, 1598 decz. 9-dikén kelt adománylevele mutatja, a ki a magvaszakadt ifjú Ippy Lászlónak Ipp, Szék, Néháza, Márka, Cserese, Felső-Kaznacs, Alsó-, másként Kis-Kaznacs krasznavármegyei falvakban: Heotel? És Bucsum pusztákban, továbbá Széplak és Baromlak biharmegyei falvakban és Kérő pusztában levő birtokait a rokon Ippi Büdöskúthy családnak ajándékozza és megparancsolja a beiktatást.* A leszármazást és rokonságot e táblák mutatják.
{157.} Okleveleinkben 1450-ben jelentkezik a család első tagja, Pál, a ki tanú a Csaholyiaknak Tasnád-Szántón elkövetett erőszakoskodásai ügyében.* Őt nem tudjuk elhelyezni a családfán. 1459 okt. 4-dikén Bydeskwthi Bálint, Mátyás, Mihály, Tamás, Bydeskwthi Kwn László s György ügyvédeket vallanak.* Ezek talán valamennyien a János fiai. Már köztük jelentkezik az a László, a ki az 1467–1494 közti időben sűrűn szerepl s a ki a család alapítója. 1469–1492 közt Miklósról is szó van, a ki szintén a János fia.
Lássuk a család e legrégibb tagjainak közelebbi szereplését. Bewdeskwthi Mihály deákot ügyvédjöknek vallják Bélteki Drágfi Miklós és neje, Jakcsi Erzsébet.* Decz. 14-dikén rajta kívül Mátyást* s őt 1460 január 2-dikán is ügyvédjének vallja Kusalyi Jakcsi Péter.* 1461 márczius 23-dikán Bÿdeskwthi Lászlónak és Biró Mihálynak menedéket vall Szabó Imre vére ontásáért a hadadi Szent László-egyház nevében Kusalyi Jakcs Péter.* 1461 okt. 12-dikén Mihály deákot ügyvédjöknek vallják Kusalyi Jakcs Péter, Nagydobai Porkoláb Miklós, Nagydobai Csázér Gál, Sándorházi Miklós, Szarvadi Balázs, Vérvölgyi Anthos Péter, Sándorházi Bertalan és Nagydobai Csizér Gergely.* László és Bálint azok között voltak, a kiket 1467 jan. 9-dikén Sarmasági Elek feloldott az ellene elkövetett hatalmaskodás következményei alól.* 1469 nov. 21-dikén az országbíró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Bydeskuthy János fiait: Mihályt, Tamást, Lászlót és Miklóst iktassa be Nyirmon birtok egyharmadába, a mely Dobai István fiáé, Balázsé és a mely azokat zálogjogon illeti.* László egyike azoknak, a kiket 1470-ben ügyvédeiknek vallottak Kisdobai Kakas Máté, Kisdobai Sándor fia, András, Baksai Barla és Nagydobai Gergely deák.* Őt (Bydeskwthi {158.} László) királyi emberül jelölték ki, amikor 1472-ben Bélteki Drágfi Miklóst és fiait beiktatták a középszolnoki Bréd, Mojgrád, Kucsó, Paptelek, Szélszeg birtokokba meg Debren és Monó részbirtokokba.* 1475 körül a Bideskwthy László szilágyszegi jószágát adóztatták meg.* 1486-ban László ama, nemes férfiak közül választott hat esküdt egyike, kik meg vannak bízva a Kémeri Raphael és Imre között fennálló viszály elintézésével.* 1492 junius 12-dikén II. Ulászló a kolozsmonostori konventhez küldött perujító parancsával Szilágyszegi (Zylaghzeghi) Pál és Bydeskuthi-testvérek (Bydeskwthi N. fiai: László, Miklós, Mihály, váralyai plébánus) közt a Szilágyszegért s Hadaházáért lefolyt perben perujítást enged s alpereseket törvénybe idézteti. Okt. 3-dikán jelenti aztán a konvent, hogy a Bydeskuti testvéreket Szilágyszegi Pál ellen meg is idézte.*
1540-ben Bydeskuthy László és neje, Ippi Ilona fia, György személyében Kászoni literatus Péter deák felmutatja az országbíró előt Lajos király országbírójának 1525-ben a nevezett György és nővére, Sarmasági Miklósné Erzsébet érdekében kelt itéletlevelét Nagyfalu birtokot, továbbá a fenti Ippi Ilona néhai nővérének, Annának krasznavármgyei Ipp, Kaznacs, Bucsum, Cserese, Márka, Néháza, Szék, két Nyárló és biharvármegyei Széplak, Kérő, Baromlak birtokait és birtokjogait illetőleg, a mely itéletlevél végrehajtását Lajos királynak egy felebbező levelével megakadályozták Ippi Bertalan, Márton és Bernát. Utóbbiakat azért az országbíró megidézteti.*
Ippi másként Bÿdewskwthi György egyike vala azoknak, a kiket királyi emberül jelöltek ki, a mikor 1545-ban Borzási Szőke László érdekében meg akarták járni Borzás és Czigány-{159.} Vaja birtokok határát* s mikor Krasznai Pandi Literatus Ferencz lecsméri részbirtokát akarták meghatárolni,* majd (Ippi Bydewskwthÿ György) azok közt volt, a kik jelen lehettek, mint szomszédok, Varsolcz birtok határának 1549-ben elrendelt megjárásánál.* 1549-ben Ferdinánd király előtt megjelenik Ippi Bydeskwthy György, néhai László fia, néhai Kwn János és Margit, Vérvölgyi (Werwelghy) Damján lányának unokája és előadja, hogy bár még néhai Lajos király korában fenti Werwelgy Damián Werwelgh középszolnokvármegyei birtokát illetőleg – egyrészt panaszos, másrészt Ramocha János és Imre, Ramocha Mihály és Erzsébet (Dénes lánya, fenti Werwelgy Damián unokája) fiai, valamint Kysdobai Therek Gáspár, a néhai Therek István és Anikó (ki szintén fenti Dénes lánya és Damián unokája) fia közt – osztály jött létre, melyben panaszosnak egy puszta telek jutott, ezt fenti Ramocha János és Imre meg Therek Gáspár vagy tizennégy év előtt elfoglalták, és máig is kezükön tartják. Előadja folytatólag, hogy két évvel ezelőtt Ippy Bertalan, Márton és Bernát Bwtzkay Jánost és másik Jánost, a Bwtzkay György fiát, Kranyk Györgyöt Néházáról, Bakos Pétert és Pált, Kwrsatz János fiát Tamást, Sonthe(?) Istvánt Székről, Negre György és Kowach János cseresei jobbágyaikat az ő cseresei birtokára ráküldték, kik aztán itt fegyveres kézzel támadták meg egy jobbágyának, Threffa Balázsnak házát és a kert kerítését lerombolták. Továbbá, hogy fenti Ippy Bertalan, Márton, Bernát lefoglalták Ippon a Bereklyó folyón levő két kőre járó malmát. A király megbízza a kolozsmonostori konventet, hogy alpereseket idézze meg.* 1550 okt. 26-dikán a kolozsmonostori konvent az iránt kap parancsot, hogy e György ellen tartson tanúvallatást az ippi malom ügyében Ippi Bernát, Márton és Bertalan testvérek javára.* 1553-ban Bydewskwthÿ György ippi {160.} jobbágyait 6, rézaljai jobbágyait 3 kapu utá rótták meg adóval.*
1551-ben Bydeskwthy László unokája, György fia, (II.) Tamás panaszt emel az iránt, hogy Bideskúti Laczoka Demeter zálogban bírt a fenti Lászlótól ennek Bideskút birtokán egy puszta udvarháztelket, melyet 1547-ben a nevezett Tamás kiváltott Demeter özvegyétől, Dorottyától és fiától, Bálinttól, de ezek visszatartották a telek egy részét, sőt 1549-ben az említett Bálint a telek kiváltott részébe tört fegyveres kézzel és annak egy részét a sajátja szomszédságában elfoglalta és bevettette, mi által felperesnek több mint 50 forintnyi kárt okozott. Ferdinánd király megidézteti az alpereseket.* 1552-ben Ipi Bydeskwthy Tamást tanúnak jelölte ki a nádorhelyettes, a mikor meghagyta, hogy iktassák be zilahi Székely Jánost egy zilahi udvarházba.* Bideskuthy Tamás 1563-ban Kraszna vármegyében viceispán.* 1565-ben Bÿdeskuti Literatus Tamást megbízza és felszólítja II. János királyt, hogy Losonczi Bánfi Farkast és örököseit iktassa be több krasznavármegyei birtokba.* Ippi Bwdeoskwthy Tamás előfordúl egy 1569-diki oklevélben, mely szerint Valkay Miklós és Tamásfalvi János beütöttek jobbágyaikkal Dancs György nejének, Zsófiának és Dancs Miklósnak Kémeren levő birtokaira.*
1586-ban ippi Bideskuthy (II.?) György ellentmond, mikor Ladmóczi Horváth Jánost a giróthi, mihályfalvi és újnémeti birtokrészekbe akarják beiktatni.* Büdöskuthy László fia György (G. f. L. bwdeoskuthy) érdekében Papfalvy István többed magával 1588-ban pert indít L. Horváth János ellen.* 1587 máj. 25-dikén Bideskúti (II.) János (a III. Tamás fia) és öcscse Tamás ellentmondanak, mikor Ippi Lászlót a Ipp, Szék, Néháza, Márka, Felső-Kaznacs, Alsó-, másként Kis-Kaznacs- falvak{161.} és Bucsum-puszta birtokába akarják beiktatni.* 1558-ban Jánost és Tamást megidézik Ippi László ellen a perujításra.* Ipi Büdöskuthi János egyike azoknak, a kiket 1591-ben megosztoztatnak Kusaly és Nagy-Mon részjózságokon.*
1604-ben Bwdeoskuti (I.) Boldizsár, özv. Pandi Miklósné, özv. Erdőteleki Mártonné, Hidi Gergely és Járai István részéről Lécsméren, továbbá Peres Zsigmond és özv. Peres Pálné részéről Horváton két telket adóztattak meg.* 1605-ben Boldizsár és öt társa részéről másfél telket adóztattak meg Ippon.* Boldizsár és négy társa részéről egy negyed telket adóztattak meg Lecsméren.*
1605-ben (III.) Tamás részéről egy fél telket adóztattak meg Ippon.*
Bideskúti Márton hűtlenség miatt elveszti a biharvármegyei széplaki s a krasznavármegyei lecsméri részeket, a melyeket 1630-ban a Bilgezdi Nagyok kapnak.*
Borbála neve előfordúl 1631-ben Havasali Nagy István újnémeti birtokainak zálogosító levelében.* Istvánt 1632-ben követül küldik a fejedelemhez panaszszal a gyülevész hadak garázdálkodásai miatt.* 1634 decz. 6-dikán ügyvédjének vallja a fejedelem előtt Szécsi Sasi Istvánt.* 1640-ben nemzetes Bwdeöskuthi István, mint özv. Gyulafi Sámulné Bethlen asszony egyik ügyvédje tiltakozik Barcsai Zsigmondné ellen egy gardánfalvi szőlő ügyében.* 1641-ben is (Bideskuthy István), mint özv. Liszti Ferenczné Gyulafi Zsuzsánna ügyvédje fordúl elő.* Aztán megint, mint Kraszna vármegye követe* szerepl az erdélyi rendek által a magyar király részére 1648 márczius 20-dikán Gyulafehérvárt kiállított hitlevél aláírói között.*
{162.} Idősb Ippi Bideskúti István 1649-ben úgy a saját, mint testvérei Zsigmond és Mihály, továbbá Ilosvai Szénás Boldizsár, Bályoki Szénás István, Ippi Tepessith Zsigmond, továbbá Haczoki Zsombori János felesége Haczoki Anna, Káthai György özvegye Sarmasági Erzsébet nevében a fehérvári káptalan előtt tiltakozik az ellen, hogy Cheghekáthai Káthai László mindkét nembeli utódainak magvaszakadtával az ippi birtokot, nemesi kuriát, továbbá Széket, Néházát, Cseresét, Halmosdot, F.- és A.-Kaznacsot, Lecsmért és Porczalját meg más birtokokat a kincstárnak rendeljék.*
1656 ápr. 23-dikán Ippon Bályogi Szénásy István, Ippi Bideskúti (I.?) Zsigmond, Etelyi Bánházÿ Pál, Bánházy Mihály, Szolnok vármegye egyik szolgabírája és Kávásy Pál Kraszna vármegye jegyzője előtt Bideskúti (II.) Istvánnak első feleségétől való gyermekei Ferencz, István és Judit Balog Zsigmondné és második felesége Kónya Anna az ippi malom, a Szénás-családtól zálogban bírt somályi birtokrész, a porczi jobbágytelek és az ippi udvarház ügyében megegyeznek.*
Ippi Bydeskúthy István (VI.?) 1741-ben krasznavármegyei assessor.
Bideskúti István (VI.) s neje Valkai Zsuzsánna az ippi evang. reform. egyháznak egy ezüstpoharat adtak.
1661-ben Szeődemeteri Bideskúti Ferencz, középszolnoki szolgabíró.* 1664 május 28-dika előtt talán őt szolgálta Szénás Dávid ákosi jobbágya.* 1664 jul. 20-dikán jelen van egy ákosi jobbágy zálogba adásakor.* 1665 okt. 27-dikén és 1666 január 10-dikén talán másik Ferencz tanú egy szécsi jobbágy eladásánál.* 1666. decz. 10-dikén, a mikor ifj. Rátz Mihály és felesége, Szegedi Katalin zálogba adják Alsó- és Felső-Szopron, Domoszlón és Ippon levő részjószágaikat rokonának, Kováts Péternek, szintén jelen van egy Ferencz.*
{163.} Nyilván III. Bwdeskuty Ferencz márkai és V. Tamás felsőkaznacsi jobbágyai voltak azok között, a kik 1666 deczember 16-dikán kezességet vállaltak nemzetes Bideskúty Zsigmondné Belÿ Erzsébet márkai jobbágyáért száz magyar forintig.* 1671 jan. 21-dikén talán e Ferencz vitte el a generalis levelet Közép-Szolnok vármegye főhivatalnokaihoz küldetve Keresztes Andrástól.* Kétségkívül ő (Ippi Bydeskuti Ferencz) jelent meg Borosjenei Rátz Mihálylyal 1672 márczius 19-dikén a krasznavármegyei Somlyón lakó nemes Bornemisza Sámuel szolgabíró lakásán, hogy Rátz Mihálynak és feleségének visszaadjon két elzálogosított Ippi jobbágyot.* 1673 márcz. 4-dikén határozatot hoznak azon perben, melyet szintén ő (Bydeskuti) Csögi Pál ellen folytat egy kocsi meg egy paripa árának meg nem fizetéseért.* Okt. 14-dikén kémeri jobbágyai egy Kémeren tartott tanúvallatásnál tanúskodnak.* 1680 jun. 22-dikén aláírt egy somlyói ház eladását tartalmazó szerződést.* 1691 nov. 25-dikén Somlyón Egri Zsigmondnéval, a kinek disznópásztora valami «disznólopásba» esett, «megbékül.»* 1763–1694. alispán Kraszna vármegyében. 1692 jun. 3-dikán az ő és neje Balogh Erzsébet, somlyói lakosok érdekében megidézik Szász Mátyás urat egy, Szakácsiból elszökött örökös jobbágy ügyében.* 1688-ban ő vagy másik Ipi Bydeskuti Ferencz, mint Krasznavármegyei nemes személy ismeri el – Erdőteleki György jegyzővel, – hogy Guthi István s Szécsi György – Közép-Szolnok vármegye szükségleteire – előttük vettek kölcsön ez évi május 8-dikán 360 forintot Szabó János, somlyai lakostól.*
Egy Bydeskuthy Ferencz 1774-ben a szeődemeteri evang. reform. egyháznak harangot öntetett.
(V.) Tamás ippi és kiskaznacsi és (I:) Zsigmondné széki jobbágyai, mint szomszédok, jelen vannak, a mikor 1673 jan. 30-dikán felosztják Szénás Dávid, Kis Ferenczné Szénás Kata {164.} és Kémeri Dancz Jánosné Szénás Borbála testvérek között a krasznavármegyei Ipp, Kaznagy, Márka, Néháza és Szék osztatlan jószágokat.* (Kusalyi Büdeskuti) Tamás 1687–1692. Közép-Szolnok vármegye egyik assessora.* 1689 febr. 28-dikán a Tamás jobbágyai tanúskodnak egy szakácsii jobbágy marháiról tartott tanúvallatásnál.* 1692-ben egyike azoknak, a kik Fonyi Istvánt és Jódi Simont beiktatják Szikszay Györgynek középszolnokvármegyei szamosújlaki ősi portiojába.*
Büdöskúti Sámuel 1674 jul. 23-dikán Munkácsról értesíti Szatmáron lakó anyját özvegy Büdöskúti Zsigmondné Belli Erzsébetet, hogy a folyamodványt bizonyos szilágysági jószágokért Báthory Zsófia fejedelemnéhez benyújtotta. Kéri a genealogiát.* 1690 máj. 15-dikén Bártfáról Erdőteleki György, Krasznavármegyei alispánt családi állapotairól értesíti; öt gyermeke volt: Zsigmond, Zsuzsánna, Sámuel, Lajos és Ilona; Zsigmond ekkor már meghalt, «ezekkel penyet édes gyermekimmel ha szólanom kell tolmács által kell szólanom, mert tótul, lengyelül és németül szólnak, beszélnek, hanem az két nagyobbacska ú. m. Susanka és Samucska már jól értenek magyarul, noha itt többen nem szólunk magyarul, hanem csak ketten feleségemmel, több cselédim, dajkái gyermekeimnek tót, lengyel, német nyelven beszélnek», – «hogy én eddig kegyelmeteknek nem írtam, az mikor módom lehetett volna is, oka, hogy ez boldogtalan hazának nyughatatlan fiai miatt, kik Eperjest sokan szenvedtek is, miatta, azon alkalmatossággal engemet is megkaptak volt, de látván ártatlanságomat, harmad nap elfolyása után megszabadúltam, jóakaró uraimtól insinuáltatván, hogy akármely konventikulomoktól absentáljam magamat, annyival inkább az írásoktól, most már szabad az írás, egy urunk, egy királyunk». A sárosmegyei Dobayak rokonai voltak, feleségének atyafiai.*
{165.} II. Boldizsár Apafi főlovászmestere. 1698 jul. 22-dikén Viennéből azt írja Szécsbe Guti Farkasnak, az ő kedves sógorának:
«Írhatom, uram, kegyelmednek, hogy a méltóságos fejedelem, a mi kegyelmes urunk ő nagysága Istennek hála jó egészségben van, mi is mindnyájan élünk ebben a minden gazdagsággal teljes, de barátságot pénz nélkül nem igen tudó padimentumos, szemeket csiklantatós, kényesen sétáló dámákkal megrakott városban.» Egyéb hírt nem ír, csak azt, hogy a muszka czár jun. 20-dikán érkezett a «Dunakkon» levő két hídhoz s a czárt a felséges császár koronás királyunk ő felsége fogadta negyvenkilencz hintóval és «két compania dragon» némettel, hozván be a veres kapun nagy ünnepélyességgel, a menet végighaladt a városon ki, át a «karintii kapún» a külső városig, gróf Kinigszek házához. «Itt valóban vígan tölti az időt.» «A békességnek is valóban nagy a híre.» Guti Jánosnak, Dobai Dánielnek és Józsefnek «ajánlja szolgálatát» levele utóiratában.* 1699-ben Szent-Mihály hava másodnapján Apafi Mihály nemzetes Bideskúti (II.) Boldizsár főlovászmesterének s két ágon levő maradékainak, mivel az a fejedelem atyja mellett «sok veszedelmes időkben s táborozásokban» hűséges szolgálatot tanúsított, mind ő mellette árvaságában, azután is, idegen uraságban való járásában igaz hűséggel forgolódott, a középszolnokvármegyei Győrtelkét (a «méltóságos Tököly asszonyunktól saját pénzünkkel vett csehi jószágunkhoz tartozó Győrtelek nevű faluban levő egész portionkat in toto benne levő öt embereinkkel együtt, minden ott azon portioban levő populosus fundusokkal, azokon lakó vagy onnan aufugiált jobbágyainkkal») adja s inskribálja 800 magyar forintban oly föltétellel, hogy, ha a csehi jószágot Apafitól Tökölyné – a szerződésök szerint – kiváltaná, akkor Bydeskuti Boldizsát «vagy annyi érő másutt való jószágot» kap, {166.} vagy a 800 frtot megkapja.* 1710 aug. 29-dikén végrendelkezik Ippi Bydeskuty Boldizsár (felesége Keserű Zsófia) valószínüleg Kolozsvárt; 1000 forintot hagy feleségére, 1000 forintot a középszolnok- s krasznavármegyei «elromlott, elpusztúlt minden falukban való ref. ecclesiák szükségére s templomok építésére». A középszolnoki Győrtelkén, a krasznavármegyei Alsó- és Felső-Horvátiban, a két Seredenben a Kémeren lakó jobbágyait, a somlyai nemes udvarházat, melyben lakott, feleségének hagyja. A somlyai, perecseni határon levő búzáját szintén. Boldizsár, zilahi nemes előfordúl Közép-Szolnok vármegyének ama nemesi összeírásában, mely a Széplakon 1705 jul. 30-dikén tartott közgyűlésből a lovas zsoldosokat kiveti.*
Ippi Bydeskuti Zsigmondnak 1702-ben és 1703-ban a krasznavármegyei Ippon részjószága van, a melyen jobbágyok: Id. Máté Mihály és Ruska István.* Egyike azoknak, a kik, mint királyi tanúsítók (testificans regius), 1711 szeptember 16-dikán aláírtak egy ilosvai kuria, továbbá lompérti és hosszúmezői jobbágytelkek elzálogosítását tartalmazó szerződést.* 1741-ben Közép-Szolnokban homagialis esküt tett. Egy 1742-diki tanúvallatás szerint zsellére Szeő-Demeteren Portán Laczkó.*
Ippi Bydeskúthy Sámuel (III.?) 1741-ben krasznavármegyei assessor. 1742-diki tanúvallatás szerint Bydeskuti Sámuelnek M.-Csaholyban Mikó István nevű zsellére, továbbá jobbágyai vannak.*
III. (?) Sándor s. I. (?) Lajos 1741-ben Közép-Szolnokban homagialis esküt tettek.
Ippi Bideskúti Péter 1748-ban több más rokonával együtt folyamodik Mária Teréziához a birtokaikra vonatkozó minden oklevél kiadása végett, hogy jogaikat azokkal a középszolnokvármegyei {167.} Ákoson, Szakácsiban és Ujnémethiben levő részjószágaikban biztosíthassák.*
Bydeskuthy Zsigmondné Péchy Juliánna 1760-ban a szeődemeteri evang. reform. egyháznak templomot építtetett és 1774-ben egy harangot öntetett.
1776 aug. 11?-dikén Ippi Bÿdeskuti Imre elzálogosít egy győrteleki jobbágytelket Gencsi Jánosnak.* 1781-ben (Bideskuti Imre de Ipp) középszolnoki assessor, ugyanő (Biedöskúthy Imre) középszolnoki egyházmegyei coadiutor curator.* 1784-ben Menesági István és György meg Csoknyai György megegyeznek, hogy visszaszerzik Ippi Bydeskuthy Imrétől a középszolnokvármegyei Balázsháza, Tasnád, Ákos, Szakácsi, Tasnád-Szarvad, Puszta-Szent-Miklós, Új-Német, Orbó, Magyar- és Oláh-Csaholy, Zölcze, Csány, Szeődemeter, Szuna, Tövised, Ér-Szodoró, Ér-Hatvan, Ér-Kávás, Kis-Paczal, Mindszent, Girolt, Csög, Benedekfalva, Kis-Debreczen, Zálnok, Csanálos és a krasznavármegyei Almás, Sirmező birtokok negyedét.* Imre 1792-ben krasznavármegyei viceispán Bydeskúti Imre előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt, szeődemeteri, peleszarvadi, peéri főbb, usztatói, érszodoró-tövisedi, oláhkeszii, babuczai, alsószopri, szoldobágy-praediumi, balázsháza-zölczei meg a csányi kisebb birtokosok között.
Bÿdeskúti Ferencz, László a szeődemeteri főbb, László a magyarcsaholyi, peleszarvadi kisebb, Istvánné a szeődemeteri főbb, oláhkeszii kisebb birtokosok közt.
Boldizsárt (50 éves) lovasnak vették föl a szeődemeteri fegyverfogható nemesek 1805-diki névsorába azon megjegyzéssel, hogy «jó tehetségű, jó birtokú,» de a «felülésre nem alkalmatos.» Említve van itt, mint birtokos, Bÿdeskúti Imre özvegye is.
1806-ban Bydeskúti Sándornak, Zsigmondnénak, Boldizsárnak {168.} stb. 6 adómentes lakótelkök, 4 lakott és 6 1/2 puszta antiqua meg 11 lakott és 1 puszta nova jobbágytelkök volt Ippon. Legtöbb telke volt Istvánnak (2 adómentes lakótelek, 2 lakott és 2 puszta antiqua meg 2 lakott nova). Istvánnak 2 lakott antiqua és 1 lakott nova jobbágytelke volt Alsó-Kaznacson. Zsigmondnénak 1 lakott és 1 puszta antiqua meg 1 lakott nova jobbágytelke volt Felső-Kaznacson. Imrénének, Sándornak és Zsuzsánnának 1 adómentes lakótelkök, 1 1/2 lakott és 1 puszta antiqua meg 1 lakott nova jobbágytelkök volt Lecsméren. Legtöbb telke volt Imrénének (1 lakott és 1 puszta antiqua). Boldizsárnak, Imrénének, Zsigmondnénak stb. 1 lakott és 6 puszta antiqua meg 12 lakott és 1 puszta nova jobbágytelkök volt Márkaszéken. Legtöbb telke volt Zsigmondnénak (1 puszta antiqua és 5 lakott nova). Imrénének, Boldizsárnak és Zsigmondnénak 4 puszta antiqua és 3 lakott nova jobbágytelkök volt Porczon. Istvánnak és Sándornak 2 1/2 lakott antiqua és 2 lakott nova jobbágytelkök volt Cserésen. 1808-ban Zsigmondné, ippi lakosnak 1 antiqua és 3 nova jobbágytelke volt Paptekén. Ugyanekkor Badacsonban Büdeskúti-részen bír zálogban egy nem nemes egyén 1 antiqua és 1 nova jobbágytelket. (III.) Boldizsár 1802–1812. középszolnoki táblabíró, (IV.) Sámuel 1823-ban krasznavármegyei árvaszéki tag, 1829–1836. táblabíró, (V?) László 1819–1824. középszolnoki tiszteletbeli aljegyző, 1822-ben helyettes, 1824–1826. rendes szolgabíró, 1829–1834. középszolnoki táblabíró.
1837-ben Bideskuti nemes birtokos Tihón Csáky és Nádudvary jogon.*
Antal 1841-ben krasznavármegyei tiszteletbeli főjegyző, 1843-ban krasznavármegyei szolgabíró, 1861-ben második alispán.*
Ifj. Bideskuty Antal egyike vala ama krasznavármegyei {169.} birtokosoknak, a kik 1860-ban a Széchenyi özvegyéhez intézett részvétfeliratot aláírták.*
Czímerök «koronából kiemelkedő grif, mely első jobb ládában kardot tart».*
| Bibárcz | TARTALOM | Bihari |