Boér

Boer, másként Bor*L. még Bor. Filep s fiai: Mihály, István, László I. Rákóczi Györgytől 1632-ben nyertek nemeslevelet, melyet Közép-Szolnokban 1651-ben hirdették ki. A Szilágyságban a kopacseli, mezőkövesdi ág vitt főbb szerepet.

Kopastelki Boér Zsigmondnak, Ferencznek és Pálnak adták 1670 márczius 5-dikén Cseffei László magvaszakadtával – vérség jogán – a kémeri, szamosujlaki, kelenczei, köődi, alsó- és felső-szopri jószágokat. A beiktatás is megtörtént.*Br. Huszár-féle iratok Sz.-Somlyó város levéltárában.

{185.} Kopatsbeli Boér Ferenczet 1671. jan. 26-dikán ikttaták be Balajti László magvaszakadtával a szécsi, lompérti és nagyderzsidai részjószágokba,*Gencsi-lt. nr. 23. a mi ellen Telegdi Balajti Ferencz és neje, Valkai Erzsébet tiltakoztak. Utóbbiak 1676 február 19-dikén kijelentik a fejedelem előtt, hogy készek megokolni tiltakozásukat.*U. o. nr. 17.

1674 jun. 9-dikén tán e Ferencz zálogosít el egy lompérti puszta telket húsz forintért Veres Mihálynak.*U. o. nr. 1720.

A kövesdi ágból való Ferencz fia, annak a Simonnak, a ki 1697-ben a zentai ütközetben is török ellen harczolt, utóbb fogarasi főispán. Talán ő Kraszna vármegye főispánja és Somlyó várának főkapitánya; felesége Huszár Borbála, kinek első férje Torma György volt; fia Boér József (báró Huszár család*L. ezt. alapítója).*Altorjai B. Apor Péter: Lusus Mundi. Ferencz, a mint a somlyói várban a Rákóczi fölkelése idején magyar katonák századosa, Rákóczinak föl is adta a várat s Erdélybe ment be, a hol Rabutin törvényszéke elé áállították, majd Oláhországban találjuk, ismét a kuruczok mellett.*Nagy Iván, II. k. 148–149. l. Mint főispánról, első ízben 1702-ben (Kövesdi Boér Ferencz, krasznavármegyei főispán) van róla szó.*Szgy. és Bl. Ekkor (november 13-dikán), mint kémeri hites és birtokos, ír Somlyóról sógorának Guthi Farkasnak (Középszolnok vármegye alispánja) panaszkodva, hogy őt, a ki a Guthi birtoka egy részének örököse, a másik részében szomszédos, Guthi pedig zálogos birtokos; itt az adásvevéskor meg sem kinálták, holott törvény szerint még idegen birtokost sem lehet kitenni. Kéri sógorát, írja meg, melyik részjószágát mennyiben bírja Kémeren, az árát mondja meg s bocsássa át Boérnak, mert ő sem Guthit, sem más idegen birtokost nem türhet el, mint kémeri örökös; de törvény útján is érvényesíti jogait, ha Guthi e kellemetlenségtől meg nem kíméli. {186.} Ez évi decz. 23-dikán meg is idézteti Farkast, némely zálogosított jószágoknak a Boér részére való átengedése ügyében.*Szgy.

1717 máj. 9-dikén érdemei jutalmául Domoszló, Doh és Somos egymással határos puszta faluhelyekre telepítési jogot nyer a vármegyétől. 1720 február 21-dikén halt meg, márcz. 10-dikén tartották a temetést.

Nem lehet eldönteni, hogy 1673 okt. 14-dikén melyik Ferencz kémeri jobbágyai tanúskodnak egy Kémeren tartott tanúvallatásnál,*U. o. hogy 1687-ben melyik (Bujér) Ferencz jobbágya állott jót Guthi István és neje, Erdőteleki Judit egy jobbágyáért.*U. o. 1702 febr. 1-sején talán a kövesdi (Boer Ferencz) van együtt Guthy Farkassal Bécsben, a honnan írják, hogy egyszerre is jönnek majd haza.*Nagyvr. Múz. Blt. 1703 február 5-dikén talán szintén ő (Boér Ferencz) vett zálogba Rettegi Sámuelné, Sándorházi Borbálától egy ilosvai telket.*Gencsi-lt. nr. 1716.

Boér Lőrincz 1783-ban zilahi szenátor.

1808-ban Farkas Jánosné Mária, kolozsvári lakosnak három antiqua és három nova jobbágytelke volt Seredenben s hét antiqua meg két nova jobbágytelke Petenyén.

1808-ban Perecsenben két antiqua és két nova jobbágytelke volt Istvánnak. Miklós az író és költő, a Szilágy munkatársa, perecseni születésű (1857.).

Boér Károly 1854-ben récsei, 1858–1872. rátoni evang. reform. pap. Egyházmegyei ügyvédséget viselt.

Boér (Bär, Beer) Gottfried 1793–1812. középszolnoki alorvos.