Borbát | TARTALOM | Borbola |
Leggyakrabban Zilahi, Menyei, Krasznai, Ilosvai előnévvel; de igen sokszor minden előnév nélkül jelentkeznek.* Nagymonban, Lelében találjuk őket legelőször. 1549-ben Barbel László, nagymoni féltelkes nemest 13 dénárnyi,* Borbel Kristóf, lelei egytelkes nemest 25 dénárnyi adóval rótták meg.*
Borbély Pált 1756-ban megidézték, mint szomszédot, mikor Báthori Kristóf ez évi parancsára beiktatták Zilahi János deákot egy zilahi házba és tartozékaiba.* Borbély Mihály 1624-ben zilahi szenátor, Mihály zilahi polgár és lakos 1633-ban Varga Andrással együtt Váradra mgy s az egyház levéltárának a requisitoraitól tíz oklevél hites másolatát kérik és kapják is ki, a melyek Zilah várost kiváltságokkal ruházták volt fel. 1676-ban István Zilahon eladta a maga telkét kraszna-utczai János deáknak tizennégy forintért.* Márton 1694–1695. {193.} bíró. Tamást 1705-ben lovas zsoldos állítására irta ki a Közép-Szolnok vármegye. János 1741-ben a civisek névjegyzékében fordúl elő. 1781-ben András és ifjabb Mihály alszeg-, István kraszna-, Ferencz tyúkól-, Miklós székely-utczai lakos.
1777 okt. 31-dikén özv. Borbély Mihályné, zilahi nemest a kir. tábla fölmentette az adózás alól, miután ezen özvegy férje adómentes armalistának bizonyúlt. 1790-ben ezen fölmentés alapján Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte a nevezett özvegyet előbbi adómentes állapotába. 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi adómentességökbe Borbély András és István, zilahi nemeseket is, a kik ugyancsak 1777 okt. 31-dikén beigazoltá a kir. táblán, hogy családi összeköttetésben állanak Borbély Mihálylyal.
Zilachi Borbély Sámuel 1753–1787. vicsai evang. ref. pap.
Borbély Gáspár 1578-ben Bodoló birtoknak Haraklányi László számára történt átadásakor, mint tanú, szerepel.* 1591-ben Menyei Borbély György Közép-Szolnok vármegye egyik szolgabírája.* 1592 jul. 2-dikán B. Gáspár és György meg Désházi János 150 forintot adnak kölcsön Szilágyszegi Pálnak és fiának Mihálynak, kik lekötik amaz összeg fejében a menyői jószágukat.* Menyeoi Borbely Györgyöt tanúnak jelölte ki Zsigmond fejedelem, a mikor 1596 máj. 28-dikán beleegyezett abba, hogy beiktasák Pesti Nagy Albertet Újfalu birtokba és tizenhat inói jobbágytelekbe.*
B. Mihály egyike azoknak, a kik mint választott birák 1613 márcz. 6-dikán aláírták az ilosvai birtokosok határozatát.*
1620-ban György, szolgabíró is aláírta a levelet. Ér-Szent-Királyi Szentkirályi Istvánnak két szökött jobbágyért folytatott perében,* e György monói lakos, 1622-ben is egyik hites szolgabírája Közép-Szolnok vármegyének.*
{194.} 1632 febr. 27-dikén Székelyhidi Borbély Jánostól Majádi Gáspár, ilosvai lakos megváltja a krasznavármegyei Ilosván, Lompérton, Hosszúmezőn levő Majádi László-féle részjószágokat, de azokat Farkas Györgynének, Majádi Klárának bocsátja.*
Lelei Borbély István 1650-ben szolgabíró Közép-Szolnokban.
Árkosiné Borbély Anna, Guthy Miklós, középszolnoki szolgabíró idejében (1658–1643.) Baksa felé eső rétjét (Szécsen?) ki akarja váltani Ramocsaházi Istvántól és Ramocsaházi Mihálynétól, kiknél az zálogban volt.*
1657-ben B. Anna Bagosi Zsigmond neje.*
Borbély György de Kraszna 1669-ben szolgabíró Krasznavármegyében. 1672 nov. 5-dikén B. György, hites megyebírót Kraszna vármegye osztoztatónak küldi ki a Szénás-család ügyében.* 1674 márc. 10-dikén előtte, ekkor is krasznavármegyei hites megyebíró, visszabocsátanak egy szakácsii jobbágyot.*
1669 máj. 17-dikén aláírt egy nyomozó levelet Derzsida részbirtok tárgyában.*
Borbély, máskép Krasznai Ádám III. Károlytól 1720 aug. 24-dikén kapott czimeres levelet. A czimer «kék mezőben zöld tér fölött buzakéve. A paizson levő sisakon vörös ruhás kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst vörös, balról arany-kék.»*
1720-ban Krasznai Borbély Mihály krasznavármegyei hites assessor.*
1670 ápr. 5-dikén András és neje, Fodor Anna zálogba vesznek Kémeri Látrán Jánostól és Csekei Kendi Ádámné Látrán Borbálától egy kémeri, három kaznacsi és nyolcz halmosdi jobbágyot kétszáz forintért.*
Nagy Tamásné Anna elzálogosított egy sámsoni jobbágyot {195.} Guthi Istvánnak, a kitől 1684 febr. 14-dikén visszaváltja azt Víg Zsigmond.*
1690 febr. 25-dikén Sámuel aláírt egy másolt idézést nagyderzsidai erdő tárgyában.*
Miklós 1693-ban krasznavármegyei követ,* 1695-ben szolgabíró.*
1699-ben Klára Poisecs Gergely házastársa.*
1705-ben Közép-Szolnok vármegye István, keresztúri nemest is lovas zsoldos állítására írta ki.*
1715 jul. 1-sején Mihály aláírt egy idézőt krasznai földek tárgyában.*
1716-ban Kraszna vármegye felső kerületében szolgabíró Borbély Mihály. Somlyón a márczius 10-diki tisztujításon választották meg s 1732-ben is krasznavármegyei szolgabíró.* 1719 máj. 20-dikán aláírt egy tanúvallatást ilosvai jobbágytelkek tárgyában.* 1720 máj. 4-dikén aláírt egy egyezséget hosszúmezői jobbágy kiváltása,* 1722 febr. 12-dikén egy szerződést ilosvai telkek visszaváltása tárgyában.*
Ilosvai Borbély Ferencz és János 1719-ben középszolnoki szolgabírók. Borbély jános a tizennyolczadik század közepe tájt középszolnokvármegyei commisarius. Ilosvai Borbély János 1726 jun. 23-dikán aláírt egy átengedő-levelet Gencsi György érdekében,* egy ilosvai Borbély János 1770-ben a sámsoni evang. reform. egyház kurátora, mint azt ezen egyház egyik harangján olvashatjuk. Ilosvai Borbély Sámuel 1794-ben Kraszna vármegye levéltárosa, Bertalan az 1832-diki országgyülésen követ.*
{196.} Borbély István 1750-től szamosujlaki evang. reform. pap.
1755 tájt B. Mihály bürgezdi lakos.*
Dániel 1795–1799. s 1812–1814. krasznavármegyei assessor.* 1819 márcz. 31-dikén cserébe adja az ilosvai Kerekbükkön fekvő szőlőhegybeli részét Gencsi Ferencz másutt levő szőlőrészeért.*
Nemes Borbély Dániel és Sámuel előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt, ököritó, János a szoldobágypraediumi, Ilona a felsőszopri, János, Zsigmond, József, Elek, Miklós a sámsoni kisebb birtokosok között. (Borbélyi) Pál más telkén lakó szamosújlaki adómentes nemes. Borbély Pál 1805-ben is sz.-újlaki adómentes nemes. Nemes Borbély Istvánné, sámsoni saját telkén lakó, egyházi adómentes nemes. Sámuel, lelei iskolamesternek szintén a hadi segedelemhez kellett járúlnia 1797-ben Józsefet, Eleket, Jánost és Zsigmondot lovasoknak vették föl a sámsoni fegyverfogható adómentes nemesek 1805-diki névsorába; gyalogosnak pedig Györgyöt. Borbélly János, Elek József, György és Zsigmond, sámsoni nemesek homagiális esküt is tettek. 1808-ban Sámuelnek Ilosván egy adómentes lakótelke és 1 antiqua jobbágytelke volt, a ki Hosszúmezőn 2, Hídvégén 1 nova jobbágytelket, Modi Istvántól Lompérton 1 1/2 antiqua jobbágytelket Csatári Sándortól bírt zálogba. Nagyfaluban 1 antiqua jobbágytelke (Borbély Sámuel, ilosvai lakosnak), Badacsonban 1 antiqua jobbágytekle (Borbély Sámuelnek), Győrteleken 1 nova jobbágytelke. Lompérton 1 adómentes lakótelke Dánielnek volt, a kiről megjegyezték, hogy nyomorék. János, sámsoni lakosnak 1 antiqua jobbágytelke volt Rátonban.
Borbély Sámuel 1799–1800. krasznavármegyei szolgabíró.* 1800–1808. krasznavármegyei aljegyző, 1812-ben főjegyző.*
Borbély (Borbé) Sándor 1800–1814., 1823–1826. közép-szolnoki {197.} alszolgabíró.* 186–1828 közt középszolnoki assessor.
Borbély Elek Bálint 1800-ban középszolnoki alszolgabíró. (Sándor helyettese.)
B. Lajos 1836-ban krasznavármegyei szolgabíró, 1837-ben táblabíró.
Sámuel, zilahi állami tanítóképzőintézeti tanár, most székelykeresztúri tanítóképzőintézeti igazgató volt az alapítója az első szilágysági újságnak, a Szilágynak.
Borbély Sándor 1893-ban pelei evang. reform. körlelkész, ki innen, még 1893-ban, Ilosvára ment.
Borbély Mihály 1896-ban szilágyvármegyei járási orvos.
Borbát | TARTALOM | Borbola |