Bordás | TARTALOM | Boronkai |
néven vármegyénkben több család virágzott. Az Ártánháziak a Csaholy, meg a Valkó és Somlyó környékén levő javaknak, a Kászoniak a Szilágycseh és környékbeli javaknak a történetében szerepelnek. Kraszna vármegyében a Somlyai Bornemissza családdal is találkozunk.
1534-ben Ártánházi Bornemissza Boldizsár szerződésre {198.} lép Csaholyi Péterrel és Frakassal a csaholyi jószág iránt, a mely – úgy látszik – Magyar-, Közép- és Felső-Csaholy, Zölcze, Kene, Panit és Szarvad birtokból áll.*
Boldizsár második férje annak az özv. Csaholy Ferenczné Annának, a ki menyasszonyi hozományában visszatartotta a most megnevezett birtokokat, melyeket Csaholyi Boldizsár fia Farkas 1539 okt. 2-dika előtt vissza akar váltani.*
1539-ben Boldizsár (egr.) megidézteti Bélteki Drágfi Gáspárt, a ki megtámadtatta M.- és O.-Csaholy birtokokat, az otthon talált embereket megverette, ezek apró marháit elhajtatta, mi által több mint 4000 frt kárt okozott.*
Boldizsár perbe fogja Csaholyi Farkast és Pétert, mire János király ez évi május 23-dikán utóbbiakat megidézteti.*
1546-ban ugyanő (mfc.* ) zálogba veszi 4000 arany forinton Nagyfalusi L. Bánfi Gáspártól a krasznavármegyei Valkóvárat és tartozékait ú. m. Nagyfalu, Kraszna, Valkó, Zovány, Bogdánháza, Rehpathak, Bagolyháza, Boronamező, F.- és A:-Perje, Boján, Csízér, Alsó- és Felső-Bán, Ballaháza, Szék, Tótfalu, Tusza, Fűzes, Új-Vágás, Paptelek, Váralja, Oláh-Valkó, F.- és A.-Jaáz, Bagolyfalu, F.- és A.-Gyümölcsénes, Elyűs, Detrehem, Halmosd, Bucsum, Felső- és Alsó-Kaznacs részbirtokokat, Magyar-Kaznacs praediumot meg más, kolozs-, dobokavármegyei és erdélyi jószágokat.*
Boldizsárt, mint Valkóvára tényleges birtokosát meg özv. Losonczi Bánfi Gáspárné Jaxith Annát megidézik Nagyfalusi Losonczi Bánfi Miklós és Bonczhidai Losonczi Bánfi László, hogy adják vissza a krasznavármegyei Valkóváráról meg a többi birtokokról szóló okleveleket.*
Boldizsár és Zechoi Melit György (egr.) szerződést kötnek, {199.} hogy Csaholyi Imre M.-, O.-, K.-Csaholy, Zölcze részbirtokát a fenti Bornemissza bocsássa vissza az említett Melitnek és nejének, Annának meg Petrityevith Miklósné Katalinnak.* E Boldizsár férje volt annak a Széchy Annának, ki Tardi Máté (Miklós?) deákné Csaholyi Annával és ennek apjával Péterrel és férjével 1547-ben megegyezett bizonyos középszolnoki birtokokra nézve.* Leányai: Anna ifjabb Jakcsi Mihályné és Kata Sulyok Györgyné.* 1547-ben már özvegye Arthanhazi Bornemyzza Boldizsárnak Szécsi Anna.* A Boldizsár által L. Bánfi Gáspártól 1547 előtt zálogba vett valkóvári javakat Bornemissza özvegye, Zychÿ Anna a zálogösszeg lefizetése után visszaadja Bánfi özvegyének, Jaxit Annának és fiainak.*
1547-ben Arthanhazÿ Bornemyzza Boldizsár és Kusalyi Jakcsi Mihály visszakapják Deésházi Lajostól ama kusalyi részjószágot, a melyet Deésházi István és Péter bírtak zálogban. E jószág vér szerint a nevezett Jakcsit illette. A váltságösszeget Bornemissza fizette le.* 1543-ban Bornemÿza Boldizsár magyarcsaholyi jobbágyait 5, az oláh- és felső-csaholyiakat, zölczieket 1–1, a panitiakat 4 kapuszámnyi adóval rótták meg.*
1549-ben Bornemÿza Boldizsár özvegyének magyarcsaholyi jobbágyait 8, a panitiakat 6, a felsőcsaholyiakat 2, a zölczeieket, középső csaholyiakat 1–1 kapu után adóztatták meg.* Az ő jobbágyai, a kik Oláh-Csaholytól valók, 1550-ben, a mikor a néhai Désházi Kelemen középszolnokvármegyei részbirtokait osztják fel örökösei között, mint szomszédos birtokos úrnőjüknek a helyettesítői jeln vannak Orbón a határjelölésnél.*
Boldizsár és Pökri Pál számára Csaholyi László, Gáspár {200.} és György vallomást tettek Csaholy részbirtokról és az itteni kuriáról, továbbá O.- M., F.-Csaholy, Panit és Zölcze meg egy szatmárvármegyei részbirtokról. De 1553-ban Székely lászlóné Zoltán Katalin és Chepei Ákos Ferenczné Vetési Piroska megintik a fenti Boldizsár özvegyét, Szécsi Annát meg özv. Pökrinét ama vallomások érvénytelenítésére.* 1553-ban özv. Boldizsárné Annát megidézteti Chili Pökri Miklóst a magyarcsaholyi vámház elfoglalása miatt.* 1554-ben Boldizsár özvegyének magyarcsaholyi jobbágyait 4 kapuszámnyi adóval rótták meg.*
1566-ban Bornemisza Boldizsár hadadi jobbágyai 17. a hadadnádasdiak 12 kapu után fizettek adót.*
Ártánházi (Bornemissza) Anna ifj. Jakcsi Mihály neje meg Bornemisszáné asszony, továbbá Sulyok György 1575 előtt Kusalyi Ferenczczel bizonyos (hadadi, nagymoni?) földekre nézve egyeztek ki.*
1594 szept. 4-dike előtt Bornemissza Anna átadta Almás birtokát Csáki Istvánnak, ki viszont Balázsházán enged át amannak ugyanannyi jószágot, még pedig a magyar jobbágyokért magyarokat köteles adni.*
1676-ban Bornemissza Katalin, Bánfi Dénes özvegye és Bánfi Zsigmond 7000 forintot vettek át Apafi m. fejedelemtől Somlyóvár és tartozékai birtokáért.* Katalintól a somlyói várért és tartozékaiért Bánfi György és Farkas részére 3500 forintot vettek fel Bánfi Zsigmond s fiai Boldizsár és Pál.* 1677-ben Bornemissza Katalint beiktatják Somlyó-vár birtokába és Bagos, Kárásztelek, Máron, Goroszló, Perecsen, Balla és Oláh-Baksa részbirtokokba.* 1679-ben özv. Bánfi Dénesné Bornemissza Katalin és Bánfi Farkas visszaváltják Ugrai Györgytől a Somlyó város határában Perecsen felé néző malmot, melyet ennek Kendi Gábor zálogosított volt el 160 forinton.*
{201.} 1680-ban Katalin és özv. Bánfi Kristófné Farkas Margit osztozkodnak Perecsen és Balla birtokokon.* 1685-ben Katalintól Bánfi Dénes özvegyétől, Somlyó város lakói mindennemű fizetést megtagadnak.*
1700 után a Bornemissza-utódok bírják Tököliné Gyulafi Mária csehi részbirtokát, mely a Tököliek révén ugyancsak 1700 után ifj. Apafi Mihályí kezébe jutott volt.* 1723 óta a Bornemissza báró nemzetség birtoka Őrmező.* 1725 julius 7-dikén Ardón l. br. Kászoni Bornemissza János ardói jobbágyai kezességet vállaltak gr. Marosnémeti Gyulai István örökös jobbágyaért, ifjú Pataki Mihályért, a kit Hadad várában letartóztattak,* az ő sz.-csehi jobbágyai és sz.-udvarhelyi jobbágya azok között van, a kik 1733 jun. 10-dikén gr. Gyulai Istvánnak Mészáros András nevű, sz.-csehi örökös jobbágyáért kezeskedtek.* 1741 márczius 25-dike előtt l. báró Kászoni Bornemisza Jánost be akarták iktatni a szilágycsehi jószágba, de néhai l. br. Hadadi Wesselényi István ellentmondott egy szolgája által.*
B. Kászoni Bornemissza Pál a tizennyolczadik század közepe tájt Közép-Szolnok vármegyében assessor.
1797 április 22-diki kelettel l. br. Kászoni Bornemissza József levelet kap Abafáján Gyulai Józseftől, mely szerint előbbi az első osztálylevélből megtudhatja, mi jutott Tököli-részre.* Br. Bornemissza József előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt, szilágycsehi, ardói, felsőberekszói, alsó- és felsőszivágyi, alsó-, közép- és felső-várczai, bábczai, bikáczai, egerbegyi, h.-győrtelki, illésfalvi, oláhhorváti, örményesi, somfalusi, sülelmedi, szélszegi, tóháti főbb, benedekfalvi, bükktótfalusi, kelenczei, mosóbányai, vadafalvi kisebb birtokosok között. 1805-ben szintén báró Bornemissza {202.} Józsefet vették föl azon szilágycsehi járásbeli adómentes nemesek névsorába, kik a haza csendességben való tartására lóval, fegyverrel, vagy gyalog kiállhatnak. Lóval vették föl a sz.-udvarhelyi fegyverfogható adómentes nemesek közé. Krisztinának 1808-ban Varsolczon 1 kuriája és 54 antiqua jobbágytelke volt. Bornemissza Károly báró 1896-ban szilágyvármegyei szolgabíró.
Somlyai Bornemissza Sámuel 1670 szeptember 27-dikén a somlyai fejedelmi törvényszék tagja.* 1671–1692. Kraszna vármegye szolgabírája.* 1672 nov. 5-dikén, mint hites megyebírót Kraszna vármegye osztoztatóul küldi ki a Szénás-család ügyében.* Bornemissza Sámuel egyike volt azoknak, a kik 1573 márcz. 4-dikén aláírtak egy határozatot Bideskúti Ferencznek Csögi Pál ellen egy kocsi meg egy paripa ára meg nem fizetéseért folytatott perében.* 1674 márcz. 10-dikén előtte, mint krasznavármegyei szolgabíró előtt visszabocsátanak egy szakácsii jobbágyot.* 1676-ban Kémeren egy herbarti rét ügyében tart nyomozást.*
Bornemisza Miklós s neje Bikaly Klára válóperét a magyarkeczeli evang. reform. egyházközségből 1668 márczius 21-dikén tárgyalta a synodus.
Bordás | TARTALOM | Boronkai |