Bornemissza

néven vármegyénkben több család virágzott. Az Ártánháziak a Csaholy, meg a Valkó és Somlyó környékén levő javaknak, a Kászoniak a Szilágycseh és környékbeli javaknak a történetében szerepelnek. Kraszna vármegyében a Somlyai Bornemissza családdal is találkozunk.

1534-ben Ártánházi Bornemissza Boldizsár szerződésre {198.} lép Csaholyi Péterrel és Frakassal a csaholyi jószág iránt, a mely – úgy látszik – Magyar-, Közép- és Felső-Csaholy, Zölcze, Kene, Panit és Szarvad birtokból áll.*GKG. A. fasc. XVII.

Boldizsár második férje annak az özv. Csaholy Ferenczné Annának, a ki menyasszonyi hozományában visszatartotta a most megnevezett birtokokat, melyeket Csaholyi Boldizsár fia Farkas 1539 okt. 2-dika előtt vissza akar váltani.*U. o. A. fasc. II.

1539-ben Boldizsár (egr.) megidézteti Bélteki Drágfi Gáspárt, a ki megtámadtatta M.- és O.-Csaholy birtokokat, az otthon talált embereket megverette, ezek apró marháit elhajtatta, mi által több mint 4000 frt kárt okozott.*Lelesz, Act. an. 1539. nr. 31.

Boldizsár perbe fogja Csaholyi Farkast és Pétert, mire János király ez évi május 23-dikán utóbbiakat megidézteti.*A budai káptalan junius 12-diki jelentése János királáyhoz. GKG. A. fasc. II.

1546-ban ugyanő (mfc.*Magnificus.) zálogba veszi 4000 arany forinton Nagyfalusi L. Bánfi Gáspártól a krasznavármegyei Valkóvárat és tartozékait ú. m. Nagyfalu, Kraszna, Valkó, Zovány, Bogdánháza, Rehpathak, Bagolyháza, Boronamező, F.- és A:-Perje, Boján, Csízér, Alsó- és Felső-Bán, Ballaháza, Szék, Tótfalu, Tusza, Fűzes, Új-Vágás, Paptelek, Váralja, Oláh-Valkó, F.- és A.-Jaáz, Bagolyfalu, F.- és A.-Gyümölcsénes, Elyűs, Detrehem, Halmosd, Bucsum, Felső- és Alsó-Kaznacs részbirtokokat, Magyar-Kaznacs praediumot meg más, kolozs-, dobokavármegyei és erdélyi jószágokat.*Lelesz, C. Kraszn. Prot. 8. folio 25. és Bl. fasc. E. nr. 8.

Boldizsárt, mint Valkóvára tényleges birtokosát meg özv. Losonczi Bánfi Gáspárné Jaxith Annát megidézik Nagyfalusi Losonczi Bánfi Miklós és Bonczhidai Losonczi Bánfi László, hogy adják vissza a krasznavármegyei Valkóváráról meg a többi birtokokról szóló okleveleket.*U. o. Act. an. 1546. fasc. 2. nr. 81.

Boldizsár és Zechoi Melit György (egr.) szerződést kötnek, {199.} hogy Csaholyi Imre M.-, O.-, K.-Csaholy, Zölcze részbirtokát a fenti Bornemissza bocsássa vissza az említett Melitnek és nejének, Annának meg Petrityevith Miklósné Katalinnak.*Lelsz, act. an. 1546. fasc. 2. nr. 78. E Boldizsár férje volt annak a Széchy Annának, ki Tardi Máté (Miklós?) deákné Csaholyi Annával és ennek apjával Péterrel és férjével 1547-ben megegyezett bizonyos középszolnoki birtokokra nézve.*GKG. A. fasc. II. Leányai: Anna ifjabb Jakcsi Mihályné és Kata Sulyok Györgyné.*Szgy. 1547-ben már özvegye Arthanhazi Bornemyzza Boldizsárnak Szécsi Anna.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. V. nr. 3. A Boldizsár által L. Bánfi Gáspártól 1547 előtt zálogba vett valkóvári javakat Bornemissza özvegye, Zychÿ Anna a zálogösszeg lefizetése után visszaadja Bánfi özvegyének, Jaxit Annának és fiainak.*Anna levele átiratban. Bl. fasc. N. nr. 2.

1547-ben Arthanhazÿ Bornemyzza Boldizsár és Kusalyi Jakcsi Mihály visszakapják Deésházi Lajostól ama kusalyi részjószágot, a melyet Deésházi István és Péter bírtak zálogban. E jószág vér szerint a nevezett Jakcsit illette. A váltságösszeget Bornemissza fizette le.*Wl. e. 1543-ban Bornemÿza Boldizsár magyarcsaholyi jobbágyait 5, az oláh- és felső-csaholyiakat, zölczieket 1–1, a panitiakat 4 kapuszámnyi adóval rótták meg.*Dical.

1549-ben Bornemÿza Boldizsár özvegyének magyarcsaholyi jobbágyait 8, a panitiakat 6, a felsőcsaholyiakat 2, a zölczeieket, középső csaholyiakat 1–1 kapu után adóztatták meg.*Dical. Az ő jobbágyai, a kik Oláh-Csaholytól valók, 1550-ben, a mikor a néhai Désházi Kelemen középszolnokvármegyei részbirtokait osztják fel örökösei között, mint szomszédos birtokos úrnőjüknek a helyettesítői jeln vannak Orbón a határjelölésnél.*Szgy.

Boldizsár és Pökri Pál számára Csaholyi László, Gáspár {200.} és György vallomást tettek Csaholy részbirtokról és az itteni kuriáról, továbbá O.- M., F.-Csaholy, Panit és Zölcze meg egy szatmárvármegyei részbirtokról. De 1553-ban Székely lászlóné Zoltán Katalin és Chepei Ákos Ferenczné Vetési Piroska megintik a fenti Boldizsár özvegyét, Szécsi Annát meg özv. Pökrinét ama vallomások érvénytelenítésére.*Lelesz, Act. an. 1553. fasc. 1. nr. 32. 1553-ban özv. Boldizsárné Annát megidézteti Chili Pökri Miklóst a magyarcsaholyi vámház elfoglalása miatt.*U. o. fasc. 2. nr. 10. 1554-ben Boldizsár özvegyének magyarcsaholyi jobbágyait 4 kapuszámnyi adóval rótták meg.*Dical.

1566-ban Bornemisza Boldizsár hadadi jobbágyai 17. a hadadnádasdiak 12 kapu után fizettek adót.*U. o.

Ártánházi (Bornemissza) Anna ifj. Jakcsi Mihály neje meg Bornemisszáné asszony, továbbá Sulyok György 1575 előtt Kusalyi Ferenczczel bizonyos (hadadi, nagymoni?) földekre nézve egyeztek ki.*Szgy.

1594 szept. 4-dike előtt Bornemissza Anna átadta Almás birtokát Csáki Istvánnak, ki viszont Balázsházán enged át amannak ugyanannyi jószágot, még pedig a magyar jobbágyokért magyarokat köteles adni.*Tört. Tár, 1898. évf. 349. lap.

1676-ban Bornemissza Katalin, Bánfi Dénes özvegye és Bánfi Zsigmond 7000 forintot vettek át Apafi m. fejedelemtől Somlyóvár és tartozékai birtokáért.*Bl. fasc. O. nr. 2. Katalintól a somlyói várért és tartozékaiért Bánfi György és Farkas részére 3500 forintot vettek fel Bánfi Zsigmond s fiai Boldizsár és Pál.*U. o. O. nr. 9. 1677-ben Bornemissza Katalint beiktatják Somlyó-vár birtokába és Bagos, Kárásztelek, Máron, Goroszló, Perecsen, Balla és Oláh-Baksa részbirtokokba.*Bornemissza Katalin birtokainak inventariuma. Bl. fasc. MM. nr. 7. 1679-ben özv. Bánfi Dénesné Bornemissza Katalin és Bánfi Farkas visszaváltják Ugrai Györgytől a Somlyó város határában Perecsen felé néző malmot, melyet ennek Kendi Gábor zálogosított volt el 160 forinton.*U. o. fasc. O. nr. 10.

{201.} 1680-ban Katalin és özv. Bánfi Kristófné Farkas Margit osztozkodnak Perecsen és Balla birtokokon.*Bl. fasc. P. nr. 8. és nr. 9. 1685-ben Katalintól Bánfi Dénes özvegyétől, Somlyó város lakói mindennemű fizetést megtagadnak.*U. o. fasc. P. nr. 7.

1700 után a Bornemissza-utódok bírják Tököliné Gyulafi Mária csehi részbirtokát, mely a Tököliek révén ugyancsak 1700 után ifj. Apafi Mihályí kezébe jutott volt.*GKG. A. fasc. XX. 1723 óta a Bornemissza báró nemzetség birtoka Őrmező.*Hodor: Doboka, 553. l. 1725 julius 7-dikén Ardón l. br. Kászoni Bornemissza János ardói jobbágyai kezességet vállaltak gr. Marosnémeti Gyulai István örökös jobbágyaért, ifjú Pataki Mihályért, a kit Hadad várában letartóztattak,*GKG. C. fasc. XVI. az ő sz.-csehi jobbágyai és sz.-udvarhelyi jobbágya azok között van, a kik 1733 jun. 10-dikén gr. Gyulai Istvánnak Mészáros András nevű, sz.-csehi örökös jobbágyáért kezeskedtek.*U. o. 1741 márczius 25-dike előtt l. báró Kászoni Bornemisza Jánost be akarták iktatni a szilágycsehi jószágba, de néhai l. br. Hadadi Wesselényi István ellentmondott egy szolgája által.*GKG. C. fasc. XIII.

B. Kászoni Bornemissza Pál a tizennyolczadik század közepe tájt Közép-Szolnok vármegyében assessor.

1797 április 22-diki kelettel l. br. Kászoni Bornemissza József levelet kap Abafáján Gyulai Józseftől, mely szerint előbbi az első osztálylevélből megtudhatja, mi jutott Tököli-részre.*U. o. B. fasc. XIV–XVI. Br. Bornemissza József előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt, szilágycsehi, ardói, felsőberekszói, alsó- és felsőszivágyi, alsó-, közép- és felső-várczai, bábczai, bikáczai, egerbegyi, h.-győrtelki, illésfalvi, oláhhorváti, örményesi, somfalusi, sülelmedi, szélszegi, tóháti főbb, benedekfalvi, bükktótfalusi, kelenczei, mosóbányai, vadafalvi kisebb birtokosok között. 1805-ben szintén báró Bornemissza {202.} Józsefet vették föl azon szilágycsehi járásbeli adómentes nemesek névsorába, kik a haza csendességben való tartására lóval, fegyverrel, vagy gyalog kiállhatnak. Lóval vették föl a sz.-udvarhelyi fegyverfogható adómentes nemesek közé. Krisztinának 1808-ban Varsolczon 1 kuriája és 54 antiqua jobbágytelke volt. Bornemissza Károly báró 1896-ban szilágyvármegyei szolgabíró.

Somlyai Bornemissza Sámuel 1670 szeptember 27-dikén a somlyai fejedelmi törvényszék tagja.*Nagyv. Múz. Blt. 1671–1692. Kraszna vármegye szolgabírája.*Szgy. – Nagyv. Múz. Blt. – Gencsi-lt. nr. 827. 1672 nov. 5-dikén, mint hites megyebírót Kraszna vármegye osztoztatóul küldi ki a Szénás-család ügyében.*Nagyv. Múz. Blt. Bornemissza Sámuel egyike volt azoknak, a kik 1573 márcz. 4-dikén aláírtak egy határozatot Bideskúti Ferencznek Csögi Pál ellen egy kocsi meg egy paripa ára meg nem fizetéseért folytatott perében.*Gencsi-lt. nr. 766. 1674 márcz. 10-dikén előtte, mint krasznavármegyei szolgabíró előtt visszabocsátanak egy szakácsii jobbágyot.*Nagyv. Múz. Blt. 1676-ban Kémeren egy herbarti rét ügyében tart nyomozást.*Szgy.

Bornemisza Miklós s neje Bikaly Klára válóperét a magyarkeczeli evang. reform. egyházközségből 1668 márczius 21-dikén tárgyalta a synodus.