Bota

János, érszentkirályi és Tódor, kecskésfalvi saját telkükön lakó, adózó nemeseket, id. János, Tivadar, György, Demeter, középső János, Vazul, ifjú János és Nikita, dabjonújfalusi, György, Von, Péter, bikáczai más telkén lakó adózó nemeseket fölvették a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírtak névsorába. Farkast, a ki homagiális esküt is tett, lovasnak vették föl az érszentkirályi fegyverfogható adózó nemesek 1805-diki névsorába. 1805-ben Kecskésfalvi Bota Dávid is letette az érszentkirályi esküt s ő (Botta Dávid), előfordúl az 1805-ben nemesi fölkelésre összeírt, kecskésfalvi adózó nemesek közt. Vazult, Jánost (Vonutz), Nikitát, másik Jánost és Demetert Dabjon-Újfalu községből, Bota, máskép Balabán Lászlót, Sándort és Györgyöt Szakácsi községből {223.} gyalogosoknak vették föl a fegyverfogható adózó nemesek közé. 1829-ben említve van, hogy a kecskésfalvi nemes Bota-család Apafi Mihálytól kapta armalis levelét 1674-ben. Kihirdették 1674. jun. 7-dikén.