| Csaholczi | TARTALOM | Csakai |
Csaholyi
E családdal vármegyénket érdeklőleg első ízben 1341-ben találkozunk. Ekkor Monostori Chaholy János, a Péter fia, a Gedényes mellett tartott gyűlésen kijelenti, «hogy Czyzer nevezetű helység Kraszna vármegyében fekvő légyen és lett volna örökje régtől fogvást», a mit igaznak is találtak.* Az egri káptalan ugyanis Károly király kérdésére azt válaszolja, hogy az illető örök joggal bírja az itt említett Csizér birtokot, melyet Dancs mester, hajdan liptói, most valkói jogtalanul elfoglalt,* és Drugeth Villérmus, nádor a szatmári és ugocsai szolgabírák, esküdtek és assessorok bizonyságai alapján csakugyan neki itéli a birtokot.* 1346-ban csányi, 1348-ban középszolnoki csaholyi és kenei jószágait védelmezi; e Jánosnak, Szécsényi Tamás, erdélyi vajda szolnoki alispánjának családfája*:
{255.} 1354-ben Zálnokon birtokos e család.*
1383-ban vizsgálat folyik Csaholi Sebestyén részére Réchei Balázs fia Antal ellen, a Panit birtokon elkövetett jogtalanságok tárgyában.*
Zsigmond király 1429 julius 26-dikán Chaholyi Jánosnak, István fiának, a maga udvari hívének és Chaholyi Lászlónak minden jószágát új királyi adománynyal megerősítette jutalmul ama szolgálataikért, hogy a királylyal Bosnyákországban hadakozván, a török rabságba estek. E jószágok közül Közép-Szolnokban valának: Panit, Kene, Felső- és Oroszlán- és Magyar-Csaholy, Géres, Bajom, Csizér (Chyper), Mocsolya (Machwwaja, Paczal mellett). A nagyváradi káptalant utasították a beiktatás foganatosítására.*
Még ebben az évben vizsgálatot is tartottak János és László részére, Kusalyi Jakch János ellen paniti jobbágyok elhajtása tárgyában.*
1435-ben János és László azok közül valók, kik elfoglalták György, erdélyi püspöknek Tasnád birtokát s az ehhez tartozó földjeit és erdeit használják.*
1446-ban vizsgálat folyik János részére Csáki György ellen, ki előbbinek egy Kene, középszolnoki birtoki jobbágyát a saját Daróczy birtokába telepített.*
{256.} László fia, Máté és emberei marhát hajtottak el Tasnád birtokról, a miért ellenök 1447-ben vizsgálatot tartottak Máté, erdélyi püspök javára.*
1450-ben János és László, továbbá Mátyás, Pál és Gergely, László fia a jobbágyaik által Kéczen és Tasnád-Szántón elkövetett erőszakoskodások miatt törvényszék előtt állanak.*
Chaholi János káplánja, Balázs egyike azoknak, a kiket ez évi február 7-dikén ügyvédjeinek vallottak Dobai György és Horváti György.*
Chahol Jánossal szemben Szűcs János fiát, Andrást illeti Panit birtok fele zálogjogon, a miért is az országbíró 1451 márczius 12-dikén meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Szűcsöt iktassa be.*
János és László meg ezek fiai (Miklós* és János; Mátyus, Pál és György) jobbágyaikkal együtt fegyveres kézzel pusztították a középszolnoki magyar-, közép- és felsőcsaholyi, zsölczei és kenei birtokrészeket. Ez ügyben 1454-ben vizsgálat folyik Szántói Becski fia László, Péter és Dénes érdekében.*
Bánfi János, György, András, Mihály és Katalin, Bánfi Istvánné Margit, Chahol János és Kusalyi Jakcsi László fiai: András és Péter krasznavármegyei Zovány, Kraszna, Goroszló és Balla birtokait jogtalanul elfoglalták János, váradi püspök, Peterd János, Radványi Tamás, Dengelegi Bernát és Bályoki Szilveszter, kiket e miatt 5000 frtra büntetnek. László, magyar király meghagyja a megyei bíráknak, hogy a nyomozást hajtsák végre és a birtokokat jogos tulajdonosaiknak adják vissza.*
1455-ben nemes Chaholi Sebestyén örök vallomást? (muditio {257.} perennalis) tesz 200 arany forintért Kene, Zölcze, M.-, O.-, F.-Csaholy, Szarvad és Panit részbirtokokról.*
1568-ban vizsgálatot tartanak Pál és István javára Mojádi László, Ilosvai Gelbert László és János, Dobai Széki Illés (Eliás), Valkai Ozvald és Sarmasági Elek ellen, a kik megtámadták fegyveres-kézzel a középszolnoki Panit birtokot.*
1463-ben szintén vizsgálat folyik Csaholi László és János fiai érdekében Miklós, erdélyi püspök ellen, ki a középszolnoki Kene birtokon mintegy négyszáz holdat törvény ellen elfoglalt, a jobbágyokat onnan saját Tasnád birtokára telepítette és az összes lábas jószágot meg az ingóságokat elvitette.*
János, István és Miklós azok között vannak, kiknek javára 1465-ben vizsgálatot tartanak: 1. Kémeri Pál és fiai ellen, kik a kémeri plébános házánál elverték a felperesek egyik zoványi jobbágyát és Oláh-Csaholy birtokról elhajtották az összes lábas jószágot; 2. Dobai Bíró Miklós és Bádoni Nag középszolnoki (Panit birtokán pusztítottak; 3. Dobai Bíró Miklós, özv. Kusaly Jakcsi György Afra és Tholdi János ellen, kik kirabolták a felperesek egyikét, Daróczi Bereczket; 4. Kémeri Pál és fiai, Borzási Veres Gál, Kovács Mihály, Bíró Vincze és Santus Péter Fábián, Kelemen ellen, kik elfoglalták a felperesek egy kémeri házát.*
1466. nov. 14-dikén Chaholi Miklóst beiktatják nádori itélet alapján Kémeri Pál és fiai: István, Bernát, Rápháel, György, Mihály Kémer és Somos birtokokbeli részeinek egyharmadába.*
1468 márczius 19-dike előtt Chahol Pál azt a panaszt emelte az erdélyi püspök emberei és tasnádi vikáriusa ellen, hogy betörtek Kene jószágára és ott ezer aranyforintnál nagyobb {258.} kárt tettek. A vádlottak ártatlanoknak mondták magukat; ezért Mátyás király azt itéli, hogy a püspök és vikáriusa esküt tegyenek ártatlan voltuk igazolására.* 1468 okt. 29-dikén Pál ellen foly a vizsgálat, a ki az erdélyi püspök tasnádi jószágán hatalmaskodott és emberei innen ezerkétszáz juhot hajtottak el.* A sok értékes tárgyat s a juhokat Oláh-Csaholyba hurczolták,* decz. 24-dikén a kolozsmonostori konvent jelenti Palócz László, országbírónak, hogy Csahol Pált és nejét, Orsolyát, meg fiát, Imrét, a püspök kárára Tasnádon elkövetett hatalmaskodásért megidézte a király elé.*
Chaholi Péter és társai elhajtottak a krasznavármegyei Goroszló (Booslo), Balla és Baksa birtokokról kétezer juhot, a miért ellenök 1473-ban itéletet hoznak Losonczi László, János, Mihály és György számára.*
1475 körül a Chaholy István sülelmedi, ardói s a László csaholyi és paniti jószágát adóztatták meg.*
Mátyás király 1477 junius 1-sején meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Chaholi Mathius fiát, Istvánt, vezesse Ardó, Sülelmed, Gálfalwa, Thóháth, középszolnoki birtokokba, Sülelmeden a vásáradófelébe és a Szamoson szedett révbér felébe, Ardó birtokon meg egy malom birtokába.* Ebben az évben elzálogosítják a Csaholyiak a három Csaholy és Zölcze helységekben levő részjószágaikat a B. Drágfiaknak.*
Ugyancsak még ebben az évben vizsgálatot tartanak Péter, László és Hedig javára Filpesi Péter és Zycsi János ellen, a kik elfoglalták Hedvig középszolnoki Panit birtokrészét, a mely őt leánynegyed fejében megilleti,* majd a János fiai: László, Péter a maguk és testvéreik: János, Bertalan, Miklós, István, Zsófia, Margit meg anyjuk, Potentiana, {259.} nevében fölmentik Zicsi Jánost, Filpesi Pétert és Filpesi János fiait a középszolnoki Csaholgy birtokon elkövetett hatalmaskodás alól.*
1484-ben András zálogba veszi Becski (Becsk) Lászlónak Szántó, Hídvég, Szilvás, Magyar-, Középső- és Felső-Csaholy, Zölcze és Szarvad* részbirtokait.* András (egr.) 1491-ben elzálogosítja negyven aranyforintért Panit részbirtokot Kálnói Bernátnak. Magyar-Csaholy mindkét Oláh-Csaholy és Zölcze részbirtokait pedig huszonöt aranyforintért Geréb László, gyulafehérvári aanyforintért Geréb László, gyulafehérvári püspöknek.*
Egyrészről Péter és leánya, Thardi Literatus Máténé Anna, másrészről Pekrÿ Miklós és neje, Bánfi Anna, másként néhai Chaholi Boldizsár özvegye, barátságosan megegyeztek Magyar-, Oláh- és Közép-Csaholy, Zölcze, Panit meg más szatmárvármegyei jószágokon, a melyek fenti Boldizsár néhai fiáé, nemes «Woligangé» voltak.*
1513-ban Miklós (egr.) meginti özv. Csaholyi Bertalanná Annát, hogy vegye fel férje középszolnoki M.-, F.-, O.-Csaholy, Panit meg más szatmárvármegyei javaiból az őt megillető hozományt és nászajándékot, a jószágokat pedig bocsássa vissza.*
1527-ben Imre (mfc.) kiegyezik Csaholyi Jánossal, Lukácscsal és Péterrel (egrii) a fenti Imre szalkai házának megtámadása és tiszttartójának megütése tárgyában oly módon, hogy a fenti Imre azért egy szatmárvármegyei részbirtokot meg a középszolnoki Panit birtokrészt kapja zálogjoggal.* Imre férje volt annak a Ráskai Krisztinának, kit János király 1532 márcz. 17-diki nyilt levelével védelmébe vett és meghagyta, hogy összes javaiban oltalmazzák.*
1534-ben Péter és Farkas szerződést kötnek Ártánházi Bornemissza Boldizsárral a csaholyi jószág iránt.*
{260.} 1534-ben Farkas (Wolfgang [egr.]) visszavonja azon vallomását, melyet egyebek mellett a csaholyi kuriabeli részéről, előbb özv. Csaholyi Ferenczné, most Ártánházi Bornemissza Boldizsárné Anna számára tett, minek következtében az említett Ferencznek, mint Péter fiának a középszolnoki M.-, O.-, F.-Csahly, Zölcze, Kene, Szarvad, Panit meg más szatmárvármegyei javai a kocsordi adórészszel együtt a fenti Farkasra és Csaholyi Péterre öröklés jogán szállandók. Az említett özvegyet ama javakból csak hozománya illeti meg.*zonyi hozományában a középszolnoki Magyar-, Oláh- és Felső-Csaholy, Zölcze, Kene, Szarvad, Panit és más szatmárvármegyei birtokokat, melyeket ő Farkas, vissza akart váltani. Erre a leleszi konvent János király 1539 október 2-dikán kelt parancslevelére Annát megidézte.*
1536-diki kelettel fentmaradt egy hiteles másolat, a mely szerint nemes Chaholi Ferencz fia, György, Csaholyi Miklós özvegyére, Magdolnára, íratja át kétszáz forint fejében eltartás czímén azon részbirtokokat, a melyek őt néhai Imre krasznavármegyei m.-, O.- és Felső-Csaholy, Zölcze, Panit meg más, szatmárvármegyei javaiból megilletik.*
1539 május 23-dikán János király megidézteti Farkast és Pétert, kiket Ártánházi Bornemissza Boldizsár beperelt.* Okt. 7-dikén Farkas azt adta elő, hogy Ártánházi Bornemissza Lászlót és Boldizsár saját csaholyi, (Szatmárban) házából kiverték. A váradi káptalan megidézte a hatalmaskodókat.*
1543-ban Gáspár és néhai Imre leányai: Anna s Katalin nevében Melyth Pál ellentmond annak, hogy Chaholy Farkasnak Panit, Oláh-, Magyar- és Felső-Csaholy és más szatmárvármegyei birtokait Chaholy Péter eladja Pekri Miklósnak.*
1543-ban Chaholÿ Farkas magyarcsaholyi jobbágyait 4. {261.} paniti jobbágyait 2, a felső- és az oláhcsaholyiakat 1–1 kapu után rótták meg adóval.*
Chaholÿ Péterné Hedvig egyike vala azoknak, a kik ellentmondottak, mikor a leleszi konvent Ferdinánd királynak 1544 január 29-dikén kelt beiktató parancsára a János király megerősítette oklevél alapján Drágfi Gáspárt és Andrást be akarta iktatni Peér, Ete, Szeődemeter, Usztató, Hadad, Horvát, Széplak, Csiny, Vicza meg mindkét Szopor részjózságokba é a kiket ezért a konvent megidézett.*
1544-ben nemes Chaholi Boldizsár gyámjai: Csili Pekri Miklós és neje, Csaholyi Boldizsár özvegye, Anna megintik Csepei Nagy Ákos Ferenczet, hogy bocsássa vissza: 1. néhai Csaholyai Miklósnak, a fenti gyámolt Boldizsár osztozó testvérének szatmárvármegyei részbirtokait, miket zálogban bír az említett Miklós özvegyétől, Magdolnától, a kit azokból csak hozomány illetett meg; 2. néhai Csaholyi Imre O.-, M.-Csaholy, Vén és szatmárvármegyei részbirtokait, miket szintén zálogban bír.* 1545-ben Gáspár (egr.) inti meg Chepei Ákos Ferenczet, hogy bocsássa vissza néhai Miklós részbirtokait,* ekkor s 1551-ben a Péter leányát, Annát beiktatták a középszolnoki Panit, Magyar-Csaholy, mindkét Csaholy és Zölcze meg más szatmárvármegyei jószágokba.* Péter és György előadják, hogy Boldizsár halála után ennek özvegyénél, Bánfi Annánál, a ki most Pekri Miklósné, vannak az összes birtokokra vonatkozó levelek, melyek visszaadatását kérik. Az asszonyt, ki azt jelentette, hogy nincsenek nála, megidézték.* 1545-ben Melit György a saját, neje Chaholÿ Anna, meg Horváth Miklósné Csaholyi Katalin (gen.) nevében tiltakozik az ellen, hogy Gáspár eladja, vagy bármi módon elidegenítse M.-, O.-, K.-Csaholy, Zölcze, Panit meg más {262.} szatmárvármegyei részbirtokokat Chili pökri Pálnak.* Ápr. 13-dikán a váradi káptalan tanúsítása szerint Péter kijelentette, hogy a Pewkry Pál kiállíttatta bárminő ítéletet, ha mindjárt ő maga is kötelezte le magát, megsemmisít; tiltakozik az ellen, hogy birtokait elvegyék.* A leleszi konvent jelenti Ferdinándnak, hogy az ő 1545 márcz. 17-diki parancslevelére, mely szerint Pewkry Miklós előadta, hogy a néhai Boldizsár fia, Farkas, birtokaiba zálog czímen beiktatni kivánja magát, a káptalan eleget tett; de ellentmondás történt s az ellentmondókat a király elé idézik. (Magyar-Csaholy, Panit idevaló birtokok Szatmárban említvék).*
1546-ban nemes Chaholi Gáspár meginti özv. Csaholyi Miklósné Magdolnát, hogy bocsássa vissza férje középszolnoki Zölcze, Panit, Oláh-, K.-, F.-Csaholy és más megyebeli jószágait meg az ezen javakból a fenti özvegyet megillető hozományt és nászajándékot.* Ártánházi Bornemissza Boldizsár és Zechoi Melit György szerződést kötnek, hogy amaz bocsássa vissza néhai Imre (egr.) középszolnoki M.-, O.-, K.-Csaholy, Zölcze részbirtokait emennek és nejének, Annának, meg Petrityevith (Horváth?) Miklósné Katalinnak.*
1547 előtt Gáspár és György vallomást tettek a középszolnoki Panit, Zölcze, O.--, K.- és M.-Csaholy meg más szatmárvármegyei jószágaikról néhai Imre leányai: Melit Györgyné Anna és Radochi Horvát Miklósné Katalin számára.* (1584-ben?) Gáspár (egr.) őszinte szeretetből örök vallomást tett Briberi Melith István és Pál számára a Csaholyi-javakról; így a középszolnoki Panit, M.-, O.-, K.-Csaholy, Zölcze meg más szatmárvármegyei jószágokról.* 1547-ben Imre (egr.) leányait: Raduczi Petrilevics Miklósné Katalint és Melith Györgyné Annát beiktatják a középszolnoki Panit, Oláh-, Magyar- és {263.} Közép-Csaholy birtokokba meg Zölcze praediumba és más szatmárvármegyei birtokba.* Nagymihályi Jánosné i Pétert, hogy adja ki az őt megillető leánynegyedet Csaholyi Lukácsnak középszolnoki M.-, F.- és K.-Csaholy, Zölcze, Panis és más szatmárvármegyei jószágaiból.* A leleszi konvent ez év húsvét hétfőjén kelt levele szerint Nagy Péter, Csaholy Ferencz szolgája, ura nevében ennek atyja, Péter, ellen tiltakozott, hogy ez Pekry Miklóssal bármi egyezségre lépjen a néhai Csaholy Farkas középszolnokvármegyei már ismert birtokait illetőleg.* A leleszi konvent április 8-dikán tanúsítja Pewkry Miklóst egyfelől, másfelől Csaholyi Péter azt vallották, hogy Csaholyai Boldizsár néhai fia, Farkas, birtokait illetőleg – bár köztük per támadt – fogott bírák útján egyezséget kötnek.* Május 9-dikén parancslevélre, mely szerint Tardi Máté deákné Csaholyi Anna előadta, hogy Pekry Miklós és neje, néhai Csaholyi Boldizsár neje, az ő (csak szatmárvármegyei) birtokait elfoglalta s neki ötezer frtot meghaladó kárt okozott, idézzék a törvény elé, a konvent teljesíti.* Julius 21-dikén Chaholy Péter és a Pekriek kiegyeztek, mire Pekri Miklós jelentette, hogy a birtokot átadta Csaholyainak. Ugyanezen év nov. 8-dikán Csaholyi Péter és Pekri Miklós ismét egyezkednek.* Okt. 21-dikén Tardy Máté deákné Csaholyi Anna, meg apja, Péter, és özv. Ártánházi Bornemissza Boldizsárné (Gáspárné?) Széchy Anna is megszüntetik a maguk között fenforgó viszályokat és egyezségre jutnak a középszolnoki Magyar-, Oláh- és Közép-Csaholy, Panit és Zewlcze birtokokra nézve.* Tardi Máté deákné Csaholyi Anna nevében 1548-ban Kőrössy Albert deák tiltakozik az ellen, hogy Pekri Miklós elfogja Anna embereit, jóllehet közöttük fogott bírák útján e tekintetben egyezség jött létre.*
{264.} Gáspár és György visszafoglalták özv. Csaholyi Miklósné Zoltán Magdolnától O.-, K.-, M.-Csaholy, Zölcze, Panit és más szatmárvármegyei részbirtokokat, továbbá elfoglaltak tőle az itélet értelme ellenére Csenger birtokban a Szamoson egy malmot az e határon levő Izkéb nevű erdőrészecskével együtt. Ezért 1548-ban a két Csaholyit megidézi özv. Druget Antalné Somlyói Báthori Anna.*
Tardi Literatus Máténé Chaholÿ Anna egyike vala azoknak, a kiket 1549-ben megidéznek Malomvízi Kenderes Péter és Berendi Jánosné Kenderes Anna ama itélet tárgyában, melynek végrehajtását 1527 óta mindeddig elmulasztották. Ez itélet Csaholyi Ferencznek O.-, K.-, M.-Csaholy, Zölcze és más szatmárvármegyei részbirtokaira vonatkozik, a mely részbirtokokat Kenderes János az említett Ferencz magvaszakadása alapján nyert adományul.*
Néhai Farkasnak (Wolfgang) szatmárvármegyei O.-, K.-, M.-Csaholy, Zölcze és más birtokaiban meg összes javaiban Tardi Literatus Máté és neje, Csaholyi Anna, egy kölcsönös szerződéssel örököstársaiknak fogadták Csili Pökri Miklóst és nejét, Bánfi Annát, a kik 1549-ben megidézik Tardit és nejét az említett szerződés meg nem tartásáért.*
Melit Györgyné Chaholÿ Anna megkeresésére a váradi káptalan kiad egy vallomást, a mely szerint Csaholyi Ferencz fia, Gáspár (egr.), elvállalván a felelősséget ifjú Csaholyi Ferenczczel szemben, elzálogosítja a középszolnoki O.-, K.-, M.-Csaholy, Zölcze, Panit meg más szatmárvármegyei részbirtokait 2000 frtért Báthori Andrásnak és megerősíti azon vallomását, melyet e javakról testvére, György, tett, ugyancsak Báthori javára.*
1550-ben Melit Györgyné Chaholi Annát megidézik Ödönfi Bernát és Ruszkai Dobó János, hogy adja ki id. Csaholyi {265.} Imre Panit, O.-, K.-, M.-Csaholy, Zölcze praediumbeli javaiból meg más megyebeli jószágaiból az őket megillető leánynegyedet.*
Ferencz megidézteti Báthori Jánost, hogy adja ki apja, Báthori László, krasznavármegyei Somlyó, Perecsen, Újlak, Hidvég, Badacson, Csehi, Győrtelek, Szoros, Endrefalva, Kerestelek, Gyulakuta meg más szatmár- és szabolcsvármegyei jószágaiból a fenti Ferencz anyját megillető leánynegyedet.*
Gáspár (egr.) örök vallomást tesz a középszolnoki Zölcze, O.-, K.-, M.-Csaholy, Panit meg más szatmárvármegyei birtokrészeiről Csaholyi Imre leánya Melit Györgyné Anna számára.*
1551 febr. 3-dikán Péter fia, Ferencz, felperes ügyvédje, Szigeti Gergely deák, megjelenik Ferdinánd előtt és előadja, hogy Chÿli Pekri Miklósné Bánfi Anna nem akarja visszaadni az első férjétől maradt és a középszolnoki Magyar-, Közép-, Oláh-Csaholy, Panit és Zölcze meg más szatmárvármegyei birtokokban levő javakat. A pert azonban az alperes megbizottjának kérésére elhalasztják.*
1552-ben nemes Ferencz meg Lekcsei Sulyok Ferencz és neje, Csaholy Anna, szerződést kötnek a középszolnoki M.- és O.-Csaholy, Panit és Zölcze meg más vármegyebeli részbirtokok tárgyában.* A helytartónak jun. 4-dikén kelt parancslevelére a leleszi konvent megidézi Ferenczet, mert Pewkry Miklósné megbizottja új itéletet kér.*
László, Gáspár és György vallomást tettek Bornemissza Boldizsár és Pökri Pál számára Csaholy részbirtokról és az itt levő kuriáról, továbbá O.-, K.-, M.-Csaholy, Panit és Zölcze meg egy szatmárvármegyei részbirtokról. 1553-ban azonban Székely Lászlóné Zoltán Katalin és Chepei Ákos Ferenczné Vetési Piroska megintik fenti Bornemissza meg Pökri özvegyét ama vallomások érvénytelenítésére;* nemes Chacholi Györgyöt megidézteti Chepei Ákos Ferenczné Piroska, hogy néhai id. Csaholyi Györgynek középszolnoki O.-, K.-, M.-Csaholy, Zölcze, Panit meg más birtokaiból adja ki az őt megillető leánynegyedet;* aug. 17-dikén Ferdinánd levele szerint Csaholyi Ferencz felperes és Bánfi Anna, Csaholyi Boldizsár özvegye most Chyli Pekri Miklós neje alperes perelnek O.-, K.-, M.-Csaholy, Zölcze és Panit birtokokért.*
1554-ben Csaholÿ Ferencz magyarcsaholyi jobbágyait 1 kapu után adóztatták meg.* Részéről egy szegényt jegyeztek föl Felső-Csaholyban,* két szegényt Középső-Csaholyban. E Csaholyit az utóbbit két helyt Pekri Miklós helyett vették fel.*
1558-ban Csaholÿ Imre leánya, Anna és férje, Briberi Melit György vallják, hogy a fenti Imrének paniti részbirtokát visszakapták Sámsoni Kőrösi Miklóstól, ki azt zálogban bírta, de Csaholyi Péternek és Bertalannak ugyancsak paniti meg magyarcsaholyi részbirtokát Kőrösi kezén hagyták.*
1564-ben nemes Ferencz örök vallomást tesz négy magyarcsaholyi jobbágytelekről Irinyi Ferencz javára.*
1570-ben Ferencz magyarcsaholyi jobbágyai egy. Felsőcsaholyi jobbágyai egy fél kapu után adóztak.*
Ebben az évben itéletet hoznak ama perben, melyet György és Gáspár (egr.) Panit, Zölcze, O.-, K.-, M.-Csaholy részbirtokaiért Briberi Melith István folytat Csaholyi Anna leányai, továbbá özv. Kún Miklósné Csaholyi Orsolya, Károlyi Györgyné Borbála és ezek gyermekei: Péter és Borbála, Besenyi István; Dancsházi Ferencz és Ruszkó Mihály, a mely két utóbbira e per átszármazott, meg Hunyadi Sándor ellen.
{267.} A pert az alperesek meg nem jelenése következtében Melith nyerte meg.*
Csaholÿ János és Miklós hűtlenségi per folytán elvesztették a már említett falvakban fekvő birtokaikat; Melith Györgynek Csaholyi Annától született fia István is elvesztette perét s gróf Nádasdi Kristófnak adományozták a javakat.*
Nemes Chaholi Gáspár fiörököseivé fogadta Melith Istvánt és Pált a középszolnoki O.-, K.-, M.-Csaholy, Zölcze, Panit és más részbirtokokban.* Néhai O.-, K.-, M.-Csaholy, Zölcze, Ferencz (egr.) pedig a középszolnoki O.-, K.-, M.-Csaholy, Zölcze meg több szatmárvármegyei jószágban Prépostvári Blintné Thardi Dorottyát és Kapi Andrásné Sulyok Katalint, a mit 1577-ben jóváhagy Lekcsei Sulyok István.*
II. Rudolf 1579-ben a Csaholyi-család kihaltával, ennek birtokait, és pedig Közép-Szolnok vármegyében Magyar-Csaholyt, Középső-Oláh-Csaholyt, Felső-Oláh-Csaholyt és Zölczét, Kraszna vármegyében Panitot, továbbá a szatmárvármegyei Csenger, Jánosi, Magasliget, Szárazberek, Monostoros, Csaholy, Gebé, Nyírmegyes, Jármi tb. birtokokat Lokácsi Praepostvári Bálintnak, Lekcsei Sullyok Istvánnak, Kapi Andrásnak s feleségének Sullyok Katának s utódainak adományozza s 1579 aug. 25-dikén megrendeli a beiktatást.*
A XVI. század végén Kapi András, Csáki Kristóf, Lónyai István, Károly Mihály és Melith egyezkednek, hogy «… minden perpattuar, valaha my volt, regtwl fogua, es most volna, le szallionak és semmyve legyenek» közöttük. A mi a Csaholyi György- és Gáspár-féle részjószágokból Kapinál lenne, az három részre osztassék, egy rész Kapié, két rész Melithé. Hogy minden perpatvart, contradictiókat elkerüljenek, megállapodnak a Chjaholÿ Imre, György és Gáspár, továbbá {268.} Csaholyi Péter, Farkas, Boldizsár, ifj. Csaholyi Ferencz és az utolsó Csaholyi Ferencz jószágait illetőleg «ugy hogy a mely az Chjaholj Imreh, György és Gáspárénak találtatik és megbizonyosodik, mind emberi és levél által való bizonyságbul ő kegyelmeké legyen, és maradékaiké, viszont a mely a mi águnké avagy águnkra nézendő, tudniillik Csaholyi Péteré, Farkasé, Boldizsáré, ifj. Csaholyi Ferenczné és az utolsó Csaholyi Ferenczre szállandó volt volna, miénk legyen és maradékunk mind éltig».*
Az ide tartozó családfatöredékek:
Csaholyi Ferencz előfordúl a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírt sámsoni kisebb birtokosok között.
| Csaholczi | TARTALOM | Csakai |