| Csicsó-Keresztúr. | TARTALOM | Csicsó-Polyán. |
Csicsó-Mihályfalva.
Nevének változatai: 1405-ben* Myhalfalva. 1570-ben* Mihalyfalva. 1614-ben* Mihalifalva. 1615-ben* Mihajffalva. 1754-ben* Csicsó-Mihályfalva. Oláh neve: Mihélyésty.
Nevét alapitójától és azon vártól vette, melyhez kezdetben s azután is huzamos időn át tartozott.
Deésről Retteg felé vezető állami útban fekszik azon szűk völgy kinyílásánál, melyen át a csicsói hegyekből a Nagy-Szamosba siető s róla nevezett patak a hegységet ketté vágja. Deéstől 8-1 kilométerre a deési járásban.
Csicsó-Mihályfalva kezdettől fogva Csicsóvár tartozéka volt s azután is, hogy 1405-ben* a losonczi Bánffyak kezére került.
{426.} 1467-ben* a Bánffyaktól Mátyás király hűtlenség czímén elvette s Szerdahelyi Kis Jánosnak és testvérének Mihálynak adományozta.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka s magyar falunak neveztetik. Birók: Biliga Miklós és Ilyés István.
1554-ben* Ferdinánd király e birtokot Bocskay Györgynek inscribálta; az igtatásnál jelen volt Horváth Pál idevaló lakos.
1566-ban* II. János király birja, kinek idevaló jobbágyai közül Kis Orbán biró és Major András esküdt emlittetik.
1570-ben* II. János király e falut Szentgyörgyi Péter deák halálával Rátóti Gyulafi Lászlónak adományozta.
1579-ben* Gyulafi László e birtokot végrendeletében három részre osztotta, neje Forgách Margit s két fia Gyulafi István és László közt.
1590-ben* a fejedelem Gyulafi Lászlót itteni birtoka után fizetendő dézma-fizetés alól felerészben mentessé teszi.
1590-ben* néhai Gyulaffi László fia László itteni részét adóssága fejében Szerdahelyi Imrefi Jánosnak leköti.
1594-ben* ide való nemesek Horváth Gergely és Mois Mihály.
1597-ben* néhai Gyulaffy Lászlónak és Forgách Margitnak fia László e birtokát neje Széchy Katalinra, ennek halálával pedig Szerdahelyi Imrefi Jánosra (kinek anyja szintén Forgách Margit volt) hagyja.
1603-ban* Gyulaffy László e birtokot Bogáthi Menyhértnek s nejének Bánffy Margitnak adja cserébe, de ennek Kentelki Perusich Máté* ellentmondott.
1604-ben* Gyulaffy László neje Széchy Katalin s leánya Zsuzsanna tiltakoznak az ellen, hogy férje, illetőleg atyja e birtokát Ghyczy Péternek eladni akarja.
1606-ban* Bogáthi Menyhért e birtokát nejére Bánffy Margitra hagyja.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Allya Farkast és nejét Bánffy Margitot e birtokban megerősíti, de az igtatásnál Gyulaffy László özvegye Széchy Katalin s gyermekeik Sámuel, Zsuzsanna és Borbála ellent-mondtak.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond fejedelem Feltóthy Miklóst és 1608-ban* {427.} Báthory Gábor itteni nemesi házában, melyet neje után birt, új adomány czimén megerősíti és ugyanez évben személyét is megnemesiti.
1610-ben* Báthory Gábor fejedelem Mihályfalvi Gáli Jánosnak itteni házastelkét a papi ház és Thárnok Mihályé közt, minden közteher alól kivevén, megnemesiti.
{428.} 1611-ben* Allya Farkas és neje Bánffy Margit Kendy Istvánnal e birtokra nézve 1609-ben kötött egyezségüket visszavonják, mely szerint* ők e birtokot bizonyos feltételek alatt neki adták.
1613-ban* Lissibon Gerárd óvást emel az ellen, hogy noha e birtok a fejedelem által 1611-ben neki lőn elzálogosítva, azt 1612-ben mégis Csáky István özvegyének Wesselényi Annának adományozta.
1614-ben* Bethlen Gábor elrendeli, hogy e birtokot Lissibona Gerárdtól, ki annak jogtalanul van birtokában, vegyék el, Allya Farkasnak és neje Bánffy Margitnak adják vissza.
1615-ben* e falut Lisybona birja, kinek itt Dercze, Simon, Horváth, Élés nevű jobbágycsaládai emlittetnek.
1618-ban* Lisibona özvegye birja, ki itteni birtoka után egy gyalogpuskást, Herczel Mártont állitja ki ez évbeli lustrára.
1620-ban* birtokosai Lisbone Gerárd fiai Henrik, János és Rajnáid.
1626-ban* birtokosa Mikó Ferencz.
1631-ben* Mikó Ferencz e birtokba igtattatik.
1631-ben* itteni egy telkes nemesek Nagy, máskép Gál János és Mézes. András, ki Feltothytól királyi vagy fejedelmi megegyezéssel itteni birtokát megvette s ekkor mint hadnagy, a vármegye zászlója, alatt szolgáltak.
1641* augusztus 19-én Deésen kelt levelében a fejedelem megparancsolja, hogy Csicsó-Kereszturi Mihályt, volt árpástói ev. ref. papot, most birtokos és nejét Mészáros Katát a rettegi, de árpástói lakos Mézes Andrástól és neje gerothi Torma Frusinától vett itteni udvarházába igtassák be.* Ugyancsak ez évben Keresztúri András a Mihály fia, deák, itteni részét neje Szigeti Nyerges Bartos Erzsébetnek köti.
1642-ben* néh. Mikó Ferencz után a fiscus birja.
1650-ben* a fejedelem e birtokát Kassai Ferencz, Miklós és Annának adja cserébe.
1651-ben* ide való birtokos Keresztúri András s ennek Szigethi B. Erzsébettől való fia Péter deák s második nejétől Nemes Katától való leánya Zsófi gy.-szt-miklósi Nagy, máskép Székely Andrásné, unokája 1743-ban* Albert Mihály.
1658-ban* Kassai Ferencznek itt 15 adózó jobbágya volt.
{429.} 1666-ban* birtokosa Keresztesi Sámuel. A falut ez időben elpusztultnak mondják, úgy hogy alig van 6–7 lakosa.
1667-ben* Kassai Borbála s férje Keresztesi Sámuel.
1676-ban* egy telkes nemes a Tamás család. 1694-ben* birtokosa Keresztesi Sámuel.
1702-ben* egy telkes nemes a Nemes család hat tagja.
1703-ban* adózó nemesek; Szabó János, Gál Péter és Tamás Miklós.
1711 február 1-én* Keresztúri István és neje itteni részüket Nemes Péternek (ki örökös jobbágya volt kozárvári, temesvári Rácz Istvánnak) és Görög, máskép Szabó Jánosnak adták el. Nemes Péter gyermekei Demeter, máskép Paul vagy Pelina és Ignácz 1717-ben. Görögnek 1744-ben Ignácz, ennek Sándor és János, kiktől gr. Lázár János per utján megveszi a Keresztúri-féle birtok egy részét. Másfelől Cs.-Keresztúri Andrásnak második neje Nemes Katától való leánya Zsuzsa és Keresztúri Péternek Kata leánya várni Miskolczi Zsigmondné s ennek gyermekein kivül Székely Andrásné az eladó, de Máramarosban lakó K. István rokonuk megegyezésével az örökös vásári czimet megrontván, 1790 tájt Keresztúri István fia Ferencz gr. Lázár Jánosnét, gr. Kornis Annát perbe fogja, melyet Ferencz fia Mihály gr. Lázár Istvántól kezéhez vett egy nemes telek czime alatt egy fél utczát külsőségekkel együtt a jelen század elején.*
1713-ban* Nemes Vaszi egy telket birt, kinek Miklós fiától való unokája János felét testvére Nemes Pelina Nemes Péterné fiának Lászlónak adta el, gr. Lázár János ezért cserébe Nemes Györgynek és Lászlónak Pecsétszegen adott 4 egész telket 1798 után.*
1713-ban* ide való nemes Nemes Tamás alispán és Szabó család, 3-an laknak 3 házban, vagy egy örökségen.
1723-ban* VI. Károly császár a Keresztesi Sámuelné Kassai Borbála halálával a következő családfa alapján: Kassai István leánya Anna Nemes Györgyné, ennek leánya Klára Mikes Györgyné, ennek fia Pál {430.} és ennek fia Mikes Kelemenre, a törökországi bujdosó és íróra szállt itteni részt, annak hűtlensége miatt br. Jósika Imrének adományozta.
1724-ben* egyik birtokosa Nemes Tamás.
1729-ben* Lázár János és Jósika Mózes birják.
1754-ben* gyalakutai gr. Lázár János.
1786-ban* birtokosa gr. Lázár Jánosnak van 39 jobbágya, 5 zsellére és 2 szegénye.
1813-ban* Keresztúri Mihály és neje Csengén Borbára és leányuk Módi Andrásné.
1820-ban* birtokosai: gyalakuti gr. Lázár Istvánnak van 37 telke, Keresztúri Andrásnak 2,
1839-ben* birtokosai: Gr. Lázár József, Keresztesi Mihály és Módi András neje Keresztúri Zsuzsa a Mihály leánya jogán.
1841-ben* helyben lakó birtokosok Csicsókereszturi Mihály és pósi Módi Ferencz.
1848. évi* birtokosok: Gr. Lázár József, Gsicsókereszturi Mihály.
1863-ban* Gr. Kornis Ádám birja.
1863-ban* Keresztúri Róza, Borbára és Zsuzsanna, Gr. Lázár József örökösei úrbéri kárpótlásban részesültek.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Módi András és fia Elek, Székely Lajos és György, Horváth Gyula, Szilágyi József, Ákos és Mihály, Hari Ábel és Ferencz, Medán Györgye és Grigore.
Jelenlegi nagyobb birtokosai (1898): Gr. Zichy Antal, 563 hold 22 öl, Kornis birtok és posi Módi Elek örökség folytán.
E község a főútvonalba esvén, sok pusztításnak volt kitéve.
1405-ben* oláh falu. A XVI-ik században magyar lakta község. Básta pusztításait átszenvedve, 1661 július és augusztus hóban Ali basa török-tatár csordái teljesen elpusztították, lakóit rabszíjra fűzve elhurczolták.*
1704–7 között labancz had égette el Br. Tiege vezérlete alatt.
A baczai uradalom birtokosai a Gr. Lázár család oláh jobbágyaival népesité be a XVIII-ik században.
Kőtemploma a reformácziót megelőző időből való. Az 1643-ban* ev. ref. anyaegyházközség, filiája Bacza. Régi kőtemploma mellett iskolája, nagys. Szabó Márton mellett pedig a papi telek. Van egy harangja, {431.} 22 forintot érő ezüst pohara, czinkancsója, tányéra s keresztelő ón-pohara.
Pap, mester fizetése 1622-ik évtől fogva ismeretes.* Ekkor a papnak van 3 szénafüve s egy darab szántója. Az ekklézsiának Simon András-féle részből szántója, melyet Kovács Miklós ajándékozott az egyházközségnek.
1710 körül* leány-egyházközsége lesz Baczának s megosztoztak a szent edényeken, melyek közül 1690 tájt* nagys. Keresztesi Samuné Kassa (Kassai helyett) Borbára, 1684-ben Kas (Kassai) Istvánné adtak és egy Damokos György által adott tapétán, melyet „Kecse”-nek neveznek.
1744-ben* br. Lázár Jánosné gr. Teleki Kata több rendbeli urasztalára való fehérneműt adott, melyek egyikén e felirat: „Az én fogadásomat megadom az Urnak egész népe előtt.” Az osztozás alkalmával annyira elszegényedett az egyházközség, hogy urasztali ezüst poharát is el kellett hogy zálogosítsa.
1754-ben* a csicsó-mihályfalvi leány-egyháznak van egy mesteri telke a falu derekán, vele szemben a patak mellett kőtemplom, czintermével, két végében egy-egy zsellérház, jövedelme felerészben a baczai papé, fele az esperesé. Fekvősége 12 köböl vetésre való szántó 7 darabban és két 3 szekér szénát termő rétje. 40 forint 24 kr. pénze kamatra adva.
1831-ben* temploma romladozásnak indult, ablakai nincsenek. Egy két ágú fán kis harang. Két zsellér telke fele jövedelme az esperesé. Van temetője.
1863-ban* úrbéri kárpótlásban részesült.
1868-ban* van 11 hold 749 n öl fekvősége.
Papjai: Nagy Szölösi János 1628-ban,* Árpástói Bálint, ki ülnök is volt 1639-ben.
Önálló iskolája, melyben levitái s főleg a Háry család tanitóskodott, 1886. óta megszűnt. Ujabb idő óta Baczába, az állami iskolába járnak, vagy tanulás nélkül nőnek fel oláh nyelven beszélve. A baczai iskolát az állam 280 forinttal segélyezi 1898. óta.* Tanitója Gál József.
A gör. kath. egyház fából épült temploma a szent őrangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyveit 1827 óta vezeti.
Iskolája részére a község területéből egy darab legelőt szakasztottak ki a magyarság kizárásával s ezután építették azt fel 1854 után. {432.} Földmiveléssel, baromtenyésztéssel foglalkozó lakói házaikat kőből és fából építik szalmafedél alá.
1543-ban* malma volt, Máté nevű molnára mint becsüs emlittetik, ma nincs.
1727-ben szept. 15-én itt tartotta a megye egyik nagy gyűlését.
1750-ben* határának fele termékeny, a többi kevésbbé termő, malomkő kereskedéssel foglalkoznak. Vásárba a közel levő városokba járnak. Határa két fordulós, évenként trágyázást kiván, de így javitni nem szokták; egy köböl őszi vetés 5 kalangyával 10 véka szemet, a zab 7 kalangyával s 14 véka szemmel fizet. 54 szekér szénára való rétje évenként kaszálható, külömben fordulónként kaszálnak. Egy veder must ára 15 kr. Sem építő, sem tüzelő fája nincs elég, legelője külön nincs.
Adó alatt van: 229 köb. őszi búza alá való szántója, 133 köb. tiszta búza, 47 köb. tavaszbúza, zab, 7 köb. törökbúza, borsó, köles, lencse, 107 szekér széna, 625 veder must, jármas marha 85, tehén 63, tulok 3, 43 juh, kecske, 66 disznó, 41 méhköpű.
1822-ben* határának egy része téren, a többi sovány oldalon fekszik. Tartozott a 4-ik osztályba. Erdeje nem sok. Van ekkor 584 1/3 köböl szántója, 200 szekérre való rétje, 266 vedret termő szőlője, ma nagyrészben elpusztulva. 38 igás, 18 fejős marha és 9 sertése. Kir. árendát fizető helység. Jelenleg határa jó, gyümölcse az alma, körtve, cseresznye és szilva.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai évente Szent-Mártonnapon adót, karácsonykor pedig gabonát, zabot és csirkéket adnak. Tartoznak 1 hold földet bevetni, learatni s behordani, 1 vagy 2 napig kaszálni.
1552-ben* Bank Pál 13 szolgája számára egy fél éven át bort és minden élelmi szert adtak 82 frt értékben, ezen kivül 60 köböl zabot, minek értéke 20 frt. A törvényesen adni szokott boron kivül is sokat fogyasztottak, melynek értéke 4 frt. A becsü szerint a lovak számára 13 frt áru szénát, s ezen kivül minden felgyújtott szénájukat lovaikkal felprédáltatták, mi által 25 frt árú kárt okoztak. Temesvári Mihály 57 köböl zabot csikart ki tőlük, melynek értéke 19 frt, adtak 12 bárányt 2 frt értékben, 6 fejős tehenet 8 frt értékben, 40 csirkét, mely megért 80 denárt, 27 libát 1 frt 35 denár értékben, 5 sajtot 30 denár értékűt. Vajat négy pintet, megért egy frtot, 655 tojást. A tiszt tőlük 13 malomkövet {433.} vett, de csak 5 frtot fizetett érette, pedig 21-et kellett volna fizetni. A rettegi tisztnek két ízben adtak négy köböl gabonát 3 frt és 30 denár értékben, ugyanide vittek 2 kas mehet, mely egy frtot ért. Négy szekér szállitott Apahidára szükségeseket. Ezen kivül az aratóknak fizettek 2 frtot, birságba egy emberen egy frtot szedtek fel.
Határhelyek; 1622-ben* Felek, Monostorszeg felől, Bacza felől, Rettegi kő mellett, Szederjes (szénafű), Kender nyilak lábja (szántó), Mihályfalvi patakmart, Lukert (szántó), Büdöskútháta, Süblincs (szántó), Holtpatak, Kismalom (kaszáló), Rakottia szer (szántó), Tothigiaba (Tót-hidja) kaszáló, Malompadja, Rakottias megett (kaszáló), Szederjespataka, Kis rét, Solya pataka, Kemény pataka, Nyomás, Kerekmező, Oláhrét.
1754-ben* felső forduló: Szederjes, Sojapataka, Szőlők alatt, Oláhrét, Kis rét; alsó forduló: Szederjespataka, Kerekmező, Telek.
1864-ben* Siolea, Kosta Gici, Husubele, Sforasele, Parau Sioli, Pe puha, Sidriesiu.
1898-ban dülői: Forrás, Kerekmező.
1653-ban* van benne 21 kapu jobbágy, 8 szegény, el van pusztulva 2 ház.
1666-ban* 6–7 lakossal.
1703 körül* van benne 25 jobbágy, 17 zsellér és béres szolga, 19 szegény és 3 nemes, kik 43 telken laknak. Adó alatt van: 122 ökör, 48 tehén, 6 ló, 181 juh. Adója: 92 forint 50 krajczár, 17 1/4 köb. búza s ugyanennyi zab, 7 1/2 szekér széna s egy vágó marha. Három itteni nemes adót fizet 17 ökör, 3 tehén és 27 juh után. Adójuk 12 forint s egy szekér széna.
Lakossága 1750-ben* 26 jobbágy, 2 özvegy, 3 zsellér, egy ily özvegy, 5 kóborló, 4 ily özvegy családfő, kik az utóbbiak kivételével 36 2/3 telken 42 házban laknak; el van pusztulva 2 házas telek, ezek lakói kihaltak, birtokaikat a többiek használják.
1766-ban* van 18 ev. ref. férfi és 32 nő.
1831-ben* lakosok száma 336.
1857-ben házak száma 79, lelkeké 459, ebből görög kath. 336, görög keleti 2, ev. ref. 111 és 10 zsidó.
1868-ban* 115 ev. ref. lélekből férfi 59.
{434.} 1891-ben 577 lakosból egy róm. kath., 473 gör. kath., 88 ev. ref., 15 izraelita. Házak száma 102. Határa 1756 kát. hold.
Adója 1749-ben* 298 forint 7 kr., 1775-ben* 305 forint 10 kr., 1822-ben 213 forint 6 kr., 1898-ban 1434 frt 33 kr.
| Csicsó-Keresztúr. | TARTALOM | Csicsó-Polyán. |