| Drágavilma. | TARTALOM | Dragosfalva. |
Drágosfalva.
Nevének változatai: 1393-ban* Dragusfalua. 1553-ban* Drágosfalva és Dragwsfalwa.
Alapító kenézéről vette nevét.
E község egykor Oláh-Lápos határán elterülő hegycsoport egyik „Ruoja” ágazata által határolt völgyének és pataknak torkolatánál feküdt Dragumérfalva néven s innen költözött időnként át a mai Oláh-Láposra a népmonda szerint 1600 körül,* melyet adataink is megerősítenek.
Első birtokosai a Láposvidék urai, a Losonczi Bánffyak voltak. 1393-ban* a Bánffyak közti osztály szerint ez oláh falu Dénes mester fiainak Péter, György és Lászlónak és néhai István fiainak László és Istvánnak jutott.
1488-ban* Györgyfalvi László fiai Salatiel és Miklós e birtokot, melyet még atyjuknak Losonczy Albert zálogosított el, Harinnai Farkas Tamásnak vetik zálogba.
{375.} 1502-ben* Farkas Tamás fia János magszakadása esetére sógorát Bikli Jánost teszi örökösévé.
1505-ben* és 1506-ban* néhai Harinnai Farkas Tamás Drágosfalvát végrendeletileg sógorának Biklinek adományozván, abba fia Farkas János is beleegyezett.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka a Lápos vidékén. Vajdája Páska Fülöp. Van benne Oláh-Lápossal együtt 20 kapu, 16 szegény lakosa és 6 elpusztult ház.
1592-ben* midőn felső-szőcsi Burzót statuálják, külön emlitik Drágosfalvát, Lárgát, Tőkést és Oláh-Lápost, melylyel ezután egyesült.
Jobbágyszolgálmányok: 1552-ben* Oláh-Lápossal együtt adtak 5 fejős tehenet 11 frt, egy ökröt 3 frt, 50 köböl zabot 16 frt 67 denár, két köböl gabonát 1 frt 60 denár, 6 pint vajat 1 frt 50 denár, 10 bárányt 1 frt 20 denár, 5 sajtot 40 denár, 1 tömlő túrót 1 frt 50 denár, 80 csirkét 1 frt 60 denár értékben, birságba fizettek 6 frt 80 denárt.
1553-ban* jobbágyaiknak évente Szent-Mártonnapon egyik fele 16, másik fele 8 denárt fizetett. Szent-György napon juhaikbol 50-det adtak.*
| Drágavilma. | TARTALOM | Dragosfalva. |