| Hegyköz. | TARTALOM | Hideg-Retteg. |
Nevének változatai: 1339-ben* Hassad. 1352-ben* Hasdad. 1354-ben* Hastad. 1441-ben* Hosdad. 1523-ban* Hosdáth. 1570-ben* Hesdath. 1616-ban* Hesdad. 1721-ben* Hesdát, oláhul Hesdátye.
Nevét a szláv gvožd, hožd* = szeg, ék, gvoždata = ékellő, hasadék szóból származtatják, melyet a Szamos szeg, mos, hasít.
A Kis-Szamos jobb partján, sík téren fekszik Szamosujvár közelében, Deéstől 16.1 kilométernyire a szamosujvári járásban.
Hesdádot legelőször 1339-ben* Móriczi Domokos fia János birtokában találjuk.
1352-ben* e nemzetségből való Móriczi Domokosfi* János fia István Hesdát felét az ottani malom és halastó felével együtt tiz évre 10 ezüst márkáért* a valószinüleg szintén e nemzetségbeli Áros Miklósnak és testvérének Jánosnak, Salamon fiának zálogba vetette.
{22.} 1357-ben* egyik rész birtokosa Osi Jankafi János, a ki perbe fogja a Wassak közül való Aczél Jánost, hogy ottani földjeit hatalmasul felszántatta s hogy Nyiresi Domokos ugyanott halastavat csináltatott.
1363-ban* azon Móriczi Domokosfi János fiai Balázs, László, Miklós és Bertalan birják Hesdátot.
1394-ben* az Ősi Jankafiaknak itteni részét Ivánka fia János Enyedi Árpád Jánosnak s fiának Lászlónak adta oda.
1407-ben* Hesdáthi János és László birják.
1408-ban* ezen Lászlóról az aztán fiára Jánosra szállott.
1415-ben* Hesdáthi Jakab fia István neje Markházi Dorottya és László emlittetik a község birtokosául.
1441-ben* Ulászló király botházi Kakas István fiait Imrét és Lászlót Hesdát birtokában, melyben őseik is voltak, megerősiti.
1456-ban* azon botházi Kakas Imre magvaszakadtával V. László király Hesdádot felerészben farnasi Veres Dénes fiainak Benedek, István és Jánosnak, másik felében pedig Guthi Jánosnak adományozta oda.
Ugyanakkor azonban* Hesdáti Imre, azon néhai Kakas Imre öcscse öröklési jogán igtatja be magát vajdai rendelet folytán Hesdátba.
1461-ben* Katalin, Botházy Kakas Imre özvegye férjének birtokából, Hesdát felerészéből, hitbérét Hesdáthi Imrétől s Hesdáthi Kopasz Antaltól kivette. 1465-ben* Hostai Imre iudex nob. emlittetik.
1479-ben* Iklódi Oláh Péter Hesdát birtokába zálogjogon be akarta magát igtattatni, de Boncz Imre s fiai Antal és Miklós nevében Fodor Demeter hesdáti biró ellentmondott.
1496-ban* Hesdáthi Mihály egyik birtokosa.
1509-ben* Hesdáthi Porkoláb Balázsné Dorothea, néhai Frátai Boncza Imre leánya, itteni részét udvarházával együtt, kivéve 4 jobbágytelket (Fodor, Bereczk, Kocsi, Szabó) és a Nagyerdő negyedrészét, mint a mely leányukat Apollóniát illeti meg, Orosztoni Porkoláb Domokosnak, a németi udvarbirónak eladják, mely eladáshoz* Rödi Cseh Péter fiai Imre pap, Miklós s nővérük Apollónia beleegyezését adják.
1509-ben* Frátai Boncza Miklós özvegye Margit, Wass Gergelyné s leánya Boncza Magdolna előbbi férjének itteni részét, t. i. 5 jobbágytelkét (Tolnagy, Kapás, Bereczk) mostani férjének Wass Gergelynek adja cserébe.
{23.} 1511-ben* néh. Boncza Miklós leányai Fruzsina Csucsi Gergelyné s Magdolna Wass Gergelyné atyjuk itteni részéből a nekik járó köteles részt maguk közt felosztották, de az elpusztult sessiokat osztatlanul hagyták.
1514-ben* Ulászló király Bongárti Porkoláb Domokost itteni részében megerősiti, de az igtatásnál frátai Wass Gergely, kinek itt Szabó Miklós volt a providiusa, Rődi Cseh Péter özvegye Dorothea s gyermekik Imre (presbiter), Pál és Apollónia, valamint idevaló Boncza Miklós leánya Magdolna ellentmondanak.
1522-ben* frátai Wass Gergely s neje Apollónia néhai Hesdáthi Dorotha leánya, Hesdát felét Podvinyai Pálnak, deési alkamarásnak eladják.
1522-ben* Girolti Benedekné Magdolna néh. Boncza Miklósnak vérszerinti, Wass Gergelynek pedig mostoha leánya, mostoha apjával atyja itteni része felől úgy egyezik ki, hogy Wass Gergely neki köteles része gyanánt Hesdát negyedrészét átengedi.
1523-ban* Podvinyai Pál deési alkamarást s bálványosi várnagyot Bongarti Porkoláb Domokosnak itteni részébe vétel czimén beigtatják, de Girolti Benedekné Magdolna ellentmondott.
1535-ben* János király Kendi Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti,* melyet Podvinyai Páltól birnak zálogban.
1541-ben* a tordai országgyülésen egyfelől Majlád István, másfelől Bornemisza Boldizsár s Horváth Ferencz közt létrejött egyezség szerint Horváth Ferenc a I.-Szentivánhoz foglalt Dengeleg és Hesdát birtokokban továbbra is meghagyatik.
1555-ben* Kendi Ferencz néh. Podvinyai Pálnak nála zálogban lévő itteni részét fiának Lázárnak visszaereszti.
1570-ben* Kendi Sándor itteni részét feleségének, néha Bánffy Mihálynak Bojnicsitt (Bunychytt) Katalintól való leányának Fruzsinának hagyományozta.
1577-ben* Kendy Sándor itteni részében megerősittetik.
1578-ban* Girolti Albert és Girolti János fia Benedek Hesdát felét Pán Jánostól magához váltja.
1578-ban* Podvinyai Mihály és Pán János birják.
{24.} 1579-ben* Kendy Sándor az elhalt Podvinyai Mihály itteni részébe, mint annak osztályos testvére, beigtattatik.
1585-ben* Kendy Sándort a fejedelem itteni birtoka után fizetendő fél dézmaadás alól felmenti.
1591-ben* néhai Girolti Benedek fiának Albertnek azon Girolti Benedek fia János, fiai Benedek és István Hesdát felét osztály szerint átengedik.
1594-ben* Czikó Barabás biró és Fodor Lőrincz esküdt, mint lónai Kendy Sándor itteni jobbágyai emlittetnek.
1594 körül* Báthory Zs. az itteni Kendy részt, t. i. 14 magyar jobbágyot, Lévai Nagy Ferencznek adja oda.
1604-ben* Kendy István itteni részét Mindszenti Benedeknek átengedi.
1616-ban* a fejedelem itteni részét Haller Zsigmond s neje Kendy Krisztinának adja.
1619-ben* Bánffy Anna Mindszenti Benedek özvegye, most Wesselényi Boldizsárné, itteni részét férjének veti zálogba.
1620-ban* Bethlen Gábor Haller Zsigmondot megerősiti azon részben, melyet egykor a hűtlenségbe esett Kendy István birt, de Bánffy Margit, Allya Farkasné, Bánffy Judit Szikszay Györgyné, Bánffy Borbála Huszár Istvánné, Bánffy Anna Wesselényi Boldizsárné s Bánffy Zsuzsánna Béldy Kelemenné, továbbá Bornemisza Zsigmond, Bornemisza Judit, Kornis Ferenczné és Kendefy Gáspárnak Bornemisza Zsuzsától való gyermekei Miklós, Judit és Anna az itteni Patócsy rész iránt ellentmondtak.
1624-ben* Haller Zsigmond testvérére Haller Istvánra hagyja, mely rendelkezését 1630-ban* a fejedelem is megerősiti.
1632-ben* Rákóczy György Haller Zsigmond magvaszakadtával annak itteni részét Kovacsóczy Istvánnak adományozta oda, de Haller György és neje Nyáry Borbála vele olyan egyezséget kötöttek, hogy az az ő halálával a Hallerekre szálljon vissza, a mi valószinüleg nem történt meg, mert azt 1641-ben* a fiskus kezén találjuk.
{25.} 1635-ben* birtokosai Wesselényi Boldizsár s a fejedelem.
1647-ben* Wesselényi Katalin Kornis Ferenczné a fiskust, a fiágban kihalt Wesselényi Boldizsár itteni részének elfoglalásától tiltja.
1649-ben* II. Rákóczy György néh. Wesselényi Boldizsárnak itteni részében leányát Katalint, férjét Kornis Ferenczet s gyermekeiket Gáspárt, Ferenczet, Borbálát, Katalint, Annát, Krisztinát és Zsuzsánnát megerősiti.
1650-ben* Esküllői Ördög István óvást tesz az ellen, hogy néhai Bethlen Gábor fejedelem itteni részét Szamosujvárhoz jogtalanul foglaltatta.
1651-ben* Koszta Klára előbb Jó Mátyásné, majd Székely István özvegye, itteni mások kezén lévő részét leányára Jó Zsuzsánnára s férjére Detari Istvánra hagyja.
1651-ben* II. Rákóczy György az itteni fiskusi részt Gyekei Wesselényi Boldizsár özvegyének Losonczi Bánffy Annának és gr. Csáky Istvánné Mindszenti Krisztinának adja zálogba.
1676-ban* Apaffy Mihály az itteni régi Dobokai részt, t. i. 7 régi és 5 új telket, Gyerőffy Györgynek visszaválthatólag adományozza. Másik birtokos: gr. Csáky Istvánné Mindszenti Krisztina.
1677-ben* Apanagyfalvi Apaffy Miklós és Csáky Istvánné Mindszenti Krisztina birják.
1688-ban* Kapi Erzsébet előbb Toldalagi Andrásné, másodizben Jábróczki Ádámné örökölte szülői után e falunak felét, vagy 15 örökséget.
1694-ben* birtokosai Apor István és Gyerőffyné.
1699-ben* felét a fiskus, másik felét Apor István birja.
1701-ben* 7 régi ülés s ugyanennyi gazda van a fiskusi részen Szamosujvár kezén.
1715-ben* birtokosa Szamosujvár vára.
1721-beli* feljegyzés szerint a fiskus itteni részét 1738-ban Szamosujvár közönségének vetette zálogba, többi birtokosai a gr. Mikes, Jábróczky, Toldalgai, Szebeni és Szabó családok.
1754-ben* Jábróczky Mihály és a szamosujvári fiscalitás birja.
1786-ban* birtokosai: Szamosujvár városának van 12 jobbágya, {26.} 8 zsellére, gr. Mikes István özvegyének 7 jobbágya, 5 zsellére, Novák Manónak 4 jobbágya, 3 zsellére.
1809-ben* birtokosai: Szamosujvár városának van 9, Jábróczky Gábor örököseinek 4, gr. Mikes Istvánnénak 3, Apor Lázárnénak 2, Szebeni Györgynének 1, Szabó Antalnénak 1/16, Fráter Antalnénak 1, Pallovits Gáspárnénak 1 telke.
1820-ban* Szebeni Antal örökösök, Korda Ádám, br. Toroczkai Albert és Róza, Jábróczky Zsuzsánna és Szamosujvár város részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* az itt összeírt 56 füst közül 3 nemesi füst volt. Nemesi jogu birtokosai voltak: Szamosujvár városa, Keczeli Mihály és Ferencz (Boncznyiresről).
Jelenlegi birtokosai (1898): Lup Tódor szamosujvári lakos; 129 h. 1140 öl, vásárolta többektől. Szamosujvár városa, 91 h. 833 öl, (régi birtoka).
Egykor tiszta magyarlakta község. Magyar lakosai 1602–3. és 1703–12 közt pusztultak ki. Helyükre oláhság nyomult s jelenleg ezek lakják. Földmiveléssel foglalkoznak. Házaikat s gazdasági épületeiket kőből épitik.
A XVI-ik században önálló protestáns egyházközség. 1643-ban* Vizszilvásnak ev. ref. leányegyháza. Régi kőtemploma s papilakja elpusztulva. A pap fizetését a szamosujvári tisztektől kapta. Balog János idevaló birtokos, széki lakos Nagy Györgytől egy szőlőt vett és épitett, melynek dézmáját az ekklézsia számára ajánlotta fel 1703-ban.*
Klenodiumai vagy úrasztali készletei: egy belől aranyozott ezüst pohár, melyet újtordai lakos Berzenczeyné adományozott, egy nagy s egy kisebb fedeles ónkancsó keresztelésre való, selyemmel himzett keszkenő, gyolcs-abrosz, mely Kádár Kata Tóth Györgyné ajándéka, a ki a papi telken lakik.
1754-iki* hivatalos feljegyzés szerint tanuk vallják, hogy a falu derekán levő telken volt az egykori templom, helye még kivehető, mellett levő papiházzal, melyben zsellér lakik. Van ekkor 15 véka {27.} vetésre való szántója (két drb) s egy 12 kapásra való szőleje, melyeket a zsellér használ s érette az esperesnek fizet.
1863-ban* az ev. ref. egyház részére dézmakárpótlást utaltak ki.
Gör. kath. egyházközség temploma kő, 1781-ben épült s a szent archangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyve 1834 óta. Jelenlegi papja Szabó Tivadar után Marosán József. Tanitót Víz-Szilvással közösen tartanak.
Éghajlata egészséges, minden terménynek kedvező.
1721-ben* határa két fordulós, nagy része észkas, talaja vörhenyes, sárga agyag, őszi, tavaszi vetésre egyaránt alkalmas, a soványabb részt kétszer is megszántják, 6 ökörrel szántható, vegyes búzát terem, szénája kevés, de jó, tüzelésre való erdeje a szükséghez mérten, hadi útnak terheitől mentes. Adó alatt van 28 ökör, 29 tehén, 7 tulok, borju, 2 ló, 25 juh, 4 méhköpű, 42 disznó. Mivelhető szántója 95, nem mivelhető 48 köböl vetés férőű. Elvetettek ez évben 24 k. őszi, 8 k. tavaszi gabonát, termett 203 kal. búza, rozs, 73 kal. zab, árpa, törökbúzája lett egy köböl, rétje 32 szekérnyi.
1837-ben* e kicsiny falu határát a Szamos nagyon rongálja s megakadályozására mindent megtettek. Határa nagy részben hegyes, a lapályos rész termékeny, több a legelője, mint a szántója, erdeje kevés. Lakosai szent képekkel kereskednek. Jó itatója a Szamos, épületre való köve bővön. Gyümölcse kevés.
Határhelyek: 1509-ben* Nagyerdő.
1715-ben* Malum erdeje, Kapus csereje, erdők.
1754-ben* Alsó, Felső forduló, Kovecses, Szamos mellett, Kapustorok, Szőlőmáj.
1769-ben* La more Pusztije, Delnyicze, Balta, Tiliser, La Akaszté.
1864-ben* La finácze, La csiriseriu (egykor cseresnyés), La taberra (táborhely?), La padurea mori.
Lakossága: 1700-ban* van 7 jobbágy és 2 szegény lakosa s az egész községben 7 lakóház.
1721-beli* összeírás szerint 1 jobbágy, 10 zsellér, 3 kóborló, 3 özvegy s 1 udvari szolga lakója van, kik a kóborlók kivételével 15 házastelken laknak, el van pusztulva 2 ház.
1750-beli* összeírás szerint van 2 jobbágy, 14 zsellér, 5 kóborló, {28.} 3 özvegy, 2 adózó nemes s 1 udvari cseléd s összesen 27 lakosa, kik 22 házastelken laknak, el van pusztulva 2 ház.
1881-ben* 200 lakosa van.
1837-ben* 214 lélekkel, házak száma 30.
1857-ben* Hesdát lakossága 298, ebből 4 róm. kath. 294 görög kath., oláh, házak száma 55.
1886-ban 293 lakosból 6 zsidó, a többi gör. kath., román.
1891-ben 273 lakossal, ebből 3 római kath. 267 görög kath., 1 gör. keleti, 2 ev. ref.
Adója 1721-ben* 123 frt. 1898-ban 800 frt 2 kr.
| Hegyköz. | TARTALOM | Hideg-Retteg. |