Hesdát. | TARTALOM | Hollómező. |
Nevének változatai: 1593-ban* Hidegh-Rettegh. 1607-ben* Hideg-Rettegh.
H.-Retteg puszta először 1593-ban* fordul elő, midőn annak felét, mint a szamosujvári várhoz tartozót, Báthory Zsigmond Lónyay Albertnek adományozta.
1607 ápr. 28-án* Rákóczy Zsigmond néh. Bocskay István fejedelemnek e birtokát, (ekkor pusztának praediumnak írják) végrendelete értelmében Haller Gábor Bocskay Ilonától való fiainak Györgynek Zsigmondnak és néh. Bánffy Kristóf és Bocskay Judit fiának Lászlónak adományozza oda.
1608 április 14-én,* midőn Lissibon Gerárdot Csicsó-Györgyfalvába és Négerfalvába beigtatnák, Haller György, Zsigmond és Bánffy Dénes Hideg-Rettegért mint Négerfalva határán fekvőért, mint már rétért, ellene mondottak. Ehez képest tehát Hideg-Retteg a fedőri, négerfalvi, csicsógyörgyfalvi határok közt a gödörben fekhetett.
1608 november 5-én* a keresettek ellentmondása fölvétetvén, Haller Zsigmond és György atyjok elhalálozása folytán időhaladékot kértek, Bánffy Dénes nem jelent meg; november 7-én elhatározták, hogy a következő deczember 6-án a helyszinén vizsgálják meg, hogy Hideg-Retteg hol feküdt egykor. Ennek végbevitelével Ősi Jankaffy Gáspár, Füzi Ferencz, Rettegi Erdélyi János, Pán János, Deési Köblös Máté {29.} Monostorszegi Kún Gáspár, Girolti Torma Péter és Deési Szánthay Mihály bizattak meg; ezután Hideg-Rettegnek emléke eltünt, a nyomozatot ha végbe is vitték, előttünk a bizottságnak működése ismeretlen.
Hesdát. | TARTALOM | Hollómező. |