| Iklód-Szent-Iván. | TARTALOM | Ilonda (Kis-). |
Ilonda (Nagy-.)
Nevét változatai: 1467-ben* Ilonda. 1615-ben* Nagy-Ilonda.
Nevét a szláv* ileanda, lendve szótól vette, melynek nyelvünkön hegyhát jelentése van. Nagy előnevét Mályán vagy Kis-Ilondától való megkülönböztetésül kapta.
Először emlittetik 1390-ban* Ylandmeze néven, csak mint mező.
1467-ben* mint falu Ilonda néven.
Fekszik a Szamos jobb partján Deés–nagybányai útban, a Komárnyik, Tisza, Csuha hegyek aljában keletről nyugatra nyiló szűk völgyben a hegyek oldalaira is kiterjedőleg nyulik el, közepét a tordavilmai patak szeli át. Deéstől 40.6 kilométernyire e községről nevezett járásban.
A hagyomány szerint a község a Szamos mellett feküdt s innen úgy huzódott fel a veszedelem elől ezelőtt több száz évvel a kevésbbé hozzáférhető hegyek oldalaira és szűk völgybe.
Csicsóvár tartozéka volt, mivel először csak 1467-ben* fordúl elő, kétségtelenül 1405–1467. évek között keletkezhetett.
Ez évben a Bánffyak a király ellen pártot ütvén, fellázadtak s Mátyás tőlük Ilondát elvevén, Szerdahelyi Kis János és testvérének adományozta.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka. Vajdája Maxin János.
1570-ben* II. János király e birtokot, mely Csicsóvárához tartozott, Kővár urának, Hagymási Kristófnak adományozta oda.
1579-ben* Nagy-Ilondai Soltész János nemes a fejedelemtől egy malmot kap adományba.
1590-ben* vajdája Soltus Péter. Kővárhoz tartozó fiskális birtok.
1597-ben* a fejedelem birja, László, Filep, Soltész, Szabados egy telkes nemes családok lakják.
1603-ban* a sósmezei járáshoz tartozott, de az előző évi háborúban fele része leégett, a többi pedig lakatlanul maradt.
1609-ben* Ilondai Kakas János idevaló nemes iratik egyik birtokosnak.
1609-ben* Báthory Gábor e birtokot, melyet még Báthory Zsigmond Petky Istvánnak adományozott, azt most ennek leányának Erzsébetnek {103.} s férjének Véczkei Balássy (más helyt Balassa) Ferencznek Udvarhelyszék kir. birájának és Mihálynak adományozza.
1615-ben* Veczki Balassi Mihály birja.
1615-ben* Soltes Jánost és mostoha fiait: Soltécz Simon és Jánost a fejedelem itteni telkeikben új adomány czímen megerősiti és megnemesiti.
1624-ben* birtokosa Bornemisza László.
1636-ban* Szamosujvárról márcz. 9-én kelt levelénél fogva Rákóczy fejedelem Ilondai Nagy Jakabot s fiait: Jánost, Györgyöt, Lászlót, Jakabot, Jónást és Demjént személyileg nemessé teszi s házát minden közteher alól felmenti s őket még ez év julius havában beigtatják.
1650-ben* mint tisztán fiskális birtok, Kővárhoz tartozott.
1651-ben* nemesek a Nagy, Soltész családok.
1653. és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak itt 6 adófizető jobbágya volt.
1656. okt. 4-én* Nagy-Ilondai Gicz (Gécsi) János és testvérei: Tamás, Gergely és János részére új nemes-levelet ad II. Rákóczy György fejedelem.
1658-ban* Kovács János, Mikula László, Petrán János idevaló lakosokat, mint Kővárhoz tartozó zöldpuskásokat, II-ik Rákóczy György fejedelem személyileg és itteni telkeit is megnemesiti.
1662-ben* itteni nemesek a Preda, máskép Soltucz, Tippona, Göcz v. Gitz, Dobos és Géczy családok.
1669-ben* összeírt szabados a Szőcs család.
1671-ben* egy tanuvallatás szerint 1657 óta 14, 1657 előtt pedig 3 itteni fiskusi jobbágy bujdosott el.
1672-ben* Gicz Gergely, János, Pál, Gergely Miklós és Tamás új adomány czímén itteni nemes házastelkeikbe beigtattatnak. Más itteni nemes Tipán János.
1672-ben* Nagy-Ilondai Tipán János és Farkas armalis nemességet {104.} kapnak s itteni házukat a fejedelem megnemesiti, a következő évben beigtatják.
Ugyanezen évben Pap Dániel idevaló oláh pap fiait: Lázárt, Gábort, Gergelyt és Jeremiást a fejedelem 1672-ben Gyulafehérvár szept. 30-án, – kihirdetve Belső-Szolnokban 1673 jan. 26-án,* – megnemesiti s házaikat minden közteher alól kiveszi, melybe 1673-ban beigtattatnak. Itteni birtokos a fejedelem vagy fiskus. Soltucz Márton, László István és Gicz Vancsa nemesek.
1673-ban* a fiskus birja.
1676-ban* itt lakó nemesek: Gicz, Tipán, Pap, Bese, Préda és Soltusz családbeliek.
1680 körül* Apaffy Mihály id. Kemény Jánosnak hámokért egy itteni részt adott, melyet később a Teleki család kapott, mert ifj. Kemény János által 1732 előtt innen Ombuzra költöztetett jobbágyokat a Telekiek Ilondára költöztették vissza.
1684-ben* Nagyilondai Soltucz, máskép Préda János és fia Gábor.
1687-ben* Grics László, Petrika Lázár puskások, Soltucz Kozma, Tivadar szabados.
1689-ben* Faur János puskás, Pap Gergely nemes.
1689-ben* Apaffy Soltécz Kozma személyét s itteni adományozott házastelkét újból megnemesiti s 300 frtba zálogositja el, melybe beigtatták idevaló nemes Préda Gábor s mások jelenlétében.
1691-ben* e faluról írják, hogy lakói „hat évtől fogva (t. i. 1685-től), országútjában lévén falujok, nem lakhattak helyükben a condes-cendens (az itt megszálló) hadak miatt, házaikat is felégették”. Lakói* szerteszéjjel széledtek az erdőkben, de legnagyobb részük a szomszéd Blesény pusztára futott s ott 7 kalyibát csináltak maguknak; 1700 előtt visszatérvén ők Ilondára, nem a régi, hanem más helyen épitették föl a falut.
1702-ben* egy telkes nemesek a Préda, Sultucz, Tripán, Pap és Butuza családok.
1713-ban* idevaló egy telkes nemes a Nagy, Pap, Soltész, Gicz, Tripon család, kik 10-en laknak 10 házban vagy 4 örökségen.
{105.} 1714-ben* idevaló fejedelmi puskások, kik II. Rákóczy György fejedelemtől 1658-ban armális nemességet nyertek: Petrán János és Kocsis János, más helyt Kovács János.
1719-ben* a fiskus e birtokot a gr. Teleki családnak átengedte.
1736-ban* birtokosa gróf Teleki Sándor és Préda Gábor, Bogye, Ursz, Soltucz Simon, Horgospataki Nemes Juon, Marus Pap Nucz, Gicz Kira, Nagy Mihály, Gicz Mihály, Purkereczi Lázár Simon, Nagy János, Tripán Juon és Mány Pap András.
1739-ben* gróf Teleki Miklós birja.
1739-ben* Ilondai Nagy János, Mihály, Szabó Tódor.
1750-ben* Teleki Miklós örökli, másik birtokos Préda János.
1770–73-ban* összeírt nemes birtokosok: Nagyilondai Gicz Vazul, Vonul, Soltecz Préda János és György apai jogon.
1784-ben* Nagy Mihály, Urzs, 3 Budusa családbeli, Péter György, Horváth Togyer, Mon, On és György, Katona Vaszi, Buldusa György és Soltész Ursz nemesek.
1786-ban* birtokosai: gr. Teleki Sándornak van 12 jobbágya, 3 zsellére, Préda Józsefnek 2 jobbágya, Rácz Konstantin özvegyének Karuly Máriának 1 jobbágya, Soltucz Vonnak 2 szegénye, Nagy Urszulnak 1 szegénye, Pap Dumitrunak 1 szegénye.
1792-ben* az idevaló Gicz család nemessége elismertetett.
1805-ben* Butuza család, 1812-ben* Préda család, 1818-ban* Bese Gáspár nemes.
1820-ban* birtokosai: gr. Teleki Ádám, van 7 telke, sok szabad és adózó nemes telke.
1832-ben* gróf Teleki Ádám itteni részét zálogba veti Zibay Samunak.
1838-ban* van 22 nem adózó, 61 adózó nemes lakosa, közülök írástudó 4, írástudatlan 79, magyar 2, oláh 81.
1843-ban* az itt lakó nemesek száma 107.
1845-ben* Zibay Samu magára iratja gr. Teleki Ádámtól zálogositott itteni részét.
1856-ban* egy 1689-beli Apaffy adomány jogon Bese György, Soltucz Péter, Lázár Onucz, Kerebecz Flóra, Mán Tódor, Nagy Lup, Prigye Lup nemesjogú itteni birtokosok utódai.
{106.} 1863-ban* Zibay Sándor úrbéri kárpótlást kapott.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Hatházi Ferencz, Daday János, Albisi Pánczél János, Préda József és 12 Bese, 15 Bugye, 11 Butuze, 11 Faur, 3 Gecze, 8 Gicz, 4 Hosszú, 2 Kerebecz, 2 Katona, 4 Kifor, 3 Lázár, 1 Móricz, 7 Nagy, 2 Péter, 1 Petrován, 21 Papp, 6 Soltecz és Soltucz, 1 Torma, 1 Gyurkán, 1 Román, 2 Fazekas családbeli.
Jelenlegi birtokosai (1898): gr. Teleki György utóda Árpád, 250 h.; Móricz Sándor utódai 80 h., részben vétel, részben öröklés, Zibay Sámuel utódai 80 h.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai Szt. Márton napján a censust, Szt. Györgykor pedig juhaik 50-dét fizetik.* Az előző 1552. évben* a rendes illetékeken felül fizettek Bank Pál s emberei számára 2 fejős tehenet, értéke 3 frt, 4 bárányt 45 denár, 3 sajtot 44 denár, 1 pint vajat 55 denár, törvényes birságba 2 frtot, a deési tisztnek 6 köböl zabot 2 frt értékben.
1603-ik évi* urbarium szerint lakói addig fizettek: adó: szentmihálynapi 6 frt, szentgyörgynapi 3 frt. Ajándékok: 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag. Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 den. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak. Robot: a vár számára évente 3 hold vagy faczita földet szántanak búza s ugyanannyi zab alá, a termésből pedig 3 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát. A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Lakói magyarok, románok. Földmiveléssel, fuvarozással és mészégetéssel foglalkoznak. Öltözetüket házilag állitják elő.
Házaik s gazdasági épületeik kő, rakófa 1–2 lakosztálylyal, zsindely- és szalmafedéllel.
Jelenleg gör. kath. egyházközség. 1779-ben tért át nagy része az unióra, midőn a kormányszék a megyét arra utasitja, hogy a görögkeletiektől vegye el a templomot s adja az egyesülteknek.* Van két temploma, az egyik a nemeseké, melyet egykor a Szamos mellől költöztettek át jelenlegi helyére. A másik „a vők temploma,” a harminczas években épült a község közepén kőből, 1835-ben szentelték föl. Mindkettő {107.} Gábor főangyalról van elnevezve. Harangjai az ötvenes évekből valók.
Papjai: Gicz Zachar, László, Gábor után Hens Mátyás s a jelenlegi Hosszú Sándor.
Állandó felekezeti iskolája 1862-ben * keletkezett, Puján Péter tanitóját az esperes bujtogatásért feljelentette 1863-ban.*
Ev. ref. egyházközsége 1890-ben* a kaczkói körlelkészség leányegyháza 42 lélekkel. Tervbe vették egy templom épitését.
Állami iskolája 1881-ben, óvodája 1894-ben keletkezett. Két tanitóval s egy óvónővel.*
A „nagyilondia iparos egylet” a szegény tanulók jutalmazására 100 frtos alapitványt tett 1895-ben.
1899-ben özv. Móricz Sándorné férje emlékére az áll. isk. szegény tanulók számára jutalmakra 100 koronás alapitványt tett.
Éghajlata mérsékelt, egészséges, hegyektől körülvéve, széltől védett, jég ritkán bántja.
1750-ben* határának fele a Szamos mellett fekszik, de ennek gyakori kiöntése miatt gyakran nagy károkat szenvednek, ez a rész közepes, de a hegyes része kevésbbé termő. Földjük jövedelméből élnek és a deésaknai bányából Szilágy-Somlyóra szoktak sót fuvarozni. Deés és Nagy-Bányára járnak vásárba. Határa két fordulós, trágyát kiván, de sem a téren, sem a hegyen fekvőt trágyázni nem szokták. A téren egy köböl őszi vetés 6 kalangyát, kalangyája másfél véka szemet ad, a hegyi rész köble 4 kalangyát, szemül kalangyája 2 vékát fizet. A tavaszi vetés köble másfél szemet ad. Erdeje elég; legelője szűk s ezért a kővárvidéki Szakatura ura gr. Teleki Ádámtól 80 aratási napszámért és Malényi (ma Kis-Ilonda) birtokos gr. Teleki Miklóstól 30 kaszás napszámért szoktak kibérleni. Van 3 szekér szénára való, minden évben használható rétjük, különben kaszálni fordulónként szoktak. Frinkfalva és Torda-Vilma határán is kaszálnak s birnak bérbe földeket.
Összes adó alatt levő szántója 33 köböl férőű; elvetettek 182 1/2 köböl őszi, 104 köböl tavaszi gabonát, termett 6 3/4 köböl törökbúzája, paszuly és borsója; rétje 98 1/2 szekérre való. Adó alatt van 134 igás marha, 117 tehén, 75 tulok, 183 juh, 114 disznó, 30 méhköpű.
Iparosa: 2 kerekes, 1 molnár, 2 kötélverő. Hat elpusztult telket Teleki Miklós, Préda János és Demian nemesek birják.
{108.} 1882-ben* határa 4-ed osztályú. Adó alatt van 404 1/4 köböl szántó, 317 3/4 szekérnyi rét, 48 ökör, ló 31 tehén, 9 bornyu, 5 disznó.
Jelenleg határa közepes termésű, őszi, tavaszi szalmás gabonát, kapás növényeket termesztenek.
Állatai: hazai fajú szarvasmarha, juh, kis mértékben sertés. Gyümölcse: szilva, alma és körtvefélék.
Itatója a Szamos, csorgója Furesty Ilenze, Plesenyi. Épület- és mészköve bőven.
1756–57-ben vesztegzár állittatott fel s katonaság tanyázott itt.*
1787-ben* postaállomást állitottak fel, de már 1746-ban meg volt. 1806-ban* postamester Vajda József. 1814-ben* Karacsay Sándor gróf tiltakozik az ellen, hogy a postához az ő birtokából szakasszanak ki réteket s földeket.
A „nagyilondai takarékpénztár részvénytársaság” 1891-ben alakult Simó Lajos, Móricz Sándor kezdeményezése folytán. Elnöke Simó Lajos országgyülési képviselő. Vezérigazgatója Ujfalvi Károly. 1897. évi összes üzleti forgalma 2.028,152 forint 21 kr. 1898-ban nyeresége volt 5389 frt 33 krajczár.
Van „Olvasó-egylet”-e, elnöke Veres Imre főszolgabiró és „Polgári olvasókör”-e.
1865- év óta* szolgabirói, járásbirói és körjegyzői székhely. Az ötvenes évek óta van csendőrsége. 1875 óta minden év febr. 8, 9, május 1, 2. s október 14-én és 15-én országos- és minden pénteken heti vására van, de kevésbbé látogatottak.
1880-ban „Szarvas” czímen állitottak fel gyógyszertárat.
Móricz Sándor utódainak a Szamoson van 1 egy kerekü és kövű lisztelő malmuk. A Szamosvölgyi vasút Deés–zilahi vonalának egyik megálló helye.
Határhelyek: 1689-ben* Dobroczka nevü szántóföldek, régebben füzes.
1693-ban* Runk, irtvány.
1715-ben* Doszul csel mare, Jadzere, Alunis, erdők; Beruien, Csernurile api, Balta dobreaszka, Szesz, Resztekucz, Halastó, Lakuri, Vadul, Beltz, Popest, Zavojne, Mala, Hintur, Turkuczul, Malul Rosni, Hendsie, Vadul Rodni, Vradnicza, Popest Lazul faurulu, Szpin, Bolovan, Szateneszk, Peszterile, Korbeu, Butyan, Teu, Frundza, Balta ulmuluj, {109.} Szupt Runk, Gratoda, Jazul mori, Ulma, Valtsoje, Branyiste, Fraszni, Fraszena, Pestelilor, Bidespatak, Resztoka, Kotozesk, Balta Drahoti, Irendze, Arszuri, Sura Vay, Vervul Plesilor, dülők.
1864-ben* Tisza, Drahota, Pleseny.
1898-ban dülők: Resztoka, Tejetura, Laku batrin, Taká glodu, Pleseny, Kosere, Tisza, Valea Dolhenyi, Vie, Korbenyi, Szmeiura árszuri, Csuha, Seszu.*
Lakossága: 1553-ban* 3 kapu jobbágy, 10 szegény lakosa van, el van pusztulva egy ház.
1602 tájt* fiaikkal 27 jobbágy és 10 nemes lakosa 15 házban lakik, el van pusztulva 6 ház.
1691-ben* van fiakkal együtt 13 jobbágy lakosa, házainak száma 4, puszta ház 13 van benne.
1703 körül* van 4 jobbágy lakosa, kik ugyanennyi telken laknak, el van pusztulva 4 házastelek. Ez évi adójuk 6 frt 50 kr., egy és 1/4 köb. búza és ugyanennyi zab, 1/2 szekér széna. Az egész falu ad egy vágómarhát. Adózó nemesek száma: 14, Soltucz 3, Tipána 3, Popa, Pap, Gicz 2, Szőcs, Faur, Butuza, Préda család; el van pusztulva 2 nemesi házastelek. Adó alatt van 28 ökör, 18 tehén, 6 ló, 20 juh. Ez évi adójuk 33 frt 70 kr., másfél köb. búza és ugyanennyi zab, 3 szekér széna.
1713-ban* van benne 2 jobbágy, 2 zsellér. Adó alatt van 40 köb. vetésre való szántója, 6 szekér széna rétje, termett 1 köb. törökbúza, 2 ökör, 2 bornyus tehén, 6 sertés, egy méhkas. Adóssága 16 frt.
1715-ben* fiaikkal együtt 29 jobbágy és 17 nemes lakosa van, kik 22 házban laknak, puszta ház 9 van e községben.
1750-ben* lakik itt 73 egy telkes nemes 7 4/6 telken 59 házban s 6 ily özvegy 1/6 telken 6 házban, egy szabados 2/6 telken egy házban, 16 jobbágy 5 telken 11 házban, egy telkes zsellér 1/6 telken egy házban és 3 birtoktalan zsellér 2 házban, 9 kóborló és 3 ily özvegy, közülök 5 czigány, kiknek nincs semmi vagyonuk s van végül 14 birtokos 1/6 telken. Együtt 13 1/2 telken 80 házban laknak.
1831-ben* 600 lakossal.
{110.} 1857-ben* 729 lakosból 6 róm. kath., 33 örmény-kath., 604 gör. kath., 27 evang. helv. 59 zsidó.
1886-ban 584 lakosból róm. kath. 18, gör. kath. 494, helvét hitü 32, zsidó 40.
Adója a már emlitett 1703. évin kivül: 1748-ban* 396 frt 2 1/2 kr. 1749-ben* 363 frt 41 kr. 1775-ben* 497 frt 22 kr. 1822-ben 344 frt 59 kr. 1898-ban 4106 frt 28 kr.
| Iklód-Szent-Iván. | TARTALOM | Ilonda (Kis-). |