Ilondapataka.

Nevének változatai: 1571-ben*Gyf. kápt. Szathmár fasc. 2. nr. 6, 28. és Cent. B. 13. Dolha. 1590-ben*Km. prot. A. 127. Ilondapataka. 1598-ban*Km. Szolnok int. B. 15. Dolhafalva. 1609-ben*6. Lib. Reg. 76. Ilondapataka. 1615-ben*Lib. Reg. 13. Dalhán és Dalhácz. 1831-ben*Cons. Stat. topogr. 75. l. Ilondapataka, oláhul Dolhány.

Nevét a lendve, hegyhát*Mikl. 164. l. és patak szóból vette.

Erdős hegyektől körülvett szűk völgyben fekszik a Sásza és Tordavilma felől jövő patak partjain és egyesülésénél. Fecze Cópri és Doszu hegyek aljában.

Deéstől 40.3 kilométernyire a nagy-ilondai járásban.

Ilondapataka előbb Csicsóvárához tartozott, de mint ilyen, e vár tartozékainak 1556-iki*Transilv. fasc. 9. nr. 69. összeírásában még nem fordul elő, tehát e birtok 1553–1571 közötti években keletkezhetett, midőn azt 1570-ben*Gyf. kápt. Szathmár fasc. 2. nr. 6. 28. és Cent. B. 13. II. János király, mint Csicsóvár tartozékát Kővár urának Hagymási Kristófnak adományozta oda.

Egy 1590-ik*Km. prot. A. 127. évi tanúkihallgatás szerint Ilondapatakán lakó Perik Juon vallja, hogy ő Ilondapataka birája volt még Sándor moldvai vajda idejében, azaz 1552–1561 közt, még mikor Csicsóhoz tartozott.

1597-ben*Gr. Kornis ltár. a fejedelem birtoka; Soltész, Filep, Téglás, Szabados, Slem családok lakják.

1598-ban*Km. Szolnok Int. B. 15. Kővár tartozéka, kenéze Slem András.

1603-ban*Urb. et. conscr. fasc. 16. nr. 19. a fejedelem Báthory Gábor birtokának iratik.

1615-ben*8. L. Reg. 13. és Tatrossy cs. ltára. Bethlen Gábor Rettegi Folty Gergelyt és neje Tarcsai Borbálát s testvérét Pribék, máskép Folty Tamást e birtokban megerősiti.

{113.} 1624-ben*Gr. Kornis ltár. birtokosa Bornemisza László.

1625-ben*13. L. Reg. 36. és Km. Szolnok int. H. 3. Bethlen Gábor e birtokot Kolozsvári Hatvani Istvánnak veti zálogba.

1626-ban*Km. Szolnok Int. B. 45. Hatvani István özvegye Patay Zsófia e birtokát Bálintfi Kristófnak veti zálogba.

1626–29 közt*Torma gyüjt. Bethlen Gábor fejedelem e Kővárhoz tartozó birtokát Cserényi Farkasnak inscribálja.

1647-ben*Torma cs. ltára és Km. Lymbus. néh. Cserényi Farkasnak e birtoka, ki azt inscriptióban nyerte a fejedelemtől, leánya Erzsébet Kamuthi Miklós özvegye és néh. fia János gyermekei Farkas és Zsuzsánna közt két részre osztatik.

1650-ben*Km. prot. IIIII. 13. Cserényi Erzsébet özv. Kamuthi Miklósné itten birt részéről a néh. Cserényi János gyermekei Farkas, Éva javára lemond s ugyanezen évben e falu*Erd. országgy. Eml. XI. 105–112. l. mint tisztán fiskusi birtok Kővárhoz tartozik.

1667-ben*Sászai Pap János es. ltára Kecseten. emlittetik ilondapataki biró András Balázs.

1669-ben*Torma cs. ltára. Szentiváni Anna Pongrácz Mártonné, (ki előbb Cserényi Jánosé volt) e birtokát Korlátovics Györgygyel, mint leánya után való fiával megosztotta s ebbe 1670-ben beigtatták.

1669-ben*Gyf. prot. Append. 126–157. összeírt puskás a Slem vagy Selem család 5 taggal.

1672-ben*Km. Lymbus. birtokosa Szamosfalvi Mikola Zsigmond.

1680 körül*Torma gyüjt. id. Kemény Jánosnak Apaffy fejedelem bizonyos hámokért itt egy részt adott, mely a Telekiekre szállott, s ezek ifj. Kemény János által 1732 előtt innen Ombozra költöztetett jobbágyokat N.-Ilondára vitették vissza.*Nem lehet tisztán kivenni, hogy Ilondapatak vagy Nagy-Ilondáról van-e szó a Kemény-féle birtoklásban, hanem ide is bejegyezni jónak láttam.

1682-ben*Torma cs. ltára. Szentiváni Anna itteni részét Korlátovics Györgyre hagyja.

1683-ban*Gyf. Div. Cott. I. fasc. Mikola Zsigmond özvegye Kamuthy Zsuzsánna ez ősi birtokát fiaira László és Jánosra hagyja.

1688-ban*Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280. cs. Apaffy Mihály e birtokot a Mikolától elvevén, azt Teleki Mihálynak adományozza.

1699-ben*Erd. főkormsz. ltár. Teleki Mihályné Veér Judit birja.

1702-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa Teleki Pál. Oláh nemes a Sülem család.

1750-ben*U. o. birtokosa gr. Teleki Miklós.

1786-ban*Ugyanott. birtokosa gr. Teleki Ádám; van 6 jobbágya s 4 szegénye.

{114.} 1809-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: gr. Teleki Károlynak van 4, gr. Teleki Lászlónak 5 jtelke; egy telkesek: 1 Hosszú, 15 Slám, 3 Perse, 2 Besse, 2 Vida, 1 Kriszte, 1 Lázár, 1 Butuza, 1 Akris, 1 Pap, 1 Gedocz, 1 Gicz, 2 Vojvod család.

1820-ban*U. o. birtokosai gr. Teleki László s Ujfalvy Samu.

1863-ban*Urb. Wesen 78–95. lap. gr. Teleki Sámuel örökösei és Ujfalvi Sándor részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1892-ben birtokosai: Bot család; 30 h. Sleam Péter; 40 h. Jelenleg 1898-ban: gr. Teleki György és Zibay Samu utódai öröklés folytán.

Jobbágyszolgálmányok: az 1603-ik évi*Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19. urbarium szerint:

Adó: Szent-Mihály napi 60 denár. Szent-György napi 80 denár.

Ajándékok: 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.

Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denáral, a malaczot 2 denárral.

Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár.

Méhektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt.

Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.

Robot: a vár számára évente 3 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 3 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.

A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.

Lakosai románok, földmivelők, baromtenyésztők s mellékesen mészégetéssel is foglalkoznak. Táplálékuk búza- és tengeri-kenyér, tejfélék. Öltözetüket házilag állitják elő.

Lakásuk egy szoba, konyha vagy pitvar, boronafából épitve, szalma- és zsindelyfedél alatt.

Gör. kath. egyházközség; templomát 1854-ben kezdette épiteni, 1874-ben szentelték fel Mihály és Gábor angyalok tiszteletére. Harangjai is ez évből valók. Anyakönyve 1826 óta.

Lelkészei: Timófi Simon, Román Gábor, Makszin János, jelenleg Buzura László.

Iskolát és tanitót Sásza és Zugásztrával együtt tart fenn.

Éghajlata egészséges, szélnek nincs kitéve, jég ritkán bántja.

{115.} 1720-beli*Erd. főkormsz. ltár. összeírás szerint határa terméketlen, 4–6 ökörrel is nehezen szántható, tűzre való fája s legelője elegendő.

Jelenleg határa terméketlen.

Erdélyi fajta szarvasmarhát s juhot tenyésztenek. Terményei: tengeri, zab, kerti vetemények, kevés őszi és tavaszi búza; gyümölcse: szilva s alma-félék.

Itatója a tordavilmai patak és a nagyutczai forrás. Épűlet- és mészköve bőven. Van két felülcsapó malma egy-egy kővel.

Jelenleg Kis-Ilondával képez egy községet.

Határhelyek: 1688-ban*Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280. Csertes, Dál, Gura Reszkorirol, Loordis, Pivul, Pojána.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Mészárszék = Miszernicza (itt egykor Pintye nevű rabló vágatta le az elrablott marhákat); Doszu marc; Forradalompataka = Valea rescoluluj (itt hajdan a nagyilondaiak és ilondapatakiak közt nagy verekedés volt); Kocza, hegyoldal; Zateu, tavas hely; Glodu mare, Pe puszte, pusztaság; Kokalcsi, dülő, abban Valea fintini, jó forrás, honnan a falubeliek a vizet hordják; Gyalu lui Kokos (Kakas hegye), Kokatesty féczi Capri, Glodu, dülők.

Lakossága: 1603-ban*U. C. 16–19. van benne 3 lakó s 8 puszta ház, három jobbágy lakos.

1648-ban*Km. Lymbus. 14 ház van az egész községben melyben fiaikkal együtt 21 jobbágy lakik.

1688-ban*Erd. Tábla. Prothonot. Gálfalvi 280. fiaikkal együtt 16 jobbágy és 3 nemes lakosa van, összesen 7 lakó s 5 puszta ház van benne.

1700-ban*Erd. főkormszéki ltár. fiaikkal együtt 3 jobbágy, 6 zsellér lakosa van s az egész községben 4 lakóház.

1720-ban*E. F. L. VII. 547. T. fiaikkal együtt 4 jobbágy, 14 nemes lakosa van s az egész községben 6 lakóház.

1831-ben*Cons. Stat. topogr. 75. l. 188 lakossal.

1886-ban lakossága 204, ebből 193 gör. kath. és 11 zsidó.

1891-ben 237 lakosból 226 gör. kath., 11 izraelita.

Adója 1898-ban 771 frt 22 kr.

{116.}