Lonkafalva.

Nevének változatai: 1597-ben*Km. Doboka F. 1, 13. Lonka. 1608-ban*Km. Szolnok int. K. 2, 13. Borlaza, Berlaza, másként Lonkafalva. 1611-ben*Torma cs. ltára. Borlaza. 1703-ban*Erd. főkormsz. ltár. Borlásza, 1770–73-ban*U. o. Borlyásza. 1831-ben*Cons. stat. topogr. 30. l. Borlyásza, oláhul Boreásza. 1857-ben*Orsz. ism. tábla 25. Borlása. 1870-ben*Megyei ltár. Borleásza. 1890-ben*Belügyminiszt. 25093. sz. rend. Lonkafalva.

Borlyásza neve: bura, boara, bureaza*Cihac I–II. 34. és 178. viharos, ködös, szeles helyet jelöl, lunca pedig völgy, lankás helyet jelent s innen a neve.

A község mellett és felette Borleasi magas hegy emelkedik.

Ispánmező és Felső-Ilosva közt fekszik az Ilosva-patak mentén, a község északi és déli részén kelet felől a Féczi és Bozgi patak szakad balról az Ilosva patakába. Deéstől 39.8 kilométernyire a bethleni járásban.

Borlyásza legelőször 1597-ben decz. 15-én*Km. Doboka F. 1, 13. emlittetik, midőn annak birtokában Báthory Zsigmond Harinnai Farkas Miklóst, melyhez ő vétel útján jutott, Dánpatakával együtt megerősiti. Minthogy azonban e falu, mely területénél fogva a szeszármai uradalomhoz tartozott, ezen uradalom tartozékainak legutolsó 1589. évi felsorolásánál*Gyf. Cent. P. 19. még elő nem fordul, tehát Borlyásza vagy a mai Lonkafalva 1589–1597 közti időben keletkezett.

{63.} 1601-ben*Km. Torda F. 9. Harinnay Farkas Miklós e birtokát halála esetére nejére Suky Katalinra, az ő halálával pedig fiára Ferenczre, ezeknek kihalása után pedig bátyjának Farkas Jánosnak fiaira Tamás, Ferencz és Mihályra hagyja.

1608-ban*Km. prot. D. 21. Szolnok int. K. 2, 13. Kendy István e birtokot Suky Annának Harinnai Farkas Miklós özvegyének s leányának Zsuzsánnának (Sigér Krisztinától első nejétől) valamint Kun István s neje Erdélyi Margitnak Harinnai Ferencz özvegyének s ettől való leánya Harinnai Krisztinának visszaereszti.

1612-ben*Torma gyüjt. Harinnai Farkas leányi: Krisztina és Zsuzsánna birják.

1615-ben*Erd. Tábla. Prot. Szolga Joh. és Nic. 124. véghez vitt osztály alkalmával Suky Annának jutott e birtok a Harinnai Farkas Miklós özvegyének, midőn leánya Zsuzsánna s unokája Farkas Kata megosztoznak.*Teleki ltár. Proclam.

1653-ban*Torma cs. ltára. birtokosa Koronkai Toldalagi Mihályné Huszár Margit.

1658-ban*U. o. Torma Jánosnak itt 6 adózó jobbágya volt.

1691-ben*Transilv. fasc. 3. nr. 19. Stepán Erzsébet Toldalagi Jánosné itteni részét Vajda Lászlónak vetette zálogba.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosai a Toldalagi és Macskásy családok.

1709-ben*Torma gyüjt. Toldalagi Mihály és neje Földváry Erzsébet e falu és Kis-Debreknek felét s Szitának negyedrészével együtt br. Pongrácz Györgynek adta zálogba, de tőle és neje Kereszturi Krisztinától a Toldalagi János testvére Toldalagi Krisztina Ugron Istvánné 1712-ben kiváltotta.*Erd. főkormsz. 35. sz. Lásd F.-Egresnél.

1715-ben*Torma cs. ltára. a magban szakadt Nápolyi Györgynek itteni részét a fiskus elfoglalta, de annak Nápolyi özvegye Felvinczy Klára, leánya Ágnes, valamint Nápolyi Éva Budai Zsigmondné és Torma László ellentmondtak.

1718-ban*Torma gyüjt. Macskássy László és leánya Krisztina, 1740-ben gróf Bethlen Istvánné birja.

1726-ban*U. o. Toldalagi Zsuzsánnáé.

1748-ban*Torma cs. ltára. Nápolyi György fiágon való kihalásával annak itteni része iránt a fiskus a női ágon leszármazókat, t. i. néh. Torma Kristófnak Nápolyi István leányától Máriától való gyermekeit Istvánt, Ferenczet, néhai László gyermekeit Dánielt, Máriát, Ugron Jánosnét s néhai Anna Kereszturi Mihályné gyermekeit Miklóst és Juditot Gyulay Lászlónét, másrészt azon néhai Nápolyi István leánya Évának Budai Zsigmondnénak {64.} gyermekeit Istvánt, Lászlót, Ferenczet, Ágnest s Krisztinát Fráter Zsigmondnét perbe fogta, de a királyi tábla attól elütötte.

1762-ben*Torma gyüjt. gróf Bethlen Juliánna egyik birtokosa.

1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: özv. Naláczy Istvánné gr. Toldalagi Zsuzsánnának van 16 jobbágya, özv. Dózsa Mihályné gr. Bethlen Juliánnának 13 jobbágya, 2 zsellére.

1811-ben*Megyei ltár. Benkő Ferencznek van 9 és 2/12 jobbágytelke, másik birtokos gr. Teleki Mihálynak 15 1/12 telke. 1816 körül*U. o. Fekete Sámuelnek egy, gr. Teleki Mihálynak 8 5/12 telke.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: gr. Teleki Mihálynak van 12, gr. Teleki Samunak 9 és br. Bornemissza Józsefnek 7 telke.

1863-ban*Urb. Wes. 87–168. l. gr. Teleki István, Földváry György, gr. Teleki Róza és Lujza, Bardócz Elek, F. Fekete László és id. Fekete Sámuel részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

1866-ban*Erd. főkormsz. ltár. az itt összeírt 55 füstből egytelen nemesi füst sem volt.

Jelenleg 1898-ban nagyobb birtokos Bájász Meleczius, több községi lakostól vásár útján szerezte.

Lakosai földmiveléssel és baromtenyésztéssel foglalkozó románok. Házaikat pünkösdkor zöld galyakkal díszitik s fiúgyermek elhalálozását a toronyba kitüzött kis fehér zászlóval jelzik. Táplálékuk tejnemü s füstölt sertéshús és szalonna. Öltözetük házilag készült kendervászon és gyapjunadrág s szokmány, a széles bőrővet, melyből a kés sohasem hiányzik, télen-nyáron hordják.

Lakóházuk egy szoba s pitvar, gazdasági épületeik annak végében rakófából valók, jobbára zsendelyfedelüek.

Gör. kath. egyház hivei, temploma 1844-ben épült fából s ugyanekkor szentelték föl az archangyalok tiszteletére. 1886-ban F.-Ilosva leányegyháza. Lelkészei: Bogya János, Pap György, Burzsa János s a jelenlegi Máncz György.

Felekezeti iskoláját 1860-as évek elején létesitette. 1870-ben szervezték újra.

Éghajlata egészséges, hideg, jég ritkán bántja, járvány nem szokott lenni.

Határának fele 1750-ben*U. o. téres s ez közepes termésü, a többi rész hegyes és terméketlen. Földjük termékei s barmok eladása képezik jövedelmét, melyeket Beszterczén árusitanak el, de Retteg s Bethlen {65.} vásárait is felkeresik. Két fordulós határa csak 6 ökörrel szántható, trágyázást évenként megkivánja, de hegyes volta miatt a szekeres trágyázás nincs szokásban, de nem is lehet. Egy köböl őszi, tavaszi gabona és zab 4 (50 kévés) kalangyát, szemül 2-2 vékát ereszt. Erdeje van bőven, de legelője igen szűk, kaszálója fordulónként. Birnak azonban a szomszédos F.-Egres, Körtvélyes és Ilonda határain is.

Határa 397 köb. férőű, elvetettek ez évben 177 1/2 köb. őszi, 141 köb. tavaszgabonát, tengeri termése 14 köböl, szénája 13 1/2 szekérre való, melynek jövedelme 10 frt, a főzőüstöké 3 frt 25 kr. Van 97 jármas ökre, lova, 106 tehén, 21 tulok, 191 juh, kecske, 66 disznó és 86 méhköpűje.

1822-ben*Cziráky urb. oszt. határa 4-ed osztályú, adó alatt van: 373 3/4 köb. szántó, 304 3/4 szekérre való rét, 27 ökör, 19 tehén, 1 bornyu, 17 kecske, 7 sertés.

Jelenleg határa kevésbbé termő; terményei: tavaszbúza, tengeri, zab; állatai: erdélyi fajta szarvasmarha, juh, kecske és sertés. Gyümölcse: alma, szilva és körtvefélék, de nemesitve nincsenek.

Itatója patakjaiban bőven. Van két malma, az egyik egy, a másik két kövü és kerekü, Petrikán János és Prokop tulajdona.

Határhelyek: 1864-ben*Pesty Frigyes gyüjt. Dosu Cirlogului, Dosu Sneurisiului, Dosu Cercului, Dosu Fundaturi, Gura Ponoriti, Gura Stirboi, Valea Butanului, Vala Dosului, Pereul Govasdenilor, Valea Bosgi.

1898-ban Dupa Pod, Fáczá gloduluj, Gevoszgyile, Pojána, Feczile, Gyergyaleole, Lunka, Priszlop, Doszu birloguluj, Furcsile, Pojaniczele.

Lakossága: 1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. 20 jobbágy, 2 szegény 20 házban lakik, el van pusztulva 13 ház.

1750-ben*U. o. 24 jobbágy lakik 18 telken 19 házban s 1 ily özvegy 1 házastelken, 10 telkes zsellér 8 házastelken, 14 külsőség nélkül való zsellér 12 házastelken és 4 kóborló; együtt 39 telken 40 házban laknak.

1831-ben*Cons. stat. topogr. 30. l. 112 lakossal.

1857-ben*Orsz.. ism. tábla 25. l. 326 lakossal, melyből 310 gör. kath. és 16 zsidó; házak száma 55.

1886-ban a házak száma 70, a lelkeké: 454, melyből gör. kath. 436, zsidó 18, s határa 2106 k. hold.

1891-ben 405 lélek, melyből 395 gör. kath. oláh és 10 izraelita.

Adója: 1703 körül*Erd. főkormsz. ltár. 33 frt, 7 köb. búza, ugyanennyi zab, 2 1/2 {66.} szekér széna és egy vágómarha. 1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. 172 frt 21 1/2 kr. 1749-ben*U. o. 189 frt 59 1/2 kr. 1755-ben*U. o. 114 frt 48 kr. 1775-ben*U. o. 261 frt 36 kr. 1822-ben*Urb. oszt. u. o. 144 frt 52 kr. 1898-ban 754 frt 83 kr.