| Máté (Szász-). | TARTALOM | Melséd. |
Meleg-Földvár.
Nevének változatai: 1359-ben* Feldvar. 1460-ban* Fewldwar. 1463-ban* Halliog-allia vagy Holyagalja. 1667-ben* Melegh-Földvár.
Nevét a község felett emelkedő hegyen volt egykori földvára után kapta, a déli nap hevének lévén kitéve s innen ered meleg előneve.
Hegyektől körülvett, délre nyiló szűk völgy síkján s az oldalokra is kiterjedőleg épült község, Deéstől 47.5 kilométernyire, a kékesi járásban fekszik.
A hagyomány szerint a községtől mintegy 2 kilométernyire fekvő Nyerges határrészben épült egykor a község s 1300 körül költözött mai helyére.
Földvár első birtokosait családnevük szerint nem tudjuk megnevezni, mert egy 1359-iki* oklevél szerint az leánynegyed jogán a Bánffy Dénes fia Tamásnak nejét illette, ki is annak és Katona, Czig községeknek elidegenitésétől férjét eltiltja, de névszerint nincs megemlitve.
1460-ban* Szilágyi Mihály beszterczei gróf, Erdély kormányzója a földvári nemeseknek rendeli, hogy Buza város vásárról hazatérő szebenieket, mivel fegyveresen megrohanták s kettőjüket lefogván, börtönbevetették s csak pénzváltság árán bocsátották szabadon, az okozott károkért adjanak elégtételt s ha más panaszuk is van, vigyék a szebeni tanács elé.
1461-ben* Losonczi Bánffy István fiai János, György és Mihály a néh. Cserényi Miklósnak földvári részét Földvári Nagy Gáspárnak és fiainak Lászlónak és Mihálynak vetik zálogba.
1461-ben* Cserényi Pál fiai György és Balázs, azon György fiai Péter, László és Pál, és Balázs fiai Mihály, Balázs és István Bonczhidai {153.} Nagy Gáspárt, valamint néh. Cserényi János fiait Miklóst és Jánost Földvár felerészének bitorlásától eltiltják.
1476-ban* Iklódi Beke özvegye Margit itteni részét Iklódi Polyák Miklósnak s nejének Katalinnak azon Iklódi Beke leányának zálogba veti.
1477-ben* Krisztina Sárdy Péterné Balásfalvi Cserényi János leánya itteni részét Katalinnak néh. Földvári Nagy Gáspár özvegyének eladja. Viszont ugyanazon évben* Katalin azon általa megvett részt, t. i. egy udvarházat s 3 jobbágytelket (Berecz, Biró) vejének Dicskei Osvát vécsi várnagynak adományozza.
1482-ben* Földvári Dicskei Osvátné Margit atyjának Földvári Nagy Gáspárnak itteni részéből osztályt követel azon Nagy Gáspár fiának Jánosnak fiaitól Erdélyi Lászlótól és Róka Mihálytól.
1488-ban* Földvári János özvegye hitbérének férje itteni részéből való kiadatása iránt Földvári Lászlót és Mihályt nyugtatja.
1494-ben* Földvári Nagy Gáspár fia László 3 itteni jobbágytelkét (Burián, Kisburián) nejének Magdolnának Szentiváni János leányának adja oda.
1500-ban* Losonczi Bánffy László, Ferencz és István azzal az összeggel, melyért ősük néh. Bánffy István egykor Földvárt Nagy Gáspárnak vetette zálogba, most ők annak visszaváltása végett Földvári Nagy Gáspár fiát Lászlót, Cserényi Istvánt és Iklódi Kelement megkinálták. Ezek azonban azt vetvén ellen, hogy ők Földvár egyik felét 1430 óta, másik felét pedig 1440 óta birják, a zálogösszeget el nem fogadták s a Bánffyakat perre utasitották.
1511-ben* Földvári János deák (Litteratus) emlittetik.
1515-ben* Losonczi Bánffy László itteni részét Cserényi Pálnak veti zálogba.
1515-ben* Bánffy Mihály fiai Péter és András itteni részüket Földvári Jánosnak adományozzák.
1516-ban* Losonczi Bánffy István, László, Péter, András és Kristóf néh. id. Bánffy János fiának ifj. Bánffy Jánosnak itteni részét azaz Földvár felét ezen ifj. Bánffy János nejének hitbére fejében Bátori Szaniszlófi Istvánnak, kinek anyja azon id. Bánffy János leánya volt, átengedik. 1516-ban* Földvári János deák és 1526-ban* is emlittetik.
1518-ban* Bánffy László és fiai Miklós, Bernát, László és Kristóf itteni udvarházukat és 5 telküket Földváry Jánosnak adományozzák.
{154.} 1519-ben* Bánffy László fia Miklós itteni részét atyjának adja cserébe.
1522-ben* Bánffy Péter özvegye Petronella férje itteni részét leányának Annának általadja.
1528-ban* Kozárvári László neje Katalin, Barlabási Mihály özvegye Földvár felét, melyet Bánffy Istvántól kapott hozományban, férjének s fiainak György, János és Ferencznek adja.
1529-ben* Földvári János adóssága fejében itteni részét Adorján kolozsvári plébánosnak veti zálogba.
1536-ban* Bánffy István fiai László és Miklós Földvár felét, melyet még atyjuk Kozárvári Lászlónak zálogositott el, annak eladják.
1538-ban* Bánffy Gáspár itteni részét cserébe adja Földvári Jánosnak és gyermekeinek: Gáspár, János, György, Zsófia Hosszuaszói Mártonnénak és Annának Györgyfalvi Boldizsárnénak. (A mi Földvárra, az Kaporra is ép úgy vonatkozik.)
1544-ben* Losonczi Bánffy Miklós és László itteni részüket Kozárvári Lászlónak újra eladják.
1549-ben* néh. Bánffy János fia János, Báthori Szaniszlófi Miklós fia István, a ki anyjának Zsófiának azon néh. Bánffy János leányának részét perrel kereste rajta, itteni részébe testvéreiül fogadja.
1555-ben* néh. Kozárváry László leánya Zsófia Tomori Kristófné a maga és néh. Kozárváry György fiának Gergelynek nevében, azon néh. Györgynek hagyatékából annak özvegyétől Zsófiától részt követel.
1560-ban* Földváry János emlittetik.
1562-ben* Földváry György, néhai Bornemisza János özvegye Lipthay Zsófia és Tomory Kristóf.
1569-ben* itteni birtokosok néh. Földváry György gyermekei: János, György és Anna 13 és néh. Földváry János fia Gáspár, fia István.
1569-ben* birtokosai: néhai Swki Jánosnak neje Margit a Bikly János leányának fia István, tutora Bikly Jánosnak Erzsébet nevü leánya, ki Földváry Jánoshoz menvén nőül, fiok néhai György ennek gyermekei: János, György és Anna.
1572-ben* Kendy Gábor és Földváry György özvegye Golopy Farkasné.
1577-ben* Földváry István, néh. Györgyfalvi Boldizsár fia Zsigmond, {155.} Erdélyi Anna Suky István özvegye s fia János, mint a néhai Földváry György gyermekeinek tutora.
1580-ban* Kozárváry Gergely, Földváry István, Györgyfalvi Zsigmond, Golopy Farkas.
1586-ban* azon Györgyfalvy Zsigmond magtalanul elhalván, része Földváry Istvánra s ama néh. Földváry György fiára Györgyre szállott.
1592-ben* Kozárváry Gergely és Földváry György.
1600-ban* Földváry György.
1617-ben* Kozárváry Gergely leánya Borbála itteni részét férjére Suky Benedekre s fiára Lászlóra hagyja.
1618-ban* Suky Benedek itteni részébe beigtattatik. Másik itteni birtokos Földváry Ferencz, a néh. György fia.*
1620-ban* Földváry István leánya Anna itteni részét férjének Thury Istvánnak veti zálogba.
1625-ben* birtokosai: Földváry Ferencz, Suky Benedek.
1634-ben* Mindszenti Benedekné egy itteni részt (melyet előbb néh. Földváry István a XVI. század végén Ináncsy Ferencznek vetett zálogba s ennek holta után, miután özvegyét Váradjai István deák vette el, reá szállott, de mivel mint Mindszenty Benedekné tiszttartója számadatlan halt meg, ennek fejében Mindszenty Benedek vette el) férjének Wesselényi Boldizsárnak adja, de ő tőle aztán* Földváry Ferencz váltotta magához.
1635-ben* birtokosai: Suky Benedek, Földváry Ferencz.
1649-ben* Suky Pál özvegye Szilvási Erzsébet és Földváry Ferencz emlittetnek.
1651-ben* Suky Pál özvegye Szilvási Erzsébet és Suky Ferencz itteni birtokosok és birtokikat iusregiummal* birják, Földváry Ferencz.
1657-ben* tancsi id. Földváry Ferencz s neje Macskási Anna itteni nemesi udvarházát s részeit 6 telken kivül a tatár fogságból való váltságdíja miatt Péchi Erzsébet, a Simon leánya, Haller Péter özvegyének zálogositja el.
1663-ban* Földváry Ferencz († 1667) itteni részét nejére Ébeni Judithra hagyja.
1666-ban* Suky Pál itteni részét nejére Göcz Katalinra hagyja.
{156.} 1670-ben* birtokosai: néh. Földváry Ferencz gyermekei: Ferencz, kinek itt 11 (Kaporon 8), Pál, kinek itt 9 (Kaporon 8), Petrichevich Horváth Kozmáné Folti Borbála (Földváry Ferencz Erzsébet nevű leányának gyermeke), kinek itt 9 (Kaporon 8) házhelye jutott, kik a hagyatékot maguk közt három részre osztják.
1674-ben* néh. Földváry Pál gyermekei: György, Mihály, Pál és Borbála, kiknek itt 1 udvarházuk, 6 jobbágyuk van.
1694-ben* birtokosai a Földváry és Suky családok.
1702-ben* birtokosai: Suky Pál, Kakucsi György, Felszeghi János, özv. Horváth Kozmáné.
1714-ben* birtokosai: Harkó János, Thury Mihály, Tövisi Rácz Illés, néh. Suky Pál fiai: Pál, Ferencz és László; Suky Krisztina Thordai János özvegye; Petrichevich Horváth Boldizsár.
1754-ben* Felszegi Péter, Nagy Borbála, Cserei Györgyné, báró Szentkereszti Sámuel, Horváth Boldizsár, Suki László, Köblös Péter és János és Kakucsi család.
1770-ben* összeírt birtokosai: Nagyajtai Cserei György férji, Domáldi Felszegi János és László apai, Petrichevich Horváth Boldizsár és F. Suky Klára fia* anyai, Nagyravazdi Köblös János anyai, Felsőkápolnoki Kakucsi György apai, Sülyei Pávai Miklós férji, Galgói Rácz József férji és Suky László s János ősi apai jogon.*
1786-ban* birtokosai: Suky Lászlónak van 17 jobbágya, 9 zsellére, Horváth Eleknek 17 jobbágya, 2 zsellére, Felszeghi Lászlónak 1 jobbágya, gr. Korda Györgynek 1 jobbágya, Kakucsi Györgynek 2 jobbágya, 3 zsellére, Köblösi János özvegyének 5 jobbágya, 3 zsellére, {157.} Felszegi Jánosnak 3 jobbágya 1 zsellére, Mósa Lászlónak 4 jobbágya, Veniczei (?) Eleknek 5 jobbágya, a ref. egyháznak 3 zsellére. Hadnagy András és Nyárády László csak puszta telkeket birnak.
1809-ben* birtokosai: gr. Nemes Károlynak van 3, gr. Bethlen Samunénak 1, Horváth Dánielnek 12, Horváth Károlynak 18, Felszegi Jánosnak 4, Kakucsi Ferencznek 5, Köblös Lászlónak 7, Cserényi Dániel utódainak 5, Murányi Péternének 4, Pávai Farkas és Ferencznek 2, Felszegi Lászlónak 2, Jánosi Istvánnak 2, Torsaly Miklósnak 1, Belényesi Józsefnek 2, Gorbai Andrásnak 2 telke.
1817. és 1820-ban* Cserényi Sándor, Zsuzsánna és Ágnes testvérek itteni örökségeiken megosztoznak.
1820-ban* birtokosai: Horváth Károly, Korda Zsigmond özvegye, Cserényi Sándor, Horváth Dániel, Kakucsi Ferencz, Felszegi Sándor és Károly, Vasas Borbála, Köblös László, Bodor Lajos és Jánosi István.
1834-ben* Szabó Imre, Kakucsi Ferencz és Farkas.
1837-ben* birtokosai: Belényesiné, Csontos, Felszeghy, P. Horváth, Bodor, Kakucsy, Köblös, Szabó, Száva, Jánosy nemesek.
1863-ban* özv. Bányainé Jánosi Ágnes, özv. Cserényiné Keczeli Eszter, Kakucsi Farkas, Korda Ádám, Felszegi Ádám, Kendeffy Árpád, Felszeginé Balogh Klára részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1864-ben* Katona Elek egyik részbirtokosa.
1866-ban* az itt összeírt 121 füst közül 9 nemesi füst volt.
Nemesi jogú itt lakó birtokosai voltak: Felszegi Ádám, Mohai Károly, Mátyás Károly, Rácz Dezső, Dési Domokos, Szabó Lajos és Miklós, Pál Károly (Vingárdból) És Kendeffy Árpád (Kolozsvárról).
Jelenlegi birtokosai (1898): Teleszky Péter fia Ádám, 316 h. 21 öl, örökség atyja után. Nyárády Gyula, 146 h. 548 öl, örökölte Mohai Károlytól, Korbuly Bogdán, 463 h. 1327 öl, vétel többektől. Kakucsi, Cserényi és Korda Ádám-féle birtok. Báró Petr. Horváth Kálmán, 314 h. 1490 öl, örökség Horváth Borbálától. Pálfi István, 110 h. 867 öl, vétel böődi Szabó Miklóstól.
Lakosai kezdet óta magyarok. 1603-beli* összeírás szerint az előző évi háboru alkalmával a Básta és Mihály vajda vallon, német, olasz, oláh, rácz s magyar hajdui úgy elpusztitották, hogy csak 3 lélek maradt meg benne. Az oláhok a múlt század elején kezdenek betelepedni a kipusztult magyarság helyére. Szorgalmas földmivelők. Hisznek {158.} az igézetben, csinálmányokban, a javasasszonyok kuruzslásaiban. Hétfőn, szerdán és pénteken, úgyszintén a tehén lebornyuzása után három napon át a háztól semmit ki nem adnak, mert ez által a tehén tejét vinnék el és csak varázslással vehetnék vissza. Az oláhság Szt. György nap előestvéjén házai s pajtáinak ablakait tövissel aggatja be. Táplálékuk a búza- és tengerikenyér s a tehetősebbek kivételes alkalmakkor húst is esznek, különben élelmük tehéntej, sajt, turó stb.-féle és paszuly. Általuk szőtt vászonruhában járnak nyáron; a nők viselete karton és szőttes, a férfiak télen gyapjuczondrát, harisnyát, bocskort, báránybőr mellrevalót, ezt a nők is hordják, kurta bundát (kozsok) viselnek, nyáron többnyire mezitláb járnak, télen csizmát is viselnek. A román nők hajviselete a „koszicza”.
Házaik s gazdasági épületeik falai paticsból, vályogból és földből vannak rakva, többnyire nád-, szalma- s ritkán zsendelyfedél alá. Úgy itt, mint szerte a megyében szükségszékről a köznép nem gondoskodik s kéményt csak a jobb gazdák épitenek.
Nevezetes a községtől északra emelkedő szőlősök felett, ma tölgyfákkal benőtt egykori várhelye, melyet helyenkint 20 lépés átmérőjü egyes, néhol kettős sáncz vesz körül. A várnak, a mint az erdő sűrűsége megmérni engedte, a déli oldala 55, a nyugati 100, északi 130, a keleti 90 lépés. Alapfalainak ormozata jól látszik, téglatörmelékektől piroslik. E földvártól északra mintegy 80 lépés távolra, szintén tölgyes erdővel benőtt oldalon egy más hatalmas sáncz által volt megerősitve, keletről és nyugatról mély völgy természetes védőfalul szolgált. A vár mellett egykori kútnak nyoma kivehető, melybe, mint állitják, csatornákon vezették a vizet, csöveit egykor látták. A hagyomány azt tartja, hogy a vár még a magyarok bejövetele előtt épült.
1690-ben* a tatárok az egész községet kirabolták s lakói közül többet fogságra hurczoltak.
1848 őszén* a felbujtogatott oláhság Felszgehy Péter idevaló ős birtokost kegyetlen módon meggyilkolta.
A reformáczió után az unitáriusoknak egyik tekintélyesebb egyházközsége alakult meg benne. 1622 és 1638 körül a ref. hivek növekedtével elvették templomát, parochiáját, de mint fiókegyházközség a Zsukiak, Horváthok, előbb a Kozárváriak, Szilvásiak s más itt lakó unitárius birtokosok pártfogása alatt a jelen század 3-ik tizedéig fennállott.*
{159.} 1687-ben* az ev. ref. esperes megkeresi püspökét, hogy ide unitárius papot be ne engedjen; többször tettek lépéseket az unitár. egyház teljes beolvasztására, de míg a Zsukiak éltek, czéljukat el nem érhették.
Az ev. ref. esperes ez és Aranylábu-Katonával egy egyházközséget képező ekklézsiának 1622-ben* írja össze vagyonát, ekkor az itteni fekvősége 3 hold föld és 2 drb rét, a templom számára méhet tartanak.
1643-ban* ev. ref. anyaegyházközség, filiája Aranylábu-Katona, a reformáczió előtt épült kőtemploma két haranggal, mellette a papilak, de iskolája el van pusztulva. Van 8 darab birtoka, melyek közül az egyik a Soványdombon levő 36 vékás s van egy belső telke.
Szent edényei egy aranyozott ezüst pohár, 1621-ben ajándékozta Feketelaki Szabó Benedek. Van keresztelő és borosztó s egy kenyértartó czintányéra.
Az urasztalára Földvári Ferenczné, Apaffi leány, egy törökös teritőt ajándékozott, de a már emlittettekkel együtt ezeket a tatárok 1690-ben elrabolták. Úgy adott az urasztalára Nzts. Kálnoky Mihályné Ebeni Judit egy krakkói teritőt, sárga keszkenőt, sávos abroszt s aranynyal himzett keszkenőt. Nzts. Viski Mihályné Földváry Erzsók aranynyal és selyemmel himzett keszkenőt.
Egy aranyozott ezüst tányér, felirata: „P. E. A: Köblös de Várad supr. Iudex. Nob. Com. Dob. Et Juditha Kakucsi de Felső-Kápolna stb. 1739.” Egy óntányér, felirata: G. S: 4. 1659.
1754. évi hivatalos összeírás* szerint a templom czintermével együtt a falu derekán, mellette levő papi s délen a mesteri telekkel, a Kis-utczában a régi papok veteményes kertje, most zsellér lakik rajta, szántója 10 drb. 28 köbölnyi, 5 drb rétje 12 szekér szénára való, szőlőjét 1734-ben néhai Köblös Péter hagyományozta, van erdeje, 200 frtja kamatoz, melyből 50 frtot Tordai Dávid egykori papja adományozott.
Felszegi Jánosné Földvári Klára 24 frtot hagyott végrendeletileg az egyháznak.
1766-ban* 90 férfi, 63 nő ev. ref. hivő lakja.
1807-ben* a temlomot, tornyot, mely régóta omladozott, megjavitották.
1824-ben* a gör. kath. pap több ref. szülő gyermekét saját vallására keresztelt.
{160.} 1830-ban* kőtemploma romladozik; jegyzőkönyve 1793 óta vezetve. Urasztalára adott Fazakas Kata, Székely Zsuzsánna ruhanemüeket 1791-ben.
1831-ben* a torony épitéséhez fogtak s a templommal együtt 1847-ben hozták helyre.
1840-ben* a templom székei romladoznak, a torony épitésére gyüjtögetnek. Budai Anna Pogácsás Mártonné urasztalára takarót adott.
1862-ben* szent edényeket adtak Pál Károly, Kakucsi Farkasné Makray Druzsi.
1863-ban* úrbéri kárpótlásban részesült.
1870-ben fekvősége 44 hold 1303 öl, lelkek száma 258, melyből 159 férfi.
1885-ben* van 2000 s néhány száz frtra tehető kepemegváltási tőkéje, melynek kezdeményezője Mohai Károly volt.
Jelenleg is fennálló kőtemplomát, az ott látható felírás szerint, állitólag 1600-ban épitette Tancsi id. Földváry Ferencz és neje Tárnoki Macskássy Ilona. 1601-beli harangjai újba öntettek 1843 és 1892-ben.*
1898. évi* összeírás szerint Katona társegyháza, fiókegyházközsége N.-Czég. Lelkek száma 322, ebből fi 78. Tanköteleseké 49, ebből fi 19. 1896-ban hazánk ezer éves fennállásának emlékére egy kő emléktáblát helyeztek el a templomban.
Lelkészei: Rettegi András 1630. Zabolai István 1683. Mezei István. Viski Balázs 1709-ben.* Nagyenyedi Mihály esperes 1709–1724. Farczádi Zsigmond 1745–1749. Tordai Dávid 1754 előtt. Papolczi János 1755. Pergő Márton pap-mester és Kovács János 1786. Olasz György levita 1789-ig. Szentsimoni F. János 1791-ig. Lányi Elek Márton 1793-tól. Izsák Farkas 1814-től. Görgényi Csiszár József 1821-ben, 1863–65 közt megvakult. Ujvári Cz. József 1866. Beregszászi Albert s a jelenlegi Benedek Lajos. 1877-től 86-ig a búzai pap gondozása alatt állott.*
Iskolája 1602-ben pusztult el. 1736-ban hozták az első iskolamestert,* iskolája névleg áll fenn, szánalomra méltó helyzetben. 1865-ben állitották némileg helyre. A tanitó fizetése 1621. és 1622-ből van feljegyezve. Jelenlegi tanitója Vincze Ferencz.*
Gör. kath. egyházközség temploma fából épült, a szent archangyalok tiszteletére. 1775-ben szenteltetett föl. Anyakönyveit 1824 óta vezeti. {161.} Papja 1824-ben Vertik Simon, más helyt Sándor pap-mester, ki több ref. szülő gyermekét keresztelte saját hivei vallására. Borsán Demeter és János, a jelenlegi Kupsa Demeter. Harangjai a templom épitésével egykoruak, az egyik 1856-ban újra öntetett.
Iskolája 1794-ben állittatott fel s többnyire csak neve volt meg, papok voltak tanitói. 1885-ben szervezték újra.*
E délnek nyiló völgykatlanban fekvő község éghajlata enyhe, széltől a hegyek által védve, jégverés 10–15 év alatt egyszer szokott lenni, a roncsoló toroklob kivételével más betegség járványszerüleg nem szokott fellépni.
Határa 1721-ben* két fordulós, jobbára keletnek és északnak fekszik, talaja feketés s eléggé termő, részben feketés sárgás és vizes, a hegyek oldalain terméketlen, nagyobb része sovány s azért kétszer szántják, a búzát tisztán és rozszsal vegyesen is vetik, szénája közepes jóságú, bora jó, tüzelésre való fás erdeje van, hadi út terheinek nincs kitéve, piacza Szamosujvár és Besztercze. Őrlésre Szamosujvárra járnak. Szántója 153, terméketlen 24 köböl férőű. Elvetettek 41 köb. őszi, 10 köböl tavaszgabonát s termett 293 kal. búza, 53 kal. zab, árpa, 16 kal, kender, tengerije termett 4 1/2 véka, szénája 62 szekérre való, 31 kapásra való szőlőjéből 142 veder bort szüretelt. Főző üstök jövedelme 13 frt. Van 52 ökör, 22 tehén, 5 ló, 118 juh, 31 méhkas, 40 sertés.
1821-ben* a Cziráky osztályzat szerint adózás tekintetében határa 1-ső osztályú.
1837-ben* e derék falu határának fele tér, fele oldalos, legelőjén ezer számra legel a juh s másféle marha, szántói igen termékenyek, van erdeje, szőlőiből erős bort szüretel.
Jelenleg határának földje nagyobb részt kötött, agyagos, közepes termésü. Terményei: búza, rozs, árpa, zab, tengeri, paszuly, pityóka, répa, lóher, luczerna. Állatai: hazai fajta szarvasmarha, juh, sertés és ló. Gyümölcse: alma, körtve, szilva, cseresznye, meggy, baraczk és szőlő, diófája sok, egész erdő van belőle s a határán itt-ott ültetve. Itatója forrásaiban és csorgóiban. Határa 1880-ban tagosittatott. Van 1895-ben alakult községi hitelszövetkezete, elnöke a ref. pap.
Határhelyek: 1580-ban* Kásáshegy.
1591-ben* Verőfélj; Szilföld, Nádastó fara.
1622-ben* Tekenős, Farkút, Hozzu (hosszu), Pap erdeje.
{162.} 1643-ban* Szoroskút, a vár mellett, Sovány domb, Halliogallia, erdő (Hájogosnak jegyzik be később), Buján István kertje, Felső örvény, Büdöstó, ez utóbbiak kaszálók. Alsó óvár az erdő mellett.
1653-ban* Magyarós torok, Alsó mogyorós észkos, Felső Szerenie vár, Kis-Eszk vagy Kis-Eszek.
1677-ben* Büdöstó fara, Kis- és Nagy-Bánk, Szörnyüvár, Mogyorósfő, Böjte erdeje, bikarét, Kisoroszi, Iszk, Nyerges, Kosárhely, Boroskút, Hamvaskút.
1754-ben* Kisutcza, Kapor felé való fordulóban: Magyaros, Sovány domb, tekenős, Kapori erdő, Büdöstó; Gyeke felé való fordulóban: Nyergestető, Feketelaki völgy, Meleg oldal, Faralya, Hosszúbércz, Bikarét, Nagy Boldizsárné szilvása, Oér, Uj szőlőhegy, Ekklezsia és falu erdeje, a Hajagosban.
1811-ben* Gyeke felől való fordulóban: Nyerges, Oldal alatt, Laki csorgó, a Fás ujja, Kapor felé forduló, Sovány domb, Tekenős, Hajogos, Büdöstó, Kapori erdő alatt.
1864-ben* Csillaghegy, Sovány domb, a források, Körtvélyes, Horgas, Csikorgós, Veres szőlő, Hosszubércz, Bánk, Magyaros észka, Far, Szörnyüvára, Hegymelletti észak, Kántor, Toungel (?), Büdöstók, Nemesek gödre, Sipos domb, Kapri erdő, Malomrét, Kerekdomb, Borozdás, Oroszi, Keresztüljáró, Nyeges, Bikarét, Hammaskút, Kosárhegy, Bolondoldal, Hinszur, Főbe, Pogyerej, Szálas, Várhegy, Hályagos, Tekenyős, Nagyhegy.
1898-ban Csillaghegy, Körtvélyes, Horgas,* Bánk, Tómegett, Magyaros-Észka, Veres szőlő, Hosszubércz, Szörnyüvár, Büdöstó, Malomrét, Fübe, Sipos domb, Far az erdő alatt, Kerek domb, Bolond oldal, Barázdás, Szénafű, Nyerges,* (e határrészben egy várnak nyomai kivehetők s a hol több régiséget találtak, itt feküdt egykor a község s a hagyomány innen költözött le 1300 körül jelenlegi helyére), Vár, Szálas, Holyagos.
Lakossága: 1603-beli* összeírás szerint 3 lakosa maradt meg 3 házban.
{163.} 1700-ban* 41 jobbágy, 1 szegény lakosa van s az egész községben 41 ház. A II. Rákóczy Ferencz-féle szabadságharcz alkalmával úgy látszik elpusztult, mert 1721-ben* csak 11 jobbágy, 10 zsellér, 8 kóborló lakosa van, kik ez utóbbiak kivételével 21 házastelken laknak, el van pusztulva 3 ház.
1750-ben* 44 jobbágy 31 telken 37 házban, 13 zsellér 11 telken 12 házban és 12 külső birtok nélkül való szegény zsellér lakik 11 házban s ezeken kivül 5 kóborló. 1830-ban* 615 magyar és oláh lakossal.
1837-ben* ev. ref. unitárius és gör. egyesült lelkek száma 442, ebből nemes 20, házak száma 150.
1838-ban* 20 róm. kath. lélek van. 1854-ben* 746 lakossal.
1857-ben* házak száma 162, a lelkeké 784, ebből 34 róm. kath., 9 örmény kath., 419 gör. kath., 300 evang. helvét., 22 zsidó.
1886-ban 710 lakosból 29 róm. kath., 432 gör. kath., 224 helvét hitü és 25 zsidó.
1891-ben 857 lakossal, melyből 37 róm. kath., 457 gör. kath., 345 ev. ref., 17 izraelita és 4 örmény kath.
Adója: 1721-ben* 243 frt. 1898-ban 2170 frt 75 kr.
| Máté (Szász-). | TARTALOM | Melséd. |