| Nagymező. | TARTALOM | Néma. |
{219.} Négerfalva.
Nevének változatai: 1405-ben* Negel falva. 1467-ben* Negerfalwa. 1553-ban* Neÿerfalva és Negerfalwa. 1750-ben* Négerfalva. 1830-ban* Nyegerfalva, oláhul Nyegrilés.
Nevét Negru kenéz alapitójától vette.
Két hegyláncz között szűk völgyben fekszik Rettegről Magyar-Lápos felé vezető útban, keresztül foly rajta az emberfői hegyekből eredő patak, mely Csicsó-Györgyfalván, Rettegen át jobbról a Nagy-Szamosba siet. Deéstől 23.7 kilométernyire a deési járásban.
Négerfalva kezdettől fogva Csicsóvár tartozéka volt s azután is, hogy 1405-ben* a Losonzci Bánffyak kezére került. Oláh falunak neveztetik.
1467-ben* azonban a Bánffy Dezső fia István, fia László és Bánffy Dezső fiai ifj. László és Zsigmond a király ellen pártot ütvén, fellázadtak s Mátyás tőlük Négerfalvát elvevén, Szerdahelyi Kis Jánosnak és testvére Mihálynak adományozta.
1553-ban* ez oláh falu Csicsóvár tartozéka, vajdája Andrejka.
1577-ben* Szamosujvár tartozékának iratik, Rubán László kenéz és Zeéb Péter idevaó lakosok emlittetnek.
1593-ban* Báthory Zsigmond e falut Bocskay István váradi kapitánynak adományozza oda.
1602-beli feljegyzés szerint* Básta-féle zavar idejében Toldy István birja.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond e birtokot Lónyay Albert magvaszakadtával Nápolyi Péternek adományozza, de a következő évben* Báthory Gábor e birtokot Lissibona Gerárdnak inscirbálja s 1618-ban* Lissibona özvegye birja, ki itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki ez évbeli lustrára.
1631-ben* Lisbone Henrik egy itteni jobbágytelkét hivének Budai, máskép Hidy Mártonnak adományozza.
1650-ben* Draxán, máshelyt Domscán András fejedelmi puskás darabont, armalis nemes.
{220.} 1654-ben* a szamosujvári uradalomnak itt különböző helyen levő majorság földeibe a rettegi tiszttartója 100 köböl búzát, 20 köb. árpát és 20 köböl alakort vetett el.
1653. és 1658-ban* a szamosujvári uradalomnak itt 22 adózó jobbágya van.
1658-ban* II. Rákóczy György fejedelem Szamosujvárhoz tartozó Dragsán János zöldpuskás személyét és itteni házát megnemesiti.
1662-ben* nemes az idevaló Bercse család.
1664 május 15-én* tartott megyegyülésen hirdették ki idevaló régi puskások: Podina János, Dán Tivadar és Mátyás, Bercze Gergely nemeslevelét, de Budai Zsigmondné Lisibon Mária ellentmondott.
1665-ben* Lisibon Mária özv. Bölcsei Budai Zsigmondné óvást tesz az ellen, hogy a fiskus e birtokát Szamosujvárhoz foglalta.
1679-ben* Bánffy Zsigmond e birtokát felében nejére Vér Krisztinára, felében fiára Pálra hagyja.
1684-ben* birtokosa Rhedei Ferencz, kinek első nejétől Toroczkai Erzsébettől született leánya Krisztina Bethlen Ferenczné volt; 2-ik neje Serédi Sofia, ki ez év szept. 12-én 5000 frt reáfizetés mellett új adományt szerez Apaffy fejedelemtől a maga és leánya Rhedei Anna számára ezen birtokra, melyet férje Lisibon Máriától Budai Zsigmondnétól bir zálogba.
1694-ban* birtokosa Andrásy István.
1702-ben* birtokosa Serédi Zsófia báró Andrássy Istvánné.
1703-ban* I. Lipót császár Rhédey Ferencz özvegyét és leányát e birtokukban megerősiti.
1714-ben* a Rhédey-leányok közt történt osztály szerint e birtok Rhédey Annának lőrinczrévi Koncz Gábornénak jutott, de annak* Andrássy Ferencz és József ellentmondtak.
1724-ben* birtokosa Koncz Gábor özvegye s fia Koncz József.
1738-ban* birtokosa br. Bánffy Péter, neje Rhédey Krisztina jogán.
{221.} 1744-ben* Mária Terézia királyné br. Bánffy Pétert s nejét gróf Teleki Máriát e birtokukban megerősiti.
1750-ben* Bánffy Péterné birja.
1770–73-ban* összeírt birtokos báró Bánffy Péterné özvegyi jogon.
1773-ban* jan. 25-én gr. Teleki Mária egy itteni népes jobbágytelket Kollát Sonkádi Mihálynak ajándékozott, melyet monostori Pap Györgytől kapott volt.
1786-ban* birtokosa özv. Bánffy Péterné szül. Teleki, van 102 jobbágya, 12 zsellére s 13 szegénye.
1798-ban* Bethlen Imre és Sándornak van itt tanuvallomás szerint 93 régi egész nyilas jobbágya, 14 nyilatlan, 4 zsellér, 4 új telke és 8 czigánya, itteni nemesek: Drogsán Pál, Plájás Von, Bota Pap Elek, Bota Juon, Bereczki Dávid; Fodor, Szakács, Magos zsellérek.
1804-ben* Kozma Ferencz a Marosán Kosztán, Vána és Ignácz, úgyszintén a Pap család nemesi telkét és javait zálogjogon megszerezvén, melyek később osztály útján Kozma Károlina Turóczi Jánosnénak jutottak, ki ezeket elzálogositotta.
1809-ben* I. Ferencz király gr. Bethlen Imrét és Sándort a birtokukban, mely rájuk Bánffy Péternétől szállott, zálogjogban továbbra megerősiti.
1820-ban* birtokosai: gr. Bethlen Imrének van 41 telke, gr. Bethlen Sándornak 33, Ujfalvi Sámuelnek 12, Jakab Illésnek (zsidó) 2. Több adózó nemes és puskás.
1838-ban* lakik itt 2 nemadózó és 36 adózó nemes, írni tud 2, mind oláh ajkuak.
1839-ben* Pap család itteni nemes telkét Turóczinétól kiváltotta.
1863-ban* báró huszár Károly részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* nemesi jogu birtokosai: 5 Dán, 2 Puskesán, 2 Botta, 3 Marosán, 3 Pintye, 2 Falub, 5 Petrucz, 5 Dregsán, 2 Bogye, 1 Márkus, 2 Vlád, 3 Dunka, 4 Pap, 2 Buzdura, 4 Szigyarteu, 1 Zsorzs, 2 Juga.
Jelenlegi birtokosai (1898): Betegh Imre 1376 hold örökség és Dux Emánuel és József 1695 hold, vétel br. Huszár Károlytól. Juga Constantin, Viemann Szimion, Pap Kosztán, Gáborfi László.
{222.} A község alapitását s a falutól észak felé mintegy 40 öl területü helyet, melyen egykor vár volt, most nyoma is alig kivehető, a hagyomány Radu Nyegru vajdának tulajdonitja.*
Lakosai kezdet óta oláhok, földmiveléssel foglalkoznak. Újév éjszakáján a férjhez nem ment leányok kapujába szalmából emberalaku bábut s a megnősülhető legények kapujába pedig szintén szalmabábut tesznek a leányok. Húsvét és pünköst első napján az egész egyházközség kicsinye-nagyja össze szokott gyülni a czinteremben s itt tölti el a napot; a fiatalság 2 nap tánczol. Szent György napkor való öntözés, nagy torozás szokásos. Táplálékuk: tej, tojás s főzeléknemü, kevés hús. Öltözetüket gyapjuból és kenderből állitják elő, a nők kettős színes kötőt (katrincza), mellrevalót, harisnyát és bocskort hordanak.
Házaik boronafa, zsendelytető alatt.
1661-ben julius 29én éjjel e község és Emberfő határán pihent táborával Kemény János fejedelem, de az őt üldöző Ali basa török-tatár seregével azonban dúlva-pusztitva másnap már nyomában volt.*
1798-beli* tanuvallatás szerint gr. Bethlen Imre és Sándornak e birtokában, melynek jószágigazgatója ns. Dobai Sándor, van egy nemesi uvarháza (most 1898-ban a Duxé) négyszögben, várformailag épitve, hozzátartozó nagy csürös-, veteményes- és gyümölcsöskerttel, melyhez tartozik a falu felett levő új gyümölcsös, gabonás, ménes, szarvasmarha- és sertésakol és szőlő. Velnicze vagy pálinkafőzőházak, a falu felső végében, kőből, 4 üstre, melyeket néhai gr. Bethlen Sándor épittetett, fogadónak is használnak, és ezenkivül egy más a faluban. 1792-ben kapta kezéhez, azóta sok változáson ment át javitva. Öt darab tilalmas erdő az uraság részén, a szabad erdőket a falusiak használják.
A falu közepén lefolyó egyesült patakon egy jó lisztelő malom, két kővel és két ványoló ládával; a malomból, mint a tanuk vallják, 200 véka vámot szedhet évenként búzából és törökbúzából, de búzát itt nem igen szoktak őrölni, más falusiak pedig nem járnak ide őrlésre, vámbeli gabona vékája 9 polturán kél.
Ezen összeírás szerint e falu határán levő földekben, a helység hideg volta miatt, több szemet kell vetni, mint más helységekben.
Ugyanezen patakon a falun alól egy más malom, két kővel, ványoló nélkül, jövedelme az előbbinek egyharmadát teszi.
{223.} A falu felső végén egy két kövü lisztelő és két kádra készitett ványoló malom, melyet Hersch Ábrahám bir haszonbérben, jövedelme majdnem semmi.
Ez időbeli egész nyilas jobbágynak középszámitással van olyan földje, melybe, évenként használva, 8 véka vetés fér el, ezen kivül váltólag vethető két fordulós földjébe 12 véka vetés megy; évenként kaszáló rétjéből 4–5 szekér, minden második évben kaszálható rétje 2 szekérre való. Van 2–4–6 jármas ökre, 1 tehene, 1–2 tulka, 10–30–60 juha, 5–10–20 kecskéje, 3–12 sertése, 2–8 kosár méhe.
Az itteni nemesek a falu alsó felében laknak, ezek hadnagya 1798. év előtt Fodor György.
Gör. kath. és gör. keleti egyházközség. Annak papja részére 1880-ban szakitottak ki telket.* A gör. kath. templom 1821-ben épült Márkus Maftyej költségén, kőből, a község közepén s ugyanez évben szentelték föl Mihály és Gábor főangyalok tiszteletére. Papjai: Szigyártó Demián, Zsorzs Juon, György s a jelenlegi Juga Konstantin.
A gör. keleti templom épitési ideje nem tudható, 1830 körül újitották meg s a szt. Demeter tiszteletére van szentelve. 1820 körül* itt még csak e felekezetnek volt temploma 42 családfő hivővel. Anyakönyve 1859 óta vezettetik. Papjai: Márkus Vaszi, János, Szigyártó Demeter s a jelenlegi Bogya László.
Iskolát mindkét felekezet tart fön 1846 óta.
Ev. ref. egyháza 1 fi és 3 nővel a felőri fiókegyházé.*
Éghajlata egészséges, széltől védve, jég ritkán bántja.
1703 körül* adó alatt van 50 ökör, 18 tehén, 4 ló, 126 juh.
Határa 1750-ben* terméketlen, csak annyiok terem, a mennyivel évenként szűkön megérhetik. Barmok eladásából pénzelnek, melyeket Deés, Szamosujvár, Retteg, Bethlen és Besztercze vásárain árúsitanak. Két fordulós határa hat ökörrel szántható, a trágyázást nagyon megköveteli, de szekeres trágyával hegyes volta miatt nem javitható. Őszi-tavaszi vetésre egyaránt alkalmas, egy köbölvetés 5 kalangyát, szemül egy vékát ereszt, évenként kaszálható rétje 20 szekérre való, különben fordulónként kaszálnak. 8 vedernyi szőlője házi szükségletre miveltetik. Tüzelésre való fáserdeje bővön. Legelője fordulónként.
Kertek jövedelme 36 kr. Mivelés alatt levő szántója 379 1/2 köbölnyi, elvetettek 188 1/2 köb. ősz, 94 köb. tavaszgabonát, tengeri termése 8 3/4 köböl, rétje 228 szekérre való, a malmok jövedelme (a nemesek {224.} és jobbágyoké) 9 frt 42 kr. Van 144 jármas ökör, ló, 109 tehén, 45 tulok, 893 juh, kecske, 103 disznó, 66 méhköpü, 87 pálinkafőző üst jövedelme 12 frt 51 kr.
Iparosa 1 szűcs, 1 ács és 1 czigánykovács.
1821-ben* határa IV. osztályu. Nem nagy, de ez is gyenge, s minthogy lakosai fával kereskednek, volt szép nagy erdeje pusztulni kezd. Van ekkor 632 köb. szántója, 449 szekérnyi kaszálója, 48 igás, 24 fejős marha, 40 juh, 10 disznó, 10 méhköpü adó alatt.
Jelenleg is gyenge határán termesztenek: tengerit, tavasz- és őszbúzát, zabot, haricskát. Állatai: hazai fajta szarvasmarha, ló, juh, sertés és bival. Gyümölcse: beszterczei szilva, alma és dió, kevés szőlő. Épületköve bővön. Itatója jó és bővizü forrásai s a községen keresztül folyó patakja.
Három patakmalma Dux Manó és József tulajdona.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai Szent-Mártonnapon felerészben 50, felerészben 25 denárt fizetnek adóban, Szent-Györgykor pedig juhaikból 50-det adnak.
Kenézeik évente 1 ágypokróczot, 1 őzet, 1 karvalyt, 1 tehenet s 1 berbécset adnak.*
1552-ben* ezen tartozékot is birta rövid ideig Csicsóvárával együtt Bank Pál s az ő idejében felvettek rajtok Csicsóvár tisztjei 4 tehenet 5 frt, 15 bárányt 1 frt és 50 denár, 40 csirkét 80 denár, 15 sajtot 1 ft, 6 pint vajat 1 frt 50 denár értékben. Rettegre adtak 30 köböl zabot, 20 frt, némelyek zabot adtak kölcsönkép 2 frt 40 denár értékben, birságba elvettek tőlük egy ökröt és egy tehenet.
Határhelyek: 1769-ben* Valya Kapriori, Dumbrava Gruilor, Malu, Gros, Oszoj, Szakature, Vreknyicsore, Czermure, Krucse, Valye Ulmilor, Polye Gurugleczilor, Pod, Grun Prentyuluj, Puntyele, Lazu Dzsukánásuluj, Driku Rezouluj, Riti Pojeniczilor, Szurupaturelye, Vadu Prehogyistyi, Gyalu Szik, Szeketura Nyámczuluj, Podu Gloduluj, Karbunarist, Polye Runkuluj, Pogyisore, Valye Podoancsi, Bolován, Szkericsora, Válye Váruluj, Doszu Holtyéni, Lunka Holtyielor, Komoriczi, Bálmás, Alkutásu.
1780-ban* Valye Retyesuluj, patak; Gros, erdő; Ungyu Szorbuluj, Valye Unyilor, Tyerk, Puntye aluj Ambrus, Laza Zsuganasuluj, Driku {225.} Rezoluluj, Szeketure Nyámczuluj, Hrior, Gyalu Szék, Vurcsurobále, Mozelicze, Balovány.
1798-ban* e birtoknak összeírása alkalmával határa alsó és felső fordulóra oszlik. Szőlő: In Vale Unyilor, (nem rég ültetett nagy darab új szőlős). Csitkos kert, Patakok: Retyesuluj és Kaprivori, Blidár, In Dubravicze din Sosz dje teo (tó), Vár, Valcsára Morestyilor, Vale Sztimba. Utczák: Szappanarilor stb.
1864-ben* In funácza, Grujisorul, Lunka luj Belmos, Pojana, Gyálu lui Makszim, Lunka Holtelui, Braza, Skuriselile, La frazinul, Fundu Lunsi, Prihogyistya, Meriele, Pe Zevoje, Ritul Kepriori, Ritul Holtelelui, Labul la Kruse, Ritul Pojeniczi, Gyálu Szék, Dreganul, Karbuneriste, Rezojul, Zvojele, Pe zseszur, Pe Dimbrovicza, Pe Muncsel.
Lakossága: 1553-ban* van benne 16 kapu, 24 szegény és 3 elpusztult ház.
Az 1603. évi* összeírás szerint az előző háboru alkalmával úgy elpusztult, hogy csak öt lélek maradt meg.
1703 körül* 26 jobbágy, 7 zsellér s 4 béresszolga lakosa van, kik 33 telken laknak, el van pusztulva 20 ház.
1750-ben* egy telkes nemes 6 lakik 2 telken 6 házban, 94 jobbágy 49 telken 78 házban s egy ily özvegy 1/3 telken egy házban, 8 telkes zsellér 4 1/3 telken 6 házban és 5 külsőség nélkül való zsellér 5 telken és házban, 7 kóborló, 3 ily özvegy, ezeknek se házuk, se külsőségük, együtt 60 2/3 telken 96 házban laknak. El van pusztulva 5 ház, egyből 1746-ban haltak ki, 4-et pedig Bánffy Péter más helyre költöztetett.
1857-ben* 1100 lakosból 5 róm. kath., 601 gör. kath., 404 gör. kel., 36 evang. helvét, 54 zsidó. Házak száma 210.
1886-ban 1294 lakosból 615 gör. kath., 621 gör. keleti, 9 helvét hitü és 49 zsidó.
1891-ben 1556 lakossal, melyből 6 róm. kath., 778 gör. kath., 682 gör. kel., 12 ev. ref. és 78 izraelita.
Adója: 1703 körül* 63 frt, 15 köb. búza, ugyanennyi zab, 5 szekér széna s egy vágó marha. 1748-ban* 1442 frt 32 1/2 kr. 1749-ben* 468 frt 34 1/2 kr. 1775-ben* 336 frt 28 kr. 1882-ben* 319 frt 56 kr. és 1898-ban 3579 frt 21 kr.
| Nagymező. | TARTALOM | Néma. |