| Néma. | TARTALOM | Nyárfás. |
Noszoly.
Nevének változatai: 1329-ben* Nuzal. 1533-ban* Nwzal. 1561-ben* Nozyal. 1596-ban* Nozaly. 1700-ban* Noszaly és Noszály. 1721-ben* Noszai. 1830-ban* Naszály, oláhul Neszalu. 1837-ben* Noszoly, oláhul Neszól.
Noszoly nevét az ős magyar noszolya szóból veszi, mely más szóval ágyat jelent. A Miklosich szótárában 213. l. nosiló szláv szó, ágy, vízágyat jelent szintén, a melynek helyes voltát bizonyitja a közelében levő, ma is jókora ngyságu tiszta tükrü tava.
Dombok között háromszög alaku szűk völgyben fekszik, melynek nyilása a czegei tó felé vezet. A községen egy kis patak foly keresztül, melynek vize csak esős időben van. Deéstől 36.4 kilométernyire a kékesi járásban.
Noszoly a XIV. század elején Majos (Moyus) fiainak: Ellős (Elleus) és Majosnak birtoka volt. Ezek azonban pártot ütvén I. Károly király ellen és hűtlenségükben, mint az okelvél mondja, gonoszul elveszvén, Noszoly a királyra szállott, ki azt 1329-ben* Ferencz fiának, Pogány Istvánnak adományozta oda.*
Ennek magvaszakadtával Noszoly a Bebekek birtokába került, de 1455-ben* Pelsőczi Bebek Imre özvegye Veronika és gyermeke Pál Noszoly felét Hunyady Jánosnak veti zálogba.
{244.} 1470-ben* Mátyás király Noszolyt, mint Búza tartozékát, Almásvárával a Pelsőczi Bebek Pál Imre vajda fia magvaszakadtával, Dengelegi Pongrácz János vajdának adományozza.
1530-ban* János király Noszolyt, mint Búza tartozékát, Horváth Gáspártól hűtlensége miatt elkobozván, azt Kendy Ferencznek adományozta oda. De ennek Ferencz kalocsai érsek ellene mondott s az e miatt támadt perben az érsek nem jelenvén meg, Báthory István vajda Kendy Ferencznek itélte oda 1533-ban.*
1554-ben* Somy Anna özv. Balassa Imréné e birtoknak, mely a kolozsmegyei Almásvárához tartozott, negyedrészét férjének Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somy Ilonának adományozza.
1560-ban* II. János király az Almásvárához tartozó Bebek Ferencz-féle részt hűtlenség miatt elvevén, Báthory Kristóf és neje Domiska Katának adományozza, ennek Somy Ilona ellen nem szegült, a miért maga Báthory Kristóf kérte a királyt, hogy neki valami részt adjon a vár javaiból s így adta 1561-ben* II. János király az itteni Almásvárhoz tartozó Bánffy részt Bornemisza Benedeknek s nejének Somy Ilonának, az összes várjavakból Búza, Feketelak, Noszolyt és czentei részeket s ezek megnyerése után Somy Ilona a többiekre nézve jogáról lemondott.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somy Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősiti.
1574-ben* Balassa András, Somi Borbála, Lindvay Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné és Margit özv. Bornemisza Benedekné, most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban meg is erősitette, 1592-ben* pedig beigtattatnak, a másik itteni birtokos Cseffey János jelenlétében.
A Kendyek közti 1590. évi* osztály szerint Kendy Istvánnak 6, ifj. Kendy Gábornak pedig 5 jobbágy jutott.
{245.} 1594 körül* Báthory Zs. A hűtlenségbe esett Kendy Gábor itteni részét, t. i. 5 magyar jobbágyot Toldy Istvánnak adományozta.
1596-ban* Saffarith Györgyné Bornemisza Zsófia Toldy István ellen kelt itélet alapján itteni részébe, az itteni birtokos Cseffey János jelenlétében beigtattatik.
1597-ben* Csáky Zsigmond özvegye Bornemisza Anna tiszttartójának Toronczai Fekete Jánosnak egy itteni telkét adományozta oda s 3 telket Balázsházán.
1598-ban* birtokosai: Cseffey János, Szalontai Tholdy István, Légeni Szilvássy Péter.
1599-ben* Cseffey János itteni részét feleségének Valkay Erzsébetnek s Cseffey Miklós és Istvánnak hagyja.
1599-ben* Szilvássy Péter itteni részét, melyet egykor néhai Bornemisza Zsigmondtól kapott cserébe, most annak nővérének Bornemisza Annának özvegy Csáky Zsigmondné s most Zichy Rafaelnénak visszaadja.
1604-ben* néh. Cseffey Jánosnak itteni részét Básta György magvaszakdás czímén hivének Pangili Ponának adományozta oda, de mivel azon Cseffey özvegyétől Tomori Annától megtudta, hogy magva nem szakadt, mert Cseffey Jánosnak egy László nevü fia maradt, Básta e rész visszaadását elrendeli.
1609-ben* Wesselényi Anna itteni részét Fekete Jánosnak adja zálogba.
1626-ban* Fekete János itteni jobbágytelkét Löke Tamásnak adományozza.
1627-ben* Cseffey László birja.
1641-ben május 10-én* Naszályi Cseffey László itélőmester 1658-ban* Belső-Szolnokvármegye főispánja s a fejedelmi tábla főjegyzője volt idevaló birtokos.
1643-ban* Rákóczy György Fekete Jánosnak itteni részét Cseffey Lászlónak adományozta, a következő évben* Kolozsvári Leoke imre tiltakozik az ellen, hogy Cseffey László itteni részét, mely a Noszolyi Fekete Jánostól anyai testvére halála után szállott reá, azért, mert önhibáján kivül a hadtól távol maradt, magát abba beigtatta.
1660-ban* noszolyi Fazakas János egyik birtokos.
{246.} Az itteni Cseffey rész birtokosai* 1655–1676-ig:
1662-ben* Apaffy Mihály e birtokot, melyet Cseffey László magvaszakadtával, a később hűtlenségbe esett Keczeli András foglalt elk, most Váradi Belényesi Ferencznek s nejének Putnoky Erzsébetnek adományozza.
1664-ben* Löke Borbély Imre itteni részét Csáky Lászlónak adja.
1664-ben* Apaffy Mihály Sulyok István itteni részét, annak magvaszakadtával, Királyhalmi Petky Istvánnak adományozza.
1664-ban* tanúk vallják, hogy Cseffey László halála után az itteni udvarházat s az egész falut, az itteni Fekete-féle résszel együtt, Gávay Miklós foglalta el, majd azután a fiskus onnan Gávayt kirekesztvén, maga részére foglalta el, de II. Rákóczy György azt Gávaynak újra visszaadta.
1673-ban* Cseffey László birtokának egy része Petky Istvánra szállt, azon kivül birt Petky János, ki a nevezett évben Petky Judit Domokos Jánosné, Petky Borbála Henter Benedekné, Kálnoky Sámuelné Lázár Erzsébet, Alsócsernátoni Domokos János és Dániel Péterné Nagy Zsófi rokonainak engedte át Noszolyt s ehhez birt részeket osztály útján.
1694-ben* birtokosai Kálnoky Sámuel és atyjafiai.
1697-ben* Petky Sára Toroczkay Jánosné és Petky Teréz Bálint Györgyné birnak itt.
1698-ban* Petky Erzsébet Telkesi Pálné itteni részét Kálnoky Sámuelnek zálogositja el.
1702-ben* birtokosai gr. Kálnoky Sámuel, Henter Benedek, Domokos János, özv. Szentpáli Jánosné Gávay Katalin sóbeli haszonban részesültek.
{247.} 1707-ben* Kálnoky Sámuelnek itt egy faháza, 2 jobbágya s 6 zsellére volt.
1714-ben* Kálnoky Samu özvegyének Lázár Erzsébetnek van itt 5 jobbágya és 23 zsellére.
1723-ban* az itteni Cseffey részt birják: özv. Szentpáli Ignáczné, Domokos János, Henter Zsigmond, Kálnoky Anna özv. Lugosi Ferenczné gyermekei: Lugosi László, József és Ilona, gr. Petky Dávid és Sára Thoroczkay Jánosné.
1736-ban* br. Bálintit Zsigmond és István Domokos Imrét az itteni rész kiadására szólittatják fel.
1754-ben* br. Henter László és Dávid, Lugosi Erzsébet Muszpurgi Zsigmondné, a ref. egyház, Domokos Ferencz és a gr. Bethlen család birnak itt.
1761-ben* birtokosa Domokos Antal.
1770-ben* összeírt birtokosai: Banvotzky Károlytól elvált gr. Cospurg Anna, Alcsernátoni br. Domokos Antal, Kézdiszentkatolnai Bak András férji,* Bak András a Pál fia 1739 előtt Czakó Ferencz rokona hivására (Szentkatolnai Bakk Endre vizakai róm. kath. lelkész: A Bak és Jancsó család története. Budapest. 1883. 74, 75, 79. l.) jött ide, nőül vette itt szentháromsági és rontási Szeredai Annát. Előbb gazdatiszt, majd szolgabiró. Utódai Vasas-Szent-Ivánon lakó Miklós s fia János † 1854, és László. 1780-ban nőül vette septséri Fogarasi Máriát, leányai: Anna, Mária. Anna nagyandrásfalvi Molnos Elekné, fia Elek (u. o. 77. l.) Mária Etédi Simon Lászlóné, gyermekük Lajos, Juli és László. Az előbb emlitett Bak László az András kisebbik fia, czentei birtokos, 1771-ben szolgabiró (u. o. 78. l.). Molnos családfája így (u. o. 77. l.):
Antal 1815.
Henter Róza
Elek † 1838
Bak Anna
Ádám def.
Péter
Péter
Imre
Károly, Sándor
Károly
Vinczi Fogarasi Teréz
Amália, Róza, Mihály
Tamás Lila.
Elek (Sajó-Szent-Andráson)
1. Báró Inczédi Ida 1861.
2. Fejérvári Margit 1872, előbb Szath. és Rontási Szeredai János özvegye s fia Szeredai Ferencz.
Ádám 1833.
Alsó Klára
Anna, Elek.
1786-ban* birtokosai: gr. Conspurg Anna Máriának van 22 jobbágya, 5 zsellére, br. Domokos Antal özvegyének 10 jobbágya 1 zsellére, gr. Bethlen Sámuelnek 7 jobbágya, Henter Istvánnak 9 jobbágya, 1 zsellére, Domokos György özvegyének, 5 jobbágya, 1 zsellére Horváth {248.} Mihály özvegyének 3 jobbágya, Bak Jánosnak* 2 jobbágya, Kozma Jánosnak 6 jobbágya, 3 zsellére.
1809-ben* birtokosai: Széplaki Istvánnak van 16 gr. Bethlen Samunak 6, br. Domokos Rózának 7, Henter Mihálynak 4, Henter Dávidnak 2, Henter Farkasnak 6, Henter Samunak 7, Bak Jánosnak 2, Bodoni Gábornak 2, Csatt Istvánnak 1, Szentgerliczei Mihálynak 2 telke.
1812-ben* gr. Korda Zsuzsánna egyik birtokos.
1820-ban* birtokosai: Lakatos Zsigmondné Henter Juliánna az István leánya, Bak János özvegye, Molnos Elek, Macskási Gáspár, báró Domokos József, Henter Farkas, Mihály és Ádám, gr. Bethlen Samu özvegye és Száva Ádám.
1825-ben* egyik birtokosa Gogánváraljai Sárdi Száva Ádám fia Gáspár és neje Lakatos Eszter (Henter Julia leánya), erről szállott Rozáliára Gencsi Albertnére 1856-ban.
1830-ban* Széplaki Istvánné Pánovczky Anna, Domokos Rozália és Egri emlittetnek.
1837-ben* birtokosai a Csáky Gábor ivadékai közül: Henter, Lakatos, Száva özvegye, Mosotichné, Molnos, Domokos báró, özv. Széplakyné utódai, Csatt, Bakné.
1845-ben* gr. Bethlen Pál emlittetik egyik birtokosának.
1863-ban* Iktári gr. Bethlen Kata gr. Bánffyné, gr. Wass Samu, Schilling János, Lendvay Károly, Száva Gáspár és neje Lakatos Eszter, Lőrinczi József, Lendvay Rudolf, Henter Farkas utódai, Molnos Károly, Elek és Ádám úrbéri kárpótlásban részesültek.
1866-ban* az itt összeírt 180 füstből 7 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: Lendvay Károly (a Széplaki részben), Lőrinczi József, Molnos Elek és Károly, Ugron István, haszonbérlője volt Kornisnak, később Bánffy Miklósnénak tisztje, Csontos Sándor és János.
1868-ban* Placsintár Bálint és Incze Domokos emlittetik.
Jelenlegi birtokosai (1898): Lendvay Károly leánya Berta 890 h. 50 öl. Részben atyja utáni örökség, részben vétel Lendvay Rezsőtől. Schilling Ottó a János fia 776 h. 1419 öl. Öröklés atyja után és vétel Száva, Bánffy, Kornis, Bethlentől. Makavej Dénes 364 h. 865 öl. Összevásárolta többektől. A Mihály fia László fia Henter László 74 h. Örökség atyja után. Molnos Mihály 40 h. 264 öl. Örökség atyja után.
{249.} Egykor tisztán magyar lakta község, jelenlgei lakossága jobbára oláh. Őstermeléssel foglalkoznának, de nagy része kevés szorgalmat fejt ki, idejét a korcsmákban tölti s ezért szegény. Babonások, a kuruzslásokban hivők.
Épitkezés s ruházat tekintetében ugyanazt mondhatjuk róluk, melyeket a szomszédos búzabeliekről előadtunk.
A XIV. században róm. kath. egyházközség. 1332–37 közt* plébánosa Bálint papi tizedbe fizet egy garast, 13 hegyi (De monte) denárt. Ismét* fizet 3 garast.
Az ev. ref. esperes 1643-ban* jelenik meg ez anyaegyházközségben először s írja össze vagyonát. Ez arra enged következtetni, hogy azelőtt más, valószinüleg az unitárius hitet vallotta a szomszédos Kékes, Aranyosszentmiklós stbbivel együtt, különben 1622-ben összeírták volna javait. Van ekkor egy kőtemplom, egy harangja s papilakja, mesteri ház elpusztulva. Ez hihetőleg 1601–2 közt pusztult el magyar lakta hiveinek nagy számával. Fekvősége rét, szántó 10 drb. Kőtemploma a reformácziót megelőző időből való. A most is látható felirás 1594. évszámot tünteti fel, valószinüleg ekkor újitották meg* és 1883-ban* javitották ki.
1754-ben* a noszolyi ev. ref. kőtemplom a község közepén, ezen felül a papilak, a ref. temető alatt régi mesteri telek, ekkor az egyházfi lakik rajta, 9 drb szántója 30 köböl vetésre való, rétje 6 drb, 13 szekér szénát terem, szőlője egy drb. Kamatra adva 34 frt.
1830-ban* papmesteri telke romladozó állapotban, temető aljában egy zsellérház.
1845-ben* a noszolyi ev. ref. és gör. kath. egyháznak közös erdeje volt, melynek harmadrészben való fáját 105 frton adták el.
1766-ban* alakult leányegyházzá, a kékesi, nagydevecseri, viczei s borzási papok szolgáltak be. 1830 körül* ismét anyaegyházközség. 1875 óta* újolag Kékes leányegyháza.
1766-ban* 17 fi, 17 nő egyháztaggal. 1887-ben* 163 lélekkel.
1898-ban* körlelkészség központja, 178 lélekkel, melyből férfi 88.
Urasztali készlete 1643-ban* ónkanna, tányér, pohár. 1680-ban prédikáló székre való takarót adott Gávay Miklósné Nagyváradi Krisztina, {250.} Rettegi Deésy Péterné. Ponta István 1687. 1748-ban gr. Bethlen Sámuelné Keresztes Borbála urasztalára való teritőt. 1784-ben Buzai Borsos Péter. 1795-ben G. J. B. S. (gr. Iktári Bethlen Samu) ezüst poharat és tányért. 1847-ben* Enyedi József és neje Csengeri Julia, Somogiy György s neje Kovácsi Károlina urasztalára való eszközöket adományoztak.
Jóltevői: 1795-ben* Széplaki István egy szőlőt hagyományozott. Iktári gr. Bethlen Domokos évenként 20 kal. búzát, 4 frt s egy rüdeg sertést rendelt adatni birtokából a pap számára. 1830-beli* összeírás szerint br. Bánffy Farkas kegyhagyományából, mely a főegyházi tanács felügyelete és kezelése alatt van, kap a pap évenként 20 frtot.
1863-ban* az ev. ref. egyház számára dézmakárpótlást utaltak ki.
1868-ban* a templom s az ekklézsia javainak főelőmozditója Schilling Rudolf, Ugron István s az utóbbi időben Schilling Ottó, kik e czélra sokat áldoztak.
Anyakönyve 1825 óta vezettetik.
Kis harangja, mely haranglábon áll, felirata „Ec. To. M. Ston. V. F. T. N. A. O. P. B. Ae. Anno 1602. Noszoly.”
Lelkészei: Sárközi János 1640.* Retyi Máté 1681-től.* Petki István 1745. Bágyi György 1753 Szentgyörgyi István 1755. Bitai Samu 1788. Csontos István 1791. Beszolgáló lelkészek: Szentkirályi József 1795. Bajnóczi Dániel 1793. Csontos István 1796–1816. Budai András pap 1806. Nagy Elek 1840. Ezek rendes papok: Dobozi József 1841. „Szentiváni Bartók Zsigmond 1845-ben* Noszolyi Ev. Ref. Pap.” Pergő Márton 1851. Pap Samu 1854. és 1863. Porcsalmi László 1862. Mike Lajos 1889-ig, utánna a jelenlegi Bedeházi János.
Iskoláját az 1770-es években létesitette, rendesen a papok tanitóskodtak.
Jóltevői özv. Schilling Jánosné s fia Rudolf.*
Gör. kath. egyházközség. Templomát az ev. ref. közelében fából 1807-ben épittette Borgói Noszni Pál. Fatornya 1892-ben czinbádoggal fedetett be. 1808-ban szentelték föl Gábor és Mihály főangyalok tiszteletére. Harangjai is ez időből valók. Pecsétje latin körirattal 1838-ban készült. Anyakönyve 1825 óta vezettetik. Papjai: Justi András 1845-ben.* Pap László s a jelenlegi Filipán József.
Iskoláját az ötvenes évek elején létesitette.
{251.} Éghajlata mérsékelt, széltől védett, jégverés 5–10 évben fordul elő, de nagy károkat ekkor sem okoz. 1873 óta kolera nem volt, de a difteritis két versen is dühöngött.
1721-ben* két fordulóra osztott határának nagy része dél, más része északnak fekszik s ennek földje nem termékeny, trágyázva azonban jó, kétszer-háromszor szoktak szántani rendesen 6 ökörrel, búzát, rozsot tisztántermi, szénája jó, van tüzelésre való fás erdeje, hadi úton gyakran dolgoznak, őrlőhelye és piacza Szamosujvár, melytől 2 mföldre van. Termő földje 217, terméketlen 19 köböl férőü. Elvetettek ez évben 83 köb. őszi, 23 köb. tavaszi gabonát s termett 411 kal. búza, rozs, 166 kal. zab, árpa, 40 kal. kender s tengerije 7 véka. Szénarétje 103 szekérnyi, szőlője 33 kapásra való, melyből 142 vedret szüretelt. Adósságuk 66 frt. Van itt 73 ökör, 40 tehén, 11 borju, 11 ló, 205 juh, 20 méhköpü, 51 disznó.
1821-ben* határa 2-od osztályu.
1837-ben* határa nagy, tágas, termékeny, legelői jók. Van tava és bora terem.
Jelenleg határa kevésbbé termő; termények: törökbúza, búza, paszuly, burgonya, rozs, árpa, zab, luczerna, lóher. Állatai: hazai fajta szarvasmarha, juh, sertés és ló. Gyümölcse: nemes faju alma, körtve, szilva, dió, cseresznye, megygy, baraczk és szőlő.
A község délkeleti részén, a Zsejke nevü határrészben keletkezett 1870-ben egy tava földcsuszamlás által, a mikor a tó felett szakadékok képződtek, melyek mint valami tornyocskák, festői látványt nyujtanak. A nép „angyalvár”-nak nevezi. Hodor* azt állitja, hogy hajdan vára volt, valószinüleg e helyen feküdt.
1755 april 12-én* Dobokavármegye itt tartotta közgyülését.
Határhelyek: 1329-ben* Büzöstó (Byzustou), Likashatár, Szarvastó, folyó; Asszonyerdeje (Azunerdeye), erdő; Légenfark (Légen falu vége), Kereszteserdő, Akasztófabércz, Kürü (Kwrew), Nyiresbércz, Lovászbércz (Luazberc), Monyoróspataka, Mellyespataka, Jenőkuta (Genokuta), Dobrahegyese, hegy; Nagykapus, Lompérthegyese (Lumpeyrthegese).
1643-ban* Medgyeshalom bércze, Kisalj, Szőlők alatt, Kisrét, Horgas, Kapus, Szajkahidja, Szarvas, Erdőfelé.
1698-ban* Szőlőfő, Goszpoda, Lovásztelekbércze, Mányik, Nagyajfő, Kisaj, Szakadás, selyke, Kovácstava, Medgyeshalom, Tőlők, Eszek, {252.} Tőlőkvölgy, Büdöskút, Szélpalló, Csaraszerdő, Tekenős, Rókalyuk, Kerektó, Nagyágy, Petekörtény, Falkafű, Eszely, Kapus, Hodostó, Szajkaludja, Borsa boka, Gyilfa, Búza bokor, Jokorós, Gyirfa, Medves, Horgos.
1754-ben* Temető domb; felső fordulóban: Faluréti, Kisaly, Falu szőlője, Irtóvány, Porgolatkapu, Erdő alatt, Kapus, Csere; alsó fordulóban: Nagyrét, Országút, Csávás, Gyerfabércz, Medjes Solombércze, Petekörtve, Kisalybércz, szőlőhegy.
1812-ben*2 felső fordulóban: Faluvége, Falu erdeje, Karmatura, Falusirét, Dumbrava, Nagyalj, Apér; alsó fordulóban: Középerdő, Csávás, Megyeshalom, Gyirfa, Borzabokor.
1864-ben* Kurcsa (a keresztnél), Kurmetura, Tekenyős, Din sus de satu, Zsejke, Kisperdan, Socs, magyarul Borzás, Tulucs (magyarul Tülök), Csivás, magyarul Csávás, Nagyja, Pogyerej.
1868-ban* Zsáka.
1898-ban Halmok, Din Sus de Sát, Szőcs megye halom, Tulucsfarka, Kisperdő, Nagyaly, Kisaly, Csóvás, Pogyerej, Gospodáre, Manyicsel, Szénafüvek, Zsejke, Kávástó.
Lakossága: 1700-ban* van 54 jobbágy lakosa, kik ugyanennyi házban laknak.
1721-ben* 6 jobbágy, 21 zsellér, 10 kóborló s egy ily özvegy lakossal, kik a kóborlók kivételével 28 házastelken laknak, el van pusztulva 6 ház.
1750-ben* 8 jobbágy, 25 zsellér, 15 kóborló, 3 ily özvegy, 5 udvari férfi és 4 nőcseléd, együtt 57 lakossal, kik 42 házban laknak, el van pusztulva 6 ház.
1830-ban* 790 lakossal.
1837-ben* lelkek száma 544, a házaké 130.
1854-ben* 898 lélekből álló lakosa van.
1857-ben* Noszoly lakossága 964, melyből 14 róm. kath., 778 gör. kath., 154 evang. helvét, 7 unitárius, 11 zsidó. Házak száma 190.
1886-ban 779 lakosból 12 róm. kath., 721 gör. kath., 35 helvét hitü és 6 zsidó.
1891-ben 818 lakossal, ebből 9 róm. kath., 636 gör. kath., 155 ev. ref., 1 unitár, 17 izraelita.
Adója 1721-ben* 232 frt 30 kr. 1898-ban 2495 frt 51 kr.
| Néma. | TARTALOM | Nyárfás. |