| Oroszfalu (Alsó). | TARTALOM | Oroszmező. |
{318.} Oroszfalu (Felső-).
Nevének változatai: 1408-ban* Karácsontelke. 1410-ben* Utraque Villa Ruthenorum. 1467-ben* Felsew Karachontelke. 1493-ban* Karáchontelke. 1534-ben* Felső-Karácsonfalva. 1568-ban* Felső-Karácsontelke. 1614-ben* Oroszfalu, máskép Karáchontelke, 1750-ben* Felső-Oroszfalu. 1831-ben* oláhul Ruszu.
Egykori nevét várszolga Karácson, Oroszfalu nevét orosz lakosaitól kapta, előnevét pedig fekvése után, megkülönböztetésül a rajta alább fekvő hasonnevü falutól.*
A Melles- és málomi patak összefolyásánál szűk völgyben fekszik az oldalára is kiterjedőleg. Deéstől 33 kilométernyire a bethleni járásban.
Felső-Oroszfalut kezdettől fogva az Apaffyak birtokában tudjuk. Egy ideig egy községet képezett Alsó-Oroszfaluval, de a XV-ik század elején már külön vált attól s 1410-ben* már mindkettő meg van nevezve.
1408-ban Karácsontelki Apa fia Miklós mester, kinek jobbágyai a Bethleniek birtokában levő Málom határából egy darabot elszántottak és learattak, mely ellen Bethlen Pál és János mester tiszttartója tiltakozik.*
1447-ben* nagyfalusi Apa fia Miklós végrendelkezik felette.
1467-ben* Apaffy Mihály az egész községet, de csak rövid időre, Vingárti Geréb Jánosnénak Zsófiának vetette zálogba.
1468-ban* Mátyás király Apaffy Mihálytól, mivel az ellene való lázadásban részt vett s hűtlenség czímén elkobzott ezen falut neki kegyelem folytán visszaadja.
1493-ban* Bethleni Bernát itteni részét testvérének Bethleni Miklósnak eladja több községekkel, köztük Felső- és Alsó-Borgóval együtt.
1534-ben* néh. Apaffy Miklós özvegye Monostori Katalin és fia Gergely, ugyanazon Miklós fiát Farkast, néh. Apaffy Miklós itteni részének bármely czímen leendő elidegenitésétől eltiltják.
1535-ben* Jankafi Lázár, a neki János királytól Apaffy Miklós hűtlensége miatt adományozott részt Apaffy Miklós fiainak: Gergely, György, László, Miklós és Farkasnak bizonyos összegért visszaereszt.
{319.} 1566-ban* Károlyi Klára Apaffy Gáspárnét a kir. tábla elé idézteti Apaffy Gergely főasztalnok és tanácsos, úgyszintén Apaffy István és Ferencz, mivel néhai férjének iteni részét pusztitja.
1568-ban* néh. Apaffy Farkas fiai Gergely, István, Imre és András s néh. Apaffy Miklós fia Ferencz ezen birtokukba új adomány czímén beigtattatnak.
1568-ban* a királyi tábla előtt Apaffy Erzsébet Szabadkai Kis Ambrusné, Apaffy Druzsi Károlyi Lászlóné Apaffy Gergelyt, Istvánt, Imrét és Ferenczet megnyerték, kik a fiut illető itteni részről leány- és a leányt illetőből az őket illető részt kiadni nem akarták.
1575-ben decz. 10-én* Beszterczén kelt adomány-levélnél fogva a hűtlenségbe esett Békés-párti Apaffy Imrének itteni részét Apaffy István fogarasi várnagy és Apaffy Lénárd kapta adományba.
1584-ben* Apaffy István, Miklós és Imre magszakadásuk esetére itteni részük örökösévé a Bethlenieket teszik.
1586-ban* Apaffy Lénárdné Bánffy Anna és leánya Erzsébet Apaffy Miklóssal úgy egyeztek ki per közben, hogy Erzsébet lehető kihaltával itteni része Miklósra szálljon, melyet 1589-ben a fejedelem is megerősitett.
1620-ban* birtokosa Apaffy György.
{320.} 1624-ben* Somkereki Erdélyi István itteni részét Apaffy György leányának Erzsébetnek ajándékozza.
1632-ben* Haller György óvást tesz az ellen, hogy a fejedelem öcscsének Zsigmondnak itteni részét, annak magvaszakadtával, nóha azt ő reá hagyta, elfoglalta.
1646-ban* Apaffy István e birtokát, mert szakácsának füleit levágta, elkobozták, de 1651. és 1652-ben* kegyelmet kapván, abba visszaigtattatott inscriptióval, a minek testvérei: Boldizsár és Mihály ellene mondanak.
1667-ben* Apaffy Mihály és neje Bornemisza Anna kihalásának esetére örököseikül a Bethlen családot, t. i. Búni Bethlen Jánost, fiait Miklóst, Pált és Sámuelt és Keresdi Bethlen Farkast, Gergelyt és Eleket teszik.
1678-ban* birtokosa Apaffy Miklós.
1694-ben* birtokosa Kemény János.
1696-ban* Teleki Anna Apaffy Mihály özvegye, most Kemény Jánosné egyik birtokos.
1810-ben* birtokosai: Bánffy Jánosnak van 11 jtelke, Csernátoni Antalnak 12.
1820-ban* birtokosai: Csernátoni Antalnak van 21, báró Bánffy Ferencznek 13 telke.
1843-ban* birtokosai: báró Bánffy Dánielnek s Gyulai Eleknek van 12-12 telkük.
1863-ban* báró Bánffy Dániel részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866. évben* nemesi jogú birtokosai: báró Bánffy Dezső, Csernátoni Ignácz, Beder István és Székely István.
Jelenlegi birtokosai (1892–98): báró Bánffy Dezső miniszterelnök, öröklés atyja br. Bánffy Dániel után 532 k. h. Br. Bánfy Ferencz a Dezső fia és Csernátoni Gyula öröklés útján.
Felső-Oroszfalu jelenlegi lakosai túlnyomóan oláhok. Egykor orosz, ruthén lakosai voltak. 1815-ben* úgy innen, mint a szomszédos Apanagyfaluból többen vándoroltak ki Bukovinába. A kiköltözöttek helyére a hagyomány szerint a br. Bánffy család új telepeseket hozott.
{321.} Földmiveléssel, baromtenyésztéssel foglalkozó lakói közt a karácsonyi kántálás, Szent-György napkor a kapuk- és istállóknak csipkebokorral való betöviselése szokásos, hogy a boszorkányok a tehenek tejét el ne vihessék.
A fiatalság új év éjjelén a községbe vezető útak hidjait összehordott kapukkal torlaszolja el, hogy idegen községbeli leánykérőket megakadályozhassák. Szent-Györgynapkor egymást leöntözik s csalánnal veregetik, hogy egész évben át frissek legenek.
Táplálékuk málékenyér, hüvelyes-félék* és pityóka. Húst ritkán esznek. Öltözetük házilag készült daróczharisnya, szokmány, bocskor, mellrevaló, nyáron vászoning s lábravaló és szalmakalap. Házaik s gazdasági épületeik paticsfaluak szalmafedéllel.
Gör. kath. egyházközség temploma fából épült a község nyugati részén, 1740 jun. 15-én Szent-Miklós tiszteletére szenteltetett föl.
Papjai: Pap Gergely, Pap Szilárd után a málomi és apanagyfalusi papok szolgáltak be, jelenlegi rendes lelkész Plaian Ambrus.
Iskoláját 1848 körül állitotta fel névleg, 1850-ben kezdettek tanitani s 1854-benépitettek rendes iskolaházat. Utóbb a málomiakkal közösen tartottak tanitót.
Róm. kath. és ev. ref. lakossága az apanagyfalusi anyaegyházakhoz tartozó fiókegyházközség.
Állami iskoláját báró Bánffy Dezső épittette s ajándékozta telkével együtt a nevelés czéljaira 1889-ben. Az iskola 1890-ben nyilt meg. Az állami iskolával kapcsolatosan báró Bánffy Dezső saját költségén épittetett egy házat az állandó gyermek-menedékház czéljaira s az államnak adományozta, melynek értéke mellékhelyiségekkel 1500 frtot meghaladja. A menedékház 1892-ben nyilt meg.*
Éghajlata egészséges, széltől védve, jég ritkán bántja.
1750-ben* határának harmada mondható némileg termékenynek, a többi terméketlen. Földjük termékeiből élnek, melyeket Besztercze és Szamosujvár vásárain értékesitnek. Két fordulós határa 6–8 ökörrel szántható, szekeres trágyával való javitás nincs szokásban, ámbár évenként trágyázást kiván, de hegyes volta miatt nem lehet s az eső is lemossa.
Egy köböl őszi búzavetés 8 kalangyát, kalangyánként másfél véka szemet ad, szinte úgy fizet a tavaszi vetés. A szőlőmivelést abba hagyták. Erdeje tüzelésre való, de épületre nem igen alkalmas, legelője a barmok {322.} számához képest alig elegendő, kaszálni fordulónként szoktak. Szántója 408 köbölnyi, elvetettek 175 köb. őszi és 831 1/2 köb. tavaszit, tengerije szemül 16 1/2 köböl termett, rétje 128 5/6 szekérre való. Van 84 ökör, ló, 72 tehén, 11 tulok, 160 juh, kecske, 42 disznó, 71 méhköpű s egy malom, melynek jövedelme 2 frt, pálinkafőző üstök jövedelme 2 frt. Iparosa 2 kerekes.
1822-ben* határa II-od osztályú. Adó alatt van 305 köbölnyi szántó, 127 1/2 szekérnyi rét, 9 ökör, ló, 7 tehén, 9 bornyu.
Határa jelenleg közepes termésü, terményei: a tengeri, zab és kevés búza. Állatai: juh, kevés hazai fajta szarvasmarha s nehány apró hegyi ló. Nemes fajú gyümölcse: alma, körtve, szilva, baraczk és szőlő. Itatója a már emlitett patakjain kivül a csorgó.
Háromkövü malma a br. Bánffy Ferencz tulajdona.
Határhelyek: 1864-ben* I. Fertajul, Perilor, részei: Ciuhastru, Mocirla, Capu sele, Dimbele luptilor, Capu selele, szántók és kaszálók. II. Fertajul Fagyetuluj; részei: Pojána Florói, Sub Fagyet, szántók és kaszálók. III. Valea catra Malinu, részei: Gilciguri, Sub Corni, Tauri, Hurka, Sinuri, Zacolitia, szántók, kaszálók. IV. Fertajul Ruscaliloru, részei: Ciclan, Pojeni, Curpeni, Stjubejul, Ciribejicu, Dealu Ursuluj, Bungard, szántók, mezők, kaszálók. V. Fertajul Turnoscurilor, részei: Costa teuluj, Strimba, calea Bretei, szántók, legelők. VI. Fertajul Teuluj. VII. Melesiu, folyó árok. VIII. Valea Malinuluj, patak.
1898-ban: Pér, Szénafű, Tyetris, Valea Malinuluj, Jaur, Intre Hajtás, Runkej, Pojény, Turnoszku, dülők.
Lakossága: 1650-ben* fiaikkal együtt 44 jobbágy lakosa van, összesen 16 házban laknak, puszta ház 7 van benne.
1658-ban* az egész falu úgy el van pusztitva, valószinüleg a törökök és tatárok által, hogy egyetlen ház és lakó sem maradt benne.
1713-ben* 14 zsellér lakosa van, kik 13 házban laknak, puszta ház 10 van a községben.
1720-ban* az egész faluban van 3 jobbágy 6 fiúval 2 telken, 30 zsellér 23 fiúval 22 telken, van 17 régi telek, melynek negyede puszta és 11 kis ház vagy kunyhó.
1750-ben* lakik 7 jobbágy, 20 zsellér 27 telken, 27 házban, 3 külsőség nélkül való zsellér 3 házban, 6 kóborló s egy ily özvegy.
1831-ben* 257 lakossal.
{323.} 1857-ben* házak száma 67, a lakosoké 336, melyből 323 gör. kath. és 13 zsidó.
1886-ban 364 lakosból 351 gör. kath., 6 helvét hitü, 7 zsidó.
1891-ben 401 lakossal, melyből 13 róm. kath., 361 gör. kath., 19 ev. ref., 8 izraelita.
Adója: 1748-ban* 175 frt 54 kr. 1749-ben* 229 frt 16 1/2 kr. 1755-ben* 155 frt 17 kr. 1775-ben* 271 frt 53 kr. 1822-ben* 186 frt 7 kr. 1898-ban 985 frt 85 kr.
| Oroszfalu (Alsó). | TARTALOM | Oroszmező. |