Ördöngös-Füzes.

Nevének változatai: 1332–37 közt*Mon. Vat. pápai tizedlajstr. 104. Fises és*U. o. 114. Fyuzes (helytelenül Zyuzes). 1369-ben*Gr. Wass ltár. Phyzes. 1456-ban*Dl. 27898. Fyzes. 1594-ben*Tatrosi cs. ltára. Füzes. 1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. Ördöngös-Füzes.

Füzes nevét fűzfái után, örödngös nevét veszedelmes, Lápos, mocsaras helyen való fekvésétől kapta.

Először emlittetik 1268-ban*Torma gyüjt. Villa Fyuzes néven, de kérdés, vajjon alatta ez a Füzes vagy más értendő?

A szamosujvári járáshoz tartozó község, Deéstől 21.3 kilométernyire fekszik, a hegyek közé beékelt szűk völgyben, a község déli részén a czegei tóból eredő patak foly keresztül.

{357.} Füzes*1369-ben (Gr. Wass cs. ltára Czege) Szentegyedi Wass Miklós bevádolja ördöngösfüzesi Sándor fia Miklós birót, hogy egy mikolai tolvaj ügyben törvényt nem szolgáltatott. első megemlitésekor 1456-ban*Dl. 27898. mint Bálványosvár tartozéka van megnevezve. A Bánffyak birják, de per alatt lévén, 1458-ban*Dl. 27317. Mátyás király Vingárdi Geréb János Erdély alkormányzójának adományozta. 1463-ban*Dl. 26893 és 27908. a Bánffy és Várdaiak birtokába került.*V. ö. Bálványosvárral. 1467-ben*Dl. 27917. Mátyás király a Bánffyak hűtlensége bélyegén a nagyváradi püspökségnek adományozta.

1472-ben*Dl. 27513. Syle Kelemen itt mint bálványosvári jószág felügyelője emlittetik.

1590-ben*Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 20. itt a szamosujvári várnak 11 puskása van, névleg: Füzesi Ambrus, Pál és Bálint, Sapka János, Varga Miklós, Jári László, Kormos Máté, Tötöri Sebestyén, Szentiváni Elek, Csiszár János és Szabó Pál.

1594-ben*Tatrossy cs. ltára. idevaló lakosok: Simon György biró, Aszalos János esküdt.

1601-ben*Gr. Kornis ltár. Csáky István erdélyi kapitány az erdélyi rendek jóváhagyásával e birtokot, mely eddig Szamosujvárhoz tartozott s melyet Mihály vajdától kapott, Kereszturi Kristóf özvegyének Körösi Ilonának s leányának Katalinnak Kornis Boldizsár özvegyének Körösi Ilonának s leányának Katalinnak Kornis Boldizsár özvegyének adja cserébe ezeknek györgyfalvi, patai s több más részbirtokaiért, melyet ezek Báthory Zsigmondtól kaptak.

1603-ik évbeli*Urb. et Conscr. fasc. 65. nr. 87. összeírás szerint egy jó halastava van.

1606-ig*Gr. Kornis ltár. birta Kornis Boldizsár, ezt akkor tőle, mint Szamosujvárhoz tartozó fiskális birtokot, visszavették, de 1607-ben*U. o. azt neki visszaadni rendeli Rákóczy Zsigmond fejedelem. A kövekező 1608-ban*5. Lib. Reg. 6. Báthory Gábor fejedelem e birtokot Kornis Boldizsárnak adományozza.

1612-ben*Erd. kancz. 1700: 147. sz. a szamosujvári várnak itteni gyalogpuskásai: Nagy Márton és Mihály, Tötöry Pál, Ladányi István, Hajdu Balázs, Domokosi Albert és György. Kiskoruak Tötöry Sebestyén, Törpöni Bálint. Ezeken kivül, Kerekes, Kormos, Tötöri, Szabó, Csiszár és Varga családok.

1614-ben*8. Lib. Reg. 43. Bethlen Gábor Karaszi Horváth Jánost itteni udvarházában 4 népes (Laputhos, Kerekes, Zöld és Mánfi) és 10 puszta jobbágytelkében, melyek Simon, Kormos, Varga, Balog, Sipos, Ribi, Törpény, Zalos, Tötöri kihalt családoké voltak és fél malom tulajdonában megerősiti.

{358.} 1617-ben*9. Lib. Reg. 53. Szamosujvárhoz tartozó fejedelmi birtok, Zöld, Raky, Töttöry családok emlittetnek.

1618-beli*Rettegi Samu gyüjt. mustrakor a fejedelemnek itteni része után Borbély Tamás gyalogpuskást állitják ki.

1619-ben*Deés város ltára. füzesi Füzesi János ügyvéd idevaló birtokos emlittetik.

1633-ban*Km. prot. N. 69. Rudnai Györgyné Balogh Margit itteni részét férjére hagyja.

1639-ben*Széki ref. esp. ltár. Orbán István darabont emlittetik.

1645-ben*Km. Lymbus. egy itteni rész birtokosa Katona Pál özvegye Szilvássy Magdolna férje után. 1649-ben*Katona cs. levéltára. Katona István itteni részét fiára Mihályra hagyja azon nemesi udvarházzal, mely a szekérút és a „Székely-utcza” közt van. Más itteni nemes Némethy Szalay István.

1653. és 1658-ban*Torma cs. ltára. a szamosujvári uradalomnak itt 15 adózó jobbágya van.

1654-ben*Orsz. ltár. a szamosujvári uradalomnak itteni majorságföldébe v.-szentiványi biró Nagy Simon 73 köböl búzát vettetett el, bortizedbe 114 veder és két kupa mustot vett be.

1659-ben*27. Lib. Reg. 134. Kihirdetve Deés, 1659 febr. 20-iki megyegyülésen. Barcsay Ákos fejedelem füzesi Lakatos Jánosnak itt egy nemesi telket ad zálogba, nemes Katona Mihály elpusztult és Bak Miklós háza közt.

Füzesi Lakatos cs. czímere.

Füzesi Lakatos cs. czímere.*Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 204. Taf.

1662-ben*Torma gyüjt. idevaló nemesek a Füzesi, Varga és Lakatos családok.

1662-ben aug. 5-én*U. o. az egerbegyi táborból Apaffy Mihály fejedelem Füzesy Tötöry András deákot (Litteráti) itteni telkével együtt megnemesiti s ugyanezen évben Tötöry Ferencznek egy itteni telkét és személyét emeli nemességre.

1664-ben*Megyei ltár. idevaló nemes Lakatos Ivánnak Apaffy fejedelem egy házastelket adományoz Füzesi András deák mellett.

1664-ben*Torma gyüjt. egyik birtokosa Péchi Erzsébet viczei Mindszenti Gábor özvegye, ekkor Haller Péterné.

1666-ban*Torma család levéltára. szept. 5-én Apaffy fejedelem Nádudvari János és neje {359.} Torma Máriának, a Budai Márton magvaszakadtán és ugyanez év szept. 20-án Szentkirályi Istvánnak egy telket ad.

1666-ban*Alsó cs. ltára. szept. 20-án Apaffy fejedelem egy itteni telket Alsó Jánosnak adományoz és gyerőmonostori Keméni Péter ugyanez év szept. 5-én kelt adománylevélnél fogva egy telket bir.

1675-ben*Katona cs. ltára. decz. 21-én Katona Dániel a Váradi József, Diószegi D. és Ladányi János s Kovács Mihály darabontok közt Apaffy fejedelemtől 200 forintba egy telket kap zálogba, de ezt 1752-ben a fiscus kiváltotta.*Erd. fisk. ltár.

1675 ápr. 24-én*Katona cs. ltára. Katona Mihályt és nejét Karullyai Násztát azon részben, az udvarházzal együtt, melyet annak atyja István birt, a fejedelem megerősiti.

1675 decz. 24-én*U. o. Jó, máskép Diószegi Dániel a Menyhárt János magvaszakadtán egy népes jobbágytelket kap a fejedelemtől inscriptióba.

1676-ban*Tatrossy cs. ltára. Apaffy Mihály fejedelem Alsó Mihály szamosujvári porkolábnak Kis Jakab és Simon Mihály puskás telkét a falu végén, ezek magvaszakadtán, Kovács Mihály és Fekete János közt, zálogba adják, a melybe őtet 1677 decz. 4-én beigtatják.

1676-ban*Erd. főkormsz. ltár. idevaló nemes a Szentkirályi és Lakatos család.

1676 jul. 24-én*Erd. országgy. eml. radnóthi országgyülésben ördöngösfüzesi Szilágyi János és neje Alvinczi Erzsébet, máshelyt Borbála, egy általuk megvett népes telekre inscriptiót nyernek.

1677 decz. 4-én*Tatrossy cs. ltára. Alsó Mihály és neje Vég Erzsébet 3 népes jobbágytelket és 1 szomszédos pusztatelket (Kis Jakab, Simon Mihály és Fekete János-féle) nyerték a fejedelemtől inscriptióba.

1680 május 8-án*U. o. Fráter István és neje Szilágyi Annának a Kis Márton és György, Deák András magvaszakadtán a fejedelem két telket ad inscriptióba, melyet fiok György, szülői felhatalmazás mellett, fejedelmi beleegyezéssel Ardai Istvánnak adott el május 20-án.

1681 jul. 12-én*Katona cs. ltára. Katona Mihály az általa ezelőtt is birt 3 telekben újólag megerősittetik s birja Katona Ilona Diószegi Jó Dani özvegye.

1681-ben*U. o. Apaffy Mihály fejedelem Jó máskép Diószegi Dániel utódait egy itteni jobbágytelekben és udvarházban, hozzátartozóival együtt, megerősiti; ugyanekkor Katona Mihályt is egy telekben.

1684-ben*Tatrossy cs. ltára. Nagy Zsigmond s neje Magyarosi Márta fejedelmi beleegyezéssel megvette Füzesi Borbála néhai Sárközi Dávid özvegyétől {360.} azon két telket, melyet férjének még Brandenburgi Kata adományozott volt.

1684-ben*Torma gyüjt. egyik adományos birtokosa Sas Menyhért.

1687 febr. 2-án*U. o. Szaniszlai Miklós pap és neje Szilágyi Zsófia és Kaposi István árvái a Kaposi István-féle házat kapják a fejedelemtől zálogba.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa nagy részben a fiskus.

1695 decz. 3-án*Torma gyüjt., Sas, más helyt Szász Menyhértnek itt két zálogos telke van, melyet Nagy Zsigmond fia János adott el neki és neje Szabó Zsófiának.

1697-ben*Erd. főkormsz. ltár 185. sz. Mikola László tiltakozik a főkormányszék előtt e községnek Teleki Mihály által való elfoglalása ellen.

1698-ban*E. F. L. XII 1/2 44. C. Gyerőmonostori Kemény Péter és Nádudvari Péter fia Jánosnak együtt itt egy nemesi házastelkük van.

1699-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosok és egy telkes nemesek: Alsó Mihály árvái, Toldalgi Gábor, Diószegi Dániel alispán, Vessényei Sámuel, Ardai, Lakatos, Szász Menyhért, Tötöri Ferencz, Szilágyi Sámuel, Pap, Kis, Kolosi, Szabó és Bányai családok.

1700-ban*Erd. kancz. 1700: 147. sz. I. Leopold király Székely János és Mihály, Budai Márton, Szász Pál, István, Mihály, Lápos Mihály, Kerekes János, Paládi János, Ladányi János, Lapuhos István, Hajdu Mihály és tizedes Varga Mihály gyalogdarabontokat kiváltságaikban megerősiti.

1702-ben*Torma gyüjt. itteni nemes: Tötöri Ferencz, Nádudvari unokája Kemény Péter, Becsi György (Szentkirályi-féle vásárolt rész), Katona Mihály leánya Ilona Diószegi Jó Dánielné, Szilágyi Samu, Alsó János a Mihály fia.

1702 jun. 19-iki*U. o. esketés szerint Dobó, máskép Csizmadia István Apaffy fejedelemtől adományba kapott, Borzási János paptól 200 frtért itteni örökségét megvette. Ugyanekkor a Lakatos család bir itt 3 telket. Nemesek: Diószegi, Vesenyei, Ardai, Lakatos, Szász és Bányai családok.

1712-ben*Km. Neor. D. 28. idevaló nemes darabontok: a Hajdu, Ladányi, Varga, Lapuhos, Szász, Paládi, Kerekes, Székely és Budai családok.

1715-ben*E. F. L. III. 162. e. birtokosai: a fiskus, Diószegi Dániel özvegye, Aczél Tamás, Toldalagi György, Lár János, ns. Lakatos Márton és Mihályné, Regmeczi István, Pergő László, Kemény Péter, Szilágyi Samu és Kereszturi István szamosujvári porkoláb.

{361.} 1721-ben*E. F. L. XII 1/2. Szász Menyhértnek van 3 telke, Jó, máskép Diószegi Dániel utódainak 2, ezeket Szamosujvár kapta zálogba 1738-ban, Katona Ilona örököseinek 3 telke és egy része, mely részbirtok a katona Ilona örököseinek 3 telke és egy része, mely részbirtok a Katona, Vessenyi és Aczél-féle, e részeket Haller Antalnak zálogositották el a szamosujváriak 1782-ben 38 évre. Van ekkor Szilágyi Sámuelnek egy telke, Aradi Istvánnak 2, Becsi Györgynek egy, Alsó Jánosnak 3 öröksége, a katonásitott K.-Sajó-Gledenért kapta cserébe,*L. Retteg. Dobó, máskép Csizmadia Istvánnak egy telke. Lakatos Mihály és Márton örököseinek 3, Kemény Péternek egy.

1724-ben*E. F. L. XII 1/2. 9. A. és 35. F. a Katona rész birtokosa Aczél Tamás és neje Diószegi Erzsébet.

1731-ben*Torma gyüjt. birtokosa Pariz Pápai Ferencz (pap).

1738-ban*E. F. L. III. 164. B. birtokosai: Pariz Pápai Ferencz neje néhai Diószeghi Erzsébettől való leányai Szalomé és Krisztina, valamint Aczél Gábor.

1738-ban*Torma gyüjt. Ördöngös-Füzesnek harmadát Szamosujvár városa birja zálogba.

1754-ben*Széki ev. ref. esp. ltár. Egyházker. javak összeírása 113. l. birtokosok: Vessenyei Sámuel, Lakatos János és a fiskus birja, Szamosujvár számos jobbágygyal, Aczél Gábor fiskális zálogos föld, Daniel Tódor zálogos fiskális birtok.

1766-ban*E. F. L. III. 184. A. D. Wessenyei Samu, Budaki Rettegi György s első nejétől Aczél Salométől való gyermekei Zsigmond és Salomé, ezek birják az itteni fiskusi részt. Ezenkivül Lakatos Márton, Szilágyi Mihály.

1767-ben*U. o. XII 1/2. A. L. a fiskus az itteni Wessenyei, Rettegi részt magához váltotta.*Retteghi György naplója. Hazánk Tört. Közlöny 1885. V. füz.

1769-ben*Erd. főkormsz. ltár. birtokosa Szamosujvár közönsége és a Diószegi Diószeghi Daniel-féle rész birtokosa Daniel Tódor.

1770–73-ban*U. o. összeírt birtokosok: Szamosujvárnémeti Daniel Tódor inscriptio és zálogjogon, Ördöngösfüzesi Lakatos Márton, Ferencz és János apai jogon, Szilágykereszturi Szathmáry Mihály női inscrip. ad. jogon, Szakácsi Szilágyi Mihály és Vesseni Wessenyei Sámuel anyai inscrip. ad. jogon.

1782. év szept. 4-én Bécsben*Erd. L. Reg. XII. 320. II. József császár a szamosujvári uradalom itteni: Vesenyei, Rettegi, Aczél-féle részét 38 évre, tehát 1820-ig gr. Haller Antalnak adja zálogba, ki átadta élete tartamára jószágigazgatója pálfalvi Orbán Antalnak.

{362.} 1786-ban*Erd. főkormsz. ltár. birtokosai: Szamosujvár városának van 59 jobbágya, 15 zsellére, 16 szegénye, gr. Haller Antalnak 16 jobbágya, 4 zsellére, Szilágyi Mihálynak 1 jobbágya, 1 zsellére.

1794-ben*Erd. főkormsz. Sipos, Szabó, Tóth, Lapuhos, Szappanyos rész per alatt van.

1805-ben*Megyei ltár selejt. 147. sz. itt lakó nemes Orbán László.

1805-ben*Megyei ltár. Haller István gr. birja inscriptióban, nemes darabontok Szabó Ádám, Lápos András, Lapuhos András, Láposi György János.

1820-ban*Erd. kanczellária ltára. birtokosai: Szamosujvár városának van 57 telke, darabontságnak összesen 9 örökségen 36, gr. Haller Istvánnak 15.

1829-ben*E. F. L. XII. birtokosok: Pap, Haller, Szathmári, Sipos, Szabó, Láposi, Lapuhos, Benedek és Tóth családok.

1831-ben*Széki ev. ref. esp. ltár 267. l. birtokosai: Orbán Antal ev. ref. egyház 5 zsellérrel, a fiscus és Kun István.

1832-ben*Torma gyüjt. Orbán Antal halálával e birtokot Haller István foglalta el.

1838-ban*Megyei ltár. lakik benne 30 nemadózó, 122 adózó, kik közül 20 írástudó, 132 írástudatlan, 148 magyar és 4 oláh ajku nemes.

1843-ban*U. o. birtokosai: Szamosujvár városának van 57 telke, gróf Haller István nagybátyja után gr. Haller Gábornak 15, darabontságnak 9. Immunis nemes 11, adózó nemes 13, pap 2, darabont 46, haszonbérlő 1.

1843-ban*U. o. birtokosai: Haller, Kun, Balló, Haner, Pergő, Bara, Szathmári Papolczi, Flora, Szabó, Lakatos, Debreczeni, Ajtai, Rácz, Lapuhos, Almádi, Mátyus, Márkusi, Hideg, Vég, Hajdu, Kántor, Tóth és Láposi családok.

1856-ban*Fiscalis ltár. gróf Haller István, Szathmári és Sipos István, Szabó Ádám és József, Lakatos János, Lapuhos János és András, Láposi János, György és András, Szathmári János, Monos Antal, Tóth Péter, Hajdu, Márton, Faragó Ferencz, Nemes Tódor, Beczi József nemes jogú birtokosok.

1863-ban*Urb. Wes. 129–173. l. gr. Haller Ferencz, Szamosujvár város úrbéri kárpótlást kapnak.

1866. évben*Erd. főkormsz. ltár. nemesi jogú birtokosai: Szamosujvár városa és az Ajtai, Balla, Benedek, Barabás, Babos, Bakó, Barra, Bálint, Botos, Borzási, Dénes, Deési, Dohi, Debreczeni, Faragó, Hajdu, Hideg, Ispán, {363.} Kántor, Kérei, Kerekes, Körösfői, Kun, Lakatos, Láposi, Lapuhás, Máté, Módi, Monosses, Pap, Papolczi, Rogurán, Szabó, Srebán, Szappanyos, Sztojka, Tamás, Tóth, Venere, Veres és Zugya családok, összesen 136 fő.

Jelenlegi birtokosai (1898): Szamosujvár városa, 1015 h. Merza János, 124 h., a m. kir. kincstártól. Faragó András, 75 h., öröklés és vásárlás. Bálint János, 101 hold; Székely János, 57 h.; Dénes Dani, 30 h.; Novák Károly, vételek.

Már az ős időben lakott hely volt.*Ezt bizonyitja a határán talált bronz eszközök nagy száma, melyet történelmünk I. köt. 123. és köv. lapjain bemutattak s a melyek Temesváry János szamosujvári tanár birtokába kerültek. Az innen való leletekből Ornstein József nyug. őrnagy több karpereczet és más töredékdarabot ajándékozott a Magy. Nemzeti Múzeumnak. Arch. Értesitő XV. k. 1895. évf. 430. l. Jelenleg a lakosok kétharmada magyar, a többi román, szorgalmas földmivelők, baromtenyésztők, télen fával kereskednek és fuvaroznak. Táplálékuk jobbára búzakenyér, pityóka s más kerti vetemények, de hust is gyakran fogyasztanak. Öltözetük fekete gombos mellény, szürke és kék kabát, szürke darócznadrág, magyar csizma és fekete pörgekalap. Házaikat s gazdasági épületeiket faanyagból épitik zsindely s nádfedélzettel.

A község hadi útba esvén, többször volt pusztitásnak kitéve, így 1602–3 közt*Urb. conscr. f. 65. nr. 87. és 1662–1670 körül.*1885. Ev. ref. Névk.

1848 őszén a volt darabontok nemcsak nemzeti őrséget alkottak,*Kádár J. Szolnok-Dobokam. Tört. 1848–49-ben, 109. l. de voltak köztük magyar nemesek, kik részt vettek Urbán szászrégeni táborában.*U. o. 117. l. névszerint. 1848 november havában a Mezőségen át Urbánnal egyesülendő oláh tábor vonult át s itt az urasági lakokat feltörvén, kirablák, a magyarok közül itt legyilkoltak, többek közt Ercse János ifju ref. papot,*U. o. 117. l. Barabás András idevaló jegyzőt.*U. o. 118. l.

Egykor róm. kath. egyházközség. Plébánosa Tamás 1332–37 közt*Mon. Vat. pápai tizedlajstrom 104. fizetett pápai tizedbe 32 denárt, másodizben*U. o. 114. 6 garast és 10 keresztes banipénzt. Ez arra enged következtetni, hogy már akkor tekintélyes egyházközséget alkotott.

1622-ben*Széki ev. ref. esp. ltár. ev. ref. egyházközség. Az ekklézsia, a pap és mester részére külön-külön felesszámu fekvősége van.

1643-ban*U. o. a reformácziót megelőző időben épült kőtemploma két haranggal van ellátva, mellete papi és rektori ház. Van a templom számára 5 drb szántója, a pap részére 3 drb szántó s ugyanennyi {364.} kaszáló, egy darab szántót Kornis István adományozott. Szent edényei: egy óntányér, pohár, urasztal, teritő, pulpitusra való kendők, keresztelő ónpohár.

Azt tartják,*Ev. ref. Névk. 1885. hogy Nagyvárad bevétele után az innen menekülő nemes lakosság egy része ide telepedett volna és hogy a község Őr nevezettől vette volna nevét és nem Ördöngös-Füzes, hanem Őr-Füzes volt, mivel darabontjai a szamosujvári rabok felett végeztek őrségi szolgálatot.

Az egyház régi templomát 1670 körül*U. o. a törökök felégették s 1675-ben épült fel Apaffy Mihály fejedelem áldozatkészségéből. A templom mennyegzetén fél hold és kétfejü sasok (?) közt „1675 eszt. Kisasszony hava 20. napján. Ecsedi Asztalos István és Fogarasi Asztalos Mihály Antal” felirat van. A harangláb hatalmas tölgyfa alkotás, 1761-ben javittatott ki.

A nagy harang felirata: „1726. évben öntetett Szentsimoni János pap, Szabó Ádám kurátor alatt”: A kisebbik 1839. évbeli öntés.

Az 1754-beli*Széki ev. ref. esp. ltár. egyh. jav. összeírása 113. l. összeírás szerint régi kőtemploma a falu derekán levő czinteremben, melyben 3 zsellérház van, egyikben az egyházfi lakik, más kettő leveleket hordoz lakásbérbe. A papi telek mellet az iskolaház vagy mesteri lak a templom közelében.

Fekvősége 41 1/2 köbölnyi szántó, 14 szekérnyi rét, 20 vedret termő szőlő, 100 frtja kamatra adva. A községben levő malom szombati vámját Szamosujvárt 1621 szept. 2-án kelt adománylevelénél fogva (Károlyi) Zsuzsánna fejedelemasszony adta somlyai Boldizsár idevaló keresztény pap és utódai számára, de a kincstár a jelen század elején a vámadást megtagadta.*Ev. ref. Névk. 1885. évf. 34. l. Járt a belső emberek részére a dézmának negyede, mely 1863-ban*Urb. Wes. 207. l. megváltatott.

1885-ben összes fekvősége 38 h., 917 öl szántó, egy hold 877 öl kert, 14 h. 1288 öl rét, 535 öl szőlő, 45 hold 697 öl legelő, 4 hold 1300 öl erdő és 8 h. 1791 öl temető stb.

Papnak, mesternek fizettek egy kal. szalmás kepét (26 kévés) vagy egy vékát szemül, egy veder mustot vagy 20 krt, egy szekér fát, keresztelés 10 kr., temetés egy frt.

1806-ban*Esp. vizsg. jkv. 262. l. van 6 zsellérháza. 1831-ben*U. o. öt házas zsellértelke.

Urasztali eszközöket ajándékoztak: Zólyomi Jánosné 1627-ben óntányért és ezüstpoharat.

{365.} 1651-ben Katona Istvánné Bottyán Anna egy ezüstpoharat, Bányai Mihály papné Számbó Kata selyemkendőt aranytöltéssel, Ujvári Ferenczné Törös Erzsébet selyemkendőt, Rabi János óntányért.

1695-beli feljegyzés szerint*Esp. ltár. urasztali készlete: egy selymes keszkenő, díszes abrosz s krakkói vászonabrosz; 3 éneklőszékre való kendő, veres- és kék fejtővel varrva; tarka kilin a prédikálószékre.

„Nemzetes Diószegi Dániel ur özvegye Katona Ilona asszony adta ez pohárt a füzesi ecclesianak Istenes jóindulatából Anno 1712.” Kivül-belül aranyos ezüst.

1713-ban Kapusi Krisztina, Diószeghi Ferencz egy óntányért, Kovács Mihály abroszt, János kovács aranynyal himzett keszkenőt, Szász Kata nyomtatásos abroszt.

1716-ban Szász Mihályné az éneklőszékre hosszu kendőt. 1771-ben Kereszturi Mihály udvarbiró aranynyal himzett sárga keszkenőt, lengyel abroszt. Szabó Ferencz névvel egy feliratos fedeles ónkancsót 1718-ban.

Aczél Tamás nevével ellátott feliratos aranyozott ezüst-tányért 1720. Lakatos Jánosné díszes abroszt. Aranyozott ezüst-tányért nevének feliratával 1750-ben adta Aczél Gábor.*Esp. ltár és Ev. ref. Névk. 34. l.

1833-ban*Esp. ltár. Csomós Anna szövetnemüt.

Br. Bánffy Dániel 1867 körül*U. o. az egyház részére 50 frtot adományozott.

Lelkészei: somlyai Boldizsár 1521-ben.*1754. összeírás esp. és egyh. ltár. Koroneus Dávid 1639 előtt, ekkor Décsébe ment, Gyarmathi András 1639. Zabolai István 1647. Bányai István 1716.*Egyházm. ltár. Gyöngyösi György 1722. Ótordai W. Sámuel 1723. Nagyári János 1724–1750. Szentsimoni János 1726–1747.*Ev. ref. Névk. 1885. évf. Szathmári János 1724–1750. Szentsimoni János 1726–1747. Szathmári János 1755. Miskolczi József 1773. Szentismoni János 1794-ben esperes, káplánja Bányai János 1803. Retyi Szabó Márton 1804–1817. Körösfői Dániel segéd 1815–1819. Gelner Sámuel 1819-től. Horváth Samu 1831. Barabás Sándor 1832. Barabás Tamás káptalan, később rendes pap 1846–1877. Csiki György 1878-tól, jelenleg Csürös Ferencz.*Széki ev. ref. esp. ltár és Névkönyv; de a Névkönyv adatai hibásak, mert Dániel Tódor birtokos örmény volt és nem pap. Szentsimoni pedig később volt esperes s nem akkor, midőn a Névkönyv írója állitja.

Ev. ref. iskolája a felekezet megalakulásával egykorú. 1651 jan. 22-én*Esp. lt. Rákóczy György fejedelem Szamosujvár várában kelt adománylevelénél fogva ad Pávai János iskolamester és utódai részére adományozza {366.} az itteni fiscusi malom szombati vámjának harmadát. Ez iskola az állami iskola felállitásával szünt meg.

Gör. kath. egyházközség, temploma fából épült, a Szt. Archangyalok tiszteletére szenteltetett föl 1819-ben. Harangjai 1796. évből valók. Papjai: Mika János és Vladucz János után fia Teofil.

Iskoláját az ötvenes években létesítette s fenntartja ma is.

Állami iskolája Boér Károly tanfelügyelő buzgólkodása folytán 1876-ban engedélyeztetett, már ki is volt nevezve a két férfi tanitó, midőn a tanfelügyelő ebbeli értesitését a politikai torzsalkodásban akkor élt hivek visszautasitották, s az állami iskola felállitás abban maradt. 1894-ben*Vallás- és közokt. min. 22351. VI/6. sz. a. Simó Béla tanfelügyelő közbenjárásával újra engedélyeztetett s 1897-ben nyilt meg. Tanitója 1900-tól Ozsváth Albert.

Éghajlata egészséges, széltől mentes, jégverés ritkán fordul elő.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. két fordulóra osztott határok negyedrésze téres és termő, a többi hegyes és terméketlenebb. Földjük termékeiből és fából pénzelnek, melyeket Szamosujvár vásárain, melytől fél ór járásnyira fekszik, értékesitenek. Rendesen 8 ökörrel szántanak, a javitást megkivánja, de szekeres trágyával való javitás a határ hegyes volta miatt nem eszközölhető. Egy köbölnyi őszi búzavetés 8 kalangyát, szemül másfél vékájával fizet. Tavaszi vetése a zab, köble 10 kalangyát, szemül 2-2 vékát ereszt. A must vedrét 17 krajczárjával árusitják középterméskor. Van évenként kaszálható rétje; legelője és erdeje a szükséghez mérten elegendő. Kertek jövedelme 7 frt 44 kr. Szántója 548 3/4 köbölnyi; elvetettek 425 1/2 köb. őszbúzát, 58 1/4 köb. zabot; köles és tengerije termett 6 1/2 köbölnyi, rétje 185 2/4 szekérre való, szőlője 816 vedernyi. Van 174 jármas ökör, ló, 111 tehén, 76 tulok, 202 juh, kecske, 118 disznó és 218 méhköpü. Pálinkafőző-üstök jövedelme 2 frt. Iparosa 1 fazekas, 1 kovács, 2 ács, 2 molnár, 1 lakatos, 1 szekrénykészitő, 1 mészáros, 1 hegedüs, 1 örmény, 4 czigány.

1822-ben*Cziráki urb. oszt. határa I. osztályu. Adó alatt van 800 1/2 köb. szántó, 1087 1/2 szekérnyi kaszáló, 784 vederre való szőlője, 137 ökör, ló, 107 tehén, 26 borju, csikó, 372 juh, 32 kecske, 90 disznó, 27 méhköpü.

Jelenleg is (1898) termékeny határán termesztenek búzát, tengerit, zabot. Állatai: magyar fajta szarvasmarha, ló, juh és sertés. Gyümölcse: nemes faju alma, körtve, szilva, baraczk, cseresznye, meggy és dió. Ugy a községben, mint határán, a Nádas-, Temető- és Pázsint-kút, Korogy csorgó kitünő ivóvizet szolgálnak.

{367.} Két malma közül egyik 6, a más 5 kerekü és kövü. Szamosujvár város és a kir. kincstártól vásár útján a Novák Károly tulajdona.

1712-ben*Erd. főkormsz. ltár 65. sz. az idevaló lakosok Korodi Lászlónak sok kölcsön adott pénzével tartoznak, a miért a főkormányszékhez kérelmet adtak be, úgyszintén 1726-ban*U. o. 458. sz. folyamodtak, hogy a nagy katonai teher alól őket mentsék fel vagy könyitsenek rajtuk.

1713 aug. 26-án, 1715 jun. 17-én, 1746 nov. 4-én a vármegye itt tartotta marchalis székét.

Jelenleg körjegyzői székhely.

Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban*Urb. et conscr. fasc. 87. nr. 29. jobbágyai szentmártonnapi censust s évenként egy tehenet adnak.

Határán nagymennyiségben őskori bronzleletekre akadtak, mely e munka I. kötetében vannak ismertetve az aranyosszentmiklósival együtt.*Archaeologiai Értesitő Hampel József. Ujf. XV. k. 1895. évf. 193–201. l. 1770-ben*Megyei ltár selejt. 120. sz. egy idevaló lakos tetemes mennyiségü pénzre akadt, melyeket tőle a szamosujvári örmények vásároltak meg, mint ezt a kormányszéknek jelentik, a mely ennek nyomozását rendelte volt el, de eredménye nem tudható.

Határhelyek: 1622 január 25-én*Széki esp. ltár egyh. javak összeírása. Sándormező, Fellak, Behány megett, Csécs (Chech) berke, Gyepmező, szántók; Nádaskút, Füzkút, Hozzuberek, Gyöpmező, Tok, kaszálók; Hozzu er, Zoztolla rét; Behan, Czeczyberke.

1644-ben*U. o. Zoztella, Füzkút, Rosasmező, Hozzuér, Alsó Sándor mezeje, Behan, Tekenős, Nádas kút, Horgas, Alsó és Felső tábla.

1654-ben*Erd. fisc. Ltár. Behán réte.

1679-ben*E. F. L. III. 159. V. Czeczberek, Diósaj, Benedekszege, Zedenoldala, Gyepmező, Cziczhegy, Nádaskút, Hidegkút, Kesemező, Csergőhegy, Horgas, földrészek. 1715-ben*U. o. 162. E. Füzesi tó, Halász parlaga, Nádaskút, Csucs hegye, Barlag, Benhasat, Felső jászlós, Gyöngyeres, Hidegkút.

1766-ban*U. o. 184. B. Simona Padja helyén, Hidegkút csorgója, Akasztódomb, Zsédenpataka, Korodgya, Csésberek, Verétéj, Sark alatt, Lách, Cziczhegy, Gyepmező, Mészégető tó, Felág, Opertárka, Tekenyő, Zséden, Kisemező, Korod csorgója, Szajka szék, Berét, Pofa, Benedekszegi, Zászlós, Dikanfar.

1769-ben*U. o. 184. D. Cser. Éhmező, Jó nyíl, Behán fara, Csergő, Székelység hidjánál (a darabontok után), Lak, Fel lak, Zsérepataka, Csecsberek, {368.} Korogypataka, Mulató oldal, Szöllőfő, Sós patak, Gyöngyeres, Sombokor, Borozda alja, Nádaskút, Szentiványi határ széli, Sóspatak, Szilos, Pásint, Lanka pataka, Sándor mezeje, Andrák mezeje, Lenkért, Székelység erdeje, ez a község erdeje, Törvényfa.

1812-ben*Széki esp. ltár. felső forduló: Gyepmező, Fellak, Tér, Faluföldje, Országútja, Beham és Bekam far, Nagyhid, Lak, Malmon felül, Kormosárka, Opet és Opekárka, Hosszú ér bércze, Tekenős oldal, Nádaskút, Sombokor. Alsó fordulóban: Keső mező, (1754-ben Kese mező), Csőcsberek, (Csécsberek), Szesztella, Szedán pataka, (1754-ben Scelem patak = Selyem patak), Horgas, Sándor mező, Rozsásmező, Kisbükk szőlő.

1835-ben*E. F. L. XII 1/2 41. Z. a falu erdei: Gyöngyéres, Szilas Bükke, Barabásbükke, Sombokor, Verete, Felmező. A fiskus erdei: Tiszta bükk, Pásint bükke, Androk mezeje. Gr. Haller István erdei: Tiszta bükk és Malomcsereje. Alsó pad, Felső Pad, Máté Borza végi, Nyerges, Székelység, Cziczhegy, Ördögárka.

1864-ben*Pesty Frigyes gyüjteménye. Király Pál szőlők allya, részei: Horgos, Rózsásmező, Kese mező, Késő mező, állitólag itt később érik meg a gabona, mint a határ többi részében, innen a neve, Nagy- és Kis-Zséden, Kantsó vápa. Szöllőhegy, részei: Kis bükön, Gyöngyeres, Oláh hegy. Lanka (czoptelki) részei: Venyigés, Szilas, Kőrisszeg, Lanka (bátoni), részei: Vajdaháza, Sombokor, Tisztabük, Veréte, Fellak, Vultur, Mészégető, részei: Ördög árka, Gyepmező, Cziczhegy, Malompadja. Székelység, részei: Sürü almafák, Nyerges Máté borza, Pad csergő, Cseroldal, Éjmező. Bihán far, részei: Hidegkút, Liget, Szent István felé befásitott lankás oldal, Jászlos, Tekenős, Nádaskús, Hosszúér, Hosszú földek. Pásint, részei: Sándormező, Korogy. Csicsberek, része: Pénzesverem.

Lakossága: 1553-ban*Urb. et conscr. f. 87. nr. 29. 23 jobbágy, 16 zsellér, 26 szegényből álló lakossága van, kik összesen 65 házban laknak.

1603-ban*U. o. f. 65. nr. 87. összes lakosainak száma 20 lélek.

1713-ban*Erd. főkormányszéki ltár. 18 jobbágy, 16 zsellér, 20 nemes lakosa van, összesen 53 házban laknak, pusztaház 15.

1750-ben*Ugyanott. 9 egytelkes nemes lakik 5 telken, 8 házban és egy ily özvegy egy telken és házban, 11 szabados 8 telken és házban, 14 jobbágy 12 telken 13 házban s egy ily özvegy egy telkesházban, 41 telkes zsellér 28 1/2 telken 40 házban és 14 külsőség nélkül való zsellér 14 házban, 6 ily özvegy 6 házban, 20 kóborló s 16 ily özvegy, {369.} együtt 55 2/4 telken 91 házban. El van pusztulva két házastelek, melyből kihaltak s részben elköltöztek.

1766-ban*Összeírás. volt itt 172 ev. ref. férfi és 193 nő.

1830-ban*Cons. statist. topogr. 141. l. 1045 ev. ref. és gör. kath. lakossal.

1857-ben*Orsz. Ism. tábl. 27. l. házak száma 268, a lelkeké 1324, melyből 33 róm. kath., 4 örmény-kath., 508 gör. kath., 776 evang. helvét, 3 unitárus.

1886-ban lakossága 1365, ebből róm. kath. 7, gör. kath. 458, helvét hitü 872, zsidó 28.

1891-ben 1502 lakosból 24 róm. kath., 607 gör. kath., 833 ev. ref., 36 izraelita, 2 örmény-kath.

Adója: 1748-ban*E. F. L. 531 frt 56 2/4 kr. 1755-ben*U. o. 400 frt 3 kr. 1775-ben*U. o. 865 frt 50 kr. 1822-ben*Megyei levéltár. 1017 frt 30 kr. 1898-ban 4447 frt 2 kr.