| Paptelke. | TARTALOM | Patakfalva. |
Nevének változatai: 1306-ban* Poptheluky. 1312-ben* Poptelke. 1555-ben* Paphaza, másként Paptelke. Oláhul Poptyelek.
Szűk völgy torkolatában téren, de a lankás oldalokra is kiterjedően fekszik. Keresztül foly rajta a kalocsai patak, mely Csáki-Gorbónál egyesül a cserneki patakkal. Deéstől 46.1 kilométernyire van a csáki-gorbói járásban.
Paptelek első birtokosai a Szil nevű (Zyl), valószinüleg eredetileg várjobbágy nemzetség tagjai voltak.
1312-ben* e nemzetségből való Gotthárd fia Péter, Nemes János s ennek fia Péter birták, a kik azonban több rendbeli gyilkosság elkövetése miatt összes birtokaiknak s így Paptelkének is harmadrészét a velük egy nemzetségből származó Kalocsai Olivérnek, fiának Kalacsnak (Kalach), testvére néhai István fiainak János és Lökösnek (Leukus) voltak kénytelenek átengedni, maguknak a birtok negyedrésze jutott, mert a többi rész az itélő biróra szállott. Azon Olivérnek Kalacs nevü fiát 1335-ben* Paptelkébe beigtatják.
1351-ben* úgy látszik, az Agmánd nembeli Diósmacskási és Kállyáni Márton és Bertalan e birtokukat Pogány István mesternek eladták Wass Miklós ellentmondása ellenére.*
Kalacsnak fiutóda nem lévén, Lajos király 1370-ben* leányát Erzsébetet e birtokra fiúsitja.
{406.} Erzsébet István deákhoz, a kolosmonostori convent jegyzőjéhez ment férjhez s a király 1370-ben* megengedte, hogy itteni birtoka felét férjének adhassa, kit nemességre is emelt.
1399-ben* birtokosa a Drágffyak őse Drág ispán.
1509-ben* Bebek János e birtokát Somi Józsának vetette zálogba.
1525-ben* Somi Gáspár e birtokát adóssága fejében Tornallyai Jakab erdélyi kamaragrófnak köti le.
1535-ben* Bebek Imre e birtok negyedrészét Balassa Imrének s nejének Somi Annának eladta.
1554-ben* Somi Anna özv. Balassa Imréné e birtok negyedrészét, mely a kolozsmegyei Almásvárához tartozik, férjének Patócsy Boldizsárnak hagyományozza.
1555-ben* Somi Anna Patócsi Boldizsárné 3 itteni népes jtelkét szolgájának: Keczeli Oláh Boldizsárnak adományozza, az évenként tavaszszal felosztani szokott nyilasföldekkel s minden hozzátartozókkal, ebben őt a következő évben II. János király is megerősité.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adományozza. 1560-ban* II. János király e birtok felét néhai Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristófnak adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
1564-ben* II. János király néhai Somi Annától a gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethi Ferencz tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozta oda.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot annak birtokában megerősiti.
1577-ben* egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László Balassa Zsófia férje* birt, első férje Némethi Ferencz.
1585-ben* Balassa Zsófia Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Demeterné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak.
{407.} 1586-ban* néh. Csáky László fia István viszont Némethi Ilonát tiltja ki.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemisza Benedektől való gyermekei: Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben* Báthory Zsigmond abban megerősitette.
A Kendyek közt 1590. évi* osztály szerint Kendy Istvánnak s ifj. Kendy Gábornak 1-1 itteni jobbágy jutott.
1592-ben* itteni birtokos Wesselényi Gáspár.
1592-ben* Báthory Zsigmond itteni részét, mely reá Csáky Dénes fia Mihály magvaszakadtával szállott, Csáky Istvánnak adományozza.
1595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábor itteni részét, t. i. 12 oláh jobbágyot* Bocskay Istvánnak adományozta oda.
1600-ban* Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay Istvánnak itteni részét Csáky Istvánnak adományozta.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néh. Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót Bocskay István végrendelete alapján, annak itteni részében megerősiti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
1625-ben* Bethlen Gábor Wesselényi Boldizsárt itteni részében megerősiti, a ki abba az ottani birtokosok Dési Szegedi Szőcs István s Oláh Boldizsár jelenlétében beigtattatik.
1627-ben* a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részükben megerősiti.
1632-ben* Rákóczy György Gorbói Oláh Boldizsárt itteni részében megerősiti. Sárközi Dávid és Oláh István itteni részeiket Krassai Zsigmondnak adták zálogba, ki 1642-ben* Deési Erdős Mihálynak, kitől leánya Juditra Széki Mártonnére szállt s ettől akarta kiváltani Sárközi György 1672 tájt. Viszont Oláh Zsuzsánnától 1639-ben zálogositott egy részt, melyet Kolozsvári Dánieltől, mint Erdős Judit utódától váltott ki 1743-ban Csikós Pál.
{408.} 1635-ben* Oláh Boldizsárnak 1634-ben kelt végrendelete alapján birja özvegye Nagy Lőrincz Anna és fiok Oláh István.
1643-ban* Rákóczy György fejedelem Alőri Sárközi Dávidnét Gorbói Oláh Annát az István leányát megerősiti itteni, kalocsai és csákigorbói részében.
1643-ban* Szilágycsehi Gorbai György és Szél Anna leánya Katalin itteni részét férjének Szilágycsehi Trombitás, másként Dávid Istvánnak adja.
1647-ben* Wesselényi Katalin Kornis Ferenczné a fiskust a fiágban kihalt Wesselényi Boldizsár itteni részének elfoglalásától tiltja. A fejedelem ennek folytán 1649-ben* Wesselényi itteni részét Kornis Ferencznek és neje Wesselényi Katának adományozta.
1649-ben* II. Rákóczy György néh. Wesselényi Boldizsár itteni részében leányát Katalint s férjét Kornis Ferenczet s gyermekeit Gáspárt, Ferenczet, Borbálát, Katalint, Annát, Krsztinát és Zsuzsánnát megerősiti.
1651-ben* Ébeni István itteni részét nejére Kún Ilonára, ez meg 1666-ban az öcscsére Kún Istvánra hagyja.
1654-ben* itteni birtokos Sárközy György, ki t. i. Oláh Boldizsárnak részét birja* anyja: azon Boldizsár leánya Anna Sárközy Dávidné után és Csáky István.
1666-ban* néh. Feltóti György és neje Kún Kata, Ebeni Istvánné Kún Ilona és Sarmasági Ádámné Kún Anna apjuk és anyjuk javait gyermekei Kún István, Gyulatelki Daczó Györgyné Kún Sára és Kenderesi Györgyné Kún Magda egymás közt felosztván, az itteni négy jobbágy a két utóbbinak jutott.
1673-ban* Sárközy György itteni részét Alvinczi Istvánnak zálogositja el.
1677-ben* Osdolai Kún István a tőle Kornis Ferencz által elzálogositott Paptelkét, 54 arany és 84 tallér zálogsummának lefizetése után, Kornis Gáspárnak adta be.
1680-ban* Sárközy Erzsébet Deésfalvi Farkasné itteni régen elzálogositott birtokára Alvinczi Istvántól pénzt veszen fel s ugyanez évben Alvinczi meghalván, ennek fia András és unokája Sárközy Erzsébet megosztoznak.
{409.} 1694-ben* birtokosai Désfalvi Farkas, Székely Márton és a Kornis család.
1707-ben* Haller Györgynek itt 5 jtelke volt.
1715-ben* itteni birtokosok: Haller György, Ördög Ferencz, Pekry Gáborné, Kabos Judit, Maksay Balázsné Daczó Katalin, gr. Bethlen János s neje Alivnczy Erzsébet és Daday József.
1722-ben* Sárközy György gyermekei: Sámuel, (ennek fia ifj. Sámuel), Krisztina Csikós Pálné és Sára Salánki Mózesné s fiaik: József és Gábor.
1727-ben febr. 1-én* gr. Bethlen János és neje Alvinczi Erzsébet gyermekei itteni részükön megosztoznak.*
1744-ben* az itteni Oláh, utóbb Sárközy rész birtokosai, az a család női ágán lévők: Csikós Pál, Salánki Gábor s néh. Salánki József özvegye Makray Zsuzsánna s gyermekeik: Gábor, József és Sára.
1796-ban* Salánki Józsefné Csikós Katának itt több jobbágya van.
1801-ben* birtokosai: gr. Eszterházy Jánosnak van 20, Keczeli Sándornak 2, Salánki József özvegyének 11, Makrai Elek özvegyének 5, Makrai Józsefnek 4, Salánki Lászlónak 6 telke.
1809-ben* birtokosai:* özv. Salánki Józsefnénak van 7 telke, Salánki Juditnak 4, özv. Makrai Eleknének 4, Makrai Józsefnek 1, gróf Eszterházy Jánosnak 16, gr. Kún Károlynak 1.
1820-ban* birtokosai: gr. Eszterházy János, Salánki József, Torma Miklós, Székely Elek és Fodor Sámuel.
1837-ben* birtokosai: gr. Eszterházy, Traun grófné, br. Josika, Székely, özv. Baloghné, özv. Tormáné.
1863-ban* Torma Ferencz, Fodor József, Pap Erzsébet, Fodor Károly, Ruspoli Auguszt fejedelem (fürst), Sipos Péter, Keczeli Póli, gr. Kún Rozália (Cserényi) részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* az itt összeírt 106 füst közül 4 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak a Rákolcza,* Tite, Papp és Török családok.
Jelenlegi birtokosai (1898): Lőrinczi Ferencz után Miklós 104 h. Örökölte Holtzer Ignácztól. Germán János volt pap 113 h. Vásárolta többektől.
{410.} Jelenlegi lakosai románok, földmiveléssel foglalkoznak. A szentgyörgynapi öntözés szokásos. Táplálékuk málé és zöldségfélék. Öltözetüket házilag készitik, télen gyapjuból szőtt daróczban, nyárban vászoning és lábravalóban járnak, bocskort viselnek. Épületeik szalmafedél alatt fából vannak.
Gör. kath. egyházközség. Fából épült templomát 1786-ban és 1803-ban szentelték fel. Moldován Maxim, Miron Pásk, Petrai Nyikita mesterek épitették. Ez egyházközség hitét gyakran változtatta, most görög keleti, majd görög kath., a mint papjainak tetszett vagy nem tetszett valami. Egyik harangját 1866-ban idevaló papja Gyermán János öntette. A nagyobb felirata: „Laudat fie Dumnyezeu.” Több év óta nincs rendes papja.
Felekezeti iskoláját 1870 után helyezte jobb karba.* 1897 óta* az állam 134 frttal járul a tanitó fizetésének pótlásához.
Éghajlata mérsékelt és egészséges, széltől védve, jég ritkán bántja.
1721-beli* összeírás szerint e háromszögü völgyben fekvő község tavaszszal, részben délnek fekszik, egy része sárgás fövényes, alkalmas az őszi vetésre, trágyában szükölködő, a trágyás részt 4–6 ökörrel két izben szántják, a gabonát vegyesen termi. Szénát az erdők közt csinálják, erdeje van bőven, hadi úton gyakran dolgoznnak, őrölni egy mértföldnyire járnak. Piacza Zilah, melytől 3 mértföldnyire fekszik. Sót fuvarozhatnak. Mivelés alatt lévő szántója 36 köbölnyi, terméktelen 20. Őszi vetése 8, tavaszi 4 köböl, termett 67 kal. búza, 27 kal. zab. Árpa, 4 kal, kender, kaszálója 36 szekérnyi. Törökbúza vetése 14 kupa. Malmuk jövedelme 10 frt. Van itt 14 ökör, 16 tehén, 2 borju, 6 ló, 45 juh, 14 disznó.
1837-ben* e kis helység határa szűk, erdeje bőven, melynek nagyobb része használatától a földesúr tiltotta el lakóit, kik egy zsidó kivételével, gör. kath. oláhok. Van hamuzsirfőzése.
Jelenleg agyagos határa eléggé termő, főbb terményei: tengeri, zab, kevés őszi búza és rozs. Állatai: hazai fjata fehér szőrü szarvasmarha, kevés bival és juh. Gyümölcsfái: alma, körtve, szilva és dió. Itatója számos bő forrásaiban, patakjaiban és egy tavában.
Van egy két kövü felülcsapó malma, mely Petrán János örököseinek tulajdona. Kevés épitésre való homokköve van.
{411.} 1676 nov. 21-én a gyulafehérvári országgyülésen 18. t.-cz. alatt elhatározták, hogy itt az utak és hidakért félvám fizettessék.*
Határhelyek: 1642-ben* Kirpenyes, Feredőkút, Szakatura, Pikló, hegy; Monosztéria, Horgashegy, Oszoly, patak; Szénapatak, Macskási hegy határhelyek.
1715-ben* Szárazpatak, oláhul Válye Szák, Bagolyhegye, oláhul Gyálul Bogilor; Kalocsapataka.
1864-ben* Branyistye, Koszte Lezaje, Szekatura, Tyiklo. 1898-ban La Pojeny, Birszána, Melisor, La Nuas, Ovestyine, Zsortyelek, Gyalu beszericsi, Prilazse, Kosztá opri, Csuncsi Pejenyile, Ptyatra Mori, Gyerniny, Kásztá Korbuluj, La Oszojnátyis, Oszujbek, Tyikleu, Krenyur szi, Grapa Szkorousuluj, Erse vajatyimáluj, dülők és határrészek.
Lakossága 1700-ban* van 6 jobbágy lakosa, kik ugyanennyi házban laknak.
1721-ben* 6 jobbágy, 7 kóborló lakosa 6 házastelken lakik, el van pusztulva 10 ház.
1750-ben* lakik itt 17 jobbágy 17 házastelken, 12 zsellér 8 házastelken és 4 kóborló.
1830-ban* 433 lakossal.
1837ben* 383 lélekkel, házak száma 70.
1854-ben* 573 lélek lakosa van.
1857-ben* 582 lakosból 571 gör. kath., 11 zsidó, házak száma 105. 1891-ben 690 lakosból 4 róm. kath., 660 gör. kath., 15 gör. kel., 1 ev., ref. 10 izraelita.
Adója 1721-ben* 215 frt, 1898-ban 1339 frt 61 kr.
| Paptelke. | TARTALOM | Patakfalva. |