Révkolostor.

Nevének változatai: 1467-ben*Dl. 27916. Rw. 1536-ban*Km. Kolos B. 132. Rev. 1553-ban*Trans. fasc. 9. nr. 69. Rew. 1599-ben*Gr. Kornis ltár. Rewffalva. 1749-ben*Gr. Haller conscr. Kaplyon Voith S. Kolostorvád. 1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. Vád. 1857-ben*Orsz. ism. tábla 24. l. Vaád. 1890-ben*Belügyminiszt. 25903. sz. r. Kolostorvád és Vaád nevét Révkolostorra változtatták át.

Nevét a Szamoson itt átvezető révtől és egykori kolostorától vette.

A Szamos balpartján sík téren fekszik a Magyar-Bogáta felől jövő patak torkolatában, egy kis rész azonban nyugatra a völgybe is benyulik. Deéstől 16.2 kilométernyire a deési járásban.

Csicsóvár tartozéka volt s mivel csak 1467-ben*Dl. 27916. fordul elő először, kétségtelenül 1405–1467. évek között alakulhatott. A Bánffyak birták. 1467-ben*U. o. Bánffy Dezső fia István, fia id. László, Bánffy Dezső fiai ifj. László és Zsigmond pártot ütvén, a király ellen föllázadtak s ezért javaikat elvesztvén, Vád is, akkor Rév, Csicsóvárával együtt Szerdahelyi Kis János és testvére Mihály birtokába került Mátyás király adományozása folytán.

1536-ban*Km. Kolos B. 132. birtokosa Anasztazius révi és feleki görög keleti püspök.

1553-ban*Transilv. fasc. 9. nr. 69. emlittetik, hogy Csicsóvár egykori ura néh. Péter moldvai vajda itt kolostort alapitott s Vádot annak és az itt székelő ó hitü püspöknek adományozta oda.

1577-ben*Km. Lymbus. Révi Veress Lukács e birtok felét Tötöri Balázsnak veti zálogba. 1582-ben*Gyf. Cent. M. 43. is itteni birtokos Veres Lukács.

1590-ben*Gyf. Cent. D. 89. Veres Demeter birja, ki 1595-ben*Km. Szolnok int. V. 18. a moldvai hadba menvén, e birtokát Zok Péterre bizza.

1596-ban*Gr. Kornis ltár. Báthory Zsigmond Veres Demeter magvaszakadtával e birtokot Keresztúry Kristófnak adományozta s ennek özvegye birta 1599-ben,*U. o. kinek itt 25 jobbágya van.

{551.} 1597-ben*Km. Neor. D. 15. Báthory Zsigmond az előbb Kaczkóhoz, majd Vádhoz csatolt Kaczkai Lonka nevü földrészt Bocskay Istvánnak adományozta oda.

1599-ben*Gr. Kornis ltár. az itteni Szűz Máriáról nevezett oláh kolostor vagy monostor főnöke, kormányzója Csernai János a ráczok (Rhasciani) és bizonyos oláh ekklézsiák püspöke, esperese, kinek itteni egyik megbizottja Chiure István.

1600-ban*Km. Kolozsvár lt. itteni birtokos Csernay János püspök.

1602-ben*Gr. Kornis ltár. itteni birtokos Kornis Boldizsár.

1607-ben*Km. Szolnok med. M. 13. birtokosa Keresztúry Kristóf özvegye.

1611-ben*Gr. Kornis ltár. Keresztúry Kristóf özvegye Körösi Ilona és Katalin Kornis Boldizsárné e birtokhoz tartozó Roztoka nevü szigetet is birják.

1612-ben*Km. prot. F. 183. Kaczkói Török István és Mocsonyi György tiltakoznak az ellen, hogy midőn Dévay György magát e birtokba igtatta, egy Kaczkóhoz tartozó kaszálót és a Szamos mentén birtokba vett.

1630-ban*Gr. Kornis ltár. Kornis Ferencz birja.

1658-ban*Torma cs. ltár. Kornis Ferencznek itt 8 adózó jobbágya volt.

1665-ben*Gr. Kornis ltár. Kornis Ferencz és neje Wesselényi Kata gyermekei megosztozván, apjuk itteni birtoka Kornis Kata Haller Jánosnénak jutott.

1676-ban*Erd. kancz. ltár. 1715. 131. birtokosa Haller János.

1694-ben*Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56. birtokosa Haller János.

1696-ban*Gyf. Misc. III. fasc. 5. nr. 38. Vád török hódoltság alatt levő falu.

1749-ben*Gr. Haller család conscr. Kaplyon, Voith Simonnál. Haller István, László, Gábor és Sándor e birtokukat Haller Czeczilia Toroczkai Istvánnénak adják zálogba.

1760-ban*Megyei ltár. br. Toroczkai István birja.

1776-ban*U. o. Haller Gábor Toroczkai Rozália Teleki Ferencznétől és testvére Anna Haller Antalnétól, mint közelebb való atyjafiától kiváltani akarta, de gr. Haller Péter őt megelőzvén, magához váltotta.

1782-ben*U. o. gr. Teleki Ferencz birja.

1820-ban*Erd. kanczellária ltár. birtokosai: báró Jósika Miklósnak van 11 telke, gróf Teleki Tamásnénak 10, gr. Kornis Zsigmondné br. Kemény Czecziliának 6, br. Huszár Józsefnek 5.*Haller István és Torma Borbála fia János gubernátor neje Dániel Zsófi, leányai a többek közt Anna és Zsuzsánna. Annak Kornis Zsigmondtól Kornis Klára Teleki Tamás grófné és Zsigmond, neje Kemény Czeczil. Zsuzsánna gr. Mikes Antalné, leánya Kata br. Huszár Józsefné, fiok József.

{552.} 1866-ban*Erd. főkormányszéki ltár. az itt összeírt 86 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.

Birtokosai 1898-ban: Sámuel Dávid 313 h. 715 öl. Vétel Pataki Dánieltől. Plihál Ferencz 176 h. 1580 öl. Vétel Ujfalvi Gyulától s tőle megvette Voith Gergely deési lakos, ki apja után is bir itten egy részt.

Lakói kezdet óta oláhok. Kizárólag földmiveléssel foglalkoznak, vallásosok s jó erkölcsüek, de a restségre hajlandók s ezért szegények. Húst csak nagyobb ünnepek alkalmával esznek. Ruházatuk fekete szokmány, zsinórzott fehér harisnya, varrottas mellrevaló, fekete báránybőr sapka, szalmakalap, bocskor, ritkán csizma, házi szőttes ing és lábravaló, ennek széle s az ingek eleje díszesen kivarrva. A nők színes karton vagy házi szőtt szőrszoknyában járnak, színes kötő és fejre való kendővel, de bolti fehérnemüt is használnak, csizmát hordanak.

Házaik rakófa szalmafedél alatt, belső berendezésük a szomszédos községekénél tisztább és rendezettebb.

Egykor gör. keleti püspöki székhely. Major Péter művében ezen püspökséget a középszolnoki Vádinak mondja. 1680 tájt oláh püspökség még névleg fennállott.*Varlaámnak, fejérvári oláh metropolitának Apaffy Mihály fejedelem engedelméből kiadott ritualeja szerint Valaán miseratione Divina Metropolita Albo Juliensis Transilvaniae et Episcoporum Fogarasiensis Vadiensis etc. Epporum in regno Hungariae graecum fidem sequntium.

Gör. katholikus temploma egyike a legdíszesebbeknek; kivülről faragott kövekből byzanczi stilusban épültnek látszik, faragott párkánydíszszel. A fal vastagsága mintegy 2 méter. A kő előtornácz felett fatorony, ebből csúcsíves ajtó a templom előrészébe nyilik. Az előtornácz falába

M
R CEILVS
I BRITTA
XLV…
ARIA …
V. ETAVRI

felirattal kő van befalazva, úgy ez, valamint az oltár közepén keletnek fekvő falba egy kövön ezen betük látszanak:

D. M.
LASA. EQST
AVR. TSINTA. VIX
XXXI AVR. AE.

{553.} A szentély déli és északi részén kis fülkék vannak egy ember számára, melyekbe a hagyomány szerint a kanonok szokott ülni. Ezekben is római feliratos kövek vannak befalazva, alig egy-egy betü vehető ki rajtok. E kövek valószinüleg a kosályi castrumból kerültek ide.

A templom közepén a nagy hajó, dél és északra kihajtó körrel, hajdan csúcsives lehetett, vakablakokkal.

E templomot a Csicsót biró moldvai vajdák épittették, tőle nyugatra állitólag a Bazilika szerzetesek s kolostora állott, melynek alapfalai némileg kivehetők a templom közelében s az egész kőerőditéssel volt körülvéve. E templomot és szerzetet a hagyomány szerint 1717-ben a tatárok pusztitották el és rombolták le s csaknem félszázadon át romokban hevert. 1838-ban javitották meg és szentelték fel gör. kath. szertartás szerint Szent Mária fogantatásának tiszteletére. Valószinüleg ekkor tértek át az unióra. Anyakönyve 1850 óta vezettetik.

Révkolostori gör. kath. templom.

Révkolostori gör. kath. templom.

1658-ban*Adóösszeírás. egy oláh papja van. Papjai kétszáz éven át a Bányász családbeliek voltak, jelenleg a Bányász család utolsó sarjának veje, Kerebecz László a pap itt 46 év óta.

Iskolája 1850-ben alakult.*Kádár J. Nevelés- és Okt. tört. 438. l. 1886-ban új iskolai helyiséget rendeztek be. Tanitója fél napig itt s fél napon át a szomszédos Tőkepatakán tanit.

{554.} Éghajlata mérsékelt és egészséges. Szelek járásának ki van téve. A jelen században kolera két izben uralkodott.

A révkolostori gör. kath. templom belseje.

A révkolostori gör. kath. templom belseje.

1750-ben*Erd. főkormsz. ltár. határának harmada téres és termékeny, de a Szamos gyakori kiöntése nagy ártalmára van. A többi része hegyes, erdők közt és terméketlen. Egyedüli keresetforrása a Deésaknáról való sószállitás Szilágy-Somlyóra, de a hosszú és rosz utak mint a mit keresnek, jobbára az úton elköltik, s barmaikat erősen megrongálja. Ezért inkább földjük termékei s barmokból pénzelnek. Határa két fordulóra osztott, de szűk, a téri 4, a hegyi rész 6–8 ökörrel is aligszántható. A trágyázás nincs szokásban; a téri rész a víz kiöntése miatt s a hegyi rész azért, mert oda szekeres trágyával feljutni nem lehet. Az őszi búza köble a téren 8, a hegyen 5–6 kalangyát ad, szemül másfél vékát. A tavaszi vetésből szintén másfél véka szem lesz kalangyánként. Szőlője kevés, legelője, erdeje bőven, de az árkok miatt a fa lehozása {555.} nagy nehézséggel jár, kaszálója fordulónként. Van adó alatt 197 3/6 köbölnyi szántója, elvetettek 69 1/2 köb. őszi, 128 köb. tavaszi gabonát, tengeri termése 6 köböl, rétje 69 szekérnyi, szőlője 5 vederre való. Van 83 jármas ökör, ló, 61 tehén, 41 borju, csikó, 79 juh, 51 disznó, 13 méhköpüje.

1822-ben*Cziráki. Urb. oszt. határa adózás tekintetében I. osztályú. Adó alatt van 471 köbölnyi szántó, 237 1/4 szekérnyi rét, 51 ökör, ló, 32 tehén, 1 borju, 13 juh, 13 kecske, 29 disznó.

Jelenleg (1898-ban) határa téri és kopár hegy; amaz kevés fáradtsággal is termő, a hegyi rész felette meredek s helyenként alig hozzáférhető, nem javitható, altalaja ennek köves és terméketlen. Termények: tengeri, kevés őszi búza és zab. Állatai: fehér szőrü szarvasmarha, raczkajuh és kevés sertés. Gyümölcse: alma, körtve, szilva. Itatója a Szamos és a községen keresztül folyó patak. Forrásai: Fintina Vlegyika és Podu Vlegyika. Van két hajósmalma a Szamoson, egyik Sámuel Dávi, a más Deák György és Rusz István tulajdona.

Határhelyek: 1777-ben*Gr. Kornis ltár. Csetecze, Pokol, Brányistye, Gyalu Petri erdő, Szkorus, Lunksore, Gura Bajkuluj, Usár, Csorgeu, Burcs, Kolnicze, Rezor, Zeton, Gyelnicze, Podu Vlegyiki, Ogregyásza, Resz, Resztoka, Bástye, Pojána Togyi, Megure, Zepogye, Arin, Pisoru, Tencz, la Miller, Sezunye, Stubej.

1898-ban Fundetura, Vályá Bogeczi, Dumbráva, Magura, Branyistya, Zeton, Sziget.

Révkolostor határán a községtől délkeletre, a Szamos felett jókora magas csúcs emelkedik ki, melyet Cseteczelnek, váracskának neveznek. Ennek tetején mintegy 3 holdnyi lapály van, honnan a szemlélő messze elláthat a Szamos és mellék völgyein. A nép erről azt tartja, hogy egykor óriások lakták, pinczéjében elrejtett kincset keresett 1863-ban az e végre alakult társaság, de kincs helyett cserépedénytöredékekre és mészvakolatokra akadt. Találtak itt a volt vár oldalában arany gombot, ezüst fülbevalót, mely tölgyfalevelet makkal ábrázolt.

1706-ban*E. F. l. III. 212. B. fiaikkal együtt 51 jobbágy lakosa van, házaiknak összes száma 18, el van pusztulva 2 ház.

1713-ban*Erd. főkormsz. lt. 12 zsellér lakosa van, ugyanennyi házban laknak, el van pusztulva 7 ház.

1750-ben*Ugyanott. lakik itt 2 jobbágy egy telken és házban, 26 telkes {556.} és 8 e nélkül való zsellér 30 telken és házban, 6 kóborló s 2 ily özvegy.

1857-ben*Orsz. ism. tábla 24. l. házak száma 82, a telkeké 454, melyből 449 gör. kath. és 5 zsidó.

1886-ban 530 gör. kath., 16 zsidó, együtt 546 lakossal.

1891-ben 585 lakosból 572 gör. kath. oláh, 13 izraelita.

Adója 1750-ben*E. F. K. ltár. 225 frt 43 1/2 kr. 1755-ben*U. o. 218 frt 19 kr. 1775-ben*U. o. 442 frt 27 kr. 1822-ben*Adóösszeírás. 966 frt 49 kr.