| Szóváros. | TARTALOM | Szőcs (Felső). |
Nevének változatai: 1335-ben* Sculthu. 1381-ben* Zeuchud. 1500-ban* Alsózewch. 1584-ben* Alsózewch. 1594-ben* Alsó-Szücsy. 1607-ben* Alsó Zevch. 1618-ban* Alsó Züchy. 1750-ben* Alsó-Szőcs. 1830-ban* oláhul Szutsul din Zsosz.
Nevét szűcsmesterséggel foglalkozó lakosai s első nevét fekvésétől vette, megkölönböztetésül Felső-Szőcstől. A hagyomány is azt tartja, hogy ide két szűcsmester telepedett le s ezek egyike Felső-, a más Alsó-Szőcsöt alapitotta volna s innen vette a község nevét.
A Boi és Dumbráva hegyek közt a völgyben, sík téren épült a Szőcspatak jobbpartján. Deéstől 49.1 kilométernyire, a magyarláposi járásban.
Először emlittetik: 1325-ben* Zuch-tu néven. De ez alatt Domokost kell értenünk, mely a Szőcsvize tövénél fekszik. Ekkor már Szőcsnek is fen kellett állania, melyről vize patakja nevét nyerte.
Szőcsöt kezdettől fogva a losonczi Bánffyak, mint a Lápos vidék urai birtokolták.
A Bánffy Dénes fiai közt 1325-ben* megejtett osztály szerint Szőcsöt Bánffy István kapta.
{489.} 1381-ben* a Régeni (Bánffy) István fiai közti osztály szerint e birtok Albertnek jutott.
1500-ban* Bánffy János fia János, Bánffy Mihály fia Imre, Péter, András és Mihály a birtokukban levő Alsó-Szőcs egyik felét, Bánffy László s fiai Miklós és Ferencz, Bánffy György fiai Ferencz, István és Zsigmond, ezen Ferencznek fia Kristóf s azon István fia László pedig a birtokukban lévő másik felerészt Csicsó urának István moldvai vajdának s fiának Bogdánnak eladják.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka a Lápos vidékén. Kenéze Jakab.
1584-ben* Báthory Zsigmond ekkor M.-Láposhoz tartozó község lakóit szűk terméketlen területük miatt a 30-ad alól fölmenti.
1594-ben* Szamosújvárhoz tartozó fejedelmi birtok; kenéz: Vonyiga János; Kira Lázár esküdt.
1607-ben* birtokosa Huszár István.
1608-ban* birtokosa Némai Vajda János.
1612-ben* Huszár Péter birja. Birtokosa kaczkói Mocsonyi Gergely és berenhidai Huszár István Marosszék kapitánya.
1618-ban* Huszár István birja.
1628-ban* Huszár István özvegye Bánffy Borbála s gyermekei Mátyás és neje Harinai Farkas Krisztina, Péter és Krisztina óvást tesznek az ellen, hogy e vett birtokukat a fejedelem Szamosujvár várához csatolta. 1630-ban* a fejedelem e birtokot Huszár Mátyásnak visszaadta.
1630-ban* Brandenburgi Katalin fejedelem e birtokot Huszár Péternek és Mátyásnak inscribálta.
1632-ben* Rákóczi György e birtokot berenhidai Huszár Mátyásnak adja zálogba, s szállott* Huszár Margit leányára, kinek első férje Toldalagi Mihály.*
1658-ban* Huszár Péternek itt 12 adózó jobbágya volt.
1670-ben* Toldalagi János birtokos, a ki 1687-ben* itteni részét, mely Huszár-féle birtok, a gáncsival együtt utódaira hagyja, ez 500 frt, a gáncsi 3000 frtban volt zálogba.
1694-ben* birtokosai Toldalagi János és Macskásy László.
1695-ben* Bethlen Miklós gróf e birtokot a Huszár család női ágától megvette.
{490.} 1715-ben* gróf Bethlen József birja, kinek van itt 45 örökös jobbágya 74 fiuval, kik 40 telken laknak, el van pusztulva egy telek, van adó alatt 55 ökör, 87 tehén, 58 ökörborju s ugyanennyi üsző, 215 júh s ló, 110 sertés, 55 méhköpü. Szántója 251 hold, melybe 231 köböl vetés fér, 252 hold rét, melyben 264 szekér széna terem.
1721-ben* gróf Bethlen Elek és Gergely birják.
1738-ban* itteni birtokosok gróf Bethlen József s néh. gróf Bethlen István fiai Mihály, István és László.
1750-ben* Kemény Krisztina birja.
1767-ben* a fiscus e birtokot a gróf Bethlen családtól magához váltotta, de aztán bonificátióban a következő családoknak adta: a Szepesi családnak 16 telket, Balog családnak 13, Bodoni családnak 12, Rettegi családnak 10, Halmágyi családnak 5, Alsó családnak 8, Ujfalvi családnak 1, Naláczi családnak 2, Sombory családnak 2, 1 telket pedig magának tartott fönn.
1786-ban* br. Korda Zsigmondné itteni szerzeményét testvére leánya gr. Bethlen Juliánna Wesselényi Farkasnénak hagyományozta, a ki 1801-ben ikafalvi Balog Zsigmondnak adta 3000 frtért zálogba, ettől 1806-ban Wesselényi József perelte, de nem ő, hanem br. Kemény Ferencz, ki fia Lajosnak Wesselényi Juliannától, ki leánya volt Wesselényi Farkasnak, nyerte meg 1822. deczember 19-én.
1786-ban* birtokosai: br. Wesselényi Farkasnak van 16 jobbágya, 2 zsellére, Apor Lázárnak 13 jobbágya 3 zsellére, gróf Bethlen Gergelynek 6 jobbágya, özv. Szucsáki Ferencznének 11 jobbágya, Szepesi Mihálynak 7 jobbágya, 2 zsellére, Nyárádi Lászlónak 8 jobbágya, 2 zsellére, Baranyai Józsefnek 5 jobbágya, 2 zsellére, Naláczi Józsefnek 4 jobbágya, 1 zsellére, özv. Gyárfásné Borsai Krisztinának 2 jobbágya, 3 zsellére, Szepesi Andrásnak 1 jobbágya, 5 zsellére, Sombori Lajosnak 2 jobbágya, 1 zsellére, Szepesi Gergelynek 1 jobbágya, királyi fiscusnak 1 jobbágya.
1800 körül* Nyárádi Samu és Mihály tordamegyei havasi katonásitott birtokaikért itt 14 embert kaptak. Mihály magtalan halála után az Imre gyermekei: László, Elek, Imre, Samu, Béni, Mihály és Juli Vásárhelyi Egyed Sándorné fölosztották.
1807-ben* Makfalvi Dózsa Sándor neje Nyárádi Eszter jogán zálogba bir Alsó István.
{491.} 1820-ban* birtokosai: Ikafalvi Balogh Zsigmondnak van 13 telke, melyet Bethlen Juli Wesselényi Farkasnétól bir zálogba, Rettegi Sándornak 13, Szepesi Mihálynak 11, Bodon Ádámnak 9, Alsó Istvánné Gémán Eszternek 8, Fogarasi Halmágyi Simonnak 5, Kádár Jánosnak 3, Szepesi Jánosnak 3, Naláczi Dánielnek 2, Csonka Józsefnek 1, Désaknai sókamarának 1 és Ujfalvi Sámuelnek 1 telke.
1829-ben* a Szepesi, Nyárádi, Sombory, Boér, Apor és Gyárfás családok birják.
1838-ban* két magyar immunis nemes lakója van.
1863-ban* ifj. Rettegi Sándor, Nemes József, Halmágyi Emil és a kir. kincstár részére urbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* nemesi jogu birtokosai: Betegh Kelemen és Rettegi István.
Jelenlegi birtokosai (1897 és 1898-ban): Özv. Betegh Kelemenné és fia Imre, 1245 hold, egykor Szepesi-féle birtok. Grünstein Józsefné, 356 hold, vásárolt. Popesku Gergely, Pollák Leopoldné, Márkovics Lázár, vásárlás folytán.
Lakosai kezdet óta románok, de magyar birtokosok is laktak itt több-kevesebb számban. Marhatenyésztéssel és földmiveléssel foglalkoznak. Öltözetük télen-nyáron házilag készitett harisnya, derék szij, vagy tüsző. Épületeik elszórtan faoldaluak, kis ablakokkal, tapasz nélkül, magas szalma és zsendely tetővel fedve. Lakóházuk felszerelése egy ágy, rúdra teritett pokrócz és lepedő képezi díszét.
1771-ben* gör. keleti és gör. kath. egyházközség. A templom miatt a két ekklézsia hívei közt nagy volt a viszály. A templomot a gör. katholikusok kapták, a keletiek új templomot épitettek, de a kormányszék engedélye nélkül s ezért a főkormányszék bezáratását rendelte el. 1779-ben* és 1781-ben* a gör. keletiek újonnan épitett templomát a balázsfalvi érsek kérésére újólag bezárták
1898-ban mindkét felekezetnek a község közepén díszes temploma van kőtoronynyal, melyek épitésére Nemes József deési lakos, megyei főbirósága idején 1000-1000 forintot adott. A gör. kath. egyház templomát 1876-ban szentelték föl a Jézus Krisztus nevére, a gör. keletiek 1886-ban Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére. Annak harangjai Sztojkafalván öntettek. Anyakönyvet 1832. év óta vezet. Lelkészei: Pap Lázár és Ilyés utána jelenlegiek Perhajcza Pál és Papaszku Gergely.
{492.} Ev. ref. lakosai 1898-ban* a domokosi egyházközséghez tartoznak.
A két görög felekezet közösen tart fenn iskolát 1870 óta. 1858 óta* A.-Szőcs a magyarláposi gör. kath. jellegü iskolához évenként 24 forinttal járult.
Éghajlata egészséges, de lakói gyenge táplálkozásánál fogva a hidegláz gyakori. Jég határát gyakran bántja, tavaszszal a havasi fergeteg űzi gyakorta játékát.
1750-ben* határának harmada téres, közepes termésü és gyakori trágyázást kiván, a többi részben csak a zab terem meg.
Földjük termékeiből és baromtenyésztésből élnek, de fentartásukra alig elégséges. Két fordulós határának egy része termő, a többi hegyes, 4 ökörrel szántható. A hegyi rész szekeres trágyával nem javitható. Az őszi vetés nincs szokásban. Egy köböl tavaszgabona 6 kalangyát, szemül 12 vékát ereszt. Tüzelésre való erdeje elég, legelője szűk, kaszálója fordulónként. Szántója 227 2/4 köbölnyi, elvetettek 25 1/2 köböl ősz, 139 3/4 köböl tavaszgabonát, tengerije lett szemül 13 1/2 köbölnyi, kaszálója 320 szekérre való. Van 96 jármas ökre, lova, 149 tehén, 40 tulok, csikó, 137 juh, kecske, 81 disznó, 88 méhköpü. Pálinkafőző üstök jövedelme 40 forint. Iparosa egy ács és egy kovács.
1822-ben* határa 2-od osztályu, adó alatt van 557 1/2 köb. szántó, 1074 3/4 szekérnyi rét, 57 ökör, ló, 43 tehén, 14 bornyu, 30 juh, 10 kecske, 18 disznó, 4 méhköpü.
1898-ban határának földje gyenge, többnyire tengerit, zabot s kevés tavaszbúzát termelnek, jobbára erdélyi fajta fehér szőrü marhát tenyésztenek. Gyümölcstenyésztés úgyszólva nincs, itt-ott egy-egy beszterczei szilva, még ritkábban látható egy-egy almafa.
Itatója a Cziblesről jövő Szőcspatak, Szopátra csorgó, Valea rituluj, Funtina luj Vaszilie források. Van két malma két kővel Betegh Imre s a más Grünstein és Pollák tulajdona.
1848 őszén az erre szaladó Dimbul román határőr lándzsásait Katona Miklós által Lápos felé küldött magyar sereg itt érte utól s üldözte, vágta, Felső-Szőcs felé kergetve őket.
Jobbágyszolgálmányok: 1552-ben* adtak 3 tehenet, 1 ökröt, 7 frt. és 30 denár, 4 bárányt 44 denár, csirkét 38-at 57 denár, 3 pint vajat 75 denár, 24 köböl zabot 8 frt. 33 denár, egy köböl gabonát 64 denár, 2 sajtot 32 denár értékben.
{493.} 1553-ban* évente szent Mártonnapon jobbágyai fele 16, másika 8 denárt fizet, szt. György kor juhaikból 50-edet adnak.*
Határhelyek: 1715-ben* Muncsel, Muntyáni mező, Horgaspatak, Farkastorok, Almáspatak, Bányai torok, Dobrai patak vagy Dobra pataka, Runkuly, Tőkös, Pétermezeje, Pikonyamezeje, Szellőtava, Barló patak, Dombra, Videnőspatak; Nyergespatak, Medvés; Poltinás mezeje; Rév; Szőcspatak; Csorgó; Kövecses; Szoros; Csüngei hegy; Bükkös pataka; Gyertyános, Csengő hegy; Látó völgy; Barlangtorok; Hidas; Nyires; Tamáspataka; Nyisztor tava; Jókut; Tamásmezeje; Kenderestó; Obresi; Mocsár; Rakottja; Kodor erdő; Fenék; Papnéverme, kapált hegy; Zevoj; Czigánymezeje; Fakadék; Sgyáb; Burjánpatak; Láz; Manés széllye; Szakadás; Hajtás; Gerneszpataka; Szőcsi torok; Egeres, gázló; Leánymezeje; Leorda; Zavarosviz; Keserű-Láposhely; Juharfa torok; Hegyes; Komárnyikpataka; Bucsum; Szvoristye; Kirsemezeje; Botamezeje; Fagyaczel torok; Hudratető; Sztrójapataka; Fraxanás.
1762-ben* Pojána lu Petru; Sészu csel mare; Szőcs folyó.
1819-ben* Szubt Kvaszte; Sztrimtor; Csires; Tarnyicze; Gura Barloj; Gura Voji; La Alak; Mocsér; Lupoje; Obresele; Csorgen; Krucse; Mojnye; Vuron Zsurgyiki; Mora.
1864-ben* Vedinoje (locu vederosu) a határban levő legmagasabb hely; Csungaja; Baje; Dobra;* Burloje; Lupoja; Obrezse; Seszu din szusz, Seszu din zsosz. Valea luj Szaleu.
Lakossága: 1553-ban* van benne 8 kapu, 3 pusztaház, 13 szegény lakos.
1603-ban* összesen csak 2 lélek lakója van, a többi az előző évi háború alatt pusztult el.
1703 körül* 16 jobbágy, 4 zsellér, egy szegény lakossal, van benne 19 lakó s 6 pusztaház.
1706-ban* fiaikkal együtt 53 jobbágy lakossal, kik 23 házban laknak.
1750-ben* lakik itt 45 családfő jobbágy 43 telken 44 házban, 2 ily özvegy 2 telken és házban, 5 zsellér 4 telken és házban, 2 külső birtok nélkül való zsellér 2 telkes házban, 7 kóborló, 2 ily özvegy, 7 czigány, ez utóbbiaknak nincs házuk. Együtt 64 családfő 50 telken 51 {494.} házban. El van pusztulva 3 telek, melynek lakóit más helyre költöztették, egynek javait Kemény Krisztina foglalta el, a többi utána nép fizeti az adót.
1822-ben* lakik itt 65 gör. nem egyesült családfő.
1830-ban* 483 gör. kath. és gör. kel. lélek lakik benne.
1857-ben* 816 lakossal, ebből 418 gör. kath. 359 gör. kel., 44 zsidó. Házak száma 162.
1886-ban 1009 lakossal, melyből 2 róm. kath. 515 gör. kath., 462 gör. kel., 5 helvét hitü, 25 zsidó.
1891-ben 2 róm. kath., 488 gör. kath., 310 gör. kel., 6 ev. ref., 32 izraelita, együtt 1038 lakossal.
1900-ban 1100 lakosból férfi 564; magyar 20, német 34, oláh 1046; magyarul beszélni tud 40; gör. kath. 569, gör. kel. 478, ev. ref. 37, izraelita 16; ír és olvas 67; házszám 269.
Adója 1703 körül* a jobbágyok, zsellérek fizettek 28 frtot, 6 3/4 köb. búzát, ugyanannyi zabot, 1 3/4 szekér szénát s egy marhát. 1750-ben* 259 frt 3 3/4 kr. 1755-ben* 233 frt 20 kr. 1775-ben* 593 frt 9 kr. 1822-ben* 449 frt 9 kr. 1898-ban 1808 frt 36 kr.
| Szóváros. | TARTALOM | Szőcs (Felső). |