Szúd.

Neve 1521-ben*Km. Limbus. Zwd.

Szúd puszta, mint Olnokhoz tartozó, először 1521-ben*Km. Doboka H. 5. és Limbus. fordul elő, midőn azt Olnokkal együtt Herczeg János fia László nővére Magdolna Kisbodoni Pósa Istvánné fiainak. Pósa György, Mihály és Ambrusnak ajándékozza.

{513.} 1538-ban*Km. prot. Extraxit 135. Herczeg László özvegye Anna, a király előtt esküt tett arra, hogy néhai férje Szúd pusztát Olnokkal együtt a Bánffyaknak csakugyan eladta.

1538-ban*Km. Doboka P. 21. néhai Bodoni Pósa Istvánnak Olnoki Herczeg János leányától Magdolnától származó fiai: György, kir. személynöki protonotárius és Ambrus magukat egész Olnok birtokába beigtatják, mint a melyet azon Herczeg János fia László nekik ajándékozott s arra királyi beleegyezést is nyertek, de az igtatásnak Bánffy Miklós ellentmondott. Perre kerülvén a dolog, Szúdot János király*Km. Doboka P. 42, 44. és Szolnok int. P. 21. a Pósáknak itélte oda, de az igtatásnál Tötöri Pál fiai Miklós és István, valamint Tötöri Pál és Balázs ellentmondtak.

1540-ben*Km. Metal. K. 52. O. 10, 11, 13. és Doboka P. 22. Pósa György Szúd puszta iránt perbe fogta a Tötörieket, a perben azonban úgy egyeztek ki, hogy a Tötöriek Pósának a tötöri határban levő Gyürükút és Szilberekajja nevü földjüket az Éczek (Eezek) nevü réttel odaadták, viszont Pósa Sződ pusztát engedte át a Tötörieknek.