| Tordavilma. | TARTALOM | Tótszállás. |
Nevének változatai: 1594-ben* Lak. 1609-ben* Thormapatak, másként Vyfalu. 1632-ben* Tormapataka, másként Haranapataka. 1830-ban* Tormapataka, oláhul Valye hirjanuluj. Oláh neve hirăn* = solymot jelent, tormatermő patakáról vette nevét.
Keletkezése: Először emlittetik 1560-ban Lak, Lász néven.*
Magas hegyek közt azon kis patak mentén fekszik, mely Csákán át több kis patak egyesülése után Alsó-Hagymás és Semesnye felé foly, Deéstől 38.9 kilométernyire van a csákigorbói járásban.
{562.} 1594-ben* emlittetik Lak néven, midőn Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Sándornak itteni és veczki, kabalapataki, hosszumezei, hagymási, gyurkapataki, csákai részeit Kolozsvár polgárainak adományozta oda.
1609-ben* Kendy István e falu miatt a kolozsvári polgárokat perrel támadta meg. Az ekkor tartott tanuvallatás alkalmával egyik tanú azt vallja, hogy Kendy Sándor e falunak annak idején 12 évig való szabadságot adott „hogy épüljenek s falut ültessenek ott”, de a 12 év még el sem telt, mikor megölték Kendy Sándort és az Kolozsvár birtokába ment át.
Egy másik tanú vallja, hogy Kendy Sándor Horváth Kozmával együtt foglalta el, de akkor még a falu helyén erdő volt s legelőször kővárvidéki oláhok szállták volt meg, de azokat Kristóf deák (Kereszturi Kristóf?) mind visszavitette és a falu pusztán maradt, végre Kendy Sándor és nagy Csáky István szállitották meg véglegesen jobbágyokkal.
1618-ban* Csáky István egy részét birja, ki ez évbeli lustrára itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki, mig Kolozsvár városa itt egy kaput bir. Másik ottani birtokos Gyulafi Sámuel.
1632-ben* a hűtlenségbe esett néhai Csáky István itteni részének egy harmadát a fejedelem elfoglalta, a másik rész azonban gyermekeire Csáky Ferencz és Annára maradt.
1658-ban* gr. Csáky Istvánnak itt 2, Kolozsvár városának 5 adófizető jobbágya volt.
1667-ben* Kolozsvár városa itteni részét a kolozsvári unitárius egyháznak veti zálogba s ez birta 1716-ig,* mikor tőle a róm. katholikusok összes birtokaival együtt erőszakosan elfoglalták.
1694-ben* birtokosai Csáky László és a kolozsvári unitárius egyház.
1696-ban* Tormapataka török hódoltság alatt levő falu.
1743-ban* gr. Csáky Imre magvaszakadtával itteni részét gr. Csáky Borbála br. Bornemissza Jánosné, Katalin br. Haller Györgyné, Lázár Druzsánna Henter Dávidné és Lázár Ádám, Gábor és Antal birják.
1795-ben* tanuk vallják, hogy Kolozsvár városa itteni birtokát a kolozsvári róm. kath. plébániától magához váltá.
1810-ben* birtokosai: gr. Haller Jánosnénak van 3 jtelke, br. Jósika Miklósnénak 3, Kolozsvár városának 11.
{563.} 1820-ban* birtokosai: Kolozsvár városának van 10 telke, br. Jósika Miklósnak 2 1/2, gr. Wass Samuné gr. Bethlen Rozáliának 1.
1863-ban* br. Jósika Miklós, Gyula, Leo és Géza részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* az itt összeírt 31 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
1898-ban birtokosa Kolozsvár város és vásár útján a br. Jósikák birtokát is megszerezte.
Lakosai oláhok. A hagyomány azt tartja, hogy a török pusztitás idején ez eldugott helyre rablók húzódtak, a honnan intézték rablásaikat.
Szorgalmas népe földmivelő és baromtenyésztő. Babonái közül emlitésre méltó az, hogy pénteken nem kapálnak, azt hiszik, hogy ez által határukat a jég nem bántja; Szent-György nap estéjén házaikat, kapuikat, hogy a rossz szellemeket elüzzék, csipkerózsafával aggatják be. Ha 7 asszony kenderből egy éjen át reggelre egy férfiinget elkészit s ezt a határszélre kivihetik, ez által a járvány megszünik. Öltözetüket házilag állitják elő. Épületeik fából vannak épitve minden rendszer nélkül; butorzatuk: egy asztal, két lócza, egy szék s egy ágy.
1817-beli* éhinség alkalmával lakói közül többen meghaltak és kivándoroltak, kérik, hogy 8-ra apadt lakosságát a közteherviselés alól mentsék fel.
Gör. kath. egyházközség. Temploma fából épült s 1780-ban szentelték fel a szent archangyalok tiszteletére. 1658-ban* itt egy oláh pap lakott, ki adóba a töröknek 2 frtot fizetett. Jelenlegi papja Márga Jakab. Van felekezeti iskolája s Csákával közösen fizetik a tanitót.*
Magas és elzárt fekvésénél fogva éghajlata zordabb, mint a környékeé. Széltől védve, de a jégverés gyakori. Nagy erdőségek veszik körül, ezért levegője egészséges.
1750-ben* határa terméketlen, keresetük a Szilágy-Somlyóra való sófuvarozás, vásárba Deésre járnak. Két fordulós határa hegyes, szétszórt, évenként trágyázást kiván, de épen hegyes volta miatt szekeres trágyával nem javitható, 8 ökörrel szántható, egy köböl vetés 4 kalangyát ad, szemül 2 vékát, a tavaszi 1 1/2 vékát, kaszálója fordulónként. Erdeje bőven, legelője szűk. Szántója 46 1/4 köbölnyi, elvetettek 17 köb. őszi, 27 1/2 köb. tavaszi gabonát, tengerije lett 3/4 köböl, kaszálója 38 1/2 szekérnyi. Van 29 jármas ökre, lova, 41 tehén, 24 tulok, 26 kecske, juh, 49 disznó, 25 méhköpü; iparosa 4 kerekes.
{564.} 1822-ben* határa 4-ed osztályú, adó alatt van 90 köb. szántó, 152 szekérnyi kaszáló, 14 ökör, ló, 11 tehén, 9 borju, 12 juh, 6 kecske, 5 disznó.
1898-ban határának földje terméketlen, köves; terményei: tengeri, tavaszi búza, zab s hazai fajta szarvasmarhát tenyésztenek. Gyümölcse kevés téli és nyári alma, a beszterczei és húsos szilva.
Van egy egykerekü és kövü patakmalma, Varga Illés tulajdona.
Határhelyek: Muncsel, Pojána, Valcsele, Preárát, Ruzset.
Területe 1900-ban 870 k. hold.
Lakossága: 1713-ban* 7 jobbágy, 1 zsellér lakossal, kik 8 házban laknak.
1750-ben* lakik itt 10 jobbágy, 4 telkes és 3 e nélkül való zsellér 17 telken és házban és 3 kóborló. Egy zsellér más helyre költözött, külsőit Faur Tódor, a belsőséget Krisán Lázár birja.
1830-ban* 117 lakossal.
1857-ben* 188 gör. kath. lakossal, házak száma 30.
1886-ban 212 lakosból 205 gör. kath. román és 7 zsidó.
1891-ben 280 lakossal, melyből 266 gör. kath. és 14 izraelita.
1900-ban 292 lakosból férfi 144, magyar 2, német 10, oláh 283; magyarul beszélni tud 3; gör. kath. 275, gör. kel. 8, izraelita 12; ír és olvas 9; házszám 55.
Adója 1749-ben* 91 frt 38 kr. 1755-ben* 71 frt 8 kr. 1775-ben* 100 frt 51 kr. 1822-ben* 65 frt 18 kr. 1898-ban 467 frt 46 kr.
| Tordavilma. | TARTALOM | Tótszállás. |