| Apa-Nagyfalu. | TARTALOM | Aranyos-Szent-Miklós. |
Nevének változatai: 1405-ben* Babafalva. 1424-ben* Baba, más néven Aranmezeu. 1450-ben* Aran Mezeu. 1461-ben* Aranosmezew. 1566-ban* Arany mező. 1609-ben* Aranymezeő. 1650-ben* Aranyos Mező. 1860-ban* Aranyosmező. Oláhul: Bábény*, jelenleg Bebeny, Babeni.
Előbbi nevét, mely a mai oláh elnevezésének felel meg, Baba, valószinüleg első alapitója vagy ily nevű kenéztől kapta. Aranymező nevét pedig szép fekvése s főleg a Szamos fövényében eszközöltetett aranymosástól vette.
Először emlittetik 1405-ben* Babafalva néven.
Fekszik a csáki-gorbói szolgabirói járásban, észak felől a Rákóczihegy folytatását képező hegységek által körülvett hegyek aljában, a Szamos jobb partján elterülő síkságon, Deéstől 58 kilométernyire.
Kővár tartozéka s oláh falu volt s mint ilyen, már 1405-ben* előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak: Demeter és Sandrinnak és Drág fiainak: György és Sandrinnak adományozta.
{43.} Az 1424-ik évi* osztály szerint az azon Drág fiainak, György és Sandrinnak jutott.
1450-ben* Kusalyi Jakcs és Jakcs János fia, néhai László itt három ekeszántásnyi földet és három kaszavágó rétet valószinüleg leányjogon birnak.
1461-ben* Kusalyi ifj. Jakcs László fia János itteni részét Drágffi Miklósnak veti zálogba.
1475 körül* Drágffi birja, ki 3.4 porta után adóba 1 frt 3 denárt fizet.*
1543-ban* Drágffi Gáspáré. 1546–52-ben* már özvegyéé.
1553–54-ben* Drágffy György birja.
1555-ben* néh. Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, Mihály és András e birtoknak eladományozásától, mely Drágffy György halálával reájuk szállandó, Ferdinánd királyt eltiltják, de úgy látszik, eredmény nélkül, mert 1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy Györgynek e birtokát Báthory Györgynek s nejének, Báthory Annának s fióknak Istvánnak adományozta. De nem sokáig birta, mivel 1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen föllázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárát összes, tehát ezen tartozékával együtt is a császárnak engedte át.
1567-ben* II. János király elfoglalván Kővárat Miksa császártól, azt az összes s tehát ezen tartozékát is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
1609-ben* Báthory Gábor e birtokot, mely Kővárhoz tartozott, Branyicskai Sármasaghi Zsigmondnak adományozza, de Báthory Gábor őt 1612 május havában* száműzvén; birtoka kanczellára (a lefejeztetett Kendi Sándor fia István?) kezére került, a ki 1614-ben* itteni jószágából 10 ház jobbágyát Sárközy Máténak engedi át.
1615-ben* Bethlen Gábor e birtokot Horváth Lázárnak inscribálja 2500 frtért, a kiről 1630-ban* özvegye Körösi Annára szállt.
1645-ben* Rákóczy György e birtokban, mely zálogban sok kézen ment keresztül, majd 1630-ban Bethlen István azt Balásházy Lászlónak inscribálta, ennek örököseitől vajai Ibrányi Mihály váradi alkapitány magához váltván, Ibrányit megerősíti.
1650-ben* e falu Kővárhoz tartozó fiskális birtok.
{44.} 1658-ban* Ibrányi Mihály és Ádám e birtokukat a fejedelemnek visszaeresztik.
1658-ban* idevaló nemes a Ravasz család.
1664-ben* Apaffy Mihály e birtokot Macskássy Boldizsár és Mihálynak adja zálogba. Puskások a Ravasz és Korne családok.
1675* Macskássy Boldizsár és Mihály birják.
1699-ben* Macskássy Boldizsárné Kapi Anna birja 1702-ben is.*
1702-ben* oláh nemesek: a Ravasz és Kernye családok.
1720-ban* birtokosai: Macskássy Boldizsárnak és Rhédey Lászlónak özvegyei.
1726-ban* b. Kemény Sámuel.
1784-ben* gr. Rhédei Ferencz és gr. Rhédey Zsigmond özvegye,
1786-ban* birtokosai: br. Bornemisza Józsefnek van 23 jobbágya; gróf Rhédey Ferencznek van 14 jobbágya, 1 szegénye; gróf Bethlen Farkasnak van 15 jobbágya; gr. Rhédey Mihálynak van 14 jobbágya, 2 szegénye; gróf Bethlen Julianna Dósa Mihálynénak van 14 jobbágya; Nemes Iliának van 2 zsellére; Nemes Simonnak van 1 zsellére; Román Ignácznak van 1 zsellére.
1793-ban* birtokosai: gróf Rhédey Mihály özvegye báró Bánffy Zsuzsanna itteni részét a físcusnak visszaadta. Bethlen Mária gr. Földváry Ferenczné, Barcsai Róza br. Bornemisza Józsefné, ez is visszaadta itteni részét a físcusnak, ki azt Teleki Mihálynénak adta.
1809-ben* birtokosai: gr. Teleki Mihálynak van 34, ifj. gr. Teleki Ferencznek 32,* kik néh. gr. Teleki Mihálynak néh. Dósa Mihálynak leányától Ágnestől való fiai, Ravasz Onucznak és Száva Lupnak 2-2 jtelke; egy telkesek: 5 Ravasz s 1 Rednik család.
1820-ban* birtokosai: ifj. gr. Teleki Mihály és gr. Teleki Ferencz.
1863-ban* gróf Teleki István.
Jelenlegi birtokosai: (1898): gr. Teleki István örökösei 137 h., volt úrbéri közönség 122 h. erdőrendezésből kifolyó birtoklás.
Jobbágycsaládok. 1566-ban* vajdája: az itt lakó Lázár, (ugyanez adat szerint Váralján lakó Triff a vajdája), birája Fabur. Jobbágyok: Borsó, Mosz, Jákob, Stanczul, Badik, Tivadar, Gyirgye, Totka, Vadár, Morián, Bassok, Ravasz, Gorvé, Bisztráng, Mogos, Pop, Vlad, Fad.
{45.} Lakosai kezdet óta oláhok. A kik a monda szerint aranymosás czélából keresték fel e helyet s később tanyájukat állandóvá tevén, alapját vetették meg a mostani községnek.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint a kővári uradalomnak itteni tiszttartóságához, melynek feje Kelemen vajda volt: Aranymező, Csokmány, Pirosa, Toplicza és Kismező tartoztak.
1679-ben* aug. 21-én Apaffy fejedelem az erdélyi hadakkal Szamos-újvárról Deésen keresztül Aranymezőre szállott s hadait Tököli Imre keze alá adta.
1848 november havában Katona Miklós vezette hadának egy része itt hált, Deés felé menve, harangjait elvitte. Ugyanitt tartózkodott egy éjen át Bem hadserege s 1849 aug. havában Kazinczi tábora pihent egy éjen át s elvonult a nélkül, hogy bármit is vettek volna el a községi lakósoktól.
Mint láttuk, birtokosai előbb magyar s később oláh nemesek, közlakosai pedig oláhok, a harminczas évek elején ide költözvén a Fazekas magyar család, időközben nemzetiségét s vallását elhagyván, románná lett. 1850. év óta számos zsidó család keresett magának itt új otthont.
A gör. keleti hitelvet valló nemességnek fatemploma már régi idő óta fennállott., később azonban az egyesült vallásra térvén, templomukat kőből, a falu északi felén közrovatai útján, melyhez járult néh. Fazakas Péter János 250 frt, Fazakas Vazul Annáé 80 frt és a vallásalap 500 frt segélye, 1873-ban felépitek, mely a Mihály archangyal tiszteletére szenteltetett föl.
Két harangja közül a nagyobbikon Krisztus keresztre feszitett képével azok neveit tünteti fel, a kik öntették (Vasiliu Cototiu, Joan Ciulean, Macsiu Pintea, Joan Riza stb.) Walser Ferencz öntötte Budapesten 1883-ban.
A kisebbik harangon Mária fiát ölében tartva, egy apostol a kereszttel, bal vállára támaszkodva, más helyt Krisztus a kereszten és feltámadását ábrázoló kép szemlélhető. 1851-ben öntötte Andráschoffszki János Kolozsvárit.
Papjai: Várna Elek, Katocz László után a jelenlegi Illés László.
Iskolája 1868 óta helyeztetett jobb karba s hozzá csatlakozott az újabb időben a szomszédos Pirosa is, a hol eddig iskola nem volt. Az izraeliták 1885-ben létesített felekezeti iskolája a törvénynek meg nem felelvén, 1888-ban bezáratott.*
{46.} Házait az újabb időben utczasorban fából s többnyire zsindely vagy deszkafedéllel építik, gazdasági épületeivel együtt.
Éghajlata egészséges, de talajvize miatt a járvány gyakori.
1720-beli* hivatalos összeírás szerint rétje, szántója jó, legelője elegendő, tűzre való fája bőven, de épületre való nincs, határa 6–8 ökörrel szántható. A Szamos gyakori áradása miatt sok kárt szenvednek.
Határa jelenleg úgy a síkon, mint a hegyen termékeny. Termesztenek búzát, rozsot, zabot, törökbúzát, bükkönyt, lóhert és burgonyát, kerti veteményeket, lent, kendert. Legelőin ló, bivaly, kecske s különböző szarvasmarha legel. Házi állatai: tyúk, liba, récze, pulyka és galamb.
Vizei: a Szamos s ezzel kapcsolatban levő Aranymezei tó, mely soha ki nem szárad, az úrbéri erdőben levő Podu bouluj kitűnő vizű forrásán kivül a Vale Kazelor, tyejuluj, la Styubej, la Valea Pestyiri, szu rogyina la lesz pitri, la Csumpá, la Hedve, la Fintinyele, la Teul Boroje és la Szuku poszté forrásai szolgáltatják a jó iható vizet.
Határán jó épület- és mészköve van. A szamosvölgyi vasúttársaságnak itteni egyik kőbányája szolgáltatja a vasútépítéshez és fenntartásához szükséges kőanyagot.
A Szamos folyón egy kerekű s kövű malma a Pintye Gábor és társai tulajdonát képezi.
1872 óta körjegyzői és 1895-től anyakönyvvezetői székhely.
1890-ben Csokmány községgel együtt „Aranymezői önkéntes tűzoltó-egylet”-et alakított, melynek vezetője Mihályi Ágoston után a jelenlegi körjegyző, Puskás Gergely.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihály napján két izben 13 frt 50 denár.
Ajándék: 26 quart vaj, 26 sajt, 1 tehén, karácsonkor 25 szekér fa.
Bírság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
A biró köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonkor pedig egy őzet vagy annak fejében 32 denárt.
Tizedet adtak: makkon hízott sertésből, legelőre járó disznók után ha 100 volt s ha tiz is egyet, kinek kevesebbje volt minden darabért 2 magyar pénzt s így fizették a méhtizedet is, a pénzbeli fizetés a tisztet illette. Minden szabados „karulypénz" adó fejében 75 denárt {47.} fizetett a tisztnek. A pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt. Egy akol juh vagy sztronga után egy juhot, kinek tíznél kevesebbje volt, semmit sem. A kisebb község egy három éves ünőt, a nagyobb egy jó tejelésre alkalmas tehenet. Minden család ha tehene volt, egy negyed mérték vajat s egy sajtot.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint:
Adó: szentmihálynapi: 13 frt 50 denár, szentgyörgynapi u. a.
Ajándékok: 27 drb sajt a 12 denár, 27 budai justa vaj a 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: A vár számára évente 17 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 17 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Határhelyek: 1722-ben* Ruptura, Kosztaluj, Balta, Firnatik, Bálna, Sores, Resztoka, Gloduluj, La Klitz, Dupa Gruicz, Krincseszora, Váltra, Urajniha, Vultore, Dimb, Vaduri, Stupa Rovina, La kir Lyámra, Topnyila, La Gordu Czarini, Akasztova, Fácza Lakuluj, Funtina Korni, Rosztokucza.
1864-ben* Branyistya din zsosz, Fácza Alakuluj, Tábla goronyilor, Tábla Vadurilor, Tábla dupe seszu, Branyistya pesté apa határrészek mai napig is (1898).
Lakossága: 1566-ban* 30 jobbágy, 2 adózó nemes lakossal, van benne 32 lakó- és 2 pusztaház.
1603-ban* 9 jobbágy lakossal, van 9 lakó- s 54 pusztaház benne.
1700* fiaikkal együtt 33 jobbágy, 10 zsellér, 4 szegény lakossal, van benne 15 lakóház.
1720-ban* van fiaikkal együtt 85 jobbágy, 12 adózó nemes, kik összesen 24 házban laknak.
1831-ben* Kővár vidékéhez tartozó község 693 gör. kath. lakossal.
1886-ban van 218 lakóház, 1015 gör. kath. és 45 zsidó lakossal, határa 1676 k. hold.
{48.} 1891-ben 4 róm. kath., 850 gör. kath., 5 ev. ref., 53 izraelita, együtt 912 lakossal.
1898-ban összes adója: 2565 frt 88 kr.
| Apa-Nagyfalu. | TARTALOM | Aranyos-Szent-Miklós. |