| Szolgabirák. (Bilochi, vice judices nobileum.) | TARTALOM | Szállásbiztos. (Stationalis commissarius.) |
E tisztség 1837-ben is fenállott. II. József császár koráig a közadónak egy része a vármegye számára fordittatott, a melylyel a vármegye szabadon rendelkezhetett; s mikor az adó begyült számba és átvették az illető részt. 1837-ben kerületenként hárman viselik e tisztet 50 frt fizetés mellett; választás utján évenként töltik be az állásokat. Évenként kétszer vizsgálják meg a kerületi adópénztárt. Viselték e tisztet:
1809-ben Csikszentmártoni Szabó Ferencz, Bethleni Murányi Sándor, Tompaházi Ladányi József, Horváth István, Sepsiszentiványi Fogarasi János és Altorjai Kasza József.*
Voltak az előszámlaltakon kivül a vármegye által alkalmazott, saját pénztárából fizetett s a tanácsháznál állandóan lakó személyzetei is, mint az ajtónállók (janitor-ok) posták, lótófutók (obequitatores) lovaslegények 2–3, tömlöcztartó vagy porkoláb (carcerarius) a foglyok felügyeletére, hajduk annak felügyelete alatt négy-öt, 50–80 frt fizetéssel.
A hol az egytelkes nemesek tömegesebben laktak, évenként egy hadnagyot választottak. Kötelességük volt a fontosabb leveleket tovább vitetni, olykor ujonczokat beállitanis az útbiztosnak mint albiztos segitségül lenni s ezért némi fizetésben részesültek s napszámot teljesitettek. A falusbiró hivatali segédszemélyzete a kisbirák, esküttek, hajduk, plájások vagy gornyikok és végül a hóhér (Lictor, justitiae executor) rendesen czigány vállalkozott reá.*
| Szolgabirák. (Bilochi, vice judices nobileum.) | TARTALOM | Szállásbiztos. (Stationalis commissarius.) |