| Erdészek. | TARTALOM | Sebészek. (Chyrurgi.) |
A vármegyékben rendes orvosokat legelőbb Mária Terézia király- és fejedelemnő idejében alkalmaztak 1770 körül. Kezdetben s azután is a főkormányszék az orvosi tanács ajánlatára nevezte ki s erősitette meg. Negyedévenként kapta fizetését, s negyedévenként vizsgálta meg a vármegye börtönét s a veszedelmesebb betegségeket orvosolta s bizonyitványt állitott ki a sérültnek stb. A főbirákkal, alispánokkal, az adó- és dézmaszedőkkel, a fő- és aljegyzőkkel egyenrangu s azért a tisztség rendeleteiben atyafiának szólitotta és irta. Sorrendben volt első-, másod- és harmadfoku orvosa. Az orvosok sorozata:
Nyulas Ferencz 1790–1800. Egy munkát adott ki: Az Erdélyi gyógyvizekről, Kolozsvártt 1800.
{318.} Csik-mádéfalvi Ferenczy József, 1807 jul. 15-től 1810-ig.
Lugosi Fodor András 1810–14-ig. Utánna 1824-ig az orvosi tisztség nem volt betöltve.
Aranyosrákosi Csipkés Sándor (physicus) 1824–33-ig.
Demschik János, máshelyt József 1833 február óta 1849-ig és 1861-ben is.
1862-től dr. Gajzágó László.* Az 1873-beli cholera alkalmából 1874-ben koronás arany érdemkeresztet kapott; iklódi birtokos Grois Miklós pedig ezüstkeresztet.
| Erdészek. | TARTALOM | Sebészek. (Chyrurgi.) |