| Vásárhely (Oláh-). | TARTALOM | Veresegyháza. |
Nevének változatai: 1378-ban* Vrochk. 1511-ben* Weech. 1561-ben* Wechk. 1589-ben* Veszk. 1591-ben* Vechke. 1830-ban* Vetzk, németül Vetzkendorf, oláhul Jetzku.
Neve a szláv: vjecha, vjeks* szóból származik, melynek jelentése: cserje, cserjés.
A Gyalu Loni, Gyalu Torca és Gyalu Cseru hegyek közt fekszik egy katlanban. Két patak foly rajta keresztül, az egyik Pereu Zuresti (1845-ben) a határ déli részében, a másik Válya pojenyi nyugat felől eredve egyesülten Csobánka fele sietnek, több patakkal egyesülve Hagymáson, Semesnyén át a Szamosba foly. Deéstől 30.2 kilométernyire, a csákigorbói járásban.
Veczk először akkor emlittetik, midőn azt a király, reászállván, 1378-ban* Bebek Györgynek és Imrének adományozta oda.
1470-ben* Pelsőczi Pál az Imre vajda fia kihaltával Dengelegi Pongrácz Jánosnak, mint Almásvára tartozékát adja.
1470-től 1595-ig birtokosai ugyanazok, mint Csáka községének.*
1511-ben* is Almásvárához tartozott. Zápolya János Literáti Bálint várnagynak rendelkezik, hogy két deési sókereskedő ügyében, kiket itt megvertek és kiraboltak, öt nap alatt eleget tegyen.
1595-ben* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Gábornak 3 jtelkét ugyanazoknak adományozta.
1600-ban* Mihály vajda a kolozsvári polgárokat itteni részükben szintén megerősiti.
1600-ban* részbirtokosa Horváth Boldizsár, valószinüleg az, a kinek neje Henke Fruzsina volt. Ennek része lehetett az, mely 1698 tájt a Mikes Mihály kezére került s mind maga, mind ipja Bethlen Farkas e vidéken több birtokot vásárolt.* A Keményénél emlitett fia Istvánnak, Petky Rózától fia István és leányuk Julia Haller Antalné. Istvánnak Dujardin Borbálától fia Zsigmond, Haller Antalnénak leánya Zsófi, br. Inczédi Samuné.
1625-ben* Csáki István és Gorbói György a birtokosai.
{80.} 1631-ben* birtokosai Kolozsvár városa, Csáky Istvánné s Fekete János.
1632-ben* a hűtlenségbe esett néhai Csáky István itteni részének egy harmadát a fejedelem elfoglalta, a másik két rész azonban gyermekeire Csáky Ferencz és Annára maradt, s a másik részt a fejedelem 1633-ban Zolyomi Dávidnak adta, de ennek* ellene mondanak.
1640-ben* Veczkei Szamos György.
1644-ben* a fiskus Csáky István és László 4 itteni jtelkét elfoglalta, de 1645-ben* ismét visszaadta.
1658-ban* gr. Csáky Istvánnak itt 3, Kolozsvár városának 5 adófizető jobbágya volt.
1667-ben* Kolozsvár városa e birtokát a kolozsvári unitárius egyháznak veti zálogba Kabala- és Gyurkapatakával együtt.
1693–94-ben* birtokosai a Gyulaffy család és a kolozsvári unitárius egyház, de tőle 1716-ban erőszakosan elfoglalták.
1696-ban* Veczk török hódoltság alatt levő falu.
1745-ben* birtokosa gróf Mikes István.
1771–88-ig* birtokosa a kolozsvári róm. kath. plebánia.
1795-ben* tanuk vallják, hogy a helységet Kolozsvár városa a róm. kath. plebániától magához váltotta.
1820-ban* birtokosai: Kolozsvár városnak van 24, gróf Csáky Józsefnek 3, gr. Mikes Zsigmondnak 3, gr. Lázár Józsefnek* 3, gr. Haller Zsófia br. Inczédy Sámuelnénak 1 telke s egy pap.
1863-ban* br. Jósika Sámuel, Lajos és János, gr. Lázár József, Felényi János, Kolozsvár városa részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
1866-ban* az itt összeírt 40 füstből egyetlen nemesi füst sem volt.
Mint a község neve után gyanitjuk, őslakosai szlávok voltak, kiket csakhamar oláhok váltottak fel s jelenleg is lakják. Szorgalmas földmivelők, baromtenyésztők. Ünnep és vasárnapokon a templomból kijövet, a korcsma előtt levő téren összegyülve, napnyugtáig kártyáznak s töltik el az időt. Búzakenyeret ünnep-, hétköznapokon pedig málékenyeret esznek, melyet zöldségfélékkel fogyasztanak. Öltözetüket házilag állitják elő kenderből és gyapjuból, s bocskort viselnek. Épületeik boronafa szalmafedéllel. Lakóházuk berendezése: egy festetlen asztal, 2 festetlen hosszú pad s egy ágy.
{81.} 1658-ban* egy oláh papja van.
Gör. keleti egyházközség. Fatemplomát 1862-ben épittette s fel is szentelte Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére, ez időből valók harangjai is. 1793-ban* gör. kath. egyházközség volt. A templom épittetését a főkormányszék megtagadta 1794-ben. 1892-ben a szebeni püspökség a templom részére 370 forintot ajándékozott, s ezzel az egyház számára birtokot vásároltak. Papjai is 1862. év óta vannak, Gávrus Péter után Goron János.
Anyakönyve 1822. év óta vezettetik.
Felekezeti iskoláját az ötvenes években létesitette. Jelenleg Aszóval közösen fizetett tanitó oktat mindkét helyen.
Éghajlata mostoha, de egészséges, szeles, a jégverés gyakori.
1750-ben* szántóinak fekvése s korlátolt javithatósága mellett jobbára csak tavaszgabonát termelhet, gyümölcse kevés, itatója bővön, de szűk a legelője.
Malma nincs, de van látogatott korcsomája. Jövedelme: a sóhordás, marha, zab, méh.
1713-ban* a kolozsvári unitárius ekklézsiának, mint egyik földesurának 50 frttal tartozott s ezért tett 50 napszámot, s Kolozsvárra beszállitott 200 karót kamat fejében. Útja mindenfelé rossz, hegyeken viszen keresztül, néha közfuvarral terhelik. Piacza: Deés, Zsibó, Zilah.
Kétfordulós határa 1750-ben* jobbára oldalos, harmada északra, a többi keletre dűl s harmada közepes jóságu; földje szine fehéres, homokkal vegyitve. Egy őszbúza szemre 2, a tavaszira 3 mag számitható. 1821-ben* határa adózás tekintetében I. osztályu.
1713-ban összes szántója* 112, 1750-ben 1051, 1822-ben 1416 vékányi. Ebből 1750-ben őszi alá vetett 245, tavaszi vetése volt 119, tengerit termesztett 14 vékát. 1713-ban tengeri vetése 2 vékát tett.
Felerészben vetés kaszálója 1713-ban 40 szekérnyi, 1750-ben 88 szekérnyi és 1822-ben 266 szekérnyi volt. Erdeje 1845-ben* már el van pusztulva, alig van tűzre való fája.
Volt itt 1713-ban* 3 ökör, 10 tehén, 9 juh, 8 disznó; 1750-ben* 70 ökör, 52 tehén, 19 borju, 190 juh, 55 disznó, 35 méhköpü; 1822-ben* 14 igás, 27 fejős, 8 fiatal marha, 53 juh, 2 kecske, 40 disznó és 1841-ben* 82 ökör, 61 tehén, 2 ló, 30 borju, 178 juh, 43 disznó és 17 méhköpü adó alatt.
{82.} 1898-ban határának földje sárga agyag, gyenge termésü; terményei: tengeri, tavaszi és őszi búza, zab, rozs; gyümölcse: beszterczei szilva, dió, sóvári alma. Itatója: forrásai és patakjai.
1804-ben van állandó fogadója.*
Határhelyek: 1864-ben* Velcsava kinyeptyi, kenderáztató patak; Intre Bark, egykor fűzes, most szántó; Kirligetura, görbe hely; Dimburele, kisebb dombok; Perj, szántó, vadkörtefákkal; Pojana Luptyilor, régen farkasok tanyája; Pe Podur, egy hegyi térség; Sztaure, szántó; Gropa Meriseczk, gödrös hely; Hussia (?), Porkarei, La Csér, Zapogye, Ritu Koszti, szántók; Gyezunyije Kosztya, Uritse Stancsu Breits; Mesztetsin, egykor nyíres, most szántó; La Kurmetura, szántó; Jertevoj, Rogosina, Kaszta oveszilor, erdőközti szántók; Kerariá Ketskeheczi, Kecskeháta felé menő ösvény; Intre Peraje, árkok közti hely: Ferusile, erdő; Csuha, erdő; Pojana Lunge, hosszan elnyuló szántó; Kaszta Korbuluj, oldalos hely; Pojana Gevri, Szu Fazset, Kucsulata szántók; Zlatyina, mocsaras hely; Dupe Ripe, Lábu, Torja, Munkárj, szántók és kaszálók; Akasztej, egykor akasztófa helye; Ritu máre, kaszálók.
1900-ban területe 1075 k. hold.
1713-ban* 9 jobbágy, 4 zsellér lakossal, van benne összesen 11 lakó, 3 puszta ház.
1750-ben* 24 népes, 11 puszta telek, együtt 35, lakott itt 25 jobbágy és 4 telkes zsellér.
1820-ban* volt itt 34 örökség.
1830-ban* 231 lakossal.
1841-ben* volt itt 100 fi, 91 nő. 1844-ben* 1 fi, 1 nő nemes, 102 fi, 93 nő pór, együtt 197 lélek. Füstök száma 35.
1857-ben* 1 gör. kath., 275 gör. kel., 1 evang helv., együtt 277 lakosa. Házak száma 50.
1886-ban 320 gör. kel és 5 zsidó, együtt 325 lakossal.
1891-ben 274 lakosból 2 gör. kath., 266 gör. kel., 6 izraelita.
1900-ban 291 lakossal, ebből férfi 147, német 1, oláh 286, egyéb 4; magyarul beszélni, írni és olvasni tud 4; gör. kath. 37. gör.kel. 253, izraelita 1; ház szám 65.
Adója 1748-ban* 130 frt. 1755-ben* 135 frt 57 kr. 1845-ben* 331 frt 49 kr. 1898-ban 740 frt 33 kr.
| Vásárhely (Oláh-). | TARTALOM | Veresegyháza. |