| Veczk. | TARTALOM | Vicze. |
{83.} Veresegyháza.
Nevének változatai: 1373-ban* Weresseghaz. 1391-ben* Wereseghaz. 1830-ban* Veresegyháza, Rothkirch, Verizsás, Virisházu.
Nevét személynév Verestől (Rufus) vagy a Veres barátok templomáról vette.*
Keletről nyugotnak nyiló völgykatlanban épült az oldalokra is kiterjeszkedve, közepén a róla nevezett kis patakocska Kékes felől jevővel egyesülve, melynek átellenében fekszik, Melles név alatt Apanagyfalu felé foly. Deéstől 45 kilométernyire a kékesi járásban.
Első megnevezett birtokosa 1373-ban* Széles Miklós 1383-ban is.*
1377-ben* Haranglábi Bezter fia Mihály.*
1391-ben* Kidei Imre, aki Porkolábnak neveztetik.
1399-ben* Veresegyházi Porkoláb Imre emlittetik.
1407-ben* emlittetik Girolthi* Veres Miklós (Ruffus).
1459-ben* Gyekei Fejes István leánya Orsolya Mátéi Miklós özvegye azon itteni 7 telket, melyet Herczeg Pétertől Mátéi Miklós zálogban birt s özvegyére szállott, azt Mátéi György fiának Gálnak adományozza oda.
1475-ben* néh. Mátéi János itteni részén gyermekei Ilona Harii Erdélyi Andrásné, Mátéi István és Angléta megosztoztak.
1476-ban* Ilonát Szentgyörgyi Erdélyi Andrásnét, néh. Mátéi János leányát, atyja s nagybátyja Mátéi Miklós itteni részeinek felébe igtatták. Ugyanakkor itteni birtokosul Biró Mátyás emlittetik.
1495-ben* itteni birtokosokul emlittetnek néh. Máté János gyermekei Ilona Erdélyi András özvegye, Máté István és Angléta.
1496-ban* Kodori Pápa János s fiai György és Benedek, valamint Kodori Ferencz pap és Jakab Veresegyháza felét, melyet ősi jogon birtak, Bongárti Porkoláb Demeternek vetik zálogba.
1505-ben* Mátéi Máté István fia András itteni részét anyjának, most Décsei János nejének és fiainak Décsei Gergelynek és Ferencznek veti zálogba hitbére fejében.
1510-ben* néh. Kodori Jánosnak Széplaki Bordi Domokos leányától Dorotheától való leána Ágnes, előbb Iklódi Benedeknek, most ifj. Lupsai Lászlónak neje, atyjának itteni részét férjének eladja.
{84.} 1511-ben* Ulászló király Mátéi István fia Andrásnak magvaszakadtával, itteni részét, mely most Hari Erdélyi András fia Péter kezén van, Bethleni Balázsnak s nővérének Katalinnak s férjének Szilvási Kristófnak adományozta oda. 1514-ben pedig* abba való igatásukat elrendelte.
1512-ben* Kodori András fia Jakab s fia Pál Veresegyháza negyedrészét Orosztoni Porkoláb Domokosnak s nejének Jusztinának néhai Bongárti Benedek leányának, Bongárti Porkoláb Demeter özvegyének eladja.
1523-ban* Hari Erdélyi Péter két jtelkét (Biró, Vajda) Kajtor Máténak, valamint Peczken Menyhértnek s utóbbi nővérének Ilonának Szentkirályi Demeternének adja cserébe.
1524-ben* Toldalagi Kajtor Máté két itteni telkét Bethleni Jánossal elcseréli.
1529-ben* Bongárti Porkoláb Demeter özvegye Jusztina egy jtelkét (Vajda) leányának Dorotheának Köblösi Teke Balázs özvegyének adományozza.
1529-ben* János király Hari Erdélyi Péter itteni részét magvaszakadtával Almádi Bálint vécsi várnagynak adományozza oda, de az igtatásnál 1530-ban Kendi Ferencz, Sombori Lázár s Tomori István, valamint Hari János ellentmondtak. Ugyanakkor* 1530-ban azon Almádi Bálint, János királyt ezen résznek eladományozásától, Tomori Istvánt pedig annak elfogadásától tiltja.
1530-ban* János király néh. Hari Erdélyi Péternek itteni részét Bozai (? Buzai) Benedeknek és Tomori Lajosnak adományozza oda.
1532-ben* János király Hari Erdélyi Péternek itteni részét Kendi Ferencznek adományozza, aki abba ellentmondás nélkül beigtattatik.
1534-ben* Nagylaki Csorong, máshelyt Koron Márton és György itteni részüket Forrai Forró János leányának Ilonának Apáti Bajár Benedek nejének adják cserébe.
1535-ben* Ferdinánd király néh. Hari Erdélyi Péternek itteni részét Vásárhelyi Gergelynek adományozza.
1535-ben* János király Kendi Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti.
1536-ban* Szilvási Kristóf fia Márton magát egy itteni részbe {85.} királyi adomány alapján igtattatni akarta, de Kendi Ferencz azt fegyverrel meggátoltatta.
1537-ben* Bánffy Gáspár itteni részét Földváry Jánosnak veti zálogba, de 1538-ban azt Bánffy Gáspár cserében visszakapta Földvárytól.
1545-ben* Ferdinánd király Erdélyi Péternek itteni részét Bethleni Eleknek adományozta.
1545-ben* Sólyomkői Ördög Ferencz itteni részét, egy pusztát, Károlyi Dénesnek és jegyesének Károlyi ágnesnek veti zálogba.
1545-ben* Nagyesküllői Ősi Ferencz leánya Dorottya, összes testvéreit és rokonait az itteni javak elidegenitésétől tiltja.
Ugyanazon évben*, ugyanazon Dorottya itteni részét férjének kisesküllői Sombori Jánosnak adja cserébe.
1546-ban* Szilvási Márton Kendi Ferenczet itteni részének elidegenitésétől tiltja.
1551-ben* Ferdinánd király Kendi Ferenczet s fiát Jánost itteni birtokában, melyet Erdélyi Péter magvaszakadtával János királytól kapott, megtartatni igéri.
1551-ben* Gibárthi Keserü Kata itteni birtokát Szerémi Orbánnak adományozza.
1554-ben* Károlyi Dénest s nejét Ördög Ágnest, ezen Ágnes anyjának özv. Ördög Ferencznének itteni részébe annak adományából beigtatják.
1566-ban* Károlyi Láncz Dénesnek Sólyomkői Ördög Ferencz leányától Ágotától való leánya Zsófia, Farnosi Veress Jánosné atyjától, anyai részéből részt követel.
1570-ben* II. János király Farnosi Veress Jánost és nejét Sólyomkői Ördög Ferencz leányától Ágnestől Károlyi Láncz Dénes nejétől származó Károlyi Zsófiát, a Károlyiak itteni részének birtokában megerősiti.
1576-ban* egyik birtokosa Horváth Kozma.
1576-ban* itteni birtokosok Barlabási Lénárd s Horváth Kozma.
A Petrityevich (régebben Petrytyewith) Horváth család a mai Horvátországból veszi eredetét. Már 1270-ben találkozunk egyik ősével {86.} Péterrel, aki macsói bán s ezidőtől a horvát királyság történetében mindig szerephez jutnak e család tagjai. Radoch-ról irja még magát e család, mikor a török foglalás elől menekülve, a XVI. század derekán Magyarországon két sarja Miklós és Kozma megjelenik, kik 1541-ben Izabella királynét és Martinuzzi Frater Utjessenovics-ot kisérik Erdélybe. Itt Miklós, ki a jelenleg is kiterjedt családnak őse, Széplaki Both Annát veszi el s ezzel megszerzi a küküllőmenti Széplakot, mely ma is a család ősi fészke, hol levéltára és ősi kastélya fekszik. Sok neves férfit adott Erdélynek e család, mely lassankint leteszi az ősi nevet s helyébe származási helyének megfelelően a „Horváth” nevet veszi fel, de megtartja ősi czímerét, mely tengermelléki eredetére utal (tengeren uszó delfin) s még századok multán is megemlékszik arról, hogy „ex stirpe Dalmatica” (Dalmát törzsből) származik, amint ezt a megyénkbeli alsóilosvai sirkő-lelet (lásd Alsóilosvánál) felirata is bizonyitja. Kozma (1578–90) fejedelmi tanácsos és fogarasi várnagy, a mi elsőrangu méltóság e vár strategiai fontosságát tekintve. Kozma (az életrajzíró), ki II. Rákóczy Györgyöt lengyelországi szerencsétlen háborujába kiséri s kinek az 1636–1660-ig terjedő időről írt emlékírata (kiadta Thaly, Kalászok 1864) e kor legelfogulatlanabb s legemelkedettebb szempontból irt memoirja. Ennek egyik távoli rokona az a Horváth Anna, ki a szerencsétlenvéget ért Barcsay Ákos fejedelemnek volt első felesége. E család a reformatió nagy mozgalmaiban élénk részt vett. Legerősebb támaszai lettek az erdélyrészi unitárizmusnak s századokon át apáról-fiura szállt e vallás gyámolitásának és védelmének kötelessége. Különösen kivált H. Ferencz, ki a XVIII. század végén jeles hitvitázó iratokat adott ki. Ma is az unitáriusok egyik világi feje, legidősebb főgondnoka e család sarja: P. Horváth Kálmán. Mindenkor volt e család tagjaiban – férfiben-nőben egyaránt – valamelyes irodalmi véna. Már 1636-ban H. Kozma emlékiratával kezdi meg e sort, melyet Ferencz theologiai munkáival, Dániel ügyes műforditásaival (Körner Zrinyije, melylyel a kolozsvári szinházat 1821-ben megnyitották), Lázár a híres „Honderü” szerkesztője, Petőfi egykori ellenfele, europeer szellemü dolgozataival folytatott, ki műveivel egy Chateaubriand elismerését vívta ki. Majd Dániel, ki 1848-ban képviselő, Miklós a regényíró s Emil a „Szolnok-Doboka” ezidő szerinti szerkesztője.
A család legifjabb ága tartotta meg csak az unitárius vallást. A legidősebb róm. katholikus lett, mig a Horváth–Inczédy ág ev. ref. s igy tipikus jelképezője e család Erdély vallási türelmének s vallási kérdésekben való felvilágosultságának. Többször nyert e családbáróságot {87.} és grófságot is. Legelőbb Kozma a tábornok 1778-ban, majd Albert és János, mindketten a felség valóságos belső titkos tanácsosai, 1845, illetve 1859-ben lettek bárók, mig János 1857-ben gróf lesz s adoptió utján felveszi a gr. Tholdy-Horváth nevet. Kálmán a közgazdaság terén s az unitárius egyház körül szerzett érdemeiért 1894-ben lesz báró s vele a család többi férfitagjai. Mig Miklós és Ödön anyai ágról a br. Inczédy nevet is felveszik s czimerüket egyesitik.
1578-ban* Báthory István a Farnasi Veres János hűtlensége bélyegén, többek közt a veresegyházi rész birtokot is, Sulyok Istvánnak adományozta, de a beigtatásának Veres Zsigmond ellene mondott.
1580-ban* Nagylaki Mosdossy János.
1581-ben* Báthory Kristóf Czegői Zalay Boldizsárt, Apáti Boér Gáspárt s néh. Boér Borbála férjét Dezső Istvánt itteni részeiben megerősiti.
1585-ben* Gibárthi Keserü Kata, itteni birtokát Zeremi* Sára Szász Ferenczné kapja. (Mi jogon?)
1588-ben* Báthory Zsigmond néh. Bongárti Porkoláb Domokos fia magvaszakadtával, annak itteni részét Bongarti Pistáky Lukácsnak adományozza. 1599-ben* néh. Boér Péter leánya Anna, magvaszakadása esetére, itteni részét férjére Fejérdi Farkasra hagyja.
1601-ben* Mosdosi János itteni részét Barlabási Lénárd fia Istvánnak eladja.
1608-ban* Báthory Gábor Cserényi Ferenczet itteni részében megerősiti.
1615-ben* Suky Kata előbb Lónai Kendi Sándorné, utóbb Harinai Farkas Miklós özvegye, Erzsébet, Harinai Miklós fia Ferencz özvegye most Kun Istvánné, Krisztina leány és Zsuzsánna Torma Györgynével Harinán s összes javaikon megosztoznak, itteni részbirtokot Suky Katának hagyják.
1625-ben* Cserényi Ferencz, Horváth Anna, Barlabássi Anna birják.
1633-ban* Petrityevity Horváth Anna itteni 2 jtelkét Mikó Györgyné Horváth Klárának adományozza. A következő évben* P. Horváth Klára özv. Mikó Györgyné a megelőző évben közte és néh. Komlódy P. Horváth György leánya Anna és Horváth P. Borbála Toroczkai Istvánné közt atyai javaikról kötött egyezségbe, melynek folytán azon P. Horváth Klárának az itteni rész jutott, beleegyezik.
I. Miklós, felesége Both Anna; Klára a) Tamásfalvi Vitéz Miklós b) Tinkovai Macskási M.; János † 1620 I/19 Szigethi Anna (Péter itélőmester leánya) † 1616 II/17; Kata Orbai László de ead.; II. Miklós Tholdalagi Borbála † 1654 IV/12; György; Judit (Bessenyei Tetei Boldizsár) mag; Mihály † 1624 X/6 Szentbenedeken; Erzsébet (Jeddi Köpeczi János) † 1654 III/27 Jedden; Judith (Désfalvi Balogh F.); Klára (hajadon) † 1642 XII/8 Széplakon; Borbála (Görgényszentimrei Berzenczey István; Kozma † 1634 IV/8 Folti Borbála de ead.; János elesik Nagyszőllősnél 1602 I/23 (nőtlen); Ferencz 1670; Klára (Haranglábi Zsigmond) † 1640 I/27; Miklós (Sárosi Zsuzsa de ead.); Krisztina gyermekkorában † 1651 V/9 Széplakon; Zsigmond; István nőtlen Sárdon; Kata 1. Pokai Herczeg A. 2. Np. Alsó János; Margit Z. Mikes Gy Barcsay Ákos akasztatj; Klára Sándor Gergely; Boldizsár a) Vargyasi Daniel Zsuzsánna † 1712 előtt b) Suki Klára de ead. † 1720 c) Désfalvi Simon Sára; Ferencz 1691 Kocsárdi Balogh Kata; Miklós 1691; Anna Ürmösi Mauerer Gábor; Krisztina Alpestesi Balog Ferencz; a) N. leány † 1712 előtt; b) Boldizsár sz. 1714 † 1778 Vargyasi Daniel Judith; b) Mária Kénosi Sándor József; c) Judith sz. 1737 Thoroczkai Mih. de ead.; c) Judith sz. 1737 Thoroczkai Mih. de ead.; c) Miklós † 1798 Bágyoni Váró Erzsébet; c) Zsigmond † 1762; c) Károly †; c) Zsófia; Ferencz Tarcsafalvi Pálffi Ilona; Bora Vargyasi Daniel György; Kozma 1764 Benkő Mária; Dániel sz. 1743. † 1802 gr. Tholdi Mária; Sándor †; Miklós † 1814; Teréz Vargyasi Daniel Elek; Zsófia Széplaki Petrichevich Horváth Ferencz; Ferencz a) Suki Teréz de ead. b) Széplaki Petrichevich-Horváth Zsófia; Kozma (Kázmér) tábornok, vezérőrnagy 1778-ban báró dandárparancsnok (1792); Mózes, † 1776 a) br. Bánffi Judit 1754 b) gr. Kun Klára; János Thoroczkai Á de ead.; Farkas, † 1816 Sepsiszentgyörgyi Daczó Borbála; Dániel, † 1842 gr. Lázár Éva supr. vig. magister; Ignácz 1770; Zsigmond br. Bánffi Mária; a) Károly sz. 1776 † 1830 Barcsai Róza de ead.; a) Ferencz †; b) Róza sz. és † 1782; b) Erzsébet sz. 1783 † 1784; b) Lajos sz. 1783 † 1785; b) Teréz sz. 1785 † 1847 a) br. Bánffi István b) Sárdi Simén Elek; b) Klára sz. 1788 † 1794; b) Kozma sz. 1790 †; a) Károly † b) Rachel, † 1779 gr. Tholdalagi István egyebek. 1778; b); Albert sz. 1800 † 1876 cs. kir. kamarás v. b. titkos tanácsos 1859 báró, br. Szentkereszti Zsuzsánna; János sz. 1801 † 1865 aranykulcsos, cs. kir. kamarás, altábornagy, v. b. t. t., 1845. báró, 1857. fiusitás folytán gr. Petrichevich-Horváth-Tholdi, br. Jósika Jozefa; Dániel † 1864, gr. Tholdi Kata; Lázár sz. 1807 † 1851; Emilia gr. Rindsmaul Adalbert; Mihály † 1857 a) Malomvizi Kendeffi Krisztina b) br. Inczédi Mária; Ferencz, † 1845 gr. Wass Antonia; Károlin sz. 1803 † 1871, br. Győrffy Samu; Rosália, † 1839 Malomvizi Kendeffy Károly; Juliánna sz. 1806 † 1866; Borbála sz. 1814 † 1889; Rozália † 1869 Vargyasi Daniel Imre; Berta sz. 1833 † 1893 Csikszentdomokosi Sándor László; Emma sz. 1834 gr. Firmian Pius; Béla, sz. 1834 a) Csapó Johanna b) Tinkovai Macskási Laura; Samu sz. 1847 † 1885 a) Petki Adél b) Bárány Róza; Lajos sz. 1834 cs. kir. kamarás, 1845. báró, 1857. osztrák-, 1883. magyar gróf, gr. Bethlen Irma; Rozália-Joséfa sz. 1836 gr. Mikes Árpád; b) Miklós 1861 br. Petrichevich Horváth-Inczédi Schütt és Altenburgi Seethal Karolina; b) Ödön 1861. báró Petrichevich-Horváth-Inczédi gr. Rhédey Johanna; Ferencz †; Károly sz. 1833, † 1861; Ida sz. 1836 † 1877 gr. Bethlen Miklós; Gábor sz. 1840 jan., † 1890 Cseszeliczki Szilvássy Ida; Kálmán sz. 1840 deczember cs. és kir. kamarás, 1894. báró gr. Csáky Katalin; a) Vilma sz. 1865.; a) Róza sz. 1867; b) Zsuzsánna sz. 1872; b) Laura sz. 1873 Kaáli Nagy Ignácz; b) Gábor sz. 1875 m.-pagocsai Szentkirályi Margit † 1905; b) Berta sz. 1877 † 1892; b) Tima † 1892; b) Erzse † 1892; a) Béla sz. 1873; a) Ferencz sz. 1874; b) Emil sz. 1881; b) Józsa †; Kozma † 1884; János † 1882; Kamilla †; Katalin gr. Vetter von der Lilie Ferdinand; Eugénia; Josefina † 1891; Ilona † 1882; Gábriella sz. 1868; Rudolf sz. 1870 adoptálás folytán gr. Petrichevich-Horváth-Tholdy gr. Wass Rákhel; Arthur sz. 1872 1894. báró; Ida sz. 1876 báró Bánffy Ferencz; Melánie sz. 1877; Hortenzia sz. 1878; Katalin sz. 1879; Eszter sz. 1880 gr. Kemény Pál; Antonia sz. 1882; Ferencz sz. 1883;
{90.} 1633-ban* Szilágyi János egyik birtokos.
1637-ban* birtokosai Jármai Miklós, Mikó György özvegye Petrichevich Horváth Klára és Czejti István özvegye Barlabási Erzsébet.
1650-ben* birtokosai: Veresegyházi Veres Mihály, Apáthi Somay Gergely árvái, Magyardellői Jármi Ferencz.
1702-ben* birtokosai Zabolai István, özv. Rhédey Jánosné.
1707-ben* Bánffy Györgynek itt 1 jobbágya, 1 zsellére volt.
1716-ban* Veresegyházi Borsai N. Pál.
1723-ban* itteni birtokosok Rhédey János özvegye, Zabolai István, Haller László özvegye és Vitéz György.
1735-ben* szászczegői Balog György és neje Torma Éva gyermekei, Balog Zsigmond és Krisztina, m.-csesztvei Eperjessi Zsigmondné itteni örökségükön megosztoznak.
1754-ben* Rhédey Zsigmond és Sándor, váradi báró Inczédi Sámuel, br. Vesselényi István, gróf Teleki Lajos.
1770-ben* itteni birtokos az armalista veresegyházi Zabolay Mihály apai jogon.*
1772-ben* br. Bánffy Mária Radák Lőrinczné egyik birtokos.
1786-ban* birtokosai: gróf Rhédey Mihálynak van 28 jobbágya, 4 zsellére; gr. Teleki Ádámnak van 6 jobbágya, 3 zsellére; br. Naláczy Józsefnek van 3 jobbágya, 1 zsellére; Gál Istvánnak van 5 jobbágya, 2 zsellére; Zabolai Mihály özvegyének van 2 jobbágya, 1 zsellére; Kakucsi Györgynek van 1 jobbágya; Bartha Ferencznek 1 zsellére.
1809-ben* birtokosai: br. Wesselényi Miklósnénak van 5, gróf Rhédey Ferencz és Mihálynak 19, gróf Rhédey Mihálynak 8, Kendeffy Ferencznek 6, Kakucsi Ferencznek 1, gróf Teleki Domokosnak 2, Barta Antalnak 1/8, Incze Józsefnek 3, Zabolai Lászlónak és Sándornak 1-1, Lapuhos Mártonnénak 1 és Érsek Jánosnak 1 telke.
1820-ban* birtokosai: gróf Wass Ádám, Máté Farkas, gr. Rhédey {91.} Mihály özvegye, Kendeffy Ferencz özvegye, br. Wesselényi Miklós, gróf Teleki Domokos, Kakucsi Ferencz és Incze József.
1830-ban* br. Wesselényi Miklós, Rhédey János, gróf Kendeffy Lajos, Máthé Farkas, br. Kemény Simon, Kakucsi Ferencz, Bágyoni Váró Mihály, Vass Ádám.
1837-ben* birtokosai: br. Wesselényi, Érsek, Incze, Lápuhas, gr. Rhédey, Zabolai, Wass, nemes családok.
1841-ben* Zabolai Farkas, János, István és Érsek István a birtokosai.
1863-ban* br. Kemény Simon, gróf Wass Ádám örökösei, Kendeffy Károly utódai, Pálfi Juliánna, br. Wesselényi Miklós és Albert, Kakucsi Farkas, Panajoth Pál örökösei, gróf Rhédey János, Mósa József és neje Kendeffy Karolin, özv. Theilné részére úrbéri kárpótlást utalnak ki.
1866-ban* az itt összeírt 120 füstből 10 nemesi füst volt.
Nemesi jogú birtokosai voltak: Érsek Imre, István és Sándor, Somogyi Sándor, Zabolai Miklós, Sándor, István és János, Némethi Sándor (Kékesről) és 3 Szilasi családbeli.
Jelenlegi birtokosa (1898): Keresztesi Károlyné szül. Némethi Ilona (Besztercze); 120 h. 412 öl, örökség néhai atyjától; szerzett nemesi birtok. Horváth Bertalan öröklés folytán.
Lakosai jobbára magyarok, kevés számban azonban románok is lakják. Szorgalmas földművelők, baromtenyésztők. Ruházatuk télen házilag szőtt posztó, nyáron vászonruha, nadrág, kék ujjas, báránybőr sapka és szalmakalap.
Táplálékuk kenyér, húsfélék, tejnemüek. Épületeik paticsfaluak, deszka, zsendely és szalmafedelüek. Házaik belső berendezése: nagy magasra vetett ágy, fedett asztal, láda, körül padülések, a falon fogasok és tálak, almárium s itt-ott ruhaszekrény.
1314 előtt* a veres barátok vagy a Templáriusok rendje birta s ekkor épülhetett kőtemploma is. A XVI-ik században a szomszédos Kékes s más községekkel együtt az unitárius egyház hirdette tanokat fogadta el, melynek 1594. éven innen papja Sós (Salinus) Kelemen* és Peterdy András, kit Szavából rendeltek ide.* 1622–38 közt térhetett át az ev. ref. vallásra, a deési Complanatio alkalmával.
1622-ben* az ev. ref. egyháznak vagyona: csak egy irtovány s a templom mellett egy puszta szőlő.
{92.} 1643-ban* Veresegyház Pulyonnal képezett egy egyházközséget, papja Szentmiklósi Péter.
1644-ben* az ev. ref. esperes tart vizsgálatot az ev. ref. anyaekklézsiában, melynek filiája Körtvélyes-Mányik. Van egy ezüst pohara és egy kancsója s egy a falu közepén levő harangja; temploma kőből a hegyre van épitve. Papi lakja a Kodron árka mellett, most épitették ujra. A templom körül levő papi és iskolamesteri ház pedig el van pusztulva. Egy czintányérát Vajda Györg ajándékozta s ugyanő és Fekete Bálint adott egy abroszt s a pulpitusra (szó- és éneklő-szék) egy kendőt. A templom részére van egy hold föld és egy puszta szőlő. Az ekklézsiának van egy hold földje s 3 drb szőlője, mely később jutott birtokába.
1690 körül* van egy rétje a falu mellett s egy drb erdeje.
1700-ban* Nemes Sámuel deák a pap számára egy földet hagyományozott.
1754-ben* az ev. ref. templom czintermével egy dombon, a Rhédey Zsigmond udvarházán felül a papi telek a patak mellett, van 11 1/2 köböl vetésnyi szántója 4 darab, 2 darab 6 1/2 szekér szénát termő rétje, 3 darab szőlője gyümölcsössel és egy darab erdeje.
1766-ban* volt itt 52 fi, 56 nő ev. ref. vallású.
1808-ban* a papnak mindenből quartája jár 1622 óta, de azon évben Rhédey Mihály megtagadta.
1830-ban* kőtemploma a Rhédey János udvarán felül fatoronnyal, pap mesteri házas telek. Anyakönyve 1776 óta vezettetik.
1836-ban* a gör. kath. pap több ev. ref. gyermeket keresztelt a maga vallására.
1863-ban* dézma kárpótlásban részesült.
1864-ben* a papi ház leégvén, minden irománya odaveszett.
1869-ben* a lelkek száma 366, melyből 186 férfi, fekvősége 27 hold 234 öl.
1898-ban* 196 férfi, 212 nő, együtt 408 egyháztaggal.
A széki esperesi egyházmegye többször tartott itt részleges zsinatot (partialis), nevezetes ezek közül az 1687. évi márczius 5-iki, melyben tiltakoznak a kalyáni és kidei unitárius papoknak a földvári és szamosújvári ekklezsiabeli hiveihez való járásban, isteni tisztelet, esketés, keresztelés és temetés végzésében s ezt nem engedhetik meg s a püspökhöz folyamodnak, {93.} hogy megakadályoztatására lehetőleg mindent tegyen meg. Ime egy kis türelmetlenség. Nem csak a protestáns testvérek, de a katholikusok is üldözik az unitáriust, s így nem csoda, ha beolvadtak is ezek egyházaiba. Gróf Bethlen Elek főgondnok 1750–70-es években egyik zsinaton az unitáriusokat pogányoknak mondotta s inditványozta, hogy az innen átállókat meg kell keresztelni, így keresztelt át és meg Széken a pap többeket nagy ünnepélylyel.*
Kékes felől a községbe menve, balról kiemelkedő hegyoldalon a reformácziót megelőző időben épült ev. ref. kőtemploma vonja magára a figyelmet gyümölcsösök közt, kő ajtója faragott 4 mélyitéssel. A kar felirata Zsolt. 102. r. 3 verséből való idézettel, két táblán e felírás olvasható: „Elköltözvén a mennyi templomba életének kinyiló virágjába 14 esztendős 8 hónapos A. E társa édes anyának igen siralmasan folyó 1770-ik esztendő s karácson havának 5. napján G. Kis Rédei Ferencz urffi egyetlen-egyének halálán mély keserűséget látott édes anya G. Redei Sigmond ur özvegye.”
„L. B. Wesselényi Kata édes Fia szándékát teljesitette és megujitotta ezen pusztulásnak hajlott Templomot egészen kivül belől 1772-ben.” Ezután idézet jő Péld. X. 7. v. és Kir. VIII. r. 13. v. Zsolt. CXIX. 6. 6.
A koronán: Sid. IV. r. 12. v. felirat után I. B. 1772. olvasható és „Ezen koronát sinaltatta alatta levő Chatedrával és az egész templom megujitásával együtt L. B; Wesselenyi Kata.” Esai 58 r. 1; 2. Tim. IV. 2-ből idézett feliratokkal.
A szentélye csúcsives faragott kő bordával. A mennyegzeten 1772 L. B. W. K. és czimere kifestve látható. Zsolt. 138. r. 7. v. Solt. 73. r. 24. v. Solt. 51. r. 14. v. Solt. 61. r. 5. vers; egyik ablaka lóherlevél alaku faragott kő.
Harangjai közül az egyik felirata szerint 1651-ben készült, adta Veres Mihály veresegyházi lakos; a nagy harang 1801-ből való, gróf Rédey Ferencz öntette.
Urasztali készletet ajándékoztak: 1769-ben* Kis Kata. 1715, 1717, 1740-ben Keczeli Sára többfélét. Br. Wesselényi Kata 1772-ben. Orbán Dénes 1824-ben. Id. gróf Rhedey Ferencz aranyozott ezüst tányért, poharat, két diszes abroszt. Veres Anna 1809-ben.
Lelkészei: a már emlitteteken kivül 1651-ben* Galambfalvi Ferencz. 1679-ben* Szentgyörgyi Máté. 1722-ben* Petki Mihály. 1709-ben Tordai István. 1740-ben Szigeti István, kit a tatárok rabságra hurczoltak: {94.} 1745-ben Ajtai Pál. 1755-ben Fekete Pál. 1755-től Bányai István. 1787-től Kolozsvári György pap-mester, a pap Császáriból jött. 1789-től Olasz György. 1801-től Fülei Lajos, filiája Körtvélyes-Mányik, honnan dézmát kap. Id. Budai András 1812-től. Budai Lajos 1836-tól. Zsoldos Mihály 1833-tól. Veres Márton 1851-től. Somogyi Sándor 1858-tól 1872-ig, elhalt.* Utóda Bod Károly, kit Sz.-Udvarhelyre választották meg tanárnak, utóda 1874 tavasza óta Ujvári Cz. József,* a ki közelebbről elhunyt. Jelenlegi papja Pünkösti Lajos.
Iskoláját 1656-ban állitják fel ujra, Veres Mihály ajándékozta házban.* 1826 óta foly a tanitás.
1830-ban a mesteri telek és ház a patak s az utcza közt.
1853-ban a tanitás névleges, az iskolaház azután elpusztul; 1870-ben gondoskodtak némileg iskoláztatásról.
A mesteri fizetés 1622 és 1644-ből ismeretes.
Állami iskolát 1875-ben állitották fel benne, s a ref. iskola megszünt 1888-ig; ekkor az állami iskola Kékesre helyeztetvén át, iskoláját ennek folytán a felekezet ujból felállitotta s most azon munkál, hogy az állami iskolát ujólag megnyerje*.
Valószinüleg idevaló volt: Veresegyházi Szentjel János, ki Myrotechium Spirituale az az Lelki Patika stb. czimü munkát irta, mely Lőcsén 1648-ben nyomatott. E munkájához 11 levélre terjedő buzditó magyar verset irt: „nekem hüséges Preceptoromhoz… haladó szeretetnek… jeléül” Apafi Mihály de Apanagyfalva. Ugy a tanitvány, mint a tanitó úgy látszik megyénkből való.*
Gör. kath. egyházközség. Temploma fából épült az ev. templomtól keletre. Egy Mária képen 1898. évszám van; egy egyházi könyve 1750-ből való. A templom Mihály és Gábor archangyalok tiszteletére van szentelve. Előtte hosszú fedett tornácz kő és fa padokkal. Ide gyülnek össze torozásra s osszák ki a pogácsát s vendégelik meg a szegényebbeket az elhalt lelkiüdveért mondván: Am dat maszlya pintru szufletu morczikor = halottam lelkiüdvösségeért a hiveket megvendégeltem pogácsa, kalács stbvel. Iskolája az ötvenes években keletkezett, most megszünt.
Éghajlata gyümölcsnek, gabonának kedvező, egészséges, széltől védve, jég ritkán bántja határát.
1721-ben* van benne: 19 ökör, 13 tehén, 1 ló, 46 juh, 3 méhkas, {95.} 8 sertés. Termőföldje 64 köböl vetésre való. Elvetettek ez évben 20 köb. ősz, 5 köb. tavasz gabonát s termett 265 kal. búza, rozs, 52 kal. árpa, zab, 7 kal. kender, van 3 véka indiai búza vagy tengeri vetésük, szénája 20 szekérrel, 21 kapásra való szőlőjében 42 veder bor termett.
Hegyek tövében, nyugatra nyiló völgyben fekvő falu, határa két fordulóra van felosztva, földje a hegyek oldalain sárga, alább félig fekete, jobbára nyugat és déli irányban feküsznek, közepes termékenységü, sovány földjét kétszer szokták szántani, rendesen 6 ökörrel, többnyire őszgabonát termesztenek, szénája részben jó, részben erdei; hadi úton gyakran dolgoznak. Őrölni Szamosújvárra és Beszterczére járnak, mely egyszersmind picza is, attól 3 és fél, ettől három mértföldnyire fekszik.
1821-ben Cziráki Urb. összeírás szerint határa II. osztályba tartozott.*
1837-ben* földje, legelői, szőlői igen jók, termékenyek, bora erős.
1898-ban határának földje agyag, poronddal vegyes, kevés trágyával termékeny. Terményei: őszi, tavaszi búza, árpa, tengeri, zab, burgonya, kender, mesterséges takarmányfélék, határa két fordulós. Ló, szarvasmarha, bival, sertés, juh, kecsketenyésztéssel foglalkoznak. Gyümölcse nemes fajuak. Alma (ponyik, batul, sóvári, parmenek, nyári édes, borizü), körtve (császár, pirosbelü, rozsdás, szt-János, czukor), szilva (beszterczei, húsos, fehér), baraczk (vérvörös, keményhúsú, különféle fehér húsú s magról termett), dió, cseresznye (kétféle, korai és késői, mely a nép jövedelmének egyik fő forrása), szőlő (kövér, király, muskotály, som, boros, leányka, burgundi, kecskecsecsü), somfa.
Van egy kétkerekü és két kövü vizi malom, mely Kis István, Lőrincz András idevaló lakosok tulajdona.
Hegyeiben van épületnek való fehér köve.
Határhelyek: 1644-ben* Bojérok szőlője; Kodron, árok a faluban; Csorgó-kút, Mellyes, Kenderföldek, Alsó forduló, Szászújfalvi erdőszél, Farkasverem, Bongor, Mányik féle forduló, Mányiki ösvény.
1754-ben* Felső fordulóban: Csorgó, Mányiki ösvény, Rapo ösvény; Alsó forduló: Körtvélykút, Határi, Falurétje, Szakadás, Szőlőhegy, Gyepü, Farkasverem erdő, Bongord.
1812-ben* Felső fordulóban: Mányiki ösvény mellett: Csorgó, Poján; Alsó fordulóban: Kender-nyilak, Kékesi sáncz, Körtvélykút patakja, Kételyi patak, Bongor vége, Farkasverem, Lekenczei országút {96.} mellett, Ujfalusi erdőszél, Kocsis István bongordja, Vápa. Első hegy szőlők.
1864-ben* Felső-Polyán* részei: Alsó, Tabalai út, Moga patakja, Hegyes, Hársoldal; Verőfény részei: Iratvány, Dombok közt, Bércz, Szőllőkert. Alsó-Poján részei: Balog iratvány, Nagyrét, Malomrend, Csorgóknál, Ujfalusi útnál, Körtvélykút; Bungár részei: Szpojelistye, Puszta fogadó.
1898-ban Dosz, Fácza, Pojána, Bungur, Kinyeptyistye és Szőlők.
1900-ban területe 1546 k. hold.
Lakossága: 1700-ban* lakik itt 18 jobbágy 18 házban.
1721-beli* hivatalos összeirás szerint 4 jobbágy, 6 zsellérrel s egy vándorló lakója van, kik ez utóbbi kivételével 10 házastelken laknak.
1750-ben* van egy egy telkes adózó nemes, 28 jobbágy, 21 telken 23 házban, 9 zsellér 8 házastelken és 9 szegény zsellér 8 házban s végül 6 koborló lakosa.
1830-ban* 490 ev. ref. és gör. kath. lélekkel.
1837-ben* 351 lélekkel, házak száma 81.
1854-ben* 529 lélekkel.
1857-ben* házak száma 110, a lelkeké: 5 róm. kath., 183 gör. kath., 346 ev. ref., 3 zsidó, együtt 537.
1891-ben 520 lakosból 1 róm. kath., 76 gör. kath., 2 gör. kel. 426 ev. ref., 1 lutheránus, 14 izraelita.
1900-ban 544 lakossal, ebből férfi 276, magyar 424, oláh 85, czigány 35, magyarul beszélni tud 473, róm. kath. 4, gör. kath. 92, gör. kel. 3, ev. ref. 429, unitárius 4, izraelita 12, ír és olvas 181, házszám 119.
Adója 1721-ben* 179 frt. 1898-ban 1154 frt 74 kr.
| Veczk. | TARTALOM | Vicze. |