XXI. Egyházfalva.

Egyházfalva, Szent-Miklós és Udvarnoktelekre nézve semmi kétely nem forog fenn.

Egyházfalva az 1177–iki és 1323–iki, valamint az 1391–iki határjárási oklevelekben*Lásd azokat fennebb. a mostani Tordának déli részét foglalta el, a hol most az ág. hitv. templom és új megyeház van. A 600 év előtti határokat most is feltaláljuk. Igy ma is meg van a Hugyó patak utódaként a Peselő patak nevű – Egyházfalvának határtvető – csermelyke, melyet Tordán mindenki tud. Ott van a Rákos patak tere, melynek közelében feküdt a szent király kereszteseinek (Cruciferi Sancti Regis) temploma és kolostora. Megvan a tordai völgy keleti oldalain túl a Magyaros, vagy Monyoros patak, mely az Udvarnokok területétől választotta el Egyházfalvát, illetőleg annak határát Torda határától. Torda egyházi tekintetben is tekintélyes hely volt, számos kolostor volt benne. A keresztesek fennebb már emlitett kolostorán (melytől valószinűleg a Keresztesmező neve is eredett) kivül volt 1331–ben az augustinusoknak,*Domokos prior Ord. FF. Eremitae S. Augusti in Torda fordul elő, ez évben lásd: Fejér C. Dipl. IX. 2 561. valamint a pálosoknak is*Ezt később 1714-ben Mikes Mihály alapitotta. Lásd Orosz Ferenc Synapsís Anal. Erem. ord. S. Pauli Sopron 1747. 386. lapján. kolostora. Egyházfalván mint papi birtokon, apáczazárda, és egyház is volt.*János Zs. 1568-ban elrendeli, hogy az Egyházfalván levő malomban, mely régen a szűz Mária-kolostorhoz tartozott, az azt Bethlen Gergelytől megvásárolt Vaday Jánosnét beiktassák. Lásd gr. Kemény József App. Dipl. Tran. XI. 29.

Egyházfalva neve is e sok szentélytől eredhetett s nem indokolatlanul hivták Szentfalvának, mely néven régi oklevelekben is feltalálható, igy például 1447. ápril 11-én a Tordán mulató Hunyady János Zenthfalváról rendeli a kolozsmonostori conventnek, hogy Pogán Miklóst és Zindi Imrét Thatárlakába beiktassák.*Lásd másol. gr. Kemény József App. Dipl. Tran. V. 259. És Szentfalva néven van emlitve Mathysy István csanádi püspöknek egy 1584. jan. 2-án kelt levelében, melyet a pápának Báthory István s a muszka fejedelemhez küldött s Kassán mulató követe Possevinus Antal jezsuitához irt, s a melyben a többek közt érinti, hogy az ő egyházi hatósága alá tartozott hajdan Erdélyben Chanád mezőváros, Sorostel, Holdvilág és Monora a szászok közt és egy Zenthfalvának nevezett utcza Torda városában az Aranyos mellett. Felkéri, hogy ezen hajdani birtokainak visszaadását eszközölje ki.*Batthyány Ser. Epp. Chanad p. 161–164. Ez oklevélből az is meglátszik, hogy ez időben Egyházfalva a papok kezéből, ugy az aradi prépostnak, mint jogutódának a csanádi püspöknek kezéből kisiklott volt (hihetőleg a reformatió elterjedésével seculisáltatott) s Torda városába teljesen beolvadván, annak egy utczáját alkotta, megtartván elég mindig a papi uralom korára visszaemlékeztető Szentfalva nevét, bár az Egyházfalva név is ez időtájt még azzal párhuzamosan előfordul, a mint kitetszik egy 1568-iki szerződésből, mely szerint Bethlen István és Péter egyházfalvi nemesi udvarházukat Beke Lőrincznek adták el, kit ez év nov. 26-án János Zsigmond, mint gyalogjainak hős kapitányát megnemesitvén, egyszersmind a fennebbi nemestelek birtokában megerősitette s czimerül egy kar által tartott s török fővel tetőzött kardot engedélyezett.*Ezt Báthory István fejedelem is 1572-ben Gyula-Fejérváron átirja és helybenhagyja. Lásd gr. Kemény József Dipl. Tran. Suppl. VII. 309.

A 17. század végén Egyházfalva neve egészen eltűnik, mert Tordába teljesen beolvadt és pedig Csipkés Elek szerint 1665-ben, a nagyváradiak idetelepültekor lett az addig kamarai igazgatás alatt állott Egyházfalva Tordával egyesitve, a mit a Compilata Const. 3. R. 11. czíme, 5. czikke is megerősit; de ekkor csak megerősitést nyert, mert az odacsatolás még azt előzőleg történt, t. i. Báthory Zsigmond 1602-ben május 2-án adja ki Gyula-Fejérvárról azon adománylevelet, mely szerint egész Egyházfalvát – mely addig a sóbánya és sókamra által biratott – minden királyi jog felfüggesztésével Torda városának adományozza, minden tartozandóságaival örökre, visszavonhatlanul stb.*Lásd Lib. Reg. S. Báthory 1601–1602., 157. és gr. Kemény József Registr. Arch. IV. 362. Az Ó-Tordába bekebelezett Egyházfalva azóta Torda kiegészitő részét képezi, bár fekvő helyét ma is mindenki ismeri, Torda Aranyosra fekvő déli részében, ott, hol a lutheranus templom fekszik, s a hol újabban Torda megye székháza épült. Ép e régi emlékek benyomása, s a mult iránti kegyelet alapján nevezték el – a város utczáinak újabbi elkeresztelése alkalmával – az egykori Egyházfalva északi határvonalát alkotott, s az Aranyos hidjától piacztérre vezető utczát egyházfalvi utczának, nagyon helyesen, mert igy az egykori, község emlékezete, mintegy megtestesitve tartatik fenn az utódok számára.