III. Torda növényvilága (florája).

Torda és környékének valóban páratlan növényvilága van, mely a havasi, réti, erdei, tavi és sósvizi növényeknek oly gazdag gyüjteményét tárja fel s a füvészeknek oly háladatos és dúsgazdag lelhelyeket és kutatási tért nyujt, mint talán egyetlen vidéke sem hazánknak.

E munka természeténél fogva nem lehet arra hivatva, hogy e táj természetrajzi viszonyait s igy floráját is tüzetesen, részletesen feltárja, de nincsen is erre szükség, mert már korán – talán Erdélyben legkorábban – találkozott oly szakember, a ki nemcsak Torda és vidéke, hanem egész Torda megye floráját már a 40-es években egy külön kötetben összefoglalva ismertette, az e területen található növényeket tudományos szakavatottsággal leirta. Ez téglási Ercsei József mérnök és Torda megye erdőfelügyelője, e megye hites táblabirája, a ki gr. Kemény József ösztönzésére megirta s 1844-ben (Kolozsvárt, 8-rét, 181 lapra terjedő kötetben) kiadta »Torda megye floráját«, mint előszavában mondja azért, hogy a magyar természetvizsgálók társulatával megismertesse – mint ő mondja – a növényvilág e dús tárházát, melylyel e megye díszlik, mely megye az egész Erdélyt – Bihartól Bukovináig – átfutván s abban a hegyképletek, a geologiai rétegek s az égalji viszonyok csaknem mindenike előfordulván, az egész Erdély florájának typusát képviseli. »Ha Erdély – mond költői elragadtatással – egy virágos kert, Torda megye annak feltünő táblája.«

Felemliti azt is, hogy Toroczkó, Záh környéke és Torda vidéke le az egérbegyi Kutyahegyig és a hegyélek alatt elterülő rétek leggazdagabbak növényekben, ugy, hogy Ercsei költői hasonlatát tovább füzve, elmondhatjuk, hogy Torda e kiválóan szép virágos táblának bübájos központját, vagy jobban mondva magvát képezi, mert Torda növényvilága tagadhatlanul a legfelötlőbb természeti jelenségek közé tartozik.

Ercsei fennidézett művét kiegésziti Hankó Józsefnek már fennebb idézett munkája, melyben Tordának különösen sótalaji floráját tárja fel.

Kétségtelenül Ercsei műve – mely a maga idejében jeles uttörő munka volt – főleg a nomenclaturára nézve némileg elévült, mindazonáltal mindaddig, a mig egy jobb megszületik, az hézagpótló s ha talán az ama korban szokásos czikornyás elnevezések sok rectificálást igényelnek, mégis a lényegre nézve kielégitő s mindenesetre fölment engem azon – különben is ismekörömet túlhaladó – kötelezettségtől, hogy Torda és vidéke florájának tüzetesebb ismertetését nyujtsam, annyival inkább, mert annak, a miben Torda leginkább kiválik: a sóvidék floráját és ázalék-faunáját dr. Entz Géza, a magyar orvosok és természetvizsgálók Előpatakon tartott XVIII-ik nagygyülésének évkönyvében kimeritően és szakavatottan ismertette s igy azokat, a kik e téren kimeritőbb tudomást óhajtanak szerezni, utalom a fenjelzett munkákra, legfölebb azok kiegészitéséül ide iktatom Brassay Sámuel jeles agg tudósunknak Kolozsvár és vidéke növényvilágát ismertető jeles művéből*Brassai Sám. Előszó az Erd. Muzeumegylet Évk. 1861. azt, a mit a szintén befoglalt Torda-hasadék ritkább válfajú növényeire vonatkozólag e művébe fölvett s a mely növények között sok olyan van, a mi csak az Ural hegyein és Siberiában fordul elő. Ilyen a többek közt:

Allium obliquum. (Legközelebbi lelhely az Ural keleti oldala.)*Jelmagyarázat: • = magasabb fekvésű termőhelyen. + = hegyen, dombon, sikon, – többnyire sós talajon.

Achillea impaciens. Felek alatti malomvölgyben és csak Siberiában.

Viola Jovi-Janka (endemicus növény). Tordahasadékban.

Avena decora Janka (Tordahasadék, Aranyos völgye).

Saxifraga Rocheliana Stbg. (Tordai h.)

+ Thymus comosus Heufl. (Tordai h.)

Ferula Sadleriana Ledeb. (Tordai h. Erdélyben csak egyedüli termőhely.)

Carex brevicollis D. C. (Tordai h.)

Plantago sibirica Poir. (Tordai sós tavakban csakis.)

Scutellaria lupulina Bess. (Túri hasadék.)

Scrophularia pulverulenta Janka. (Tord. h.)

Sedum Hispanicum L. (Tord. h.)

+ Silene longiflora Ehrb. (Tord. h.)

+ Thlapsi cochleariforme D. C. (Tord. h.)

Cimicifuga foetida L. (Tord. h.)

Delphinium hybridum Wild. (Tord. h.)

Ranunculus peclatus W. et K. (Torda.)

Ranunculus oreophilus M. B. (Tord. h.)

Ezek azon ritkább válfajú növények, melyek leginkább a tordai hasadék sziklái között tenyésznek; de ezeken kivül a Kövesbércz mindkét oldalán és a Király erdeje szirtoromzatain feltaláljuk a havasi florának minden válfajait gazdag változatokban és szinpompában, mig terjedelmes határán a mezei, réti és mocsári, a sóstavaknál sótalaji növények nagy gazdagságban tűnnek fel, ugy, hogy virágzásuk korszakában a légkör a szó teljes értelmében illatárral van telitve.

Különösen gazdag, a mezei és mocsári florában Torda határának keleti része, a miről azon tájnak Virágos-völgy elnevezése is származik. Nem lehet valami szebbet, kápráztatóbbat képzelni is e völgynél a virágzás korszakában, midőn a völgyeket és arra hajló hegyoldalokat valódi virágszőnyeggel vonja be a természet ingyen bőkezűsége, mintha maga is gyönyörködnék a költői idyll e ritka helyt található szinpompájában. A természet e nagy füvészkertje most könnyen felkereshető, a vasut által átszelt völgyben több megállapodási pont van s igy a füvészek könnyen megszerezhetik maguknak az itten bizonynyal nagyon is jutalmazó kutatásnak örömeit.

De lássuk röviden Torda állatvilágát.