A bölömbika: bömböl. – Tompa.
A galamb búg, nyögdécsel is. – Arany, Tompa, Petőfi.
A fülemile: csattog: – Arany, Petőfi.
A szarka: csereg. – Tompa, Petőfi.
A veréb: csipog. – Tompa.
A fecske: fecseg. – Tompa.
A rigó fütyöl, füttyeget. – Petőfi, Tompa.
A gácsér: hápog. – Tompa.
A haris: harsog. – Petőfi.
A bagoly: huhog, rikolt, sí, süvölt. – Arany, Petőfi.
A kuvik: kuvikol. – Arany, Tompa.
A bíbic: jajgat. – Petőfi.
A sirály: jajong. – Tompa.
A gerle: kacag, turbékol, nyög, búg. – Arany, Tompa.
A varjú: károg. – Tompa, Petőfi.
A holló: károg. – Tompa, Petőfi.
A gólya: kelepel, kerepel. – Tompa, Petőfi.
A tyúk: kotkodákol, szava kotkodács. – Arany, Petőfi.
A fajd: kotyog, pityeg. – Tompa.
A daru: krúgat. – Tompa.
A kakas: kukorékol, kukorít. – Petőfi, Arany.
A pacsirta: dalol. – Arany, Tompa, Petőfi.
A fürj szava: pitypalaty. – Arany, Tompa, Petőfi.
A fürj-„nő” szava: vá-vá. – Arany.
A vészmadár: sír. – Petőfi.
Az ölyv: vijjog, sívog. – Arany.
A vércse: visít, visong. – Petőfi, Arany.